Magyar Gazdák Szemléje, 1935 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1935-07-01 / 7. szám

MAGYAR GAZDÁK SZEMLÉJE. XL. ÉVF. 7. SZÁM, 1935. JÚLIUS HÓ. AGRÁRGYARMATO­SITAS­OK AZ UJ- ÉS A LEGÚJABB KORBAN. I. Bizonyos jelenségek a középkor végén világosan mutat­ták azt, hogy az emberi fejlődés válságos korszak elé érkezett. Olyan időponthoz, amelyben nemcsak a világ politikai és gaz­dasági képe alakul át gyökeresen, de a lelkekben is döntő jelentőségű változások mennek végbe. A humanizmus, a rinascimento, a reformáció hirtelen oly lelki alkatot termel ki, amely már többé nem tud a középkornak zárt szervezetek­ben lefolyó életrendszerébe belehelyezkedni, miután ez min­den vonatkozásban, még a családi élet legintimusabb viszony­lataiban is legszigorúbban disciplinált életformákat követelt meg. A felszabadulás és az újjászületésnek vágya tehát nem­csak a tudomány, irodalom, művészet addig ismeretlen terü­leteit igyekezett szenvedélyes buzgalommal felfedezni és meg­hódítani, hanem rávetette magát az egész föld fizikai meg­ismerésére is. A kalandorságig felfokozott tudásvágy arra ösz­tönözte az embert, hogy újabb területeket ismerjen meg azért, hogy azokat egyrészt a meglevő kultúrvilágnak részeivé tegye, másrészt azoknak anyagi hasznát maga számára megszerezze. A politikai lélek akkori állapotát az a világkép mutatja legjellemzőbben, amely az euráziai kontinensen keletkezett. Itt két világbirodalom van kialakulóban. Ellenállhatatlan erővel egyik Keletről nyomul előre, betörve középeurópai terü­letekre, az iszlám-török, mely a XVI. század első felében már Budáig nyomul fel. A másik Nyugatról tör előre szintén Közép­­európába, ez a spanyol Habsburg hatalom, mely a német csá­szárságot is megszerezvén maga számára, félelmetes erővé lett. A törököt a magyarok és a kereszténység állítják meg, nehogy az iszlám Középeurópán keresztül és Spanyolországon át egyesüljön az afrikai iszlám területekkel és felidézze az egykori eurazafrikai arab-iszlám világbirodalomnak mindent elsöprő hatalmi álmát. A spanyolokat a franciák és a német reformáció akadályozták meg abban, hogy Európa a Habs­burgok világuralmi területévé váljon. Ott II. Szolimán, itt V. Károly voltak a gigantikus harcoknak kimagasló egyéniségei és vezető szellemei, kiknek hatása alatt átformálódott a világ­nak politikai arculata. Magyar Gazdák Szemléje, 20

Next