Magyar Grafika, 1984 (28. évfolyam, 1-6. szám)
1984 / 1. szám
nyozták. A lakásépítészetben egyedülálló volta miatt 1927-ben a németországi Innendekoration című folyóiratban jelent meg képes ismertetés, majd ennek nyomán a Magyar Iparművészet is ismerteti a házat. Kner Imre és családja 1944 április-májusáig használta az épületet. A húsz esztendő alatt Gyoma jelentős kultúrtényezőjévé vált, ugyanis a tulajdonost az ország művészeti és irodalmi köreihez igaz baráti és mecénási kapcsolatok fűzték. Ebből következett az, hogy nemcsak Kner Imre utazott a kapcsolattartás miatt Budapestre, hanem ez a kör is Gyomára látogatott olykor-olykor, így a villa vendége volt Kodály Zoltán, Móricz Miklós, Fülep Lajos, Móra Ferenc, Ortutay Gyula és mások, mert Knerék személyes témáit is át- meg átszőtték a köz, a művészet, az irodalom különféle kérdései. Ezért ezeknek a látogatásoknak a legtöbb esetben valamilyen hatása volt a községre nézve is. A Kner családot 1944 áprilisában-májusában internálták, illetve deportálták. Az épületet ettől kezdve az ötvenes évek elejéig különböző magánbérlők lakták, majd gyakorló óvoda, később mintaóvoda létesült benne. A villából - Kner Nyomdaipari Múzeum A gyomai műhely egyes vezetőit, a kneri idők néhány dolgozóját régóta foglalkoztatta az a gondolat, hogy valamilyen formában közkincssé tegyék a felgyűlt értékes irodalmi, levéltári anyagot, a nyomda hatvan év alatt összegyűjtött, nyomdászatilag értékes nyomtatványait, könyveit. A nyomda területén nem lehetett megfelelő helyiségeket biztosítani e célra, mert a régi nyomda kezelésében volt részeket időközben más célokra engedték át, a megtartott terület pedig már a termelés folytatására is szűknek bizonyult. Változás akkor következett be, amikor a gyomai nyomdát a békéscsabai nagy nyomdavállalathoz csatolták az 1963. évi átszervezés során. A gyomai Kner Nyomdaipari Múzeum MAGYAR GRAFIKA 71