Magyar Hang, 2022. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
2022-04-22 / 17. szám
2022. ÁPRILIS 22-28. Magyar Hang 2 VILÁGKÉP Visszavág-e Le Pen Macronnak? Fej fej melletti küzdelem várható a francia elnökválasztás második fordulójában Stier Gábor Az ötödik köztársaság majd’ hét évtizedes történetében legutóbb 1981-ben fordult elő, hogy az előző választások vesztese kapott egy visszavágási lehetőséget. Akkor a konzervatív Giscard d’Estaing egészen minimális különbséggel, de megverte a hét évvel korábban vele szemben diadalmaskodó szocialista Francois Mitterrand-t. A verseny most sem lefutott. A közvélemény-kutatások a hivatalban lévő államfő győzelmét jelzik, ám Emmanuel Macron előnye egyáltalán nem megnyugtató. Az elmúlt hét felméréseinek átlaga azt mutatja, hogy a kampányba az első forduló után belehúzó Macron előbb növelte támogatottságát, majd ismét szűkülni kezdett az olló közte és Marine Le Pen között. Kiélezett a küzdelem, lapzártakor a hivatalban lévő elnök 53, míg kihívója 47 százalékon áll. De mértek ennél kisebb különbséget is, az Ifop-Fiducias kutatása szerint Macron 51, míg Le Pen 49 százalékot kaphat. Az Atlas Politico viszont a Nemzeti Összefogás jelöltjének 50,5 százalékos győzelmét várja. Az első fordulóban Macron 27,6, Le Pen pedig 23,41 százalékot szerzett, míg 2017-ben még éppen Az első forduló szoros eredményétől megrémült Emmanuel Macron összeszedte magát, és az elmúlt két hétben intenzív kampányt folytatott. Így is csak minimális előnnyel vezet a közvélemény-kutatóknál kihívója, Marine Le Pen előtt. Kiélezett verseny várható, és a jelenlegi elnök egyáltalán nem mehet biztosra, a dupláját szerezte annak, mint Le Pen. Az már biztosan kijelenthető, hogy ezúttal ekkora különbség nem lesz közöttük. Sőt, egyáltalán nem zárható ki teljesen, hogy először lesz női és radikális jobboldali elnöke Franciaországnak. Az eredmények szempontjából a legfontosabb kérdés, hogyan szavaznak az első fordulóban 21,95 százalékot szerző, radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon támogatói. A francia politika trockista beütésű veteránja arra szólította fel választóit, hogy semmiképpen se szavazzanak Le Penre. Igaz, azt sem mondta, hogy mindenképpen válasszák Macront. S úgy tűnik, Mélenchon híveinek mintegy 40 százaléka el sem megy szavazni, míg a fennmaradók inkább a jelenlegi elnök mellett állnak majd ki. Szintén rá voksol majd - ha egyáltalán elmegy - a szocialisták szinte láthatatlanná zsugorodott tábora, a jobbközép jelölt, a republikánus Valérie Pécresse szavazói pedig éppúgy megosztottak, mint a zöldek. Egyértelműen Le Pent támogatja ugyanakkor a tőle is jobbra álló, őt a centrum felé szorító, az első fordulóban 7,1 százalékot szerző publicista, Éric Zemmour híveinek kétharmada. Feltűnő ugyanakkor a kiesettek szavazóinak megosztottsága és a távolmaradók nagy száma. Az első fordulóban a választásra jogosultak 26,31 százaléka - a 25-34 éves korosztályban ennek majdnem a duplája - nem ment el szavazni, és a második A nagyvárosi polgárságnak vasárnap is fel kell kelnie a fotelből, ha azt akarja, hogy a centrista liberális Macron győzzön. Neki szorít a nyugat-európai elit is, és ennek jeleként az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) éppen a választások előtt vádolta meg nagyjából 620 ezer euró elsikkasztásával Le Pent és több párttársát fordulóban ez az arány tovább növekedhet. Ezek a számok jól mutatják, hogy a franciák (is) egyre inkább kiábrándulnak a hagyományos politikai pártokból. A középpártok eltűntek, hiszen a republikánusok jelöltje 5 százalék alatt végzett, a szocialistáké pedig a 2 százalékot sem érte el. A baloldali (Mélenchon) és jobboldali (Le Pen és Zemmour) radikálisok ugyanakkor együttesen megszerezték a szavazatok mintegy felét. Közben Franciaország a politikai földrajzot tekintve három jól elkülöníthető részre szakadt. A legkisebb ezek közül tengeren túli terület, ahol az országosan 22 százalékot szerző, a szénhidrogének leépítésével és a nyugdíjkorhatár csökkentésével kampányoló, balos Mélenchon győzött. Ezt a részt így nyugodtan nevezhetjük szocialista Franciaországnak. Földrajzi értelemben az európai Franciaország területének kétharmadát lefedő nemzeti érzelmű köztársaság a legnagyobb kiterjedésű. A vidék Franciaországa, az agrárrégiók a korábbi identitáspolitika helyett most szociálisan érzékeny programmal jelentkező, így szalonképesebbé váló Le Penre voksolt. A lakosság számát tekintve legnagyobb rész a városi Franciaország, a középosztály viszont Macron mögött áll, figyelemre méltó azonban, hogy a jelenlegi elnök a szavazást legnagyobb arányban bojkottáló Párizsban is csak a voksok 35 százalékát szerezte meg. Itt Le Pen egyébként csak a hatodik lett a 12 jelölt közül. A rossz nyelvek szerint Macron számára még rosszabbul is alakulhatott volna az első forduló, ha délután csapata a belga sajtón keresztül nem szivárogtatja ki, hogy Le Pen vezet, s ez mozgósította híveit. A nagyvárosi polgárságnak vasárnap is fel kell kelnie a fotelból, ha azt akarja, hogy a centrista liberális Macron győzzön. Neki szorít a nyugat-európai elit is, és ennek jeleként az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) éppen a választások előtt vádolta meg - majd a két forduló között szivárogtatták ki - nagyjából 620 ezer euró elsikkasztásával Le Pent és több párttársát. Az OLAF szerint Le Penék az Európai Parlamentben ülve sikkaszthatták el az EU-s forrásokat, amelyeket aztán pártfinanszírozásra költhettek el Franciaországban. Macront segítette Brüsszel azzal is, hogy a második forduló előtt nem tűzte napirendre az orosz olajimport szankcionálását, ami az európai háztartásokat érzékenyen érinti majd. Mindez nem véletlen, hiszen Le Pen győzelme földindulást aktiválna Európában. Emmanuel Macron francia elnök és kihívója Marine le Pen hivatalos kampányplakátja Párizsban, 2022. április 19-én. Felkelni a fotelból fotó: reuters/gonzalo fuentes