Magyar Grafika, 1967 (11. évfolyam, 1-4. szám)

1967 / 4. szám

Dr. Eduard Born, a párizsi székhellyel működő Nem­zetközi Tipográfus Társaság titkára ez év május 5-én egyesületünkben elhangzott előadását az alábbiakban ismertetjük. Az előadó bevezetőben közölte, hogy budapesti tartóz­kodása folyamán megismerkedett a kéziratos, a régi és az új magyar könyvművészet remekeivel, amelyek elragadtatóak voltak számára. Jól tájékozódott arról, hogy Tótfalusi Kis Miklós milyen nagy szerepet töl­tött be a világ nyomdászattörténetében. Napjaink tipográfusművészetével kapcsolatban rámutatott Nagy Zoltánnak, az Első Magyar Betűöntöde főmérnöké­nek az amerikai betűművészeti versenyen elért jó helyezésére, továbbá arra, hogy Lengyel Lajos, Haiman György és Szántó Tibor neve a modern nemzetközi könyvművészetben közismert. Saját tipográfiai szemléletének alapja az a nálunk is nagyra becsült alapelv, amely az eszmei tartalom és a tipográfiai forma egységét hirdeti. Előadásában a jelenlegi nemzetközi tipográfiai irány­zatokat ismertette. Diákat vetítve ezekhez fűzött kom­mentárokat. Ez közismerten a leghatásosabb, audio­vizuális módja annak, hogy a jelenlegi sokféle tipog­ráfiai izmusokban tájékoztatást nyerjünk. A klasszikus, történelmi betűfajták mintalapjai után sok talp nélküli lineáris antikva (groteszk) példát lát­hattunk. Az újabb kori groteszk mostani diadalútja Svájcból indult ki. Nyugaton igen sok a megkapó, hatásos groteszk könyvcímlap, és ez a betűtípus még nagyobb sikerrel érvényesül az üzleti és reklámnyom­tatványokban . Ezzel kapcsolatban kitűnő példáit láthattuk annak, hogy valamely cég a legkülönbözőbb nyomtatványait és hirdetéseit is azonos betűtípussal tervezteti, és tipog­ráfiai megoldásaiknál is egy alapvető elgondolás egy­ségesen érvényesül. Az azonos betűtípus és tipográfiai tervezés olyan jellegzetességet kölcsönöz a nyomtat­ványoknak, hogy már erről is felismerhető, mely vál­lalatnak a nyomtatványai. Az előadás első része a tiszta tipográfiai eszközökkel (ólombetű, tém­a) készült nyomtatványokat szemlél­tette. A továbbiakban a legkiválóbbak közül olyan példákat láthattunk, amelyek a betűöntödei anyaghoz grafikát kombináltak. Ezt a megoldási módot tipog­­rafikának nevezte az előadó. Néhány érdekes dia felvillantotta előttünk azokat a szinte fantasztikus lehetőségeket, amelyek a fényszedés optikai rendszeré­nek beállításával érhetők el. Rámutatott a svájci tipográfia és tipografika tárgyila­gosságára, amely a szöveg megkapóan áttekinthető elrendezésére törekszik. Ugyanakkor visszatetsző pél­dáit láthattuk annak, hogy az amerikai reklámnyom­tatványokban ismét felelevenednek a múlt század torz betűi, s ezek az újabbak még a régieknél is for­mátlanabb hatásúak. Az előadás egyik fontos része volt az az anyag, ame­lyen a kép dominált. Itt a betűnek, a szövegnek egé­szen elenyészően csekély szerepe van, az összkompo­­zíció szempontjából majdnem semmi. Az egyes példák meggyőzően igazolták, hogy egy jól sikerült kép tekin­télyes oldalmennyiségű szöveggel is felér. A jó kép hatása, úgy látszik, felülmúlhatatlan. Az előadó a továbbiak folyamán kitűnő példáit úgy csoportosította, hogy ezekben a betű jelentősége mind­inkább fokozódott, később egyenrangú a képpel, sőt a kép csak hátteréül szolgál a betűknek, a szövegnek, mert bizonyos esetekben így követeli ezt meg a kívánt reklámpszichológia hatás biztosítása. Befejezésül láthattuk azt a grafikai megoldást, amely saját elemeinek magát a betűt használja fel. Ez művé­szies, kombinációs „játék” a betűkkel, a betűk saját­ságos formáival; lehetővé teszi a kimeríthetetlen szá­mú variációt. Az ötletes és hozzáértő grafikus ért ahhoz, hogy ezek a megoldások frappánsak és amellett mindig újszerűek legyenek. Dr. Eduard Born pompásan összeválogatott „példa­­kollekció”-jával felvonultatta előttünk napjaink tipog­ráfiájának legtanulságosabb és leghatásosabb min­táit. Ezzel ritka alkalmat nyújtott számunkra az össze­hasonlításhoz, és arra, hogy megvizsgáljuk: tipográfiai szemlélete mennyiben egyezik a hazai felfogásokkal és nézetekkel. Kitüntetés Bagi Imre elvtárs a Szikra Lapnyomdánál közel 35 évet töltött el. Hosszú időn át a „NÉPSZABADSÁG” lap technikai előállításánál mint művezető dolgozott. Kormányunk eredményes és áldozatkész munkájáért a „Munka Érdemrend” ezüst fokozatával tüntette ki. Nyugdíjba vonulása alkalmából szeretettel köszöntjük és hosszú életet kívánunk.

Next