Magyar Gazdák Szemléje, 1941 (46. évfolyam, 1-9. szám)

1941-12-01 / 9. szám

nával is. A csatornaépítésre alakult társulat feloszlott és a víziút helyett 1847-ben elkészült a Pest—Szolnok közötti vasútvonal. A rohanó esemé­nyek egyébként Széchenyit is elsodorták nemzetépítő munkájától életének tragikus befejezése felé. De még mielőtt reája szállott volna a szomorú alkony, még mielőtt el­borult volna a magyarság érdekében szárnyaló lelke, annyi balsiker között sikerült Széchenyinek megalkotnia életének legnagyobb művét, a Tisza szabályozását és a Tisza-völgy ármentesítését. A XIX. század magyarságának ez a legkiemelkedőbb alkotása elválaszthatatlanul hozzáforrott Széchenyi nevéhez s kétségtelen, hogy nélküle ennek a hatalmas, ország­építő munkának végrehajtása évtizedeket késett volna, valószínűleg addig, amikor már — mint a történelem eseményei mutatják — minden erőlködésünk elkésett volna. Szé­chenyi lángeszére, fajszeretetére és törhetetlen akaraterejére volt szükség ahhoz, hogy a táblabírák Magyarországa meginduljon azon az úton, mely egy évszázadra jelölte ki a magyar vízügyek irányát és termőföldet gyarapító tevékenységét, s amely lehetővé tette országunknak a múlt század második felében észlelhető erőteljes fellendülését és nem­zeti vagyonunk hatalmas növekedését. A Tisza szabályozásának váratlan előtérbe jutását ugyan az 1830. évi rendkívüli arányú tiszai árvíz okozta, a kérdés megoldását azonban a múlt század második har­madában ettől függetlenül egyéb okok tették közgazdasági szükségessé Az Alföld meg­szaporodó magyarságát ugyanis már nem elégítette ki a rendelkezésre álló termőterület terméseredménye s ezért a hozam emelésére volt szükség. Ezt elérhették volna a meg­szokott ősi gazdálkodási mód javításával is, a termelés rendszerének megváltoztatása azonban még ma is nehhéz és hosszabb időt kívánó feladat Ezért egyszerűbbnek látszott a termőföld szaporítása, amit azonban a Tisza árvizeinél alacsonyabban fekvő területe­ken csakis rendszeres ármentesítéssel lehetett elérni. Ezt a feladatot a Kárpát-medence mélyfekvésű területein sikerült megoldanunk és a mezőgazdasági termelést a természetadta árvízjárta területeken állandóvá és biztossá tennünk. Ezáltal a magyarság megszaporodását tettük lehetővé, mert amíg 1850-ben 11'5 millió lakosra 18'8 millió kát. hold termőföld jutott, azaz egy letekre 1762 kát. hold, addig 1910-ben az időközben 18'3 millió lélekre szaporodó lakosságra már 27‘8 millió kát. hold jutott, vagyis fejenként Г52 kát hold. Mint látható, az arányt sikerült eléggé jól megtartanunk s a termőföld csak Trianon után csökkent le fejenként Г35 kát. holdra (1920), illetőleg 1*21 kát holdra (1930). A Tisza és Duna völgyének ármentesítése 6­7 millió kát. hold termelését bizto­sította, azaz a termőföld 9 millió kát. holdnyi időközi szaporodásának kereken 75 százalékát a vizek rendezése adta meg népünknek. Ma már ezen az úton nem igen haladhatunk tovább, mert nem várhatunk lényegesebb területnyerést, a jövő szükségletét a termelés fokozásával kell biztosítanunk. Erre szolgál vízügyi politikánk újabb iránya: a belvízrendezés tökéletesítése és az öntözések elterjesztése. Széchenyi figyelmét azonban valószínűleg a fent említett tiszai árvíz irányította az ármentesítések ügyére, mert azt kérdezi: ,,A hon vizei kor­látlan dühökben mindig elöntsék az ország legtermékenyebb vidékeit?“ Hála eredményes közreműködésének, az árvizek ma már csak kivételesen okoznak nagyobb károkat s jó úton haladunk abban az irányban, hogy en­nek lehetősége a jövőben még kevésbbé következhessék be. A nagy munkálat érdekében szükséges térképezéseket és vízrajzi fel­vételeket 1833-ban kezdték meg és 1842-ben fejezték be. Ezek az úgyneve­zett Vásárhelyi-féle rendkívül értékes felvételek, melyekről később a kül­földi szakértők is a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak. E felvételek alapján készítette el Vásárhelyi a Tisza-szabályozás összefüggő tervét. Az 1845. év tavaszán bekövetkezett árvíz a szabályozás ügyére sür­gető hatással volt és a tiszavölgyi érdekeltségnek ez év június hó 12-én Vay Miklós báró elnöklete alatt és Széchenyi részvételével megtartott ér­tekezletén Vásárhelyi bemutatta a szabályozás és ármentesítés általános tervét. Még ez év augusztusában megtörtént Széchenyi királyi biztosi ki­

Next