Magyar Gazda, 1847. július-december (7. évfolyam, 1-52. szám)
1847-10-20 / 32. szám
497 498 Arányi Lajos professor ur szóllalván fel, a’ gyülekezet beleegyezésével arra szóllitá fel a’ jelenvolt tisztelt papi rendet, miszerint majd a’ szónokszékről, majd társas körökben a’ mint csak a’ körülmények engedik, szíveskedjék a’ holttestek bonczolása ellen uralkodó előítéleteket lerontani segíteni, ugyan erre kérvén ügyfeleit, az orvos urakat, e’ részben következő okoskodásokat ajánlván: 1öt minél nagyobb az ur, annál inkább szokták őt fölbontani, úgy hogy fejedelmek bontatlan el sem temettetnek, ’s igy a’ fölbonczolást, melly a’ holtra nézve természetesen nem fájdalmas, nem kell valamelly sanyargató műtétnek tekinteni; 2-or megnyugtatásul szolgál a’ bonczolás a’ család életben maradt tagjainak, hogy elhunyt rokonuk elevenen el nem temettetett; 3-or megnyugtatja az illető orvost a’ halálokozó bajnak gyógyithatlansága felett; 4-ez a’ bonczlelet irányt adhat az elhunyt gyermekeinek vagy rokoninak hasonló nyavalyák gyógyítása körül, sőt azoknak megelőzésére. — Végre arra kéri forrón ügyfeleit professor úr, hogy a’ bonczolásoknál előfordulható ritkább elfajulványokat borszeszben az egyetemi kórboncztan intézetének megküldeni szíveskedjenek. Az egyesített természettani, csillagászati, archeológiai, történeti és földrajzi szakosztályok, úgy az ásvány- föld- vegy- és gyógyszertani, továbbá az életállat- és növénytani szakosztályok, nemkülönben a’ gazdasági és műtani szakosztály jegyzőkönyveik fölolvastatván, közhelyesléssel fogadtattak. A’ m. orv. és természetvizsgálók 7-ik nagygyűlése számadásainak megvizsgálására kiküldött választmány jelentése előterjesztetvén ’s tudomásul vétetvén, a’ gyülekezet megegyezett abban, hogy a) a’ múlt évi számadásból kitűnő 435 ft. 44 pkrnyi költséghiány a’ 1. évi jövedelemből pótoltassák. — b) a’ 7-ik nagy gyűlés munkálatai szerkesztése fejében 100 pft. szolgáltassák ki, ’s c) a’ 7-dik nagy gyűlés munkálatainak ára 3 pft— ban állapitassék meg. A’ 8-ik nagy gyűlés munkálatainak szerkesztésével dr. Halász Géza és Török János urak bízattak meg, — Jedlik Ányos, Arányi Lajos, Hanák János, Perényi Salamon, Luczenbacher János, Nendtvich Károly, Kiss Károly, ’s Frivaldszky Imre urak pedig megkérettek a’ szerkesztőségnek szives segélyt nyújtani. — A’ jelen közülés jegyzőkönyvének hitelesítésére ngos Kubinyi Ágoston k. tan. úr elnöksége alatt megkérettek : id. Bene Ferencz k. t. ur, Arányi Lajos, Balogh Pál, ifj. Bene Ferencz, Frivaldszky Imre, Halász Géza, Hanák János, Havas Ignácz, Kiss Károly, Jedlik Ányos, Kubinyi Ferencz, Luczenbacher János, Nendtvich Károly, Petényi Salamon, dr. Schmidt, Tóth Lőrincz, Vahot Imre, Zipser András, ’s Török János titoknok. Közérdeket ébresztett Luczenbacher János urnak, a’ m. nemzeti muzeum egyik érdemes űrjének előadása azon kérdés felett, miként vett az archeológia nemzeti irányt? — az előadás, mellyben a’ hazafi nem különben mint a’ szakférfiú egyiránt kitűnt, okadatokkal támogatá az egyesitett erő és vállvetés szükségét arra, hogy mint a’ németek, olaszok, de leginkább a’ dánok olly sikeresen tevék, nálunk is az agybarátokból, a’ történet és régiségtudósokból, ’s a’ nemzetiség híveiből olly társulat szövetkezzék, — melly az ország történeti, geographiai, statistikai ’s nyelvészeti megvizsgálása, főleg pedig a’ régiségek kikutása, ásatások, ’s a’ nemzeti emlékek fölkeresése ’s megmentése által egy valódi nemzeti archeológiát teremtsen; ’s midőn egy részről a’ gyülekezet a’ legbensöbb részvéttel ’s hálával fogadta azon adatokat, mellyeket különösen a' kunhalmokra nézve Luczenbacher ur, leginkább saját fáradhatatlan buzgalma ’s némelly lelkesb hazafiak segítsége után előterjeszteni szives volt, az átalános lelkesülésben és zajos tetszésben félreismerhetlenül nyilvánult azon kívánság, valljon ezen nagy gyűlés nemzője lehetne nem csak értelmi iránynak, hanem olly tettleges vállalatnak is, melly egy magyar nemzeti archeológia rendszeresítését, ’s ennek az egész országra egy közös irányadás mellett való kifejtését tűzte ki czéljául, hogy midőn igy látható históriai emlékekkel nemzetünk múltját a’ jelennel összekötni törekszünk, egyszersmind egy uj, nemesb, a’ fiúi kegyeleten alapuló anyagot nyújthassunk hontársunknak az egykori nemzeti dicsőség visszaszerzésére törekedni, azon alakban, mellyben azt a’ kornak jelen szelleme, a’ tudomány, polgárisodás, jogfejlettség ’s a’ gyakorlati élet igénylik. — Elfogadván tehát a’ nagygyűlés Luczenbacher urnak nézeteit ’s indítványát, ’s közelismeréssel méltányolván eddigi sikeres törekvéseit, jeles előadását pedig a’ munkálatok közé felvétetni rendelvén, — a’ kijelentett vezéreszmének életbe léptetése körül teendő intézkedések, összeköttetésben a’ m. academia részéről a’ nemzeti régiségek föntartása érdekében a’ nagygyűléshez intézett fölszóllitásnak választmányban tárgyalásával egyetemben, az elnökségre bízattak. Köztetszéssel ’s osztatlan közérdekeltséggel fogadta a’ nagygyűlés dr. Balogh Pál urnak jeles értekezését a’ term. tudományok igényeiről a’ törvényhozás irányában, szint annyi igazsággal mint bölcsességgel fejtegetvén abban, milly csekély befolyást gyakorolt eddig törvényhozásunkra az emberi lélek stúdiuma, holott társadalmi haladásunknak ebben feküdnék legszilárdabb alapja. E’ Studium azonban fölötte nehéz ’s alapos ismeretet magának e’ mezőn csak az igényelhet, ki egyszersmind a’ testalkatot is, mint a’ szellem hordóját szorosan ismeri, mert csak az élet e’ két factorának benső ismerete után lehet az emberi lélek nyilatkozatairól, mellyek a’ szellemi és erkölcsi világban föltűnnek, ’s mellyeken alapul a’ társadalmi jó, vagy részlét is, lehetőleg igazságos és elfogulatlan ítéletet hozni. ’S igy’az ember ismeretének legsikeresb eszköz a’ természetvizsgálás révén,úgy az legfőbb, legnemesb feladata mindazoknak, kik az embert illető tárgyakban fog