Magyar Gazda, 1845. július-december (5. évfolyam, 53-105. szám)
1845-08-02 / 62. szám
1037 1038 mezőgazdaságban; ’s valljon van-e fontosb ügy, mint az ifjabb nemzedék kiképzése azon foglalkozásban, melly nemzetgazdaságunk alapját képezi?— Nem veendik tehát a’ fenntisztelt intézetek rész néven, ’s nem veendik korelleninek, midőn őket felszóllitjuk , hogy képző-tanodáikban is a’ fenn kimondott elvet fogadják el és kövessék; hogy a’ tannak kezdetétől a' gyakorlatot egy pillanatig se nélkülözzék, ezt ismét folyvást az elmélettel kisérjék; ’s vég és kezdet a’ kettőnek szoros összeolvasztása legyen. — Különösen jeles rendszert tapasztalt alulírottak egyike az érdemdús Albrecht titkos tanácsos vezérlése alatt álló nassaui gazdasági intézetben, ki is a’ növendékeknek a’ képző folyam alatt folyvást gyakorlati kérdéseket tűz ki megoldásul írásban, azokat különböző gazdaságokba kiküldi, hogy azoknak mibenlétét okokkal támogatva leírják, ’s az által a’ legfeltűnőbb eredményeket eszközük. Ennek az ottani hetilap nagy tanúsága ’s igy — mindenütt egyes férjüak öntenek az ügybe lelket, életet. Nem volna-e czélszerü, a’ mi intézeteinkhez felszóllitást bocsátani, hogy növendékeikkel hasonlóul járnának el? — mi azt hisszük, hogy ez czélra vezető volna. Minden esetre figyelmeztetni kell őket, hogy olly növendékeknek, kik magukat az Egyesületnél gyakorlati vizsgálat alá vetni akarják, az illy gyakorlati kidolgozásokra készülteknek kell lenniük. A’ 3-ikra. Mit tegyen pedig maga az Egyesület illy növendékekért? ez a’ mezőgazdákra nézve hazánkban életkérdés.— Az ifjúkorban fekszik haladásunk alapja; e’ haladás a’ mezőgazdaságban úgy, mint egyebütt, akaratunk ellenére, sőt nélkülünk is előre nyomul. Ebben hátra nem maradnunk reánk nézve is lényeges dolog, minthogy mint többször mondatott, a’ földmivelés nemzetgazdaságunk fő alapja. Annak növendékeit tehát, vagyis a’ mezőgazdaság tanulóit oltalma alá venni, okulásukat előmozdítani, jövendőjüket megállapítani, az Egyesület kötelessége ; mi ezt a’ legnagyobb mértékben valljuk. Örvendetes vala reánk nézve a’ jegyzőkönyv 18-ik pontjának értelmében reánk bizott ifjúnak megjelenése közvizsgálat végett; 's mi tehát ezennel indítványozzuk, hogy a) az Egyesület szives készsége a’ magokat időnkint jelentő ifjak vizsgálatára nézve ezentúl is, közgyűlési végzés által nyilvánosan kimondassák, hogy ó) a’ gazdasági intézetek a’ II-ik pont alatt elősorolt nézetekről értesitessenek, figyelmeztetvén őket, hogy az Egyesület, mellynek ösvénye practikus mezőn jár, illy vizsgálataiban hasonlólag praktikus irányt vészen, habár az elméleti ismereteket nem kevésbé veszi is tekintetbe. — c) Hogy az Egyesület a’ vizsgálatoknál ugyanazon szigorúsággal kénytelen eljárni, mellyel az ügy fontossága követel; de egyszerminden hivatva érzi magát a’ feltünedező jeles talentumokat előmenetelükben minden erejéből gyámolitni, ’s törekedni fog eszközleni azt, hogy az illy ifjak, mig állandó alkalmazást nyerhetnek, valamelly jobb gazdaságnál gyakornokságra juthassanak. ’S e’ pont az, mellyet mi bővebben megvitatni ’s kivihetősége módjáról tanácskozni a’ tek. Egyesületet szives tisztelettel kérjük. Némi Útmutatásul szolgálhatna e’ részben a’ fájdalom idő előtt megszűnt rohonczi intézet. Ott is meg volt állapítva, hogy a’ növendékek a’ tanfolyam befejezése után gyakorlat végett a’ nagylelkű grófok uradalmaiban osztassanak szét gyakorlati ügyesség megszerzése végett. De ez hasonló módon kivihető volna az Egyesületnek számos nagytekintetű tagjai közt is. És mi részünkről azt javallanók, hogy aláírás nyittassák, mellyen azon lelkes hazafiak, kik illy jobb reményű, az intézetből bizonytalan sorssal kilépő, ’s pártfogásra méltó ifjakat gyakornokság végett jószágaikon ingyen, vagy a’ tartásnak csekély megtérítése mellett egypár évre felvenni akarnak, magokat e’ czélra az ifjak számának világos megjegyzése mellett kötelezzék. — Ez által mind az intézetek hatása, mind az egyes növendékek haszonvehetősége jobban nyilvánulna, ’s az illy ifjakról rendes lajstrom vezettetvén, a’ birtokosnak is könnyű alkalom nyílnék jóravaló tisztek megválasztására és szerzésére, melly válogathatás jelenleg egészen hiányzik. — Ez által továbbá a’ tudományosan jól kiképzett és haszonvehető egyének szüksége nagyobb mértékben fog kitűnni, sőt növekedni is, midőn jelenleg a’ tulajdonos gyakori csalódása mellett az azok után való vágy inkább csökkenik, mintsem nő. ’S a’ tulajdonos inkább marad az ő tisztán practikus gépszerű emberénél, ki ha nem javít is semmit, legalább éretlen eszmékkel semmit el nem ront. Ez ideiglenes alkalmazás továbbá az ifjúságnak némi barometromul fog szolgálni, ’s a’ hívatlant visszatartóztatni, hogy a’ feleslegesek számát ne szaporítsa, hanem még annak idejében egyéb kereset-ágról gondoskodjék.—E rendszabály végre hamarább tisztába hozandja az ország nevelési rendszerének hiányait, különösen gazdaképzési tekintetben, melly ügyet továbbá figyelem nélkül mi sem hagyhatjuk, mert mint tapasztalás szerint más országokban, úgy nálunk is a’ gazd. Egyesület leend annak forrása. Mi is ösztönt ád még alulírottaknak javaslatba hozni azt is, hogy a’ külföldi gyülekezetekre kiküldetni szokott tagtársaink különösen utasitassanak: figyelmük kitűnő tárgyául a’ képző-intézeteket, azoknak szerkezetét és eredményét tekinteni, ’s azok iránt részletes tudósításokat hozni. Pesten, jan. 8. 1845.— gr. Zichy Miklós ideigl. elnök, Lumniczer József, Magyar Imre, Eckstein Adolf. Az e’ javaslatban kifejtett nézetek, a’ Magy. Gazd. #