Magyar Gazda, 1847. július-december (7. évfolyam, 1-52. szám)

1847-09-26 / 25. szám

25. MAGYAR GAZDA, MEZŐ- ÉS NEMZETGAZDASÁGI ’S MŰIPARI ÉRDEKEK KÖZLÖNYE. Az Ifj. Gr fizd. Egyesület pártfogása, alatt szerkeszti és kiadja: Török János. TARTALOM: Külföldi levelek. (Folyt. köv.) — Átalános észrevételek a’ középponti gyümölcs faiskola körül. — A’ faszükség és drágaság elleni óvszer. — Gazdasági tudósítás. Pápa vidékről. Szöllösy. — Hirdetések. — Gabonaár. — Dunavizállás. Külföldi Levelek. III. A’belga lentermesztés, és kereskedés módjának leírása. A’ mezei gazdaság üzésében legjobb olly irányt követni, melly mind idő, mind kereskedési szeszély ellen biztositó palástul szolgáljon, és ha amazt a’ föld természete és helyzetéhez mért helyes munkálással, valamint a’ mostoha éghajlati viszony megzabolázó intézkedése által lehet elérni, úgy a’ második szorosan mezei gazdasági szempontból kiindulva legbiztosabban olly kereskedelmi czikkek választásával és természetükkel megegyező mivelési móddal eszközölhető, melly a’ változó szükség és viszony, és legyen bátor sorsjáték vagy divat, emésztő vagy feldolgozó műhely szülöttje, váratlan beköszöntésével a’ kereskedési piaczot lehető rövid idő alatt kielégíti. Hogy a’ lentermesztés mind e’ kellékeknek megfelel, azt nem szükség bővebben bizonyitni ’s azt sem, hogy még soká megfelelend, mert a’ népesség szaporultával a’ miveléssel párhuzamban álló tisztasági kellék annak mindett biztos piaczot igér, hová csak fényes sugaruk ellövelhet, pedig e’mennyei sugár ma már tüzének szabad utat tört a’ világ mind az öt része felé. Minő fontosságot érdemel a’ lentenyésztés olly országban, hol éghajlat és föld tulajdon, tegyük hozzá még emberi felfogás szülte szorgalom azt már meghonosították, élő példa arra Belgium, kivált ennek kelet és nyugat flandriai tartománya. A hiteles felszámlálási lajstrom szerint itt évenkint mintegy 350,000 darab kész vásznat készitnek, minek értéke legkevesebb 45,000,000 frankra megy. Évenkinti saját használatuk közel 1/3 - át igényelvén, mit amaz öszvegböl levonván a’külföldnek 30,000,000 fit érő kelmét nyújt. Éhez járul még a 4—,? miliő font nyers len, melly évenkint mint egy 8 miliő frank értékkel oszlik szét a’ világ nagy piaczán. Magyarország változó éghajlatja és földe természetéhez képest kétség kívül biz olly helyzettel, hol e’ becses növényt jelen túlnyomó és néha értéknélküli gabona rendszere egy részének átváltoztatásával fáradságot jutalmazó eredményei lehetne termeszteni, ’s a’ mennyiben a’ hiányzó kézi erő és értelem ezt jelenleg gátolná, a’ belőle biztosan reménybelö nyereség elég inger arra, hogy a’ netalán első áldozatot igénylő lépést megtegyük, annál is inkább , mivel a’ módok, mellyek kivitelét gátolják, csupán a’ hatalmunkban álló eszközök választásáról tételeztetnek fel. Csak nem három havi tartózkodásom közben a’nevezett két tartományban mit sem mulasztottam el, melly szerint a’komoly és mogorva kinézésű, de különben talpra esett praktikai Ügyességű flandriaitól a’lentermesztés és kezelés körüli foglalkozásban előforduló eljárást sajátítsam el, minek lényegesebb részeit e’ következő rövid vázlatban van szerencsém elősorolni: A’ len körüli foglalkozás feloszlik: a) föld előkészítésére, mivelés és vetésre b) a’ növényzés alatti foglalkozásra c) nyüvés- áztatás- és fehérítésre; végre d) törés és bárdolásra. a) Földkészités, mivelés és vetés. Valamint minden vállalkozásnál, úgy a’ lentermesztésnél is a’ kedvező eredmény conditio si nequa non-ját a’ jó alap teszi, ennél fogva a’ belgák minden igyekezetüket a’ helyes, és a’ lentermesztéssel megegyező földelkészitésre fordítják, ezért már két évvel a’ len vetése előtt kezdik számára a’ föld erejét gyarapítani, figyelemmel lévén egyszersmind a’ lentől legkedveltebb előveteményre is. Minő földvegyületet igényel a’ len, azt már azért is fölötte nehéz meghatározni, mivel a’ kelet-flandriai túlnyomó homoknál kezdve nyugat Flandrián által a’ fokonkint kötöttebb henegani tartomány térségéig kisebb nagyobb eltéréssel egy iránt kitűnő eredménnyel űzik annak növelését, sőt a’ mi bánáti könnyebb zsíros barna földeinkhez hasonlító úgynevezett Poldern (az újabb időben víztől felszabadult