Magyar Gazda, 1860 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1860-02-14 / 7. szám
7. szám. FEBRUÁR 14-kén. PEST, 1860. MAGYAR GAZDA, A. MEZEI IPAR S ÁLLAMGAZDASÁGI ISMERETEK HETI KÖZLÖNYE. Megjelen e lap ily alakban minden kedden. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre . . . . 6 frt n. p. Fél évre......................3 frt n. p. Szerkesztői lakás: Hatvani-utcza és ország-út sarkán, a „Zrínyihez“ czímzett házban, 2-dik emelet, hova az előfizetési pénzek , valamint tudósítások és egyéb levelek is intézendők. Előfizethetni azonkívül: A pesti czukorgyár épületében levő angol gépraktárban a vasúti indóház mellett, valamint a „központi kertcsarnokban, a régi hídfőnél, a hidutczával szemben. A GYÜMÖLCSÉSZET FONTOSSÁGA. II. A gyümölcsészet fontosságáról irt közelebbi levelemben igyekeztem kitüntetni, hogy a gyümölcstenyésztés ügyének kellő lelkesedéssel s szorgalommal felkarolása, annak a gazdálkodás más ágávak egyesítése által mily új jövedelemforrás nyílik meg a magyar gazdák számára, mely még eddig csak megközelítőleg is nem használtatott ; a gyümölcsbeli jövedelem jelentékenységét külhonból vett számtani adatokkal is igyekeztem kimutatni. Hogy azonban meg legyen felelve azon ellenvetésre is, melyet talán egyik vagy másik magyar gazdatársam első levelem olvasásakor tett, hogy t. i. „szép az mind, a mit én, s előttem mások is a gyümölcsbőli jövedelemről írtak, úgy is van az, mind külföldön, de itt más viszonyok vannak mint nálunk, épen azért ez még nálunk nem mehet“; — lássuk a hazai, s a legközelebb évi adatokat, nézzük a vásári, a piaczi árakat, melyek hogy évtized óta a legnagyobb jelentőségűek, tanúsítja többek közt az is, hogy a politizálni szerető magyar gazdák számára irt időszaki lapjaink legtöbbjeiben a piaczi árak a politikai hírek előtt külön rovatot nyertek. Az 1859-ik évben Jósef napi vásárkor, mely pedig rossz vásárnak mondatik, volt szilva körülbelül 150 mázsa, mely mind elkelt — mázsánkint 6 ft. 50 — 9 ft. 25 krén. A medárdi és jánosföveteli vásárok a nyers gyümölcsök nyújtó nyári hónapokra esvén, szilva kereskedésbe nem jött. Ugyan ez évi — még csak nem is középszerűnek jellemzett — Lipótvásáron külhoni szilva 5—6000 mázsa volt, igen élénk forgalom és szilárd árak mellett elkelt 3000 mázsa 11 %—11 V2 fton mázsánkint; — a szilvaízt igen keresték, s mázsáját 15—16 fton fizették; — ugyan e vásárban a gabnaárak így állottak : repcze 4 ft. 75 kr., búza 4 ft. 20 kr., kétszeres és rozs 2 ft. 60 kr., árpa 2 ft. 10 kr., zab 1 ft. 45 kr. alsó ausztr. mérőnkint. De menjünk ,tovább, nézzük a jelen 1860-ki évet. A „Budapesti Hírlap“ f. évi 13-ik száma ,Pesti piacz” rovatában ez áll : „gyümölcsnemüekben rosszabbul alig voltak a piaczok, mint jelenleg; csak most érezhetni Kőrös, Kecskemét s Buda szomszéd tájéka jég általi elvezetésének szomorú következményeit ; a pestbudai közönség eddigelé az említett vidékekről télire a legegészségesebb s elálló pogácsa-almák, téli körték és szőllővel láthatta el szükségeit; most pedig méregdrága áron kénytelen, egészségtelen, rossz és fanyar almafajtákkal megelégedni, melyek kis puttonát 3—5 pfton kénytelen megvásárlani a raktárakban, ugyanazért a jó s nemes fajú gyümölcstenyésztés fő feladata legyen minden birtokosnak, miután ebből biztos jövedelemre számolhat.“ Ugyan e lap 24-ik száma a f. január 27-ki pesti hetivásárról így szól : „gyümölcsnemüek igen gyéren lévén a piaczon, ára fölötte emelkedett; mostanában a vasúton szállítanak Felső-Ausztriából téli gyümölcsöt, minthogy még a dunai közlekedés meg nem nyílt, távolabb vidékekről, az ide szállított apró s fanyar ízű alma egy puttonyának ára 4—5 ft. pengőben*). *) Jelenleg Pesten egy valamire való almának az ára 10 új kr., s ily áron sem képes a kertészeti társulat