Boldizsár Iván (szerk.): A Magyar Hírek Kincses Kalendáriuma 1981
Gergely Ágnes: Tárgyak az elsüllyedt hajóról
„Versek, amiket kiválogattak” címmel ismertetik az 1935-ös kiadású József Attilakötetet, majd közük a költő legforradalmibb verseit: Munkások, Végül, Szocialisták, Ady emlékezete, Nyár, Bánat, Mondd, mit érlel... Az 1929-ben alapított Kanadai Magyar Munkásszerkesztője, Szőke István, a Kanadai Kommunista Párt Központi Vezetőségének tagja volt - hasábjain állandóan jelen volt József Attila. Egyik elkobzott száma az 1938. január 15-i, őrzi a Favágó című költeményt, s az, aki e számot hazaküldte, a margóra kézzel jegyezte rá: „őrizkedjetek a nyilaskeresztes bitangoktól, mert az fasizmus!” Ez a példány a korabeli ügyészségi akták között maradt fenn. 1944 végén „Ki a tettes ?” címmel emlékezett meg a Munkás József Attiláról; hangsúlyozta, hogy költészete osztálya, nemzete és a világ militóinak szól; hogy életműve az egész emberiség felszabadulási vágyát fejezi ki: „Jövő vasárnap lesz hét éve annak, hogy a magyar nemzet legtragikusabb utolsó negyedszázadénak legnagyobb költője megszűnt élni. A magyar költőgéniuszok sorában nem ritkaság a fiatalkori halál. .. Petőfi Sándor a magyar szabadság harcmezején, a világszabadságot hirdetve halt meg alig 26 éves korában... Ady Endre a Tisza-reakció által összetörve és megfojtva - röviddel azután, hogy az első magyar köztársaság tisztelgett nála - 1919 januárjában halt meg, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá... József Attilát az ellenforradalom sújtó nyomora és rafinált terrorja csendes őrületbe, majd öngyilkosságba kergette. 1937. december 3-án Balatonszárszón a Budapest felé induló tehervonat kerekei alá vetette magát...” József Attila Hazám című költeménye a hontalanok lelkében visszhangot keltett, alig találunk olyan emigráns lapot, amiely ne közölte volna. A mexikói Szabad Magyarság oldalain - 1942-ben indult Tamás Aladár szerkesztésében - kezdettől él József Attila költészete, s 1944 nyarán két folytatásban tettek közzé egy nagyobb lélegzetű írást: „József Attila. Egy marxista költő. Ez a tanulmány egy londoni angol irodalmi évkönyv felkérésére készült” - Barta Lajos tollából. ,,.. .hogy mi ne legyünk német gyarmat” - a Hazám e sorait választották a magyar hadifoglyok üzenetét tartalmazó kiadványuk címéül az angliai emigránsok. A kis könyvet a londoni kommunista szervezet adta ki, a Londoni Magyar Klub, melynek Havas Endre volt a titkára. A svájci magyar kommunista lap, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Közleményei is a József Attila-i eszmevilágot sugározta. A lapot létrehívó mozgalom szervezői rendezték 1944 őszén azt a genfi előadást is, melyen Hatvany Bertalan emlékezett meg a költőről. A párizsi ellenállók legjelentősebb orgánuma, a Magyar Szemle számos verset közölt József Attilától magyar és francia nyelven egyaránt. A Traits című folyóiratnak a francia és az európai ellenállás tiszteletére összeállított 1944 augusztusi különszáma két francia nyelvű József Attila-költeményt őriz; ugyanezeket közölte 1945 májusában Hubay Miklós is az általa Svájcban kiadott Revue de la Hongrie Nouvelle-ben. Rá emlékeztek a száműzött, menekült, munkaszolgálatba hajszolt hazátlanok. Ütött, kopott Károli-bibliát s egy kötetnyi József Attila verset hátizsákomban vittem a hazát, két ingem közé belefért a nemzet -írta Vihar Béla (Sepetovka, 1942. május 23.). A New York-i magyar költők is sajátjuknak érezték József Attilát. Moór Péter Dal gyászban című versét a költő emlékének szentelte: Magyar Honban a szó úgy szivárog, Mint ládából a gyilkolt titkos vére... A dalosak, a költők hervadnak ott S bensejükből ha gyer jelt adnak, Nyelvök helyett a szívüket tépik. Megőrülnek vagy elhervadnak... Saját hazájában üldözött volt a költő. Perbe fogták versóiért, meghurcolták mozgalmi