Magyar Gazdák Szemléje, 1934 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1934-01-01 / 1. szám

MAGYAR GAZDÁK SZEMLÉJE. 1934. JANUÁR HÓ. XXXIX. ÉVF. 1. SZÁM. A MEZOGAZDASÁG ELADÓSODÁSA ÉS A GAZDA­ADÓSSÁGOK RENDEZÉSE SVÁJCBAN. A svájci mezőgazdaság eladósodásának tanulmányozása különleges érdekességet nyújt, mert Svájc talán az egyetlen kultúrállam, amely a valutáris infláció útvesztőit eddig el tudta kerülni, amelyben tehát az agráradósságok fejlődése a háború előtt megkezdett vonalon elhajlás nélkül haladhatott. Ezért legyen szabad Svájc agrár­eladósodása alakulásának kérdésé­vel e helyen kissé bővebben foglalkoznom. A svájci mezőgazdaság eladósodását általában a jobbágy­felszabadításra szokták visszavezetni. Az úrbéri terheknek egy­­összegben való megváltása, amely a svájci államszövetség terü­letén a napóleoni időkkel kezdődött, s a múlt század első felé­nek végén már valamennyi kantonban befejeződött, szinte reá­­kényszerítette a svájci parasztságot arra, hogy immár sza­baddá vált birtokát jogi természetében különböző, de hatásai­ban alig eltérő korlátozásokkal béklyózza le , hogy földjeit adóssággal terhelje el. Az ekkor felvett terhek összege azonban, dacára az elméleti és gyakorlati szakemberek spekulatív számí­tásainak, nem csökkent, hanem, minden várakozás ellenére, és már a jobbágyváltságot közvetlenül követő időkben is, észrevehetően emelkedett, s ezt az irányzatot ütemének perio­dikus módosulásával, valutáris inflációk okozta töréstől men­tesen mind a legutóbbi időkig megtartotta. Az agráradósságok emez állandó és szembetűnő emelke­désének okát a múlt század szakemberei általában a paraszt­ság igényeinek a felszabadítás folytán történt megnövekedé­sében és e rétegnek ennek következtében való fokozott költe­kezésében, továbbá időleges dekonjunktúrákban és rossz ter­mésekben, a gabonaárak esésében és a munkabérek emelkedé­sében látták. Ifjabban és főleg a háborús tapasztalatok alapján azonban ezt a gazdasági jelenséget a felsorolt okok helyett inkább a fogyasztás növekedése folytán az agrártermékek tekintetében előállott nagyobb keresletre, az ennek következ­tében mutatkozó jobb jövedelmezőségre, erre való tekintettel és ennek reményében eszközölt, de nem egyszer túlzott mér­tékű beruházásokra, s mindezek eredményeképen a földbirtok utáni nagyobb keresletre és következőleg a föld árának erős túlcsigázására vezetik vissza, amely utóbbi tény azután nem­ Magyar Gazdák Szemléje.

Next