Magyar Hang, 2023. január-április (6. évfolyam, 1-14. szám)
2023-01-13 / 2. szám
28 MAGAZIN • AJÁNLÓ • KRITIKA Tömegemberek Lenni vagy nem lenni? - Micsoda kérdés! - harsogja a kicsavart hamleti létkérdést Akárki, Borbély Szilárd drámájának egyik szereplője. Az amoralitásként aposztrofált színdarab, ami a középkori moralitásdrámák hagyományát éleszti fel, a válságba jutott fogyasztói társadalomnak tart tükröt. Ebbe belenézve nem magunkat látjuk, hanem Akár Akárkit, egy olyan tömegembert, akinek nem lévén más lehetősége, saját testét dobja piacra. A történeteket a halál motívuma köti egymáshoz: néhány egyfelvonásos erejéig feltűnnek a fogyasztói társadalom tipikus, elsősorban (kül)városi alakjai is az élet színpadán, majd ugyanilyen váratlanul el is merülnek a feledés süllyesztőjében. A végzet a Lecsúszott Értelmiségit, akcióvadász Beteges Nőt, Tőzsdéző ügynököt, Jehova Tanúját, Banki Alkalmazottat, Pénzbehajtót és még a színházi Takarítónőt is eléri. Borbély Szilárd drámáját Horváth Csaba állította színpadra, a Forte Társulat előadása január 31-én lesz látható a Szkéné Színházban. Verditől Wagnerig Kaufmann-nal Korunk legünnepeltebb operaénekese Jonas Kaufmann, aki meghódította a Wagner-szentélyként is emlegetett Bayreuthot, a New York-i Metropolitani, Verdi- vagy Puccini-szerepei miatt a milánói Scala közönsége pedig éppúgy rajong érte, mint a franciák, amikor Bizet-, Massenet- vagy éppen Gounod-operák főszerepeit kelti életre. A sztártenor, aki saját állítása szerint szinte a teljes basszusrepertoárt is képes elénekelni, most visszatér Budapestre. Január 28-án a Müpában két teljesen eltérő operai világban mutatja meg magát, Verdi, Ponchielli és Leoncavallo művei mellett Wagner-áriákból ad koncertet. A Nemzeti Filharmonikus Zenekart Jochen Rieder dirigálja. Imi, mondj egy verset! Csuja Imre verssel él és versben gondolkodik kicsi gyerekkora óta, amikor esténként falusi házukban a nagymamájától tanult költeményeket, meséket, amelyekkel később a családot és a szomszédokat szórakoztatta. A vers, a versről való gondolkodás később színészi pályáján is végigkísérte. Január 27-én önálló estjén a Balatonboglári Varga Béla Városi Művelődési Házban megosztja a közönséggel, mit is jelent számára a vers, fókuszban Ady Endre és Babits Mihály költészetével. Csuja Imre FOTÓ: VÉGH LÁSZLÓ Szigliget téli arca Ki volt Favus pannonhalmi apát, és mi köze volt Szigligethez? Kik voltak a történelem során a vár urai? Miért lobog bencés zászló a torony tetején? Hogyan éltek régen a szigligetiek, mivel foglalkoztak? Ez mind kiderül a január 14-ei téli szigligeti vártúrán, amely a Szigligeti Információs ponttól indul (Kossuth utca 17.). Regisztrálni a badacsonytomaj@tourinform.hu e-mail-címen lehet. A varjúkirály Mihez kezd a hatalommal két fiatal Magyarország déli határvidékén a migránsválság közepén? El lehet-e némítani a lelkiismeret rémálmait? Elkerülhetjük-e a sorsunkat? A Másik Produkció Jászberényi Sándor 2020-ban megjelent, A varjúkirály és tizennégy más történet című kötetének címadó novellájából készített előadást, amelyet január 21-én mutatnak be a budapesti RS9-ben Jászberényi Gábor, Gulyás Hermann Sándor és Sebők Maja szereplésével. Összeállította: Makrai Sonja 2023. január 13-19. Magyar Hang Molnár Csaba Robin Dunbar korunk egyik legnagyobb tekintélyű antropológusa. A nevét mindenki ismeri, aki evolúciós pszichológiát vagy fizikai antropológiát tanult, és kicsit is érdeklődik a tudományterület iránt. Dunbar az Oxfordi Egyetem professzora, kutatási területe pedig az ember és a főemlősök szociális viselkedésének evolúciós hajtóerői. E területen fedezte fel, hogy az ember társas magatartását irányító kognitív apparátusa nagyjából 150 másik ember észben tartására alkalmas. Vagyis ennyi olyan ismerőse lehet átlagosan az embernek, akik minden tekintetben teljesítik az „ismerősség” kritériumait, tehát az illető valódi tudással rendelkezik az ő életükről. Összességében pedig a Homo sapiens azért vált ilyen intelligenssé, hogy fel tudja dolgozni az egyre komplexebb társas környezet információit. A most megjelent Barátok című könyv egészen friss, az angol eredeti 2021-ben jelent meg. A kötet Dunbar utóbbi évtizedekben tett felfedezéseit foglalja össze, de a tudós teljes kutatói pályafutása összefoglalásának is tekinthető, kiegészítve természetesen a tudományterület más