Magyar Hang, 2023. január-április (6. évfolyam, 1-14. szám)

2023-01-13 / 2. szám

28 MAGAZIN • AJÁNLÓ • KRITIKA Tömegemberek Lenni vagy nem lenni? - Micsoda kérdés! - harsogja a kicsavart hamleti létkérdést Akárki, Borbély Szilárd drámájának egyik szereplője. Az amo­­ralitásként aposztrofált színdarab, ami a középkori moralitásdrámák hagyományát éleszti fel, a válságba jutott fogyasztói társadalomnak tart tükröt. Ebbe belenézve nem magunkat látjuk, hanem Akár Akárkit, egy olyan tömegembert, akinek nem lévén más lehetősége, saját testét dobja piacra. A történeteket a halál motívuma köti egymáshoz: néhány egy­­felvonásos erejéig feltűnnek a fogyasztói társadalom tipikus, elsősorban (kül)városi alakjai is az élet színpadán, majd ugyanilyen váratlanul el is merülnek a feledés süllyesztőjében. A végzet a Lecsúszott Értelmiségit, akcióvadász Beteges Nőt, Tőzsdéző ügynököt, Jehova Tanúját, Banki Al­kalmazottat, Pénzbehajtót és még a színházi Takarítónőt is eléri. Borbély Szilárd drámáját Horváth Csaba állította színpadra, a Forte Társulat elő­adása január 31-én lesz látható a Szkéné Színházban. Verditől Wagnerig Kaufmann-nal Korunk legünnepeltebb operaénekese Jonas Kaufmann, aki meghódította a Wagner-szentélyként is emlegetett Bayreuthot, a New York-i Metro­politani, Verdi- vagy Puccini-szerepei miatt a milánói Scala közönsége pedig éppúgy rajong érte, mint a franciák, amikor Bizet-, Massenet- vagy éppen Gounod-operák főszerepeit kelti életre. A sztártenor, aki saját ál­lítása szerint szinte a teljes basszusrepertoárt is képes elénekelni, most visszatér Budapestre. Január 28-án a Müpában két teljesen eltérő operai világban mutatja meg magát, Verdi, Ponchielli és Leoncavallo művei mel­lett Wagner-áriákból ad koncertet. A Nemzeti Filharmonikus Zenekart Jochen Rieder dirigálja. Imi, mondj egy verset! Csuja Imre verssel él és versben gondolkodik kicsi gyerekkora óta, ami­kor esténként falusi házukban a nagymamájától tanult költeményeket, meséket, amelyekkel később a családot és a szomszédokat szórakoztatta. A vers, a versről való gondolkodás később színészi pályáján is végigkí­sérte. Január 27-én önálló estjén a Balatonboglári Varga Béla Városi Mű­velődési Házban megosztja a közönséggel, mit is jelent számára a vers, fókuszban Ady Endre és Babits Mihály költészetével. Csuja Imre FOTÓ: VÉGH LÁSZLÓ Szigliget téli arca Ki volt Favus pannonhalmi apát, és mi köze volt Szigligethez? Kik vol­tak a történelem során a vár urai? Miért lobog bencés zászló a to­rony tetején? Hogyan éltek régen a szigligetiek, mivel foglalkoz­tak? Ez mind kiderül a január 14-ei téli szigligeti vártúrán, amely a Szigligeti Információs ponttól indul (Kossuth utca 17.). Regisztrálni a badacsonytomaj@tourinform.hu e-mail-címen lehet. A varjúkirály Mihez kezd a hatalommal két fiatal Magyarország déli határvidékén a migránsválság közepén? El lehet-e némítani a lelkiismeret rémálma­it? Elkerülhetjük-e a sorsunkat? A Másik Produkció Jászberényi Sándor 2020-ban megjelent, A varjúkirály és tizennégy más történet című kö­tetének címadó novellájából készített előadást, amelyet január 21-én mutatnak be a budapesti RS9-ben Jászberényi Gábor, Gulyás Hermann Sándor és Sebők Maja szereplésével. Összeállította: Makrai Sonja 2023. január 13-19.­­ Magyar Hang M­olnár Csaba R­obin Dunbar korunk egyik legna­gyobb tekintélyű antropológusa. A nevét mindenki ismeri, aki evo­lúciós pszichológiát vagy fizikai antropológiát tanult, és kicsit is érdeklődik a tudományterület iránt. Dunbar az Oxfordi Egyetem professzora, kutatá­si területe pedig az ember és a főemlősök szociális viselke­désének evolúciós hajtóerői. E területen fedezte fel, hogy az ember társas magatartását irányító kognitív apparátusa nagyjából 150 másik ember észben tartására alkalmas. Vagyis ennyi olyan ismerőse lehet átlagosan az embernek, akik minden tekintetben tel­jesítik az „ismerősség” krité­riumait, tehát az illető valódi tudással rendelkezik az ő éle­tükről. Összességében pedig a Homo sapiens azért vált ilyen intelligenssé, hogy fel tudja dolgozni az egyre komplexebb társas környezet információit. A most megjelent Barátok című könyv egészen friss, az angol eredeti 2021-ben je­lent meg. A kötet Dunbar utóbbi évtizedekben tett felfedezéseit foglalja össze, de a tudós teljes kutatói pályafutása összefoglalásának is tekinthető, kiegészítve természetesen a tudo­mányterület más művelőinek eredményeivel, illetve a mindezekből az ember öröklött társas viselkedéséről (és konkrétabban a baráti kap­csolatok természetéről) levonható általános következtetésekkel. A Barátok ilyenformán egy igazán autentikus tudományos monográfia, és minthogy a téma egyik leghíresebb ku­tatója írta, nehezen tudnánk belekötni bár­mely következtetésébe. Ráadásul a könyvet Pléh Csaba pszichológus fordította, ami to­vábbi garancia a tudományos pontosságra. Történethiány Miért rossz könyv mégis a Barátok? Per­sze, ez így túlságosan provokatív kérdés­­felvetés, és lehet, hogy téves előfeltevésen is alapszik. Azt feltételezve vettem ugyanis a kezembe a Barátokat, hogy ez nem tudo­mányos szakkönyv, ami kizárólag a visel­kedéskutatók számára íródott, hanem az érdeklődő nagyközönség a fő célcsoport. Ha ebben igazam van, akkor sajnos attól tartok, hogy az ő nagy részük nem fogja el­olvasni. No nem azért, mert nem fogják megérteni, hiszen maga az információ egyér­telmű és odafigyeléssel bárki számára felfogható. A szöveg stílusa és tartal­ma azonban semmiben sem különbözik a szaktanulmá­nyoktól. Tele van a szóra­kozva tanulni vágyó olvasók számára érdektelen és egy­szerűen unalmas technikai részlettel és szakkifejezés­sel, ami még a legizgalmasabb részeket is agyoncsapja . Például a „szocioszexuális orientációs mutató” bevezetése erősen ron­totta a szövegkörnyezet varázsát. A szöveg­tengert alig néhány grafikon szakítja meg, azok is a könyv első oldalain találhatók. Utá­na már nincs pihenő. Minden elismerésünk azoknak a laiku­soknak, akik végigolvassák a Barátokat, de tartunk tőle, hogy kevesen lesznek. Ez nagy kár, hiszen korszakos felfedezéseket pró­bál átadni a szerző az olvasónak. Csak saj­nos nem volt olyan karakán a szerkesztő, hogy azt merte volna mondani neki, dobd ki a kétharmadát, Robin, és írj helyette egy történetet, hiszen tudhatnád, hogy az embe­rek öröklött preferenciáik miatt történeteket szeretnek olvasni, nem protokollokat. Robin Dunbar: Barátok. Ford: Pléh Csaba. Typotex, 2022. 5500 Ft * ROBIN DUNBAR barátok HOGYAN Értelmezzük LEGFONTOSABB KAPCSOLATAINK EREJÉT? Balogh Roland K­evés tragikusabb hőse van a rock and rollnak, mint Dave Grohl. Hu­szonkét évesen a zenekar dobosa­ként halhatatlanná válik a Nirvá­nával, amely az 1990-es évek hajnalán egy szempillantás alatt megváltoztatta a zenét. Kurt Cobain frontember tragikus halála után gitáros-frontemberként lét­rehozza, a csúcsra vezeti és évtizedek óta ott is tartja „sa­ját” bandáját, a Foo Fighterst. Hogy aztán a Shakespeare-i vég ott is elérje: 2022. március 25-én egy feszes turné kellős közepén Bogotában elveszti hű harcostársát, legjobb ba­rátját, Taylor Hawkins dobost. Dave Grofi­ 53 éves. Haw­kins halálával, ahogy Cobain halálával 1994­-ben a Nirvana, úgy valószínű, élete fő műve, a Foo Fighters is immár csak egy csodás, végtelennek tűnő emlék lesz. Legalábbis a világ egyik legjobb dobosának számító Taylor nélkül tuti soha nem lesz ugyanaz. Grohlt azonban nem kell félteni. Innen is fel fog állni. Ezt bizonyítja önéletrajzi könyve is, amely sok szempont­ból a legjobb dolog manapság, amit a mocs­­kos-torzítós gitárzene szerelmesei a kezükbe vehetnek. Leginkább talán azért, mert akik Az örök rajongó megélték a Smells Like Teen Spirit valóságát jó harminc éve, azok most beleshetnek a túl­oldalra, hogyan is nézett ki ez belülről. A cím találó: Grohl valóban igazi törté­netmondó. Még ha a szöveg gördülékenysé­­gét minden bizonnyal egy szellemírónak és egy jó szemű szerkesztőnek is köszönhet­jük. A könyv tele van olyan sztorikkal, ame­lyek igazi csemegék a füstös, izzadságszagú kis klubok és az underground zene kedvelőinek. Kronologi­kus sorrendben követjük vé­gig Grohl életét a washingtoni anyjával eltöltött dzsesszklu­­bos hétvégi kiruccanásoktól egészen a több tízezres aréna­koncertekig. A könyv szép ívben mutat­ja be Grohl karrierjét a punk­­őrült, a zene miatt a középis­kolát is idő előtt otthagyó tini dobostól a Paul McCartney-val vacsorázó családapáig. Vé­gigjárhatjuk a dobos útját, édes, ám olykor brutális és „törvényen kívüli” kalandjait első jelentős bandájával, a Screammel, de bepillantha­tunk abba a spártai nélkülözésbe, az egydol­láros bandás virslik világába is, amelyben az 1990-es évek talán legmeghatározóbb lemeze, a Nirvana 1991-es Nevermindja született. Grohl őszintén beszél arról, mi­ként élte át Kurt Cobain halálát, és ez ►

Next