Magyar Hang, 2023. április-június (7. évfolyam, 15-26. szám)

2023-05-26 / 21. szám

28 MAGAZIN • AJÁNLÓ ■ KRITIKA A művészet szabad! A Freeszfe hallgatói által június 1. és 4. között szervezett Freeszemle programjában színházi társasjáték, improvizációkon alapuló előadások, fórumszínház, térspecifikus improvizációs előadás egyaránt szerepel. A képzelet szerepe a kultúra kialakulásá­ban címmel előadást tart Csányi Vilmos etológus, szó esik a kapunyitási pánikról és a píszíségről, a független színházak helyzetéről, a pedagógusok státusztörvényéről és a kamaszok mentális problémáiról is. Filmekkel idén Xantus Jánosra és Ragályi Ele­mérre emlékeznek, és láthatók lesznek a Freeszfe hallgatóinak vizsgamunkái is, de az oktatók, többek között Enyedi Ildikó és Pálfi György egykori diplomafilmjeit is levetítik. Filmes mustra a Balatonnál Június 7-én a veszprémi Szentháromság téren a vízilabda-válogatottról szóló, A nem­zet aranyai című dokumentumfilm gálavetítésével veszi kezdetét a Magyar Mozgókép Fesztivál. A seregszemlén Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban, kilenc helyszínen közel száz magyar filmet vetítenek jelképes 500 Ft-os áron. A Magyar Mozgókép Fesztivál minden évben újravetíti a magyar filmművészet néhány ikonikus klasszikusát. Idén Fehér György Friedrich Dürrenmatt Az ígéret című regényének felhasz­nálásával, 1989-ben készült Szürkület című alkotása lesz műsoron, melyben a Hau­­mann Péter által megformált felügyelő egy gyermekgyilkosság-sorozat elkövetője után nyomoz, egy kislányt felhasználva akarja csapdába csalni a tettest. A film restaurált változatának világpremierje februárban a 73. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál volt, hazánkban itt láthatja először a közönség. Június 9-én este Balatonfüreden, a Kis­faludy Galériában adják át a fesztivál életműdíjait, melyet idén Esztergályos Cecília és Reviczky Gábor színész, Mészáros Márta rendező, Romwalter Béla producer és Ternovszky Béla rajzfilmrendező vehet át. A mustrán az elmúlt év legfontosabb alkotásai mellett az életműdíjasok tiszteletére többek között a Meteo, az Eltávozott nap és a Macskafogó című filmet is levetítik. Haláltánc „Naponta látogattam a Szépművészeti Múze­umot. Ha meggondolom, tizenéves koromban már egy voltam a mes­terséggel, mindent lát­tam és kipróbáltam... Úgy tekintem mindezt, mint egy égi ajándékot... Ha a régiekre gondoltam, minden festészeti prob­lémám azonnal meg volt oldva. Nem a múltba kel­lett visszatekintenem, önmagamba tekinthet­tem...” - vallotta Reigl Judit. A három éve el­hunyt, világszerte ismert, magyar származású fes­tőművész születésének századik évfordulója al­kalmából a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria eddig nem látott kis méretű műveit mutatja be. Reigl látásmódját jórészt a Szépművészeti kollekciójában lévő és általa fiatalon felfedezett remekművek határozták meg. Erre reflektál a képtár Michelangelo-termében szeptember 3-áig látható, Haláltánc című kiállítás, amely nem csupán az 1945 utáni európai képzőművészet kiemelkedő alakjának utolsó rajz­sorozatát tárja a nézők elé, de azokat a gyűjteményben található és Reigl Judit ked­venceként számon tartott festményekkel együtt mutatja be. Reigl Judit: Birkózók FORRÁS: FONTS DE D0TAI0N JUDIT REIGL Salföld múltja Kik voltak a pálosok, mivel foglalkoztak? Milyen