Magyar Grafika, 1983 (27. évfolyam, 1-6. szám)
1983 / 5. szám
harc orosz nyelvű bibliográfiájához c. fejezetében levéltári iratokból, könyvekből, orosz folyóiratokból bibliográfiai adatokat, dokumentumokat közölt. Négy évtizeddel ezelőtt megjelent könyvében Vajda Pál így fogalmazta meg munkásságának célját: megmutatni, hogy ha nem is mindenben előztük meg a külföldi feltalálókat, de minden esetben lépést tartottunk velük.” Másik vezérelve az volt, hogy ha a tudománynak nincs is, de a tudósnak van hazája. Legfőbb feladatának ezért azt tartotta, hogy a magyar feltalálók, technikusok eredményeit megismertesse a külfölddel. Erre szolgált számtalan idegen nyelvű munkája, amelyek közül a legutolsót emeljük, az Ungarische Bahnbrecher der Phototechnik, der Photooptik und der Photochemie. Majdnem húsz esztendőn át szerkesztette a Technikatörténeti Szemlét. E tevékenysége során bontakozott ki nagyszerű szervezőképessége és nevelőtevékenysége, ösztönözte a fiatal szerzőket, ugyanakkor azoknak a témaválasztásban nagy segítségükre volt, és ellátta őket forrásmunkákkal. Nyugdíjba vonulása után is változatlan energiával dolgozott. Élete utolsó tíz esztendejében 8 könyvet, 97 cikket, 27 könyvrecenziót készített. Több előadást tartott, és több kiállítás rendezésében vett részt. Mi nyomdászok, ha nem is ismertük közvetlenül sem személyét, sem a nyomdaipar érdekében kifejtett irodalmi tevékenységét, nagy hálával tartozunk neki, hogy felismerte annak fontosságát és jelentőségét, hogy a nyomdaiparban is milyen kiváló mérnökök, technikusok működtek közre. Munkájának érdeme, hogy bármit csinált, szívvel-lélekkel tette, a munka éltette, és lelkesedésével másokat is példája követésére késztetett. A Magyar Grafika hasábjain a Magyar nyomdaipari feltalálók című munkája alapján a következő találmányokat és feltalálókat ismertetjük. - Szedő-osztó gép (Kliegl József) - Elektrotypograph (Méray-Horváth Károly) - Uhertype fényszedő gép (Uher Ödön) - Szedő-írógép (Goy Andor) - Kézi szedő- és nyomógép (Kempelen Farkas) - LAPONT vaklátó írás (Móricz Miklós) - Sztereotípia (Bikfalvi-Falka Sámuel) - Spitzertípia - raszter nélküli árnyalatos klisékészítés (Spitzer Emánuel) Szedő-osztó gép Kliegl József A szedés felgyorsításának első kimutatható kísérletei a XVIII. század közepéig vezethetők vissza. A gyakran előforduló betűkapcsolatokat ekkor kezdték szótagokká egybekapcsolva megönteni, s e betűkapcsolatokat logotípiáknak nevezték. A szavak, szótagok egybeöntésének célja az volt, hogy a szedő számára „fogásokat” takarítsanak meg, és így megteremtsék a gyorsabb szedés lehetőségét. Ez azonban még kéziszedés volt. Feltehetően a francia F. Barletti de Saint-Paul betűszedő lehetett az első, aki ezt az elgondolást megpróbálta a gyakorlatban megvalósítani. Egy 1776-ban, Párizsban megjelent írásában ajánlotta 1774-ben feltalált rendszerét, a szótagjelek alkalmazását. Angliában Henry Johnson betűszedő végzett 1778 körül hasonló kísérleteket, amennyiben a gyakrabban használt szótagokat és szavakat egy egységgé kapcsolta össze. Johnsonnak rendszeresen sorsolási nyereményjegyzéket kellett nyomtatnia, s mivel e jegyzékben több szó gyakran ismétlődött, ezeket a szavakat a betűöntővel több betűből álló egységgé öntette egybe. Először több azonos betűt öntetett egyszerre, s ezáltal jutott arra a gondolatra, hogy logotípiákat alkalmazzon. Ezzel kapcsolatos rendszerét szabadalmaztatta, és szabadalmáról 1783- ban jelent meg egy leírás: „Bevezetés a logotípiába” címen. A rendszere a jelek szerint felkeltette az illetékesek figyelmét, mert a „Times” tulajdonosa, John Walter, megszerezte Johnson szabadalmait, és ezek után Johnson találmányát „Walter-féle rendszer”nek nevezte! A Walter által megalapított „The Times” az első években ilyen logotípiák alkalmazásával készült. A legtökéletesebb logotípia-rendszert a bécsi Leopold Weiss fejlesztette ki, mindenesetre már abban az időben (1880), amikor különböző feltalálók szedőgépeit is alkalmazták már a gyakorlatban. A szedő munkájának logotípiákkal és hasonló eszközökkel történő felgyorsítására irányuló kísérletekkel közel egy időre vezethetők vissza azok a fáradozások, amelyek a cél eléréséhez a technikát igyekeztek az ember szolgálatába állítani. A szedőgépek problémájának megoldásával kapcsolatos nehézségek mindenekelőtt abban nyilvánultak meg, hogy a betűszedő munkája 20 MAGYAR GRAFIKA