Magyar Hang, 2020. szeptember (3. évfolyam, 36-39. szám)

2020-09-11 / 37. szám

2 VILÁGKÉP 2020. SZEPTEMBER 11-17. Magyar Hang Politikai akarat nélkül nem fog változni a romák helyzete Arató László (Brüsszel) N­agy többséggel, 52 sza­vazattal 9 ellenében, 5 tartózkodás mellett fo­gadta el szeptember 4.-én az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) azt az állásfoglalást, amely­ben az Európai Bizottságot (EB) a romák helyzetével kapcsolatban jogalkotási javaslat benyújtására szólították fel. A képviselők szerint részben a politikai akarat hiányá­nak is betudható, hogy az európai romák jelentős része „rendkívül bizonytalan” körülmények között él, megfosztva az alapvető emberi jogoktól az élet minden területén. Ezért a képviselők szerint négy te­rületet kell érinteni a jogalkotási folyamatban: kötelező célkitűzé­sekre van szükség a tagállamok számára a társadalmi befogadás előmozdítása érdekében, a kény­szersterilizáció túlélőit kártala­nítani kell, be kell fejezni a roma tanulók iskolai szegregációját és szembe kell nézni azzal, hogy a koronavírus-járvány súlyosbítja a diszkriminációt és a marginali­zálódást. A javaslatnak tartalmaznia kell a lakhatási, egészségügyi, foglal­ Európa legnagyobb etnikai kisebbségét alkotják a romák. A kontinensen körülbelül 10-12 milióra tehető a számuk, az Európai Unióban mintegy hatmillióan élnek. A felmérések azt mutatják, hogy nagy részük az átlagnál nagyobb mértében van kitéve a szegénységnek, a munkanélküliségnek és a hátrányos megkülönböztetésnek az oktatásban, az egészségügyben és a munkaerőpiacon. Az Európai Unió tíz éve már nekifutott egy átfogó romastratégia elkészítésének és megvalósításának. A terveket azonban nem követte megvalósítás, most újabb kísérletet tesznek a romák felzárkóztatására, koztatási és oktatási egyenlőtlen­ségek kiküszöbölésére vonatkozó tervet, valamint konkrét, kötele­ző erejű célokat kell tartalmaznia a befogadás javítása érdekében. Fel kell gyorsítani az erőfeszítéseket az összes EU-tagállamban, különösen azokban, ahol a cigány népesség nagy - olvasható az állásfoglalás­ban. Arra is kitérnek, hogy a tag­államoknak javítaniuk kell a roma emberek jó minőségű és megfizet­hető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését és meg kell tiltani az egészségügyi intézményekben az etnikai szegregáció minden formá­ját. Ugyancsak a szegregáció ellen szólaltak fel az oktatás kapcsán. Elítélik azt a diszkriminatív gya­korlatot, amely szerint roma gye­rekek az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek iskoláiba kerülnek. Ez még mindig érvényben van néhány uniós tagállamban, ezért felszólítják az EB-t, hogy tovább­ra is ösztönözzék a tagállamokat a szegregáció megszüntetésére, de ha szükséges, vigyék ezeket az ügyeket az Európai Bíróság elé. A romák 80 százaléka továbbra is a hazájukra érvényes szegénységi küszöb alatt él A jelentés előadója roma szár­mazású, német zöldpárti kép­viselő, Romeo Franz volt, aki azt mondta, hogy ez remek alkalom arra, hogy jelentősen javítsanak a romák helyzetén. Úgy gondolja, jelentős eredmény, hogy az EP tör­ténetében először most a romákat is be szeretné vonni a folyamatba. Rámutatott: prioritássá kell tenni a cigányellenesség elleni küzdel­met, amely a romák társadalmi ki­rekesztésének fő oka. Az Európai Néppárt részéről Járóka Lívia volt a jelentés tár­selőadója, aki üdvözölte a szavazás jelentőségét. Azt mondta, 2010- ben, amikor az Európai Néppárt ráirányította a figyelmet a roma­kérdésre, hét pontban fogalmaz­ták meg a javaslatait, amelyeket a bizottság akkor még nem vett át. „Most, hogy értékeltük, mi történt az elmúlt 10 évben, és mi történ­het az elkövetkező 10 esztendőben, arra a következtetésre jutottunk, hogy ezt a hét pontot ismét in­dokolt elővenni - mondta Járó­ka. - Fontos, hogy a kormányo­kat olyan stratégiai változtatások végrehajtására ösztönözzük, mint például az oktatási szegregáció megszüntetése, a munkalehetőség és a megfelelő életkörülmények garantálása, illetve a tiszta ivóvíz biztosítása mindenki számára” - tette hozzá. A 2010-es Európa 2020 straté­gia azt tűzte ki célul, hogy 2020-ra 20 millióval csökkenjen a szegény­ség vagy társadalmi kirekesztés által fenyegetett emberek száma. Ebben a romák felülreprezen­táltak, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2011-es felmérése azt állapította meg, hogy a meg­kérdezett romák közül 10-ből leg­alább nyolcan ki voltak téve a sze­génység veszélyének, és átlagosan kevesebb mint egyharmaduknak volt fizetett munkája, ugyanakkor közel felüknek a szálláshelyén az alapvető felszereltség is hiányzott, amilyen a beltéri konyha, belté­ri toalett, beltéri zuhanyzó vagy kád, illetve az elektromos áram. Az ügynökség 2016-ban megismétel­te a felmérést, és azt találták, hogy a romák 80 százaléka továbbra is a hazájukra érvényes szegénységi küszöb alatt él. A romák egyhar­­madának otthonában nincs veze­tékes víz, egytizedük szálláshelyén elektromos áram sincs, és a romák egynegyede (27 százalék), illetve a roma gyermekek egyharmada (30 százalék) olyan háztartásban él, ahol a felmérést megelőző hó­napban legalább egyszer előfordult éhezés. Vagyis stratégia továbbra is kell. De most olyanra van szükség, amit meg is valósítanak. Nagybánya Craica nevű szegénynegyedében élő gyerekek tüzelőnek való ajtó- és ablakkereteket gyűjtenek. Az alkotó Nagybányán készült képei is megtekinthetők a szerdán nyílt XXXVIII. Magyar Sajtófotó Kiállításon FOTÓ: hajdú D. András

Next