Magyar Hang, 2019. december (2. évfolyam, 49-51. szám)
2019-12-06 / 49. szám
2 VILÁGKÉP Májláth Ronald Száznyolcvan fokos fordulatot vett a bolíviai kül- és belpolitika azután, hogy november 10-én Evo Morales, az ország első bennszülött elnöke lemondott az elnöki posztról. Morales bukását a választásokat követő, három hétig tartó véres tüntetéssorozat kényszerítette ki, amelynek következményeként a rendőrség, valamint a hadsereg főparancsnoka is felszólította, hogy távozzon az ország éléről. Miután a bolíviai parlament mindkét háza határozatképtelenné vált, így nem tudta kijelölni Morales ideiglenes utódját, előlépett a háttérből Jeanine Ánez, a felsőház egyik ellenzéki alelnöke, és az alkotmányra hivatkozva bejelentette, hogy átmenetileg az ország élére áll. Ám míg korábban a szenátor asszony azt mondta, hogy csupán a hamarosan kiírandó választásokig lesz a posztján, egyre több jel utal arra, a politikus A nő, aki lerombolja Morales szocializmusát Könnyen megtörténhet, hogy Bolívia most az egyik szélsőségből a másikba zuhan küldetésének tekinti, hogy teljesen felszámolja Morales örökségét. A most 52 éves fehér (vagyis nem bennszülött) elnök asszony korábban televíziós műsorvezetőként tevékenykedett, s csak 2006-ban lépett a politikai porondra. Miután 2010-ben szenátorrá választották, a mélyen vallásos, katolikus politikus számos olyan kijelentést tett a közösségi médiában a bennszülöttekről, ami alapján még a nyugati lapok is rasszistának, bennszülöttellenesnek és provokatívnak nevezték. Ánez például egy ízben az ajmarák - ennek az indián népnek a fia Morales is - újévi ünnepségét „sátáninak” nevezte, és azt üzente, senki nem pótolhatja Istent. Ezek után persze aligha meglepő, hogy a jobboldali politikus már az elnöki mandátuma első napján az evangéliumok hatalmas, bőrkötéses változatával pózolt, és jelezte, vele együtt a Biblia is visszatér az elnöki palotába. Ez azért is jelent éles váltást a bolíviai politikában, mert korábban Morales mindvégig szekuláris politikát folytatott. Az ideiglenes bolíviai kormány - amelyet időközben az Egyesült Államok, majd az Európai Unió és Oroszország is elismert - azóta több olyan megnyilatkozást is tett, amelyből nem nehéz arra következtetni, hogy a cél nem más, mint a moralesi örökség teljes felszámolása. A biztonsági miniszter egyenesen arról beszélt, hogy le akarja vadászni az elődjét, de a kormánynak más tagjai is bér Miután a bolíviai parlament mindkét háza határozatképtelenné vált, előlépett a háttérből Deanine Ánez, a felsőház egyik ellenzéki alelnöke, és az alkotmányra hivatkozva bejelentette, hogy átmenetileg országtönnel fenyegették azokat a Morales-párti képviselőket, akik lázítják a népet. És ha mindez nem lenne elég, egy november 15-ei rendelettel kimondták, hogy a fegyveres erőknek azon tagjait, akik részt vesznek a társadalmi stabilitás és a rend helyreállításában, felmentik a büntetőjogi felelősségük alól. Az Amerika-közi Emberi Jogi Bizottság - ennek a szervnek a feladata az emberi jogok védelmének előmozdítása és védelme a tagállamok területén - élesen kritizálta a jogszabályt, amely szerintük sérti a nemzetközi egyezményeket, és bátorítja a brutális elnyomást. De a Human Rights Watch is felszólalt a rendelet ellen, amelynek még a nyilvánosságra hozatala is egészen botrányosra sikeredett. Ugyanis előbb a közösségi oldalakon szivárgott ki, és csak a média beszámolói után ismerte el a kormány, hogy valóban hoztak egy ilyen rendeletet. De még ennél is radikálisabb fordulat következett a bolíviai külpolitikában. November 15-én Karen Longanic, az ország külügyminisztere bejelentette, hogy országa kilép az ALBA kereskedelmi egyezményből, amelyet még 2005-ben hozott létre Venezuela és Kuba, hogy az Egyesült Államok által dominált Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény alternatívája legyen. Majd jelezte, hogy országa kilépne a Dél-amerikai Nemzetek Uniójából (UNASUR) is, amely a latin-amerikai országokat tömöríti. És hogy a múlttal való szakítás teljes legyen, az új bolíviai kormány közölte, felülvizsgálják azokat a gázszerződéseket, amelyeket korábban Moralesék kötöttek a velük szövetséges országokkal, így ma már aligha kétséges, hogy a Morales szocializmusa a múlté, és most születik ennek az ellenpontja. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek: igen könynyen megtörténhet, hogy a sokat szenvedett Bolívia most az egyik szélsőségből a másikba zuhan. Bolívia ideiglenes elnöke, Jeanine Ánez kezet fog egy idős asszonnyal az elnöki palota bejáratánál. Vele együtt a Biblia is visszatér az épületbe fotó: reuters/david mercado 2019. december 6-12. | Magyar Hang