Magyar Hang, 2021. április-június (4. évfolyam, 14-26. szám)
2021-04-23 / 17. szám
Magyar Hang 2021. ÁPRILIS 23-29. K ülönleges dátum lehetett volna 2021. április 18-a, a nap, amikor visszavonhatatlanul megváltozik a labdarúgás. Tizenkét nagy európai klub ekkor jelentette be, hogy elhagyja az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) égisze alatt futó nemzetközi megmérettetést, a Bajnokok Ligáját, és Szuperliga néven saját, országhatárokon átívelő bajnokságot hoz létre. Az Arsenal, a Chelsea, a Liverpool, a Manchester City, a Manchester United, a Tottenham Hotspur, az Atlético Madrid, a Barcelona, a Real Madrid, a Milan, az Inter és a Juventus képviselői által nyilvánosságra hozott közlemény szerint a kezdeményezés az egész futballvilágra kedvező hatással lesz. Az UEFA, a nemzeti szövetségek, a játékosok és a szurkolók már kevésbé voltak lelkesek, szerintük a Szuperliga a kapzsiság terméke, és tönkretette volna mindazt, amiért eddig szerettük a labdarúgást. Tény, hogy a háttérben évtizedek óta kegyetlen küzdelem folyik a klubok és az európai szövetség között, a háborúskodás oka és célja pedig a jelenleginél sokkal több pénz. Hiába tűnt azonban alaposan előkészítettnek a szakadár klubok terve, az elitbajnokság mindössze két napig létezett. A német Bayern München csapata tavaly 130 millió eurót keresett azzal, hogy megnyerte a Bajnokok Ligáját. A Szuperligában a tervek szerint minden klub közel 300 millió eurót kaszált volna évente, függetlenül az eredményektől. Ennél egyértelműbb magyarázatra nem nagyon lehetett szükség a szakadár bajnokság kapcsán. A csapatoknak ráadásul minden eddiginél nagyobb szüksége lett volna a pénzre, hiszen a járvány hatására mind a 12 egyesület hatalmas veszteséggel zárta a tavalyi évet, összesen több mint 5 milliárd eurót veszítettek az elmúlt bő egy évben. A vírus egyértelművé tette: az UEFA-nál jövedelmezőbb és biztonságosabb keretrendszerre van szükségük. A középcsapatokra és az olyan kicsikre nézve, amilyen például a Ferencváros, azonban az elitbajnokság jelentős csapást jelentett volna. Ha ugyanis a legnagyobb klubok elhagyják az UEFA-t, és viszik magukkal a pénzt, akkor a „maradék” nagyon rosszul jár. Mert lehet ugyan dicsérni az eu-rópai kupák versenyszellemét és meritokratikus logikáját, valójában a legnevesebb klubok tartják el az UEFA-t, miattuk követik százmilliók a BL-sorozatot, és ők jelölik ki a labdarúgás irányát. Éppen erre alapozta a tervét a Florentino Pérez, a Real Madrid elnöke által vezetett szakadár koalíció. Fájdalmas rádöbbenés lehetett számukra, hogy a szövetségek, a játékosok és főként a szurkolók véleménye még mindig meghatározó. A Szuperliga bejelentésére az UEFA személyeskedéstől sem mentes támadássorozattal reagált. Kizárással, eltiltással fenyegette a klubokat és a játékosokat is. A békéltető testületként fellépő Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) - enyhítendő a feszültséget - diplomáciai lépéseket sürgetett, végül mégsem a tárgyalások vezettek eredményre, hanem a botrány. Az elitliga híre ugyanis nem várt hevességű ellenállását váltott ki: egykori és aktív játékosok, edzők, sportvezetők páros Szuperliga-ellenes transzparensek a Chelsea stadionján április 20-án. Kinek a szégyene? FOTÓ: REUTERS/MATTHEW CHILDS lábbal szálltak be a szakadárokba; a drukkerek spontán tüntetéseken égették kedvenc csapatuk mezeit; a tévétársaságok pedig egymásra licitálva mondták fel a még meg sem kötött közvetítési szerződéseket a Szuperligával. A tiltakozási hullám hatására az angol klubok két nap után, néhány óra különbséggel visszaléptek az indulástól, a többi résztvevő lapzártánkig nem nyiatkozott ugyan, de sajtóhírek szerint az Atlético Madrid és a Barcelona sem marad, illetve az olasz egyesületek is a hátraarcon gondolkodnak. Ez utóbbira utal az is, hogy az elitbajnokság ötletét kidolgozó Andrea Agnelli, a Juventus elnöke állítólag már be is adta a lemondását. A Real Madrid egyelőre hallgat, de egymagukban nehezen játszhatnának Szuperligát. Valószínűnek tűnik tehát a bukás, ám hiába fulladt kudarcba a terv alig két nap alatt, az, hogy a 12 legnagyobb klub egyáltalán képes volt elindítani a forradalmat, jelzi a változásra való igényt. Ahogy azt is, hogy az UEFA túlságosan is belekényelmesedett a helyzetébe. Meglepő mindenesetre, hogy mennyire váratlanul érte a szövetséget az elitcsapatok lázadása. Talán maguk sem hitték, hogy bekövetkezhet a szakítás, talán csak bíztak a reformok csábító erejében, az UEFA vezetői mindenesetre gyorsan lépéshátrányba kerültek, és saját erejükből aligha akadályozhatták volna meg a Szuperligát. Holott már lassan harminc éve napirenden van egy elitbajnokság indítása, három évvel ezelőtt - kiszivárgott dokumentumok alapján - pedig már azt is tudni lehetett, hogy előrehaladott tárgyalások folynak az érintett csapatok