Magyar Hang, 2023. október-december (7. évfolyam, 40-52. szám)
2023-12-15 / 50. szám
Magyar Hang 2023. DECEMBER 15-21. Nagygéci Kovács József Petőfi egy év, írtam ennek a tárcafolyamnak első mondataként idén januárban, tervezve, hogy a magam módján - és a kedves olvasót bevonva - szövegekkel ünneplem a költő születésének kétszázadik évfordulóját. Petőfi, piros, alma - ez lett a címe a sorozatnak, el is magyaráztam, hogy miért. A „Petőfi, piros, alma” egy egyszer használatos magyarsággyorsteszt, így működik: azt, aki még nem ismeri, azzal kell megszólítani, hogy három választ várunk. Elsőként: mondj egy költőt! Ha mondott, kérjük meg, hogy mondjon egy színt, majd, ha azt is mondott, mondjon egy gyümölcsöt. A magyar válaszok legtöbbje az lesz, hogy „Petőfi”, „piros”, „alma”, ahol vélhetően a „Petőfi” hívja elő az alliteráló „piros”-t, az meg - állandó jelzőjeként - az „almá”-t. A költőről, ha nem figyelünk, Petőfi jut eszünkbe, meglehet, ha figyelünk és olvassuk Petőfit, akkor is. Újraolvastam verseket, ezek közül ajánlottam is, sorrendben ezeket: Az utánzókhoz, Javulási szándék, Nyakravaló, Szörnyű idő..., Ha az isten..., Apám mesterséges az enyém, Okatootáia, Arany Lacinak. Újraolvastam a nem kevésbé izgalmas Petőfi-prózát, az Úti jegyzeteket, az Úti levelek Kerényi Frigyeshez-t, és nagy örömömre ajánlhattam a Király Levente szerkesztette Petőfi megmondja című kötetet (Corvina Kiadó, 2023), melyben Petőfi prózai írásai, levelei tematikusan rendezve PETŐFI, PIROS, ALMA isteni Sandrim! mindenféle kommentár nélkül (leszámítva a szerkesztő nagyszerű előszavát) olvashatók. Mert az volt az alaptételem, hogy Petőfi ugyan már utca és tér, sütemény és díj, termelőszövetkezet és mediagroup (és jótékonyan hallgatok a Petőfi-hasonmások országjárásáról és, mondjuk, a Morzsa kutya-szépségversenyről), közel hozzá mégis elsősorban a művein keresztül kerülhetünk. Mert ez a pimasz zseni, ez a határtalan csavargó, vibráló talentum előttünk élt, előttünk írt, de nekünk is. A sorozat lezárásaként én magam készítettem egy „verset”, Petőfi és a költőbarát, Arany János levelezéséből, annak is majdnem az összes megszólításából. (Régen még megszólították egymást az üzenetet váltó felek.) A teljes levelezés is elérhető, javaslom is, egy hosszabb adventi délután végigolvasható a szellemes, meghitt, de a nagy (forradalom és szabadságharc) és a mindennapi gondokat (benne a művész állandó kihívását, a pénztelenséget) is sűrűn emlegető irodalmi csemege. Ezzel a válogatással most elköszönök, de Petőfi marad. Újabb 200 évig, legalább. Legutolsó, Aranyhoz írt levelének utolsó pár szava ez: „Isten veletek, ölelünk benneteket! Barátod: Petőfi Sándor”. Petőfi: hallgatni Arany Hazánk üstökös-csillagja, Nagyrabecsült barátom! Imádott barátom, jó Petőfi Sándor, Szíves üdvözlését íme küldi Jean d’Or. (Arany János) Üdvözlem Önt! Viszont üdvözlésemet Önnek! Lelkem Aranyom! Kedves Pajtásom, Sándor! Te aranyok Aranya! Kedves Petőfim! Imádott Jankóm! Kedves jó Sándorom! Meghaltál-e? vagy kezedet görcs bántja, imádott Jankóm? Kedves Barátom, lelkem jobb fele! „Aranyos” szájú szent „János” barátom! Kedves makrancos öcsém! Bájdos Jankóm! Isteni Sandrim! Szerelmetes fa Jankóm! Kedves barátom. Drága barátom, stikli! Mylord! Koszorús Jankó (fic)! Édes barátom! My Dear! Barátom, Sándor! Kedves aranyom, Barát János! Öcsém, Sándor! Kedves öcsém! Jankó! Oh! Vitéz kapitány Uram! My dear Dzsenkó! Signore capitano! Hősök virága, Jankó! Fiam Sándor! Druszája Hunyadi Mátyás apjának és az idevaló Bika vendégfogadó egyik pincérének! Szalonta pennája és Mars panganétja! Kedves Sándorkám! Kedves Jánoskám! Sándorcsám! Kedves öcsém, illetőleg bátyám! Kedves Komám! Kedves Barátom! Kedves Barátom! Kedves Barátom! Kedves Barátom! FORRÁS: WIKIPEDIA Petőfi rajza Arany Jánosról Wekerle A belga Milon Belgique aukciósház a héten árverésre bocsátotta az Asterix és Kleopátra című képregény eredeti címlaprajzát. Szakértők szerint az alkotás 400 vagy 500 ezer eurót (durván 