Boldizsár Iván (szerk.): A Magyar Hírek Kincses Kalendáriuma 1968
Hernádi Magda: Az oroszlánvadász
(Nagyon halkan mondta ezeket, amin nem is csodálkoztam, hiszen a vadászok nem szeretik a hangos beszédet.) Az asszonnyal — gyönyörű, lehetett valamikor — már csak a vadász halála után ismerkedtem meg. — A budai házban két békéscsabai egykori iskolatársa is lakott. Sokszor hívták, menjen velük, de ő el sem moccant jóformán otthonról. Nagyszerűen érzi magát, nem vágyakozik semmiféle szórakozásra. Legfeljebb a környékbeli üzleteket járta sorba, a környező hegyek, erdők nem vonzották. Órákon át ült moccanatlan, beszélni sem szeretett. Nézegette a maga ejtette vadállatok bőrét, simogatta a kitömött madarakat, rendezgette írott emlékeit... Enni székelykáposztát és bablevest füstölthússal evett, ez a két étel váltogathatta csak egymást. — Egy oroszlánvadásznak semmi sem árthat meg. Sem étel, sem ital, sem időjárás. Kesztyűt, sálat nem viselt, orvost nem engedett az ágyához. Vajon mit éreztek ott messze, az új világ városában hűséges szolgái, amikor hírül vették, hogy urukat, a nagy fehér vadászt 1967 egy februári reggelén tüdőgyulladás terítette le? A hires etióp keresztgytUteroény The famous collection of Ethiopian crosses Az asszony, aki több mint harminc évig várt az urára, Budapesten. A wife who waited over 30 years in Budapest for her husband. (Novotta Ferenc felvételei