Magyar Gazdák Szemléje, 1935 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1935-07-01 / 7. szám
MAGYAR GAZDÁK SZEMLÉJE. XL. ÉVF. 7. SZÁM, 1935. JÚLIUS HÓ. AGRÁRGYARMATOSITASOK AZ UJ- ÉS A LEGÚJABB KORBAN. I. Bizonyos jelenségek a középkor végén világosan mutatták azt, hogy az emberi fejlődés válságos korszak elé érkezett. Olyan időponthoz, amelyben nemcsak a világ politikai és gazdasági képe alakul át gyökeresen, de a lelkekben is döntő jelentőségű változások mennek végbe. A humanizmus, a rinascimento, a reformáció hirtelen oly lelki alkatot termel ki, amely már többé nem tud a középkornak zárt szervezetekben lefolyó életrendszerébe belehelyezkedni, miután ez minden vonatkozásban, még a családi élet legintimusabb viszonylataiban is legszigorúbban disciplinált életformákat követelt meg. A felszabadulás és az újjászületésnek vágya tehát nemcsak a tudomány, irodalom, művészet addig ismeretlen területeit igyekezett szenvedélyes buzgalommal felfedezni és meghódítani, hanem rávetette magát az egész föld fizikai megismerésére is. A kalandorságig felfokozott tudásvágy arra ösztönözte az embert, hogy újabb területeket ismerjen meg azért, hogy azokat egyrészt a meglevő kultúrvilágnak részeivé tegye, másrészt azoknak anyagi hasznát maga számára megszerezze. A politikai lélek akkori állapotát az a világkép mutatja legjellemzőbben, amely az euráziai kontinensen keletkezett. Itt két világbirodalom van kialakulóban. Ellenállhatatlan erővel egyik Keletről nyomul előre, betörve középeurópai területekre, az iszlám-török, mely a XVI. század első felében már Budáig nyomul fel. A másik Nyugatról tör előre szintén Középeurópába, ez a spanyol Habsburg hatalom, mely a német császárságot is megszerezvén maga számára, félelmetes erővé lett. A törököt a magyarok és a kereszténység állítják meg, nehogy az iszlám Középeurópán keresztül és Spanyolországon át egyesüljön az afrikai iszlám területekkel és felidézze az egykori eurazafrikai arab-iszlám világbirodalomnak mindent elsöprő hatalmi álmát. A spanyolokat a franciák és a német reformáció akadályozták meg abban, hogy Európa a Habsburgok világuralmi területévé váljon. Ott II. Szolimán, itt V. Károly voltak a gigantikus harcoknak kimagasló egyéniségei és vezető szellemei, kiknek hatása alatt átformálódott a világnak politikai arculata. Magyar Gazdák Szemléje, 20