Boldizsár Iván (szerk.): A Magyar Hírek Kincses Kalendáriuma 1963
Korolovszky Lajos: Szerelem, szerelem (Bevezető) - Petőfi Sándor: Szeptember végén
PETŐFI SÁNDOR :Szeptember végén Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldes a nyárfa az ablak elött, De látod amottan a téli világot? Már ha takard el a béres tetőt. Még ifjú szivemben a lángsugarú nyár S még benne virít az egész kikelet, De íme, sötét hajam őszbe vegyid már, A tét dere már megüté fejemet. Elhull a virág, eliramlik az élet. . . Ilj, hitvesem, ülj az ölembe ide! Ki most fejedet kebelemre tevéd le, Holnap nem omolsz-e sírom fölibe? S mondd: ha előbb halok el, tetemimre könnyezve borítasz-e szemfödelet? S rábirhat-e majdan egy ifjú szerelme, Hogy elhagyod érte az én nevemet? Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, Fejfámra sötét lobogóul akaszol, Én feljövök érte a siri világból Az éj közepén, s oda leviszem azt, Letörtem véle konyáimét érted. Ki könnyeden elfeledéd hívedet, S e szív sebeit bekötözni, ki téged Még akkor is, ott is, örökre szeret! 75