művelőinek eredményeivel, illetve a mindezekből az ember öröklött társas viselkedéséről (és konkrétabban a baráti kapcsolatok természetéről) levonható általános következtetésekkel. A Barátok ilyenformán egy igazán autentikus tudományos monográfia, és minthogy a téma egyik leghíresebb kutatója írta, nehezen tudnánk belekötni bármely következtetésébe. Ráadásul a könyvet Pléh Csaba pszichológus fordította, ami további garancia a tudományos pontosságra. Történethiány Miért rossz könyv mégis a Barátok? Persze, ez így túlságosan provokatív kérdésfelvetés, és lehet, hogy téves előfeltevésen is alapszik. Azt feltételezve vettem ugyanis a kezembe a Barátokat, hogy ez nem tudományos szakkönyv, ami kizárólag a viselkedéskutatók számára íródott, hanem az érdeklődő nagyközönség a fő célcsoport. Ha ebben igazam van, akkor sajnos attól tartok, hogy az ő nagy részük nem fogja elolvasni. No nem azért, mert nem fogják megérteni, hiszen maga az információ egyértelmű és odafigyeléssel bárki számára felfogható. A szöveg stílusa és tartalma azonban semmiben sem különbözik a szaktanulmányoktól. Tele van a szórakozva tanulni vágyó olvasók számára érdektelen és egyszerűen unalmas technikai részlettel és szakkifejezéssel, ami még a legizgalmasabb részeket is agyoncsapja . Például a „szocioszexuális orientációs mutató” bevezetése erősen rontotta a szövegkörnyezet varázsát. A szövegtengert alig néhány grafikon szakítja meg, azok is a könyv első oldalain találhatók. Utána már nincs pihenő. Minden elismerésünk azoknak a laikusoknak, akik végigolvassák a Barátokat, de tartunk tőle, hogy kevesen lesznek. Ez nagy kár, hiszen korszakos felfedezéseket próbál átadni a szerző az olvasónak. Csak sajnos nem volt olyan karakán a szerkesztő, hogy azt merte volna mondani neki, dobd ki a kétharmadát, Robin, és írj helyette egy történetet, hiszen tudhatnád, hogy az emberek öröklött preferenciáik miatt történeteket szeretnek olvasni, nem protokollokat. Robin Dunbar: Barátok. Ford: Pléh Csaba. Typotex, 2022. 5500 Ft * ROBIN DUNBAR barátok HOGYAN Értelmezzük LEGFONTOSABB KAPCSOLATAINK EREJÉT? Balogh Roland Kevés tragikusabb hőse van a rock and rollnak, mint Dave Grohl. Huszonkét évesen a zenekar dobosaként halhatatlanná válik a Nirvánával, amely az 1990-es évek hajnalán egy szempillantás alatt megváltoztatta a zenét. Kurt Cobain frontember tragikus halála után gitáros-frontemberként létrehozza, a csúcsra vezeti és évtizedek óta ott is tartja „saját” bandáját, a Foo Fighterst. Hogy aztán a Shakespeare-i vég ott is elérje: 2022. március 25-én egy feszes turné kellős közepén Bogotában elveszti hű harcostársát, legjobb barátját, Taylor Hawkins dobost. Dave Grofi 53 éves. Hawkins halálával, ahogy Cobain halálával 1994-ben a Nirvana, úgy valószínű, élete fő műve, a Foo Fighters is immár csak egy csodás, végtelennek tűnő emlék lesz. Legalábbis a világ egyik legjobb dobosának számító Taylor nélkül tuti soha nem lesz ugyanaz. Grohlt azonban nem kell félteni. Innen is fel fog állni. Ezt bizonyítja önéletrajzi könyve is, amely sok szempontból a legjobb dolog manapság, amit a mocskos-torzítós gitárzene szerelmesei a kezükbe vehetnek. Leginkább talán azért, mert akik Az örök rajongó megélték a Smells Like Teen Spirit valóságát jó harminc éve, azok most beleshetnek a túloldalra, hogyan is nézett ki ez belülről. A cím találó: Grohl valóban igazi történetmondó. Még ha a szöveg gördülékenységét minden bizonnyal egy szellemírónak és egy jó szemű szerkesztőnek is köszönhetjük. A könyv tele van olyan sztorikkal, amelyek igazi csemegék a füstös, izzadságszagú kis klubok és az underground zene kedvelőinek. Kronologikus sorrendben követjük végig Grohl életét a washingtoni anyjával eltöltött dzsesszklubos hétvégi kiruccanásoktól egészen a több tízezres arénakoncertekig. A könyv szép ívben mutatja be Grohl karrierjét a punkőrült, a zene miatt a középiskolát is idő előtt otthagyó tini dobostól a Paul McCartney-val vacsorázó családapáig. Végigjárhatjuk a dobos útját, édes, ám olykor brutális és „törvényen kívüli” kalandjait első jelentős bandájával, a Screammel, de bepillanthatunk abba a spártai nélkülözésbe, az egydolláros bandás virslik világába is, amelyben az 1990-es évek talán legmeghatározóbb lemeze, a Nirvana 1991-es Nevermindja született. Grohl őszintén beszél arról, miként élte át Kurt Cobain halálát, és ez ►