Magyar Hang, 2021. április-június (4. évfolyam, 14-26. szám)

2021-04-23 / 17. szám

Magyar Hang 2021. ÁPRILIS 23-29. K­ ülönleges dátum lehetett volna 2021. április 18-a, a nap, amikor visszavon­hatatlanul megváltozik a labdarúgás. Tizenkét nagy euró­pai klub ekkor jelentette be, hogy elhagyja az Európai Labdarú­gó-szövetség (UEFA) égisze alatt futó nemzetközi megmérettetést, a Bajnokok Ligáját, és Szuperli­ga néven saját, országhatárokon átívelő bajnokságot hoz létre. Az Arsenal, a Chelsea, a Liverpool, a Manchester City, a Manches­ter United, a Tottenham Hotspur, az Atlético Madrid, a Barcelona, a Real Madrid, a Milan, az In­ter és a Juventus képviselői által nyilvánosságra hozott közlemény szerint a kezdeményezés az egész futballvilágra kedvező hatással lesz. Az UEFA, a nemzeti szövetsé­gek, a játékosok és a szurkolók már kevésbé voltak lelkesek, szerintük a Szuperliga a kapzsiság terméke, és tönkretette volna mindazt, ami­ért eddig szerettük a labdarúgást. Tény, hogy a háttérben évtize­dek óta kegyetlen küzdelem folyik a klubok és az európai szövetség között, a háborúskodás oka és célja pedig a­­ jelenleginél sokkal több­­ pénz. Hiába tűnt azonban alaposan előkészítettnek a szaka­­dár klubok terve, az elitbajnokság mindössze két napig létezett. A német Bayern München csa­pata tavaly 130 millió eurót kere­sett azzal, hogy megnyerte a Baj­nokok Ligáját. A Szuperligában a tervek szerint minden klub kö­zel 300 millió eurót kaszált vol­na évente, függetlenül az ered­ményektől. Ennél egyértelműbb magyarázatra nem nagyon lehe­tett szükség a szakadár bajnokság kapcsán. A csapatoknak ráadásul minden eddiginél nagyobb szük­sége lett volna a pénzre, hiszen a járvány hatására mind a 12 egyesület hatalmas veszteséggel zárta a tavalyi évet, összesen több mint 5 milliárd eurót veszítettek az elmúlt bő egy évben. A vírus egyértelművé tette: az UEFA-nál jövedelmezőbb és biztonságosabb keretrendszerre van szükségük. A középcsapatokra és az olyan kicsikre nézve, amilyen például a Ferencváros, azonban az elitbaj­nokság jelentős csapást jelentett volna. Ha ugyanis a legnagyobb klubok elhagyják az UEFA-t, és viszik magukkal a pénzt, akkor a „maradék” nagyon rosszul jár. Mert lehet ugyan dicsérni az eu-­­rópai kupák versenyszellemét és meritokratikus logikáját, valójában a legnevesebb klubok tartják el az UEFA-t, miattuk követik százmil­liók a BL-sorozatot, és ők jelölik ki a labdarúgás irányát. Éppen erre alapozta a tervét a Florentino­ Pérez, a Real Madrid elnöke által vezetett szakadár koalíció. Fájdalmas rá­­döbbenés lehetett számukra, hogy a szövetségek, a játékosok és fő­ként a szurkolók véleménye még mindig meghatározó. A Szuperliga bejelentésére az UEFA személyeskedéstől sem mentes támadássorozattal rea­gált. Kizárással, eltiltással fenye­gette a klubokat és a játékosokat is. A békéltető testületként fellépő Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) - enyhítendő a feszültsé­get - diplomáciai lépéseket sür­getett, végül mégsem a tárgyalá­sok vezettek eredményre, hanem a botrány. Az elitliga híre ugyanis nem várt hevességű ellenállását váltott ki: egykori és aktív játé­kosok, edzők, sportvezetők páros Szuperliga-ellenes transzparensek a Chelsea stadionján április 20-án. Kinek