Magyar Hirlap, 1850. július (2. évfolyam, 192-217. szám)
1850-07-10 / 199. szám
Pest, Szerda, Megjelenik e lap hétfőt és ünnepet kivéve mindennap. Előfizetési díj: félévre, házhoz küldve 8 frt. Vidékre, postán küldve 9 fr 30 kr. Évnegyedre helyben házhoz küldve 4 frt; vidékre postán küldve 4 frt 50 kr. ezüstben. — Helyben havi előfizetés is nyittatott 1 frt 30 krjával; a havonkénti előfizetés mindig a hónap 1-töl számittatik. — A hirdetések ötször halálozott soráért 4 kr. ezüstben számittatik. 199. sz julius 10-én 1850. Előfizethetni helyben a kiadónál saját kereskedésében (nagyhid utcza 671. sz. a. Takácsyházban) és nyomdájában : (aldunasoron, kegyesrendiek épületében). Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Szerkesztői iroda van: régi posta-utczában 24-dik sz. a. első emeletben. HIVATALOS RÉSZ. Kinevezés. A Csanád megyében megürült kormánybiztosi állomásra Zsitvay József kir. tanácsos és szerémmegye volt alispánja neveztetett ki. A Magyarországot illető országos törvény- és kormánylap XIV. darabjából. (Kiadatott és elküldetett 1850. jan. 28.) Hirdetés a polgári ügyekben teljhatalmú cs. biztostól, 1850. junius 6-ikáról, melynélfogva az 1850-ki mart. 4-ről kelt legfelsőbb patens folytán rendelt telekadó - ideiglenes számára eszközlendő telekjövedelem-kiszámitások véghezvitelére az utasítás közhírré tétetik. (Folytatás.) 129. §. A mivelési költségek ezen levonási százfólijának alkalmazásánál, mire nézve NI.betü alatt zsinórmértékül egy mintázat ide mellékeltetik, a becslő biztos kötelességének tartja, az osztályok és községek közti helyes arányt megállapítani, s minden feltűnő, a valóságosan létező viszonyok által nem igazolt átmeneteit kikerülni. A trágyaszerek vásárlása, a vízáradások elleni védszerek, földszakadások elleni védfalak st. eff. költséges fentartása, alapul szolgálnak a levonási századrész ( percent ) legközelebbi magasabb fokozatának alkalmazására , ellenben a minden trágyázás nélküli szakadatlan mivelés, a földtermés meghatározásánál a trágya pótlása végett számításból kihagyott szalmának más czélokra fordítása, csekélyebb szártóli elfogadását vonja maga után. A becslő biztos efféle eltéréseket különös okokkal támogatni, s okait a földtermés-táblázatban felhordani tartozik. Ha a helyes arány megállapítására szükségesnek találná, kivételkép még egy fokkal tovább menni, úgy arról a felügyelőnek tegyen jelentést, ki vizsgálattétel után a javaslat felett határoz. 130. §. A levonási századrész (percent) meghatároztatván, az a pénzbeli összes jövedelemből helyben szokásos mérték szerint lehuzatik, s a maradványt a becslő biztos a minden egyes mivelési ág számára kijelölt rovatba beiktatja, mint tiszta jövedelmet, melyet — mind a helyben szokásos mérték szerint, mind pedig 1600 négyszögöles holdra átvive — a község határában létező szántóföld minden osztályához oda csatolt számítási könnyebbség végett, az 1600 négyszögöles holdra vitelnél, a törtszámok az egyes esetekre alkalmazásban úgy egyenlíttetnek ki, hogy a tiszta jövedelem tétele következő fokozatokat képezzen: Egy krajczártól 10 krajczárig egész krajczárokban. 10 „ 30 „ két-két „ 2 ” s azon fölül 10—10 krajczárokban. E fokozatok alkalmazásánál mindig azt kell venni , melyikből a megtörtént számítás szerint mint legközelebb eső tételből marad el legkevesebb, így p. o. 871 krajczárnál csak 8 kr., s 8% krajczárnál már 9 kr. 31 ., „ 30 „ „ 32 „ „ 33 „ 1 forint 2 krajczárnál, még 1 ft., s 1 ft. 3 krnál, már 1 ft. 5 kr., továbbá 2 ft. 4 a/4 krnál csak 2 ft., s 2 ft. 6 krnál már 2 ft. 10 kr. kell venni. 131. §. Rétföldeknél a takarmány - mennyiség szolgál zsinórmértékül a mivelési költségnek, s az itten alkalmazandó levonási századrésznek (percent) kiszámítására. A becslő biztos tehát minden osztálynál vesse fel az összes pénzjövedelem aránylagos hányadát (quote), azt a helyben szokásos mérték szerint számítsa ki, s a tiszta jövedelmet 1600 négyszögöles holdra hozva a G. betű alatti földtermés-táblázat illető rovataiba iktassa be. 132. §. Ezen rész a rétföldeknél, az egyes osztályokra kimutatott összes pénzjövedelemnek 15, 20, 25, 30, 35 és 40 százékjával (percentével) kifejezendő. A különös viszonyokat a 129. §. értelme szerint kell tekintetbe venni. 