Magyar Hang, 2022. július-december (5. évfolyam, 27-53. szám)
2022-09-16 / 38. szám
MAGAZIN 21 Magyar Hang 2022. SZEPTEMBER 16-22. Molnár Csaba Ezer dolláros (nagyjából 400 ezer forintos) napidíj legalább hat héten át - ezt ajánlotta az Apple azon mérnökeinek, akik a covid elmúlt két évében hajlandók voltak Kínába utazni, hogy az ottani iPhone-gyárak termelését és fejlesztéseit ellenőrizzék. Ebből az első két hetet egy karanténszállodában kellett az alkalmazottaknak tölteniük, majd ezután következett a nagyjából egy hónapos munka. Ha valaki vállalkozott a koronavírus, illetve a totális kínai zárlat miatt nem annyira biztonságos és kiszámítható útra, akár 50 ezer dollárt is kasszírozhatott egy-két hónap alatt. És ennek ellenére is lasszóval kellett fogni azokat a dolgozókat, akik hajlandók voltak a gördülékeny gyártás szempontjából elengedhetetlennek látszó kiküldetésre. Aztán kiderült, hogy senki sem pótolhatatlan. Az Apple amerikai vezetői kényszerűségből elkezdték átruházni azokat a menedzseri feladatokat a kínai kollégákra, amelyeket eddig (üzleti alapvetésként) kizárólag kaliforniai vezetőkre mertek bízni. Az utóbbi két évben már az Apple kínai vezetői választják ki például az alkatrészek beszállítóit, és az ottani fejlesztések irányításában is egyre nagyobb súllyal vesznek részt. A cég idén ötven százalékkal több állást hirdetett meg Kínában, mint 2020-ban, és ezek a pozíciók már korántsem csupán a szerelősorok mellett robotoló, minimális bérért kizsákmányolt munkások állásai, hanem nyugati szemmel is kiemelkedően jövedelmező felső és középvezetői munkakörök, amelyeket persze még mindig csak az amerikai egyetemeken tanult, angolul tökéletesen beszélő kínaiaknak van esélyük elnyerni. De nem csak a kínai vezetők egyre nagyobb száma jelzi azt, hogy az Apple (és sok más amerikai technológiai cég) működése elválaszthatatlan Kínától. Amikor az első iPhone-okat elkezdték Kínában gyártani, az ország tényleg csak az összeszerelő kapacitást adta a termékhez (ami a telefon értékének nagyjából 3,6 százalékát jelentette). Az alkatrészek Amerikából, Dél-Koreából és Japánból érkeztek, csak össze kellett rakni őket. Aztán az évek során a kínai beszállítók felnőttek a feladathoz, és mára átvették sok külföldi alkatrészgyártó helyét. Ma már kínai cég gyártja az iPhone-ok akkuját, a képernyőhöz használt üveget, a kamerát és a hangszórókat is, így a tíz évvel ezelőtti 3,6-ról 25 százalékra ment fel a kínai hozzáadott érték az iPhone-ban. Az Apple és Kína viszonya egészen szívélyes volt eddig, bár nem tudni, hogy mit hoz a jövő, hiszen az amerikai cég néhány héten belül beindítja indiai gyártását is, így Kína kizárólagos szerepe megszűnik. Ez a kapcsolat eddig mindkét félnek rendkívül jövedelmező volt. Miközben más országokban a covid megakasztotta a termelést, Kína minden vasszigor ellenére is biztosította az iPhone-ok zavartalan gyártását. Ennek eredményeként az Apple minden idők legtöbb iPhoneját értékesítette az utóbbi években, és jelentősen növelni tudta piaci részesedését. Dacára a várható globális recessziónak, a cég növelte a beszállítóknak küldött megrendeléseit (ellentétben a termelést visszafogó más okostelefon-gyártókkal), mivel arra számít, hogy az iPhone 14 megint hatalmas siker lesz, és úgy fogják venni az emberek, mintha nem lenne holnap. Az Apple a világ legértékesebb cége. Forgalma 378 milliárd, nettó bevétele 100 milliárd dollár, piaci értéke pedig 2,65 billió dollár (ha ezt forintban akarnánk kifejezni, akkor a 105 után még tizenhárom darab nullát kéne írnunk), így a vállalat döntéseinek világpolitikai súlyuk van. Amikor tehát a cég a gyártás egy (ma még csekély) részét áthelyezi Indiába, azzal a nagyhatalmaknak is üzen - akár akarja, akár nem. Persze a valós helyzet sokkal bonyolultabb ennél. A Csennaiba tervezett üzemben ugyanis nem közvetlenül az Apple, hanem a tajvani Foxconn fogja irányítani az indiai dolgozók munkáját, és ebben egy kínai beszállító, a Lingyi iTech is közreműködik majd. A Foxconn a Tajvan miatt folytonosan fennálló feszültség dacára eddig is vezető szerepet játszott az iPhone-ok kínai gyártásában. Nem az Apple az