a szégyene? FOTÓ: REUTERS/MATTHEW CHILDS lábbal szálltak be a szakadárokba; a drukkerek spontán tüntetéseken égették kedvenc csapatuk mezeit; a tévétársaságok pedig egymásra licitálva mondták fel a még meg sem kötött közvetítési szerződése­ket a Szuperligával. A tiltakozási hullám hatására az angol klubok két nap után, néhány óra különbséggel visszaléptek az indulástól, a többi résztvevő lap­zártánkig nem nyiatkozott ugyan, de sajtóhírek szerint az Atlético Madrid és a Barcelona sem marad, illetve az olasz egyesületek is a hát­­raarcon gondolkodnak. Ez utóbbi­ra utal az is, hogy az elitbajnokság ötletét kidolgozó Andrea Agnelli, a Juventus elnöke állítólag már be is adta a lemondását. A Real Madrid egyelőre hallgat, de egymagukban nehezen játszhatnának Szuperligát. Valószínűnek tűnik tehát a bu­kás, ám hiába fulladt kudarcba a terv alig két nap alatt, az, hogy a 12 legnagyobb klub egyáltalán képes volt elindítani a forradal­mat, jelzi a változásra való igényt. Ahogy azt is, hogy az UEFA túl­ságosan is belekényelmesedett a helyzetébe. Meglepő minden­esetre, hogy mennyire váratlanul érte a szövetséget az elitcsapatok lázadása. Talán maguk sem hit­ték, hogy bekövetkezhet a szakí­tás, talán csak bíztak a reformok csábító erejében, az UEFA vezetői mindenesetre gyorsan lépéshát­rányba kerültek, és saját erejükből aligha akadályozhatták volna meg a Szuperligát. Holott már lassan harminc éve napirenden van egy elitbajnokság indítása, három év­vel ezelőtt - kiszivárgott doku­mentumok alapján - pedig már azt is tudni lehetett, hogy előrehala­dott tárgyalások folynak az érintett csapatok között. A szakadárok szándéka egyér­telmű volt: az amerikai sportok bajnokságaihoz hasonló sorozatot kívántak létrehozni. Ezek a zárt rendszerek a csapatokat éppúgy biztonságban tartják - nincs ki­eső, nincs feljutó -, mint a pénzt. Profitmaximalizálás minimá­lis kockázat mellett. És persze az autonómia sem elhanyagolható szempont, hiszen egy saját ligában a klubok nincsenek rákényszerítve, hogy a felettük álló szövetség sza­bályai szerint viselkedjenek. Ez utóbbi különösen vonzó le­hetőség, hiszen az UEFA finoman szólva sem a legmegbízhatóbb partner. A szövetség az elmúlt évti­zedekben figyelemre méltóan intim viszonyt alakított ki a vagyonnal, nem véletlenül sorolják a FIFA-val együtt a világ legkorruptabb szer­vezetei közé. Hiába igyekszik tehát megreformálni a kontinens klub­­futballját az UEFA - a héten nagy­mértékű átszervezéseket jelentett be a szövetség -, a meghatározó együttesek vezetősége kellően bi­zalmatlan ahhoz, hogy a változá­sok eredményre vezessenek. A várhatóan hosszan elhúzódó állóháborúnak pedig elsősorban éppen azok a szurkolók látják majd kárát, akik egy emberként álltak ki a jelenlegi rendszer mellett. Érveik a foci szépségét célozták: ne váljék lelketlen show-biznisszé a lab­darúgás. Kiállásuk legalább olyan szívszorító, mint amilyen naiv. Az elmúlt évtizedek korrupciós botrá­nyait, valamint a nagy múltú klu­bokat felvásárló orosz, amerikai és arab milliárdosok felbukkaná­sát követően nem lehet kétségünk afelől, hogy a játék, illetve a bevé­tel szempontjai milyen arányban jelennek meg a nemzetközi labda­rúgásban. A helyzet abszurditását Orbán Viktor üzenete foglalja össze talán