Magyar Grafika, 1990 (34. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 1. szám
CENTENÁRIUMI GONDOLATOK TEVAN ANDORRÓL, A KIADÓRÓL ÉS KÖNYVMŰVÉSZRŐL PAPP JÁNOS Tevan Andor születésének századik évfordulójáról méltó módon emlékezett a szűkebb pátria, Békéscsaba. A neves kiadó és könyvművész-tipográfus majdnem teljes életének és alkotó munkásságának városában tudományos ülésszakra került sor, gazdag és sokszínű múzeumi kiállítás keretében ismerkedhettek az érdeklődők Tevan Andor életművével, ünnepi kiadványok készültek, névadó ünnepséget tartottak. Jelen dolgozat, mintegy a centenáriumi megemlékezéssorozat epilógusának is tekinthető. * * * A magyar könyvkiadás és -művészet történetének egyedülálló különlegessége, hogy vidéken egy időben, egymáshoz földrajzilag is egészen közel két európai kvalitású és jelentőségű tipográfus tevékenykedjen. Kner Imre és Tevan Andor munkássága, illetőleg gyomai és békéscsabai műhelye esetében e sajátos versengés nagyszerű műveket eredményezett. A Tevan Nyomda alapítási évének 1903-at tekinthetjük, ugyanis ekkor vásárolta meg a szegényes felszerelésű, mindössze egyetlen tégelysajtóval és néhány kilónyi betűanyaggal rendelkező kis nyomdát a könyv- és papírkereskedő édesapa, Tevan Adolf. Gyermekei közül Tevan Andort szánta a nyomdai terület majdani vezetésére, így fiát az érettségi után a bécsi Grafikai Főiskolára (Graphischen Lehr- und Versuchsanstalt) küldte, ahol két évig (1907-1909) folytatott tanulmányokat. Tevan Andor szerencsés időpontban került Bécsbe, ugyanis századunk első éveiben a császárváros szellemi légkörét, kulturális és művészeti életét a forrongás, a pezsgés, az újszerű kezdeményezések iránti érzékenység jellemezte. Jó választásnak bizonyult a főiskola is, mivel a kiválóan felszerelt tanintézetben nagyszerű professzorok és szakemberek tanítottak, s az intézmény komplex képzési módszere biztosította, hogy a végzettek a könyvkészítés mesterségének minden területével és fázisával megismerkedve kiváló szakemberekként induljanak el pályájukon. Tevan Andor hasznosan töltötte szabad idejét is. Életrajzából tudjuk, hogy gyakran felkereste a nevesebb bécsi könyvkereskedéseket, s rendszeres látogatója volt az egyetemi könyvtárnak. Megismerkedett a könyvkiadók új stílust követő alkotásaival, az újszerű tipográfiával megjelenő folyóiratokkal. Bécs ezekben az években a modern irányzatok egyik európai központja volt, ahol különösen a szecesszió (Jugendstil) jutott jelentős szerephez. Természetes tehát, hogy amikor Tevan Andor tanulmányainak befejezése után hazatért Békéscsabára, a Bécsben megismert új tipográfiai törekvéseket követve hirdette meg kiadói és könyvművészeti programját, majd pedig hamarosan megkezdte annak gyakorlati megvalósítását. Az indulás évei (1909-1912) Tevan Andor 1909-ben vette át édesapja nyomdájának vezetését. Első tevékenysége a fejlesztés, a modernizálás volt. Ennek eredményeként sor került két gyorssajtó vásárlására, valamint két szecessziós jellegű betűtípus: a Behrens-féle antikva és a Tiemann-féle medieval összes fokozatának beszerzésére, így az addig csak akcidenciák előállítására használható kis műhelyt könyvkészítésre is alkalmas, korszerű nyomdává változtatta. Tipográfiai elképzeléseinek megvalósítását azzal is elősegítette, hogy a hat alkalmazott irányítása mellett maga végezte a lektori, korrektori, rajzolói teendőket, sőt a komplikáltabb szedéseket is. A nyomdafejlesztés befejezése után Tevan Andor azonnal megkezdte a könyvkészítést, illetőleg -kiadást. Alapelvének - szemben Knerék konzervatívabb ízlésével - kezdettől fogva a modernséget tekintette. Ez vezette a kiadásra kerülő szerzők és művek megválasztásában, a könyvek tipográfiai megformálásában is. Az első három év (1909-1911) Tevan-kiadványai (Dapsy Gizella három verseskötete, Rozsnyay Kálmán két munkája, egy karikatúraalbum) inkább csak próbálkozásnak, bemutatkozásnak tekinthetők, melyek egyrészt elősegítették a Tevan Nyomda és Kiadó megismertetését a nagyközönséggel, másrészt pedig ezekkel a könyvekkel szerzett tapasztalatok és kapcsolatok nyomán sikerült Tevannak (Rozsnyay Kálmán, majd pedig Franyó Zoltán közvetítésével) személyes ismeretségbe kerülnie a korabeli magyar irodalom szó MAGYAR GRAFIKA 39