Magyar Gazda, 1847. július-december (7. évfolyam, 1-52. szám)
1847-08-04 / 10. szám
148 147 linkagyár, melly a’ nép erkölcsi és anyagi erejének sommáját elnyeli. — Nem akarunk az ipar és polgárisodás európaszerű mozgalmai ’s tényei ellen küzdeni; meg van a’ pálinkafőzésnek is anyagi hasznos oldala, melly a’ mezőgazdaság sikeres üzletével kiterjedtebb birtokon ugyszóllván elválaszthatlanul összeforrott. De igen is felszólalunk a’ pálinkagyárak ’s kazánok embertelen visszaéléseik ellen, midőn azokat a’ nyereségdüh az ország közártalmára működteti. Íme alig hull az első szem az érett kalászból, még nem tudni, mi lesz a’ burgonya (melly némelly vidéken újólag rothadni kezd,) ’s a’ kukoricza sorsa, még nem tudni, milly részét a’ közszükségnek fedezheti az összes termés, ’s már is nyakra főre főzik a’ pálinkát a’ gabonából, ’s minden nyomoru faluban gyártja néhány nedves kazán a’ kozmás lélekölőt ’s a’ bizonyos népenséget, ’s még a’ burgonya is, bár alig kezdett élni, hasonló sorsra kerül. A’szegény paraszt, adósságaitól nyomva, kicsépelt pár mérő gabonájával piaczra siet, ’s az olcsón elzsarolt gabonát tüstént szesszé párolják, hogy a’ pór kábító pálinkába fürüszthesse családi aggodalmait. Ocsmány haszonvágy, ’s szívtelen hazafiatlanság kívántatik ahhoz, hogy valaki igy megfeledkezzék a’ honnak jelen ominosus körülményeirül. A’ pálinkaégetést nem lehet most a’ juhászatok ’s göbölyök szükségeivel mentegetni ; nem szorulnak azok jelenleg pálinkamoslékra; lobot és dé/ma. A’ robot és dézma a’ mezei gazdaságban igen nagy figyelmet érdemel azon tekintetből, hogy minő hasznos vagy káros befolyással van földesurra ’s jobbágyra nézve , melly haszonnak és kárnak egyeztetése után ki fog tűnni, váljon mikép lenne jobb, hasznosabb és jövedelmesebb mind a’ két félre, a’ robotot és dézmát ezután is folytonosan használni úgy, mint eddig történt, vagy azt inkább megváltatván, a’ majorsági földeket pénzes vagy majori erővel miveltetni? E’ tekintetből lássuk tehát először is: A’ robot hasznát: Csak szép dolog az, midőn egy terjedelmes birtoka földesül- 200 ekét egy faluból, sőt többet is állíthat tábláiba, midőn megért búzáját egy, legfölebb 2 hét alatt robotos erővel learattathatja és behordathatja, szénáját, sarjuját, egy szóval mindennemű takarmányát betakaritathatja , minden munkáit ingyen dolgozókkal végbe vitetheti. Csakhogy ezen napszámok felhasználására ember kívántatik, ki nem különben a’ földesur javát lelkéből óhajtja, mint tudja becsét ama napszámoknak, mellyek a’ jobbágyok által egy vagy más mezei munkára tétetnek. A’ robot vezetése tehát, hogy általa se a’ földesur ne csalódjék, se a’ jobbágy ki ne játszassák, a’ következőkép ajánltatik vezettetni: 1-szer. Legyen egy robot-napló név alatti könyv, mellybe a’ naponkénti robotos erővel tett munadott isten, miből őszig költség ’s mesterkélés nélkül kitartsa marháját a’ gazda; de a’ gabonának könnyelmű kiégetése erkölcsrontó méreggé ez évszakban semmi becsületes előzmény vagy ürügy által nincsen motiválva. — Ha majd ősszel az ország élelmi állapotja tisztában álland előttünk, ha a’ takarmány és annak pótlékai mennyiségre nézve tudva vannak, ha jól intézett rendelkezés az országot minden aggodalomtól megmenté, akkor tűnik ki csak, mennyit lehet és tanácsos a’gabonából úgy a’ burgonyából is pálinkaégetésre fordítani. Sőt maga a’ józan okosság úgy hozná magával, hogy az égetés csak ősszel kezdődjék; a’ s gabona ára akkorig megállapodott, ’s a’tüzelőszer is olcsóbb leend. — De most valóságos polgári bűn, fertelmes önzés, a’ hazai állapotok ’s érdekek szennyes megvetése,’s alárendelése, — mit tűrni nem szabad. — ’S e’ meggyőződésünk teljes súlyával ’s hazafiui tisztelettel fordulunk minden emberszerető polgártársunkhoz, hagyjanak ’s hagyassanak fel a’ közönséget nevelő méreggyártással, ’s fordulunk egyszersmind a’ közügyeket intéző hatóságokhoz is, miszerint atyai rendeltetésük alkalmazása, a’ tekintély súlya, ’s törvényes befolyásuk által eszközölni méltóztassanak, hogy a’ rozsnak istentelen fel- és kiégetése által jelen bizonytalan helyzetünkben az ország nyugalma néhány telhetetlen önzésének, a’ nép élelme pálinkának fel ne áldoztassék, ha beírassák, feljegyezvén nevenkint a’ napszámosokat, és az érdemlett napiszámot neveik utáni rovatba írván. — 2-szer. Minden munka után estve pecsét adassék fejenkint minden embernek egész, vagy 3/4, vagy V* vagy V 4, ki mikép dolgozott; — hogy pedig azt, ki mit érdemel, megítélni lehessen, szükséges , hogy az illető robotkezelő tiszt vagy pedig maga a’ földesur a’ munkánál vagy folyvást jelen legyen, vagy robotosait napjában gyakran megtekintse, mert hajdúkra, csőszökre, szabadosokra nincs mit bízni. — A’ napszámokat jelentő pecsétek mindenkor gyalog napot értetnek, ’s igy ha a’ jobbágy marhával dolgozott, ’s egész napot érdemlett, akkor két pecsétet kapjon, mi két gyalog napot jelent. — 3-szor. Innét önként származik , hogy még egy könyvre van szüksége a’ tisztnek, az úgynevezett robot egyén; jegyzőkönyvre. Ide minden hónapban rendesen be kell írni minden ember neve után a’ robot-naplóból, hogy mikor, hol, mit dolgozott, és hány pecsétet kapott. 4-er Ezen robot egyéni jegyzőkönyven kivil kell még egy jobbágyrobotról számoltató könyv, hová a’ hónaponként összesen szolgált napok száma iratik be, melly a’ tartozásból levonatván, egy tekintettel látni lehet, ki mennyit szolgált e’ hónapban, és mivel marad még adós , melly hónaponkinti összes szolgálat akkor iratik ide ezen könyvbe, midőn a’ jobbágy hónaponkint a’ robotról megszámoltatik, mire nézve már minden hónapban szükséges