szerepet játszottak a magyar törté­nelemben? Ki volt Remete Szent Pál? Május 29-én, pünkösdhétfőn az ábrahámhegyi vasútállomástól induló és a salföldi pálos kolostorromhoz vezető túrán nemcsak ezekre a kérdésekre lehet választ kapni, de az Örsi-hegy különleges geológiáját, élő és élet­telen természeti értékeit is meg lehet ismerni. A túrákon való részvétel előzetes je­lentkezéshez kötött, jelentkezni személyesen a badacsonyi Tourinform irodában (8261 Badacsony, Park. u. 14.) vagy a badacsonytomaj@tourinform.hu e-mail-címen lehet. Krisztus hét szava a keresztfán Joseph Haydn az 1780-as évek közepén szokatlan felkérést kapott Spanyolországból: a cádizi Oratorio de la Santa Cueva számára kellett nagypénteki zenét komponálnia. A Goya festményeivel díszített templomban ezen a napon helyi szokás szerint a falakat fekete leplekkel takarták le, s csak középen világított egyetlen csillár. A pap a latin Bibliából felolvasta a Megváltónak a kereszten kimondott hét mondatát, mindegyikhez magyarázatot fűzött, melyet zene kísért. Ezt a hét zenekari tételt Haydn komponál­ta meg egy bevezető, illetve egy záró tétellel kiegészítve. Május 29-én a Szekszárdi Kamarazenekar pünkösdi hangversenyén ez az oratórium csendül fel a Művészetek Házában. A belépés ingyenes. Összeállította: Makrai Sonja 2023. MÁJUS 26.-JÚNIUSI. [ Magyar Hang Lakner Dávid W­erner Herzogtól először talán a Woyzecket láttam. Nem vált kedvencemmé a film, a világ­gal dacolni kénytelen közkato­na archetípusa viszont belém égett. A Kaspar Hauser, amelyben szintén egy nehéz sorsú férfiembert követhettünk, már jobban ma­gával ragadott. Kaspar is arra volt kénytelen rádöbbenni: nem érti az őt körülvevő világot. A rendezőhöz kétségkívül közel állnak a ha­sonló alakok. Nem véletlen, hogy első regénye, melyet már hetve­nes évei végét taposva írt meg, Onoda Hiroóról szó. Arról a japán katonáról, aki a má­sodik világháború után még huszonkilenc évig vívta har­cát a Fülöp-szigeteki Luban­­gon. Nem pontos persze, hogy hadat viselt, sem pedig, hogy „védte a szigetet”. Épp az adja története tragikumát, hogy első ránézésre teljesen értelmetlenül élte le életét a dzsungelben. Közben szé­pen lassan kihaltak mellőle társai, akikkel közösen hol bujkáltak, hol zsákmányt ejtettek. Onodát sokáig halott­nak hitték, mire pedig előkerült, hallatlan tisztelet övezte Japánban. Az állhatatosság példájaként tekintettek arra, aki távolról szemlélve akár a háború céltalan őrületét is szimbolizálhatta. A háborúban vesztes Japánban viszont másként jelenhetett meg. Herzognak egy látogatása során alkal­ma nyílt személyesen is megismerkedni vele, rövid regényében pedig most végigvette, ho­gyan telt ez a három évtized a katona szá­mára. A történetből nem valamiféle bomlott elméjű, Rambo-szerepbe beleragadt hőst ismerhetünk meg. Sokkal inkább egy férfit, aki a rábízott feladatot nem volt hajlandó feladni, miközben gyakorlatilag eggyé vált a természettel. Onoda úgy tudott túlélni, mint alig valaki. Nem lepődhetünk meg azon, hogy amikor végül hazatért, nyári táborokon tanított iskolásoknak túlélési technikákat. A japán katona történetében valójában a legérdekesebb az, mennyire racionálisnak tűnik a saját nézőpontjából, ami történt. Mert bár vissza-visszatért a kétség, hogy a háborúnak esetleg már vége, a szemmel látható harci cselekmények nem ezt sugall­ták. Az