Boldizsár Iván (szerk.): A Magyar Hírek Kincses Kalendáriuma 1969

Novotta Ferenc: Látogatás a herendi porcelángyárban

A XX. század első évtizedeitől kezdve napjainkig egyre gyakrabban talál­kozhatunk legjobb hazai szobrászaink alkotásainak és köztereken felállított szobrainak porcelán másaival. A legsikerültebb és legismertebb ezek közül Izsó Miklós: Anyaság, Táncoló magyar. Pásztor János: Búcsúzkodás, Kisfaludi Strobl Zsigmond: Hadik huszár című alkotása. Ezek az alkotások mind a magyar nép történetének, életének, egykorú ese­ményeinek jellegzetes alakjait örökítik meg. A magyar mesevilág alakjainak porcelánban való megformálása (Hüvelyk Matyi, Ludas Matyi, Búsuló juhász, Csikós) népviseletbe öltözött nők és férfiak, matyó lakodalmas figurák ábrázolása, mind megtalálhatók művészi tolmácsolásban a gyár szobrai között. A herendi gyár madár- és állatfigurái fehéren, minden festés nélkül vagy leheletfinom pasztelltónusú színezéssel világszerte ismertek és keresettek. A Herendi Porcelángyár művészeti törekvései alkotórészei korunk és nap­jaink iparművészetének. A gyár alapítása óta 130 év telt el. A herendi porcelán világhírnévre tett szert és népszerűsége egyre növekszik. Szöveg és kép: Novotta Ferenc Déryné, Dankó Pista, Fésü­lkü­dő nő, Táncoló juhász. Csikós porcelánszobrok Porcelain figures: Mrs. Déry I10th-century actress); Pista Dankó (Tóik musician); Woman doing her hair; Dancing Shepherd; Horse-herd

Next