között. A szakadárok szándéka egyértelmű volt: az amerikai sportok bajnokságaihoz hasonló sorozatot kívántak létrehozni. Ezek a zárt rendszerek a csapatokat éppúgy biztonságban tartják - nincs kieső, nincs feljutó -, mint a pénzt. Profitmaximalizálás minimális kockázat mellett. És persze az autonómia sem elhanyagolható szempont, hiszen egy saját ligában a klubok nincsenek rákényszerítve, hogy a felettük álló szövetség szabályai szerint viselkedjenek. Ez utóbbi különösen vonzó lehetőség, hiszen az UEFA finoman szólva sem a legmegbízhatóbb partner. A szövetség az elmúlt évtizedekben figyelemre méltóan intim viszonyt alakított ki a vagyonnal, nem véletlenül sorolják a FIFA-val együtt a világ legkorruptabb szervezetei közé. Hiába igyekszik tehát megreformálni a kontinens klubfutballját az UEFA - a héten nagymértékű átszervezéseket jelentett be a szövetség -, a meghatározó együttesek vezetősége kellően bizalmatlan ahhoz, hogy a változások eredményre vezessenek. A várhatóan hosszan elhúzódó állóháborúnak pedig elsősorban éppen azok a szurkolók látják majd kárát, akik egy emberként álltak ki a jelenlegi rendszer mellett. Érveik a foci szépségét célozták: ne váljék lelketlen show-biznisszé a labdarúgás. Kiállásuk legalább olyan szívszorító, mint amilyen naiv. Az elmúlt évtizedek korrupciós botrányait, valamint a nagy múltú klubokat felvásárló orosz, amerikai és arab milliárdosok felbukkanását követően nem lehet kétségünk afelől, hogy a játék, illetve a bevétel szempontjai milyen arányban jelennek meg a nemzetközi labdarúgásban. A helyzet abszurditását Orbán Viktor üzenete foglalja össze talán leghitelesebben. A magyar miniszterelnök a bejelentést követően szinte azonnal közleményben állt ki a Szuperliga ellen. - Ez a sportág mindenkié, és nem sajátíthatják ki maguk számára a leggazdagabbak - hangsúlyozta annak az országnak a kormányfője, ahol az első osztályú bajnokság csapatai egy kivétellel - Újpest FC - mind a NER kezében vannak Elfojtották az elit lázadását Ficsor Benedek A leggazdagabb európai labdarúgóklubok saját bajnokságot alapítottak volna, veszélybe sodorva ezzel nemcsak az UEFA-t, de a kis csapatok, így akár a Ferencváros működését is. Lendületük ugyan megtört a szövetségek, a játékosok és a szurkolók ellenállásán, a változás azonban elkerülhetetlennek látszik. Szerető Szabolcs I gazából nem a bajnokság megnyerése, hanem a lezárása okozott némi nehézséget ebben az idényben a Ferencvárosnak Két fordulón keresztül egyetlen győzelem választotta el a Fradit attól a labdarúgó NB I.-ben, hogy behozhatatlan előnyre tegyen szert. Máskor valóságos eufóriát váltott volna ki a szurkolói körében, hogy kedd este az ősi rivális Újpest legyőzésével sikerült feltennie az i-re pontot, puszta formalitássá téve a hátralévő három fordulót. A derbin bebiztosított bajnoki cím mégis nagyon más hangulatú volt, mint a korábbi hasonló események jórészt, de nem kizárólag a járvány miatt távol maradt nézősereg miatt. Az FTC először a Puskás Akadémia ellen nyerhette volna meg a bajnokságot, ám az a mérkőzés 1-1-es döntetlennel zárult. Utána Kisvárda következett, ahol élvezhetetlen játékkal, gól nélküli meccsen maradt el a bajnokavatás. A lila-fehérek ellen már gördülékenyen ment a foci (3-0 Uzuni kettő, Tokmac egy találatával) Szerhij Rebrov vezetőedző tanítványainak, ráadásul olyan ellenfelet sikerült legyőzni, amely mintha túljutott volna az elmúlt időszak hullámvölgyén. Rossz szájíze azért lehetett sokaknak, mert a fideszes Kubatov Gábor által elnökölt csapat - nyilván puszta véletlenségből, mégis - nem a rendszerhez szorosan kötődő csapatok, hanem az orbáni világon kívül létező ellenfél legyőzésével lett bajnok A hatalomhoz való dörgölőzés egyszerűen idegen a zöld-fehér szellemiségtől, miközben a rivális - legalábbis egyelőre - nem került Fidesz-közeli irányítás alá. A politikai akarat által, eltérített közpénzek milliárdjaiból nagyra nőtt Puskás Akadémiának ma nagyobb a sportértéke, mint az évszázados hagyománnyal és valódi szurkolókkal rendelkező Újpestnek A felcsútiak a bajnoki ezüstérem, így az újabb európai kupaszereplés várományosai. Az Újpest az NB I. középmezőnyében tanyázik, de lenullázni nem sikerült, hiszen rövidesen kupadöntőt játszhat a Mór Fehérvárral. A Ferencváros 32. bajnoki címének jogosságához nem férhet kétség. Zsinórban harmadszor végzett az élen, ezúttal ráadásul úgy, hogy extra terhelésnek voltak kitéve a játékosai a Bajnokok Ligájában való szereplés miatt. Az anyagiakban dúskáló FTC a jelek szerint kinőtte a magyar bajnokságot, amelynek színvonala a továbblépés, a további fejlődés kemény korlátja is egyben. A biztató jeleket mutató magyar futball korlátját pedig az mutatja, hogy kedden az FTC három, míg az Újpest egy magyar játékossal a kezdőcsapatában futott ki a pályára. SZOTYOLA Könnyű siker, kemény korlát SPORT 31