leghitelesebben. A magyar minisz­terelnök a bejelentést követően szinte azonnal közleményben állt ki a Szuperliga ellen. - Ez a sport­ág mindenkié, és nem sajátíthatják ki maguk számára a leggazdagab­bak - hangsúlyozta annak az or­szágnak a kormányfője, ahol az első osztályú bajnokság csapatai egy kivétellel - Újpest FC - mind a NER kezében vannak Elfojtották az elit lázadását Ficsor Benedek A leggazdagabb európai labdarúgóklubok saját bajnokságot alapítottak volna, veszélybe sodorva ezzel nemcsak az UEFA-t, de a kis csapatok, így akár a Ferencváros működését is. Lendületük ugyan megtört a szövetségek, a játékosok és a szurkolók ellenállásán, a változás azonban elkerülhetetlennek látszik. Szerető Szabolcs I­ gazából nem a bajnokság megnyerése, hanem a lezá­rása okozott némi nehézséget ebben az idényben a Ferenc­városnak Két fordulón keresztül egyetlen győzelem választotta el a Fradit attól a labdarúgó NB I.-ben, hogy behozhatatlan előnyre tegyen szert. Máskor valóságos eufóriát váltott volna ki a szurkolói körében, hogy kedd este az ősi rivális Újpest legyőzésével sikerült feltennie az i-re pontot, puszta formalitássá téve a hátralévő három fordulót. A derbin bebiztosított bajnoki cím mégis nagyon más hangulatú volt, mint a korábbi hasonló események jórészt, de nem kizárólag a járvány miatt távol maradt nézősereg miatt. Az FTC először a Puskás Aka­démia ellen nyerhette volna meg a bajnokságot, ám az a mérkőzés 1-1-es döntetlennel zárult. Utá­na Kisvárda következett, ahol él­vezhetetlen játékkal, gól nélküli meccsen maradt el a bajnokavatás. A lila-fehérek ellen már gördülé­kenyen ment a foci (3-0 Uzuni ket­tő, Tokmac egy találatával) Szerhij Rebrov vezetőedző tanítványainak, ráadásul olyan ellenfelet sikerült legyőzni, amely mintha túljutott volna az elmúlt időszak hullámvöl­gyén. Rossz szájíze azért lehetett sokaknak, mert a fideszes Kubatov Gábor által elnökölt csapat - nyil­ván puszta véletlenségből, még­is - nem a rendszerhez szorosan kötődő csapatok, hanem az orbáni világon kívül létező ellenfél legyő­zésével lett bajnok A hatalomhoz való dörgölőzés egyszerűen ide­gen a zöld-fehér szellemiségtől, miközben a rivális - legalábbis egyelőre - nem került Fidesz-kö­­zeli irányítás alá. A politikai akarat által, eltérített közpénzek milliárd­­jaiból nagyra nőtt Puskás Akadé­miának ma nagyobb a sportértéke, mint az évszázados hagyománnyal és valódi szurkolókkal rendelkező Újpestnek A felcsútiak a bajnoki ezüstérem, így az újabb európai kupaszereplés várományosai. Az Újpest az NB I. középmezőnyében tanyázik, de lenullázni nem sike­rült, hiszen rövidesen kupadöntőt játszhat a Mór Fehérvárral. A Ferencváros 32. bajnoki címé­nek jogosságához nem férhet két­ség. Zsinórban harmadszor végzett az élen, ezúttal ráadásul úgy, hogy extra terhelésnek voltak kitéve a játékosai a Bajnokok Ligájában való szereplés miatt. Az anyagi­akban dúskáló FTC a jelek szerint kinőtte a magyar bajnokságot, amelynek színvonala a tovább­lépés, a további fejlődés kemény korlátja is egyben. A biztató jeleket mutató magyar futball korlátját pedig az mutatja, hogy kedden az FTC három, míg az Újpest egy ma­gyar játékossal a kezdőcsapatában futott ki a pályára. SZOTYOLA Könnyű siker, kemény korlát SPORT 31

Next