Magyar Gazdák Szemléje, 1918 (23. évfolyam, 1-6. szám)
1918-02-01 / 1. szám
MAGYAR GAZDÁK SZEMLÉJE. 1918. JANUÁR—FEBRUÁR. SZERBIA ÉS VÁMPOLITIKÁNK. Reflexiók az e címen e Szemle 1917. évi november—december havi füzetében megjelent levélváltásra. Irta: Rubinek Gyula, az OMGE igazgatója. Bernát István, e füzet érdemes szerkesztője s Lóczy Lajos nagynevű geológusunk között lefolyt érdekes levélváltás nekem is jogcímül szolgál a kérdéshez hozzászólni. Ezt a jogcímet pedig Lóczy Lajos levelének következő mondata adja meg: «Az nem mentség, hogy megannyi kedvezés mellett sem sikerült volna (a szerbeket megnyernünk), mert mint Rubinek Gyula igazgató mondja, Pasics rég elhatározta Ausztriának és Magyarországnak szétdarabolását. Sokkal bölcsebb, okosabb államférfinak ismeri a világ Pasicsot, hogysem ilyen nézetet tőle komolyan vehetnénk. Mindenekelőtt szabadjon Lóczy Lajos igen tisztelt barátomhoz azt a kérdést intézni, vájjon komolyan hiszi-e, hogy ha a szerbek, románok és oroszok erőt vesznek rajtunk s mint tervezték, Bécsig , illetve Budapestig meg sem állnak, hogy Ausztria és Magyarország felosztásának tervét nem vették, volna komolyan? Komolyan hisz-e, hogy Románia legalább Erdélyt, hogy Pasics úrék legalább Bácskát és Szlavóniát tőlünk el nem ragadták volna? Komolyan hiszi-e, hogy a több évtizedes politikai agitáció, amelynek gyökerei messze visszanyúlnak azokra az időkre, amidőn a szerb gazdasági érdekeket a tenyerünkön hordtuk, semmi más céljuk nem volt, mint az, hogy a szerb mezőgazdasági termények és állatok felénk szabad utat nyerjenek ?Mutasson a Narodna Obrana, oly nagy szerepet vivő szerb nemzeti egyesület programmjában csak egy olyan pontot, amely Ausztria-Magyarország felé való szabad, vagy kedvezményes gazdasági kivitel kérdését, vagy követelményét tartalmazza. A szerb és a magyar nép között megvolt a rokonszenv a múltban, de ezt a rokonszenvet az új generációból teljesen kiölte az öntudatos szerb politikai agitáció, amelynek vezetésében, szításában döntőszerepet, játszott Szerbia legújabb korában két leghatalmasabb államférfia, Ristics és Pasics. Ez a két hatalmas egyéniség adja meg a legutóbbi évtizedek szerb politikájának a jellegét, ez a két egyéniség volt a nagy szerb propaganda éltető eleme, amely a szerb népet a legnagyobb tudatossággal az erőszak és rábeszélés minden eszközével, még a szerb nép pillanatnyi gazdasági előnyei mellőzésével is, vezette a nagy szerb Magyar Gazdák Szemléje.