Magyar Gazda, 1847. július-december (7. évfolyam, 1-52. szám)
1847-10-10 / 29. szám
29. MiYAR GAZRA, MEZŐ- ÉS NEMZETGAZDASÁGI ’S MŰIPARI ÉRDEKEK KÖZLÖNYE. A* Jnf. Gr ásd. Egyesület pártfogása alatt szerkessti és kiadja: Török János. TARTALOM: 1847-ik évi dinnyetermesztésem, és még valami. Szontagh Gusztáv. — Éjszak-németországi böngésző. Folyt. köv. — Faszültség elleni óvszer. Folyt. köv. — A’ vándorló sáskák természete ’s azoknak különféle változó és vetkező időszakokban miként lehető pusztítása. Vége köv. — Út és sétány tisztító szer. — Hirdetések. Gabonaár. — Dunavizállás. I.ft7-ik évi dinnyetermesztésem, és még valami. (Vége.) Az újabb polgárisodás haladása, a’ munkafelosztás elvéből indult ki, így nyerték a’ többi közt az országok a’ gazdasági egyesületeket is. Hohenheim e’ tekintetben mintául szolgálhat. Áll ez egy gazdaképző intézetből ’s mustragazdaságból. Illyesmire törekedünk mi is, ’s talán lassan elérjük czélunkat, másként Crosus létemre évenkint 10 pftot rá nem pazarolnék. De kérdem: elég van-e a’ munkafelosztás elvének csupán illy intézet által téve ? Nem, minden nevezetesebb specialitásnak van azonkívül egyesületre szüksége, tehát külön ló- marha- és juhtenyésztési, pomologiai, dohány úgy, mint dinnyetermesztési társulatokra. így van ez Angliában, hol a’ gazdászat legmagosabb fokon díszük, ’s így kell ennek idővel lenni nálunk is, mert csak így lehet legjobban a’ szenvedelmet kibányászni, ’s vele máskép lehetetlen dolgokat végbevinni. A’ dinnyetermesztési egyesülettel, mint a’ létesülésre legkönnyebbel természetesen az első lépést kell tennünk. Organisatióját körülbelül igy gondolom. A’hazában sok szenvedelmes dinnyész létezik, mindenkinek van dinnyeföldje ’s elegendő pénze a’ termesztésre, mit azon tény által bizonyít, hogy évről évre dinnyét termeszt. Ezen termesztés az éghajlat’s föld különbsége szerint minden módokat foglal magában, melegágyi, Loiselféle, kúpokon való ’s hideg földbeni termesztést. Egyesítsd-e külön álló termesztőket, ’s fordítsd szenvedelmüket szilárd szabályok szerint a’ szándéklott czélokra, ’s az ország minden részeiben mustra dinnye ültetvényeket birand. Hogy pedig a’nyert tapasztalások el ne vesszenek, csupán egy szinte szenvedelmes emberre van a’ társulatnak szüksége, ki azokat feljegyzi, ’s ha szükség közrebocsátja, végre pedig egy külön munkába összegyűjtve a’ közönség használatára kinyomatja — ingyen, szenvedelmének létesülése szolgálván fizetésül. Ezen jegyzője vagy factotuma az egyesületnek középpontját képezné, gyűléseket az egyesület a’ frauendorfi kerti társaság példájára nem tartana, elnökre sem volna szüksége, belépteikkor a’ tagok sem fizetnének semmit, mi tudom elfogadtatik, a’ tagok nem is választatnak, hanem kiki taggá lesz azáltal, ha írott bérmentes levélben, vagy szóval, magát a’ szabályok megtartására kötelezi. De mellyek hát ezen szabályok, mik czéljai a’ társulatnak ? Minden gazdasági egyesület, legyen az egyetemes vagy részletes czélu, az éghajlat ’s föld viszonyaihoz mért legtökéletesebb művelési módokat ’s a’ termények nemesítését igyekszik megállapítani ’s terjeszteni. A’ dinnyészeti társulatnak is tehát ennélfogva : 1. A’honunkban legczélszerübb melegágyi, Loiselféle, kúpoltoni ’s hideg földben való sárga és görögdinnye termesztési módját állapítaná meg. 2. Kísérletek által kijelölni a’honunkban legjobbaknak mutatkozó sárga és görögdinnye fajokat, azokat elkülönzés által megállandósítni ’s sajátságunkban megtartani igyekeznék, magvaikat pedig a’ termesztők közt terjesztené. 3. Minden nyert tapasztalásait közhasználat végett nyomtatás által hírlapokban, ’s végre egy külön dinnyetermesztési útmutatásban közrebocsátaná. Az elkülönzött termesztés lenne a’ társulat saját ’s alapelve. A’ ki ezt el nem fogadja, ’s magát követésére nem kötelezi, nem lehet tag, mert ez az okszerű dinnyészet conditio sine qua non-ja. Angliában még a’ ló és kutya fajok is külön czélra tenyésztetnek, a’ telivér versenyre, a’ félvér vadászatra, a’ nehéz lovak tehervontatásra ’sat. szintúgy a’ kutyák, ’s arra szorosan ügyeltetik, hogy a’ fajok elkorcsosodástól megóvattassa-