Magyar Grafika, 1983 (27. évfolyam, 1-6. szám)
1983 / 4. szám
valamilyen profil gyártásának meghonosítása kíséri az alaptevékenységet (pl. naptárkészítés). Több helyen - főként a kiadói szakmában - a magyar könyvkiadással és a nyomdai kapacitásokkal kapcsolatos kérdéscsoportban felmerült már az a részletkérdés, hogy nem megy-e a helyi könyvkiadás szükségleteinek kielégítése a hivatásos kiadók rovására a nyomdákban. Mivelhogy mégiscsak az utóbbiak felelnek a könyvkiadás állami és politikai feladatainak megvalósításáért. Ez így - megítélésem szerint - sohasem lehetett valóságosan helyénvaló kérdés, napjainkban pedig már-már értelmetlennek tűnik a felszínen tartása. Ha ugyanis a valóság szükségleteiből fakadt a regionális publikálási és kiadási igény, akkor azt így vagy úgy, de mindenképpen ki kell elégíteni. Ha pedig ezt a helyenként bonyolult belső mechanizmussal működő, más érdekeltségű hivatásos kiadóvállalatok fogadni nem tudták (különben is minek akarnának mindent, különösen napjainkban, nagyvállalkozásban elintézni?), akkor a megoldásra más utat kell választani. A nyomdák sohasem utasították vissza ezt a fajta vállalkozást, mert a könyvkategóriában koránt sincs annyi megkötöttség (anyagbeli, esztétikai kívánság, minőségi igény), mint a másik vonalon. A gyártási folyamat hézagait pedig előnyösen kitöltik a nem nagy anyagigényű, apró példányszámok. Az országos terjesztés hiányának még az is oka, hogy míg a nagy kiadók a sajtóban, rádióban számot adnak a megjelent művekről, lapjaink könyvszemle rovata egyiket-másikat részletesen ismerteti, addig a vidék produktuma mindenféle kommunikáció nélkül jelenik meg. A Békés megyei helyi kiadványok Békés megyében viszonylag korán, az 1960-as évek legelején sikerült megteremteni a nem hivatásos kiadói tevékenységhez szükséges alapvető feltételeket. Megyénk tudományos kutatóintézeteiben (ÖRKI), felső- és középfokú tanintézeteiben (óvónőképző, Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola), közgyűjteményeiben (levéltár, múzeum), a közművelődés területén, a TIT keretei között kitűnő szakemberek tevékenykedtek (munkálkodnak ma is), akik teljesítve az országosan kialakult analóg szinteket, működési területüknek mindinkább és mind szélesebb körben elismert szakértőivé váltak. Őket ugyanis teljesítményeik után számon tartják a megyei, sok esetben a megyén kívüli helyeken a kiadást tervező szervek, munkatársakat nyerik meg és megbízásokkal keresik meg. Mint szerzőket vagy mint lektorokat, úgyis mint szerkesztőket, bevonják a készülő kiadványaik különféle munkáiba, a saját intézményeiknél pedig kezdeményezői, irányítói ugyanennek. A megyei tanács tudományos koordinációs szakbizottsága rangsorol, kiszűri a megjelenésre nem alkalmas témákat, biztosítva a megjelent művek színvonalát. Ma különösen nő szerepének fontossága, mert még a takarékos gazdálkodás elveit is fokozottan figyelembe kell vennie rostáló tevékenysége során. A rendelkezésre álló pénzforrásokat tekintve a gyakorlati céloknak leginkább megfelelők kiadását szükséges előtérbe helyezni. A helyi kiadás könyveit szakmai oldalról bírálva úgy értékelhető az elmúlt esztendő, hogy Békés megyében rendkívül nagy számú, színvonalas, legkevésbé csak a lokális igényeket kielégítő, hanem inkább országos érdeklődésre is számot tartó kiadvány jelent meg az intézmények, a tanácsok gondozásában. Rendszeresen jelentkezik a megyei szépirodalom antológiákban is, egy-egy költőt, írót bemutató egyedi kiadásban. Az e témakörbe tartozó kiadványok gondozását - igen magas szakmai, valóságos kiadóvállalati igényességgel - az Új Aurora című irodalmi és művészeti folyóirat műhelye látja el. Egymás után látnak napvilágot a megyei kötődésű szépirodalom kötetei, amelyek országos terjesztését is megoldották a gondozók. Kiemelten tudományos értékűek a városok, községek (Mezőberény, Orosháza, Gyoma, Békés, Vésztő) monográfiái. A gyulai Levéltár 1967- től kezdve rendszeresen közreadja forráskiadványait, amelyek között több téma méltán országos terjesztést is igényelne. A tájegység mozgalmi múltját is feldolgozzák a politikai élet munkatársai, melyek hol a monográfiák tanulmányaiként, hol önálló kötetek formájában jelennek meg azután. A Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola is szerepel a megye rendszeresen kiadó szervezetei körében. 1964 óta folyamatosan kiadja a Bibliotheca Bekesiensis sorozatát, amelyben íróink (Darvas József, Sinka István), kultúrtörténeti feldolgozás (a békéscsabai színészet, a gimnázium első évtizedei, Justh Zsigmond parasztszínháza stb.), a nyomdászattörténet (Kner Imre, Réthy Lipót, Tevan Andor), képzőművészet (Munkácsy Mihály, Vidovszky Béla) szerepelnek sok egyéb históriai feldolgozás mellett. Eddig MAGYAR GRAFIKA 65