Magyar Hang, 2022. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

2022-04-22 / 17. szám

2022. ÁPRILIS 22-28. Magyar Hang 2 VILÁGKÉP Visszavág-e Le Pen Macronnak? Fej fej melletti küzdelem várható a francia elnökválasztás második fordulójában Stier Gábor A­z ötödik köztársaság majd’ hét évtizedes történetében legutóbb 1981-ben fordult elő, hogy az előző választások vesz­tese kapott egy visszavágási lehe­tőséget. Akkor a konzervatív Gis­­card d’Estaing egészen minimális különbséggel, de megverte a hét évvel korábban vele szemben di­adalmaskodó szocialista Francois Mitterrand-t. A verseny most sem lefutott. A közvélemény-kutatások a hiva­talban lévő államfő győzelmét jel­zik, ám Emmanuel Macron előnye egyáltalán nem megnyugtató. Az elmúlt hét felméréseinek átlaga azt mutatja, hogy a kampányba az első forduló után belehúzó Macron előbb növelte támogatottságát, majd ismét szűkülni kezdett az olló közte és Marine Le Pen között. Kiélezett a küzdelem, lapzártakor a hivatalban lévő elnök 53, míg ki­hívója 47 százalékon áll. De mér­tek ennél kisebb különbséget is, az Ifop-Fiducias kutatása szerint Macron 51, míg Le Pen 49 száza­lékot kaphat. Az Atlas Politico vi­szont a Nemzeti Összefogás jelölt­jének 50,5 százalékos győzelmét várja. Az első fordulóban Macron 27,6, Le Pen pedig 23,41 százalékot szerzett, míg 2017-ben még éppen Az első forduló szoros eredményétől megrémült Emmanuel Macron összeszedte magát, és az elmúlt két hétben intenzív kampányt folyta­tott. Így is csak minimális előnnyel vezet a közvélemény-kutatóknál kihívója, Marine Le Pen előtt. Kiélezett verseny várható, és a jelenlegi elnök egyáltalán nem mehet biztosra, a dupláját szerezte annak, mint Le Pen. Az már biztosan kijelenthe­tő, hogy ezúttal ekkora különbség nem lesz közöttük. Sőt, egyáltalán nem zárható ki teljesen, hogy elő­ször lesz női és radikális jobboldali elnöke Franciaországnak. Az eredmények szempontjá­ból a legfontosabb kérdés, hogyan szavaznak az első fordulóban 21,95 százalékot szerző, radikális balol­dali Jean-Luc Mélenchon támogatói. A francia politika trockista beütésű veteránja arra szólította fel válasz­tóit, hogy semmiképpen se sza­vazzanak Le Penre. Igaz, azt sem mondta, hogy mindenképpen vá­lasszák Macront. S úgy tűnik, Mé­lenchon híveinek mintegy 40 szá­zaléka el sem megy szavazni, míg a fennmaradók inkább a jelenlegi elnök mellett állnak majd ki. Szin­tén rá voksol majd - ha egyálta­lán elmegy - a szocialisták szinte láthatatlanná zsugorodott tábora, a jobbközép jelölt, a republikánus Valérie Pécresse szavazói pedig épp­úgy megosztottak, mint a zöldek. Egyértelműen Le Pent támogatja ugyanakkor a tőle is jobbra álló, őt a centrum felé szorító, az első fordulóban 7,1 százalékot szerző publicista, Éric Zemmour híveinek kétharmada. Feltűnő ugyanakkor a kiesettek szavazóinak megosz­tottsága és a távolmaradók nagy száma. Az első fordulóban a vá­lasztásra jogosultak 26,31 százalé­ka - a 25-34 éves korosztályban ennek majdnem a duplája - nem ment el szavazni, és a második A nagyvárosi polgárságnak vasárnap is fel kell kelnie a fotelből, ha azt akarja, hogy a centrista liberális Macron győzzön. Neki szorít a nyugat-európai elit is, és ennek jeleként az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) éppen a választások előtt vádolta meg nagyjából 620 ezer euró elsikkasztásával Le Pent és több párttársát fordulóban ez az arány tovább nö­vekedhet. Ezek a számok jól mutatják, hogy a franciák (is) egyre inkább kiábrándulnak a hagyományos politikai pártokból. A középpártok eltűntek, hiszen a republikánusok jelöltje 5 százalék alatt végzett, a szocialistáké pedig a 2 százalé­kot sem érte el. A baloldali (Mé­lenchon) és jobboldali (Le Pen és Zemmour) radikálisok ugyanakkor együttesen megszerezték a sza­vazatok mintegy felét. Közben Franciaország a politikai földrajzot tekintve három jól elkülöníthető részre szakadt. A legkisebb ezek közül tengeren túli terület, ahol az országosan 22 százalékot szerző, a szénhidrogének leépítésével és a nyugdíjkorhatár csökkentésé­vel kampányoló, balos Mélenchon győzött. Ezt a részt így nyugodtan nevezhetjük szocialista Franciaor­szágnak. Földrajzi értelemben az európai Franciaország területének kétharmadát lefedő nemzeti ér­zelmű köztársaság a legnagyobb kiterjedésű. A vidék Franciaor­szága, az agrárrégiók a koráb­bi identitáspolitika helyett most szociálisan érzékeny programmal jelentkező, így szalonképesebbé váló Le Penre voksolt. A lakosság számát tekintve legnagyobb rész a városi Franciaország, a közép­­osztály viszont Macron mögött áll, figyelemre méltó azonban, hogy a jelenlegi elnök a szavazást legnagyobb arányban bojkottáló Párizsban is csak a voksok 35 szá­zalékát szerezte meg. Itt Le Pen egyébként csak a hatodik lett a 12 jelölt közül. A rossz nyelvek szerint Macron számára még rosszabbul is alakulhatott volna az első forduló, ha délután csapata a belga sajtón keresztül nem szivárogtatja ki, hogy Le Pen vezet, s ez mozgósí­totta híveit. A nagyvárosi polgárságnak va­sárnap is fel kell kelnie a fotelból, ha azt akarja, hogy a centrista li­berális Macron győzzön. Neki szorít a nyugat-európai elit is, és ennek jeleként az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) éppen a vá­lasztások előtt vádolta meg - majd a két forduló között szivárogtatták ki - nagyjából 620 ezer euró elsik­kasztásával Le Pent és több párt­társát. Az OLAF szerint Le Penék az Európai Parlamentben ülve sik­kaszthatták el az EU-s forrásokat, amelyeket aztán pártfinanszíro­zásra költhettek el Franciaország­ban. Macront segítette Brüsszel azzal is, hogy a második fordu­ló előtt nem tűzte napirendre az orosz olajimport szankcionálását, ami az európai háztartásokat ér­zékenyen érinti majd. Mindez nem véletlen, hiszen Le Pen győzelme földindulást aktiválna Európában. Emmanuel Macron francia elnök és kihívója Marine le Pen hivatalos kampányplakátja Párizsban, 2022. április 19-én. Felkelni a fotelból fotó: reuters/gonzalo fuentes

Next