egyetlen amerikai cég, amely próbálja diverzifikálni az eddig szinte kizárólagos kínai gyártást. A Google rivális Pixel telefonjait Vietnámban gyártatja, ahol egyébként az Apple iPadjei is készülnek. A Microsoft is Ho Si Minh-városban készíti az Xbox játékkonzolokat, míg az Amazon ugyancsak Csennaiban készítteti saját médialejátszóit. Néhány évvel ezelőtt még mindezeket a termékeket Kínában gyártották. Mindennek hatása már a kínai gazdaságban is érződik: az ország gazdasági növekedése évtizedes mélypontra csökkent. De ez nem változtat azon, hogy az ország egyre erősebb szereplővé válik az elektronikai világpiacon. Bár a Trump-korszak kardcsörtető kereskedelmi háborús retorikájának (egyelőre) vége, ez nem azt jelenti, hogy a két szuperhatalom gazdasági érdekei egyeznének -különösen nem az elektronika terén. Az Egyesült Államok vezetése is érzékeli, hogy Kína már nagyon nem az a hatalmas, de buta összeszerelő üzem, amely csak a nyugaton, Japánban vagy Dél-Koreában megtervezett és legyártott, szofisztikált alkatrészeket képes összeszerelni, míg saját fejlesztésre (a koppintást leszámítva) szakértelem híján képtelen. Emiatt a legfejlettebb iparágak kínai cégei egyre nagyobb veszélyt jelentenek. Az őket irányító kínai kormány döntéseit pedig a geopolitikai indulatok (leginkább Tajvan és a Dél-kínai-tenger ellenőrzése) is befolyásolják - bár egyelőre csak a gazdasági racionalitás keretein belül. A hidegháborúban a Szovjetunióval szemben békésebb irányvonalat képviselő nyugati „galambok” évtizedeken keresztül mantrázták, hogy a lehető legszorosabbra kell fűzni az ellenséges szuperhatalommal kötött gazdasági kapcsolatokat, hiszen - elméletileg - mindenkinek az a jól felfogott gazdasági érdeke, hogy az üzlet zökkenőmentesen folyjon, így az egyre intenzívebb vasfüggönyön átívelő kereskedelem fogja megakadályozni a harmadik világháborút. Annak azonban megvannak a hátulütői is, ha a Nyugat túlságosan függővé válik a keleti termékektől (például a földgáztól), hiszen a szállító bármikor zsarolásra használhatja fel ellátói monopolhelyzetét. Ez a veszély sokszorosan igaz Kínára, amit az amerikai kormány és a technológiai cégek együttesen igyekeznek csökkenteni, de ennek ára van. Ezt az árat, úgy tűnik, a Biden-kormány részben hajlandó átvállalni a vállalatoktól (amelyek egyébként a világ leghatalmasabb, legnagyobb piaci értékkel bíró cégei között vannak). A minap az amerikai kereskedelmi minisztérium bejelentette, hogy a kormány összesen 280 milliárd dollárt (ill billió forintot) költ majd a fejlett elektronikai szektor amerikai fejlesztésére, amelyből 50 milliárdot a félvezetőgyártásra (a számítástechnika elengedhetetlen technológiájára) fordít majd. Ennek fejében viszont azok az amerikai cégek, amelyek részesülnek ebből a szövetségi támogatásból, tíz évig nem építhetnek gyártóüzemet Kínában. Ezt a tilalmat részben az amerikai gazdasági, részben pedig nemzetbiztonsági érdekekkel magyarázzák. A félvezetőgyártásban Amerika az elmúlt évtizedekben elveszítette vezető szerepét: míg 1990-ben még a globális termelés negyven százaléka az Egyesült Államokban folyt, ma már alig tíz százalék ez az arány. Kérdés, hogy e program meghatja-e majd az Apple-t, amelynek éves bevétele jelentősen meghaladja az egyébként emberi ésszel hatalmasnak tűnő amerikai kormányzati támogatás teljes összegét. A cég már elég nagyra nőtt ahhoz, hogy a kormányok bizonyos „kéréseit” akár figyelmen kívül is hagyhatja, ha az áll érdekében. Persze ez csak addig működik, ameddig a kormányoknak is megéri. A kínai iPhone Az Apple múlt szerdán mutatta be zászlóshajó-terméke, az iPhone 14. generációját, ami (egy kicsit) még jobb lett, és a legnagyobb modell magyar ára 630 ezer forinttól indul. Vannak, akik azért hajlandók ennyit fizetni egy telefonért, mert nem akarnak kínai ócskaságot használni. Ezzel az érveléssel csak az a gond, hogy az iPhone ma már szinte inkább kínai termék, mint amerikai. Az Apple nemcsak a gyártást, de a fejlesztést is kiszervezte Kínába. Most próbál onnan szabadulni (versenytársaihoz hasonlóan), de ezt könnyebb mondani, mint megcsinálni. ◄ Az Apple iPhone 14 bemutatója FOTÓ: APPLE