150-190 millió forintot) ér. Az aukció azonban sikertelen volt, mert senki nem ajánlotta meg a minimálisan meghatározott 400 ezer eurós összeget. Nem feltétlenül azért, mert a rajz ne érne ennyit. A 2020-ban elhunyt francia képregényrajzoló, Albert Uderzo munkái hatalmas népszerűségnek örvendenek Belgiumban és Franciaországban, de Eu KULTMATEK Nem ment el az Asterix rópa legtöbb államában is kultikus műveknek számítanak. Ezért kelthetett feltűnést, hogy a művész lánya, Sylvie Uderzo a mostani árverés előtt panaszt nyújtott be a brüsszeli bíróságon, azt kérve, akadályozzák meg az 1963-ban készült címlaprajz eladását. Ő ugyanis azt gyanítja, hogy a nagy értékű munka nem úgy került az azt most árverésre bocsátó magánember tulajdonába, ahogy azt ő állítja. Az illető szerint az 1960-1970-es években magától Uderzótól kapta ajándékba a 32- szer 17 centiméter nagyságú rajzot egy baráti vacsorán. Az alkotás különlegessége - már azon túl, hogy Uderzo eredeti művei eleve ritkán tűnnek fel árveréseken -, hogy azon Uderzo az 1963-ban Elizabeth Taylor főszereplésével készült Kleopátra című film plakátját parafrazeálta. A bíróság nem adott helyt a panasznak, ezért az árverésre sor került, ám az aukciósház vezetője szerint az incidens elbátortalanította a lehetséges vevőket, ezért nem kínált senki megfelelő összeget a műért. Az árverést később valószínűleg megismétlik. Az Asterix és Kleopátra az Uderzo által rajzolt és René Goscinny által írt képregénysorozat egyik legnépszerűbb darabja, amelyet kétszer is megfilmesítettek: 1968-ban rajzfilm, 2002-ben pedig élő szereplős kalandfilm készült belőle. 400 000 MAGAZIN • VETÉSFORGÓ 25 t1 ÚZ BESZÉL Krindzsvadászat Lakner Dávid A Partizán egyszázalékos kampányának indulásakor beszélgetett a műsorvezetővel két 4.44-es újságíró, Plankó Gergő és Ács Dániel. Előbbi pedig rögtön az elején azzal nyitott: „napok óta próbáltam kitalálni egy amerikai akcentust, eljátszva, hogy már el is felejtettél magyarul, de hát annyira cringe lett volna, hogy inkább hagytam”. Gulyás nem sokkal korábban járt az Egyesült Államokban, és a kormány is guruló dollározott már jó ideje. A viccelődés ennek szólt, de a végére sikerült - talán szándékolatlanul - kellően önironikussá tenni a mondatot. Acringe-re persze nehéz lenne kellően autentikus magyar fordítást hozni. Mert mit is mondhatnánk: különös, bizarr, kínos? Nem érezzük ezeket elég kifejezőnek. Szerencsére Molnár Áron azért a segítségünkre sietett, amikor nemrég így magyarázta a szót Krúbinak szóló üzenetében: „elfogadom, hogy »cringe-elsznoÁjon«, tehát kínosnak tartod a noÁrt”. A rapper az idén megjelent Mini Krúbi című dalában fogalmazott úgy: „Még eljár a tüntikre, hogy sípoljon, dobáljon / Túlteszi magát azon, hogy cringe-el a Nyáron.” A Telexnek pedig további magyarázatot adott, amikor azt mondta, Molnár szerinte rendkívül „kellemetlen pali”. Meglehet, sokak számára a cringe-el alak lesz az. Olyan ez, mint mikor a Facebook megjelenésekor többen rendszeresen a like-os formát használták. Nyugodtan írhatnánk a fentiekkel szemben, hogy krindzsel, meghonosodott már ennyire a kifejezés. Nem véletlenül léteznek az olyan ironikus magyar változatok sem, mint a kringya és a kringé. Amikor pedig az Oxford Szótár kiadója az év szavává a rizzt választja, akkor még a krindzs is kedvesebb lesz számunkra. Legalább azt használják már néhány éve, és feltehetően később is fog kimenni a divatból, mint a karizmára utaló rizz vagy épp efféle társai: slay, sheesh, sus, simp. De még ezekre is kevésbé haragudhatunk, mint az erőltetett és olykor egyenesen téves magyarításokra. A Telex például a prágai autózás kapcsán emlegetett nemrég „epikus araszolgatás”-t. Az epic magyar fordításaként márpedig ez nemigen használható. De nehéz mit kezdeni azzal is, amikor a based fordításaként megjelenik a bázisok, az at the end of the day helyén pedig a nap végén. Érthető persze, hogy tükörfordítással letudnánk mindent, de ennél azért időnként érdemes kreatívabbnak lenni.