133. §. A szöllöknél a földtermés számtétele a költség meghatározására alapul nem szolgálhat, mert ugyanazon területen a bor minősége, és ezzel ára, továbbá a nagyobb vagy kisebb bortermés, a szöllő mivelési költségével egyenlő arányban nem állanak, minthogy a mivelési költségek egyenlő tőkeállás, fekvés és munkáltatási mód mellett mindig ugyanazok, jóllehet a nyert bor mennyisége és minősége, tehát az összes pénzjövedelem is kétszeres sőt háromszoros különbségre mutathat; ennélfogva a szöllöknél a levonási századrész meghatározására, tekintve a különféle mivelési módokat, nehézségeket és könnyebbségeket, csak a pénzbeli összes jövedelem szolgálhat zsinórmértékül, mely az N. betű alatti mintázaton a tökeállás, fekvés és föld minőségére nézve körülményesen elő van adva, a becslő biztosnak valósághoz képesti kellő eljárásra szabályul szolgálandó. A becslő biztos azonfelül még , a széllökért fizetni szokott haszonbérről, vagy némely vidéken a negyedében , harmadában vagy felében való növelésért fenálló szerződésekről előre gyűjtött adatokat minden osztálynál összehasonlítja ; azután a termésre, valamint a ráfordítandó mivelési költségekre állandóan befolyó körülményeket szorosan megfontolván, végső megállapodását a hányad (quote) felett kimondja , melly az összes pénzjövedelemből minden osztály tiszta jövedelmének kimutatása végett levonatik, a helybeli szokásos mérték szerint kiszámittatik, s a tiszta jövedelem 1600 négyszögöles holdra hozva, a G. betű alatti terméstáblázat illető rovataiba feljegyeztetik. 135. § A szöllöknél e rész az összes pénzjövedelem 30, 35, 40, 45, 50, 55, 60, 65, 70, 75 és 80 százzékával fejeztetik ki a 129. §. értelme szerint kijelölt módon , s a törtszámok kiegyenlítésével, tekintetbe véve egyszersmind a termésre károsan vagy kedvezőleg ható különös viszonyokat. 136. §. A legelőknél rendesen valóságos mivelési költségek nem fordulnak elő , de minthogy a 113. §. szerint a legelők termése a rétosztályokkali összehasonlitás utján határoztatott meg, ennélfogva a legelőknél ugyanannyi százfólit (percentet) kell levonni, mint azon rétosztálynál, melyhez a legelő hasonlittatott. 137. §. Az erdőknél rendesen semmi különös mivelési költségek sem jönnek számításba, mert azok legfontosabbika t. i. a favágás és kihordás bére, már az összes pénzjövedelem kimutatásánál tekintetbe vétetett az által, hogy a fa pénzértéke csak azon árban vétetett fel, melylyel a fa lábon a helyszínen ki. 138. §. Azon ritka esetekben mégis, midőn az erdő őrzésére, vagy kivágott helyek mesterséges beültetéséért, vagy egyéb tárgyakért, melyek a kinyomozott fatermés kiállíthatására elkerülhetlenül szükségesek, helyben szokásos kiadások fordulnak elő, ezek figyelembe veendők. 139. §. E különös kiadások fejében, a becslő biztos, a helyben szokásos mértékre eső összes pénzjövedelemből egytől 5-ig terjedő százfólit húz le. Ezt meghatározni a becslő biztosra hagyatik, ki a nyert termést kitudni, s az eredményt a G. betű alatti földtermés-táblázatba iktatni köteles. 140. §. Amennyiben a tavak, mocsarak és ingoványok, mint részenként vagy időszakonként használható területek, a 119. §. értelmében, az összes földtermés és haszon fölvételének tárgyai voltak, s ez pénzben mutattatott ki: innen is le kell vonni azon részt, mely mint levonási hányad (quote) állapíttatott meg, a rét- vagy legelőföld illető osztályára, melylyel a felnevezett területek az összes haszonra nézve egyenlőknek vétethetnek. 141. §. Ha pedig a számítás a nádiás haszonvétele szerint történt, s a nád ára már mint eladási czikké vétetett fel, úgy a kivágás és kihordás munkadíjának értékét le kell vonni; midőn a levonás hányada az összes pénzjövedelemből 10, 15 , 20, 25 és 30 száztélival fejeztetik ki. Ha ellenben a nád összes jövedelme lábon becsültetett volna meg, úgy ez egyszersmind a tiszta jövedelmet is képezi. IV. Fejezet: A tiszta haszon (jövedelem) kimutatása. 142. §. Ha a becslő biztos minden községben, minden egyes mivelési ágra és osztályra nézve, a helyben szokásos mérték szerint, a G. betű alatti terméstáblázaton kimutatta az összes pénzjövedelem azon hányadát (quote), mely a megállapított árjegyzék! tételekhez képest a tiszta haszon kitüntetése végett levonandó, s ha azt minden 1600 négyszögöles holdra áthozta, a tiszta hasznot már kiegészített kerek számokban az említett terméstáblázatra bejegyezte, s a községi ügyvezető tiszt, vagy lollvivő (jegyző) által befejezett osztályzási kivonat után, a H. betű alatti mintázat nyomán 1600 négyszögöles holdra hozott területét az egyