Magyar Hang, 2023. április-június (7. évfolyam, 15-26. szám)
2023-05-26 / 21. szám
28 MAGAZIN • AJÁNLÓ ■ KRITIKA A művészet szabad! A Freeszfe hallgatói által június 1. és 4. között szervezett Freeszemle programjában színházi társasjáték, improvizációkon alapuló előadások, fórumszínház, térspecifikus improvizációs előadás egyaránt szerepel. A képzelet szerepe a kultúra kialakulásában címmel előadást tart Csányi Vilmos etológus, szó esik a kapunyitási pánikról és a píszíségről, a független színházak helyzetéről, a pedagógusok státusztörvényéről és a kamaszok mentális problémáiról is. Filmekkel idén Xantus Jánosra és Ragályi Elemérre emlékeznek, és láthatók lesznek a Freeszfe hallgatóinak vizsgamunkái is, de az oktatók, többek között Enyedi Ildikó és Pálfi György egykori diplomafilmjeit is levetítik. Filmes mustra a Balatonnál Június 7-én a veszprémi Szentháromság téren a vízilabda-válogatottról szóló, A nemzet aranyai című dokumentumfilm gálavetítésével veszi kezdetét a Magyar Mozgókép Fesztivál. A seregszemlén Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban, kilenc helyszínen közel száz magyar filmet vetítenek jelképes 500 Ft-os áron. A Magyar Mozgókép Fesztivál minden évben újravetíti a magyar filmművészet néhány ikonikus klasszikusát. Idén Fehér György Friedrich Dürrenmatt Az ígéret című regényének felhasználásával, 1989-ben készült Szürkület című alkotása lesz műsoron, melyben a Haumann Péter által megformált felügyelő egy gyermekgyilkosság-sorozat elkövetője után nyomoz, egy kislányt felhasználva akarja csapdába csalni a tettest. A film restaurált változatának világpremierje februárban a 73. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál volt, hazánkban itt láthatja először a közönség. Június 9-én este Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában adják át a fesztivál életműdíjait, melyet idén Esztergályos Cecília és Reviczky Gábor színész, Mészáros Márta rendező, Romwalter Béla producer és Ternovszky Béla rajzfilmrendező vehet át. A mustrán az elmúlt év legfontosabb alkotásai mellett az életműdíjasok tiszteletére többek között a Meteo, az Eltávozott nap és a Macskafogó című filmet is levetítik. Haláltánc „Naponta látogattam a Szépművészeti Múzeumot. Ha meggondolom, tizenéves koromban már egy voltam a mesterséggel, mindent láttam és kipróbáltam... Úgy tekintem mindezt, mint egy égi ajándékot... Ha a régiekre gondoltam, minden festészeti problémám azonnal meg volt oldva. Nem a múltba kellett visszatekintenem, önmagamba tekinthettem...” - vallotta Reigl Judit. A három éve elhunyt, világszerte ismert, magyar származású festőművész születésének századik évfordulója alkalmából a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria eddig nem látott kis méretű műveit mutatja be. Reigl látásmódját jórészt a Szépművészeti kollekciójában lévő és általa fiatalon felfedezett remekművek határozták meg. Erre reflektál a képtár Michelangelo-termében szeptember 3-áig látható, Haláltánc című kiállítás, amely nem csupán az 1945 utáni európai képzőművészet kiemelkedő alakjának utolsó rajzsorozatát tárja a nézők elé, de azokat a gyűjteményben található és Reigl Judit kedvenceként számon tartott festményekkel együtt mutatja be. Reigl Judit: Birkózók FORRÁS: FONTS DE D0TAI0N JUDIT REIGL Salföld múltja Kik voltak a pálosok, mivel foglalkoztak? Milyen szerepet játszottak a magyar történelemben? Ki volt Remete Szent Pál? Május 29-én, pünkösdhétfőn az ábrahámhegyi vasútállomástól induló és a salföldi pálos kolostorromhoz vezető túrán nemcsak ezekre a kérdésekre lehet választ kapni, de az Örsi-hegy különleges geológiáját, élő és élettelen természeti értékeit is meg lehet ismerni. A túrákon való részvétel előzetes jelentkezéshez kötött, jelentkezni személyesen a badacsonyi Tourinform irodában (8261 Badacsony, Park. u. 14.) vagy a badacsonytomaj@tourinform.hu e-mail-címen lehet. Krisztus hét szava a keresztfán Joseph Haydn az 1780-as évek közepén szokatlan felkérést kapott Spanyolországból: a cádizi Oratorio de la Santa Cueva számára kellett nagypénteki zenét komponálnia. A Goya festményeivel díszített templomban ezen a napon helyi szokás szerint a falakat fekete leplekkel takarták le, s csak középen világított egyetlen csillár. A pap a latin Bibliából felolvasta a Megváltónak a kereszten kimondott hét mondatát, mindegyikhez magyarázatot fűzött, melyet zene kísért. Ezt a hét zenekari tételt Haydn komponálta meg egy bevezető, illetve egy záró tétellel kiegészítve. Május 29-én a Szekszárdi Kamarazenekar pünkösdi hangversenyén ez az oratórium csendül fel a Művészetek Házában. A belépés ingyenes. Összeállította: Makrai Sonja 2023. MÁJUS 26.-JÚNIUSI. [ Magyar Hang Lakner Dávid Werner Herzogtól először talán a Woyzecket láttam. Nem vált kedvencemmé a film, a világgal dacolni kénytelen közkatona archetípusa viszont belém égett. A Kaspar Hauser, amelyben szintén egy nehéz sorsú férfiembert követhettünk, már jobban magával ragadott. Kaspar is arra volt kénytelen rádöbbenni: nem érti az őt körülvevő világot. A rendezőhöz kétségkívül közel állnak a hasonló alakok. Nem véletlen, hogy első regénye, melyet már hetvenes évei végét taposva írt meg, Onoda Hiroóról szó. Arról a japán katonáról, aki a második világháború után még huszonkilenc évig vívta harcát a Fülöp-szigeteki Lubangon. Nem pontos persze, hogy hadat viselt, sem pedig, hogy „védte a szigetet”. Épp az adja története tragikumát, hogy első ránézésre teljesen értelmetlenül élte le életét a dzsungelben. Közben szépen lassan kihaltak mellőle társai, akikkel közösen hol bujkáltak, hol zsákmányt ejtettek. Onodát sokáig halottnak hitték, mire pedig előkerült, hallatlan tisztelet övezte Japánban. Az állhatatosság példájaként tekintettek arra, aki távolról szemlélve akár a háború céltalan őrületét is szimbolizálhatta. A háborúban vesztes Japánban viszont másként jelenhetett meg. Herzognak egy látogatása során alkalma nyílt személyesen is megismerkedni vele, rövid regényében pedig most végigvette, hogyan telt ez a három évtized a katona számára. A történetből nem valamiféle bomlott elméjű, Rambo-szerepbe beleragadt hőst ismerhetünk meg. Sokkal inkább egy férfit, aki a rábízott feladatot nem volt hajlandó feladni, miközben gyakorlatilag eggyé vált a természettel. Onoda úgy tudott túlélni, mint alig valaki. Nem lepődhetünk meg azon, hogy amikor végül hazatért, nyári táborokon tanított iskolásoknak túlélési technikákat. A japán katona történetében valójában a legérdekesebb az, mennyire racionálisnak tűnik a saját nézőpontjából, ami történt. Mert bár vissza-visszatért a kétség, hogy a háborúnak esetleg már vége, a szemmel látható harci cselekmények nem ezt sugallták. Az már a koreai háború volt - lepi meg Onodát a rátaláló fiatal, amikor az ötvenes évek bombázóiról van szó. Később meg már a vietnámi háborút érzékelhette. A háború ugyan véget ért, de rögtön következtek az újabb háborúk. Onoda ugyan lemaradt néhánnyal, de a világ körülötte ettől még nem vált józanabbá, békésebbé. A szigeten maradt katona kénytelen lett mindennel szemben gyanakvóvá válni. Láthatjuk, az életét számtalanszor az mentette meg, hogy nem sétált be a kelepcébe. És akkor ezek után ne gyanította volna azt, hogy a meggyőzésére elhagyott újság csak egy újabb trükk? Mintha alva járt volna egész életében, Onoda nem tudta már, mi lehetett igazán valóságos, és mi tűnt már csak álomnak utólag. Lehetséges, hogy az ember átaludjon egy háborút, átaludja egész életét? Nem tűnik elképzelhetetlenebbnek, mint a véletlen iszonyata. A sorsé, hogy évtizedeken át bujkál az ember, majd egy váratlanul felé süvítő golyó a pillanat törtrésze alatt leteríti. De ha idejében elfordul, további évtizedei lehetnek. Eleshet, megmenekülhet. Háborút vív, ellene vívnak háborút. Vagy nem is érdekel igazából senkit, csak egy csodabogárnak tekintik, aki játssza tovább a harcát az erdő mélyén. Melyik az igazság? Mindegyik, egyik sem? Werner Herzog regénye örök érvényű, nehéz kérdéseket tesz fel, méltó helye lehet a háborús irodalom jobbjai között. Werner Herzog: Dereng a világ. Ford.: Szijj Ferenc. 21. Század Kiadó, 2022,3990 Ft Háború és háború é 1. J ? i ' WERNER HERZOG V vt n[ \ x DERENG A VILÁG * / 1A Arter—V . / fi. * \\ jqu Molnár Csaba A Csomád vizsgálata valószínűleg a magyarországi vulkanológia legismertebb kutatóprogramja. A Keleti-Kárpátokban (a Torjai- és a Bodoki-hegység között) elhelyezkedő tűzhányó az utóbbi időben sokszor került a hírekbe, nem feltétlenül olyan kontextusban, ami minden kutatójának tetszett. Egyesek ugyanis felvetették, hogy a Csomád-hegy gyomrában jelenleg is olyan események folyhatnak, amelyek felvetik a közeli kitörés lehetőségét. Persze egy Kárpát-medencei esetleges vulkánkitörés olyan hír, ami minden újság álma - főleg, ha a kattintásokból él -, így félrevezetőbbnél félrevezetőbb cikkek tömkelege jelent meg a Csomádról és közelgő kitöréséről (aminek a közeljövőben valójában rendkívül csekély az esélye). A küszöbön álló kitörés hírét leghatározottabban cáfoló vulkanológus mindig is Karátson Dávid egyetemi tanár, az ELTE Természetföldrajzi Tanszék vezetője volt (erről nyilatkozott például a lapunk 2021. december 31-ei számában megjelent Rendetlenkedő kőzetlemezek című cikkben is). A professzor már sok éve tervezi, hogy tanulmánykötetet szerkeszt a Csomád utóbbi évtizedekben zajlott kutatásáról és a tudományosan alátámasztott (de még így is rendkívül izgalmas) eredményekről. A könyv korábban angolul már megjelent a nemzetközi vulkanológusközösség számára, most pedig a magyar nyelvű kiadás látott napvilágot, A Kárpátok legfiatalabb tűzhányója, a Csomád címmel. A kötetben ötven szerző 17 tanulmánya kapott helyet, amelyek együttesen a teljesség igényét tükröző, átfogó képet adnak a Csornádról jelenleg meglévő tudásunkról - korántsem csupán a vulkanológiai, de biológiai, klimatológiai, antropológiai és néprajzi aspektusból. A Hargita és Kovászna megye határán emelkedő Csornád ugyanis legalább olyan ► A mi vulkánunk