Magyar Gazda, 1860 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1860-10-23 / 43. szám

PEST, 1860 OCTOBER 23-kán. 43. szám. MAGYAR GAZDA, A MEZEI IPAR S ÁLLAMGAZDASÁGI ISMERETEK HETI KÖZLÖNYE. Megjelen e .ap Szerkesztői lakás: Előfizethetni azonkívül: ' / 'alibiii’ minden kedden. Hatvani-utcza és ország-út sarkán, A pesti czukorgyár épületében levő „ a „Zrínyihez“ czímzett házban, 2-dik angol gépraktárban a vasúti indóház ELŐFIZETÉSI ÁB.: emelet, hova az előfizetési pénzek , mellett, valamint a „központi kert-Egész évre . . . . 6 frt ú. p. — valamint tudósítások és egyéb le- csarnokban“ a régi hídfőnél, a hid- Fél­­­vre......................3 frt ú. p. velek is intézendők. utczával szemben. PÓTOLJA-E AZ ISTÁLLÓTRÁGYA A TERMÉS ÁLTAL ELVONT FÖLDERŐT? A megoldásul kitűzött kérdésre, úgy látszik, nem nehéz megfelelni, főleg ha a dolgot egyszerűsítvén ilyformán állítjuk : kiveszünk a földből bizonyos mennyiségű szem, szalma, gyök stb. termésben ennyi meg ennyi mázsa növényalkatrészt, s mert a szemet legnagyobb részben eladjuk, tehát az ekként mennyiségileg, de minőségben is megcsonkított istállói trágya, mert nem tartalmazza az egész termést, nem adhatja vissza a földnek azt, mit az egész termés belőle elvitt. A további következtetés pedig az, hogy tehát mesterséges trágyafélékkel üssük helyre a hiányt, különben földünk lassan­ként leszegényül,­­ egyik másik növény termesztésére alkalmatlanná lesz. Ilyetén felszólalást közöltünk is már lapunkban, annak ellenében azonban más szó is emelkedett, s míg egyrészről a kiin­dulási alapállítás kétségbe vonatott, más­részről a felszóllaló a mesterséges trágya­szerek drágaságára s arra is utalt, hogy a várható haszon e rendkívüli kiadásnak nem felelne meg, nem is említve pénzügyi te­kintetben a magyar gazdák mostoha hely­zetét, miszerint inkább szükségesekre sem telik a szűkre korczolt erszényből. Nézetünk szerint igen kívánatos, hogy a vitázó felek, mint valóságos gazdai élet­kérdést mozgatók, közös megállapodásra vezettessenek, s mert ezt az ezen czikk homlokára tűzött kérdés fejtegetése kön­­­nyíti, szabadjon idevágólag külföldi szak­tudósok észleléseiből némelyeket elmon­danunk. Nevezett tudor és tanár Hohenheimban trágyát, burgonyát, takarmányrépát, vö­rös herét, luczernát, őszi repczét, őszi bú­zát, őszi és tavaszi árpát s zabot vett vegy­­kémi szigorlat alá, s úgy találta, hogy a hohenheimi kísérleti földeken nyert termé­sek szerint egy 709 □ öles földtérre bur­gonyából 30, takarmányczéklából, repczé­­ből, búzából s tavaszi árpából egyenként 40, luczernából és zabból 50, őszi árpából 35, vörös heréből 60 mázsa száraz állo­mányt, mint gyök, szalma és szemtermést véve fel, — másfelől minden 709 □ öles hold földre 9 év alatt 900, vagy 700, vagy 500 mázsa istállótrágyát számítva, s a ve­tésforgást úgy intézve, hogy kilencz for­dulóban öt tavaszi és 4 őszi, illetőleg öt kalásztermés, 2 gyöktermés, egy fakaszá­­lás s egy repczearatás legyen, a földerő fo­gyasztási és pótlási számokat tudomá­nyos nyomozások folytán ekként állította össze. Kilencz termés ki­ hohenheimi középminőségü 900 m. 700 m. 500 m. 900 m. 700 m. 500 m. vész a földből, trágya visz a földbe: 43 Száraz álladékot 38,500 22,500 17,500 12,500 22,500 17,500 12,500 fontot Hamut 2,367 5,157 4,011 2,865 6,984 5,432 3,880 „ Szerves álladékot 36,133 17,343 13,489 9,635 15,516 12,068 8,620 „ Légenyt 548 477 371 255 513 399 285 „

Next