már a koreai háború volt - lepi meg Onodát a rátaláló fiatal, amikor az ötvenes évek bombázóiról van szó. Később meg már a vietnámi háborút érzékelhette. A háború ugyan véget ért, de rögtön következtek az újabb háborúk. Onoda ugyan lemaradt néhánnyal, de a vi­lág körülötte ettől még nem vált józanabbá, békésebbé. A szigeten maradt kato­na kénytelen lett mindennel szemben gyanakvóvá válni. Láthatjuk, az életét szám­talanszor az mentette meg, hogy nem sétált be a kelep­cébe. És akkor ezek után ne gyanította volna azt, hogy a meggyőzésére elhagyott újság csak egy újabb trükk? Mintha alva járt volna egész életében, Onoda nem tud­ta már, mi lehetett igazán valóságos, és mi tűnt már csak álomnak utólag. Lehetséges, hogy az ember átaludjon egy háborút, át­­aludja egész életét? Nem tűnik elképzel­hetetlenebbnek, mint a véletlen iszonyata. A sorsé, hogy évtizedeken át bujkál az ember, majd egy váratlanul felé süvítő golyó a pil­lanat törtrésze alatt leteríti. De ha idejében elfordul, további évtizedei lehetnek. Eleshet, megmenekülhet. Háborút vív, ellene vívnak háborút. Vagy nem is érdekel igazából senkit, csak egy csodabogárnak tekintik, aki játs­­­sza tovább a harcát az erdő mélyén. Melyik az igazság? Mindegyik, egyik sem? Werner Herzog regénye örök érvényű, nehéz kérdéseket tesz fel, méltó helye lehet a háborús irodalom jobbjai között. Werner Herzog: Dereng a világ. Ford.: Szijj Ferenc. 21. Század Kiadó, 2022,3990 Ft Háború és háború é 1. J ? i ' W­ERNER HERZOG V vt n[ \ x DERENG A VILÁG * / 1A A­r­ter—V . / fi. * \\ jqu M­olnár Csaba A Csom­ád vizsgálata valószínű­leg a magyarországi vulkanoló­­gia legismertebb kutatóprogramja. A Keleti-Kárpátokban (a Torjai- és a Bodoki-hegység között) el­helyezkedő tűzhányó az utób­bi időben sokszor került a hí­rekbe, nem feltétlenül olyan kontextusban, ami minden kutatójának tetszett. Egye­sek ugyanis felvetették, hogy a Csomád-hegy gyomrában jelenleg is olyan események folyhatnak, amelyek felvetik a közeli kitörés lehetőségét. Persze egy Kárpát-medencei esetleges vulkánkitörés olyan hír, ami minden újság álma - főleg, ha a kattintásokból él -, így félrevezetőbbnél félreveze­­tőbb cikkek tömkelege jelent meg a Csom­ádról és közelgő kitöréséről (aminek a közeljövőben valójában rendkívül csekély az esélye). A küszöbön álló kitörés hírét leghatá­rozottabban cáfoló vulkanológus mindig is Karátson Dávid egyetemi tanár, az ELTE Természetföldrajzi Tanszék vezetője volt (erről nyilatkozott például a lapunk 2021. december 31-ei számában megjelent Ren­detlenkedő kőzetlemezek című cikkben is). A professzor már sok éve tervezi, hogy ta­nulmánykötetet szerkeszt a Csom­ád utóbbi évtizedekben zajlott kuta­tásáról és a tudományosan alátámasztott (de még így is rendkívül izgalmas) eredmé­nyekről. A könyv korábban angolul már megjelent a nemzetközi vulkanológusközösség szá­mára, most pedig a magyar nyelvű kiadás látott napvilá­got, A Kárpátok legfiatalabb tűzhányója, a Csom­ád cím­mel. A kötetben ötven szerző 17 tanulmánya kapott helyet, amelyek együttesen a teljes­ség igényét tükröző, átfogó képet adnak a Csornádról jelenleg meglévő tudásunkról - korántsem csupán a vulkano­­lógiai, de biológiai, klimatológiai, antropo­lógiai és néprajzi aspektusból. A Hargita és Kovászna megye határán emelkedő Csornád ugyanis legalább olyan ► A mi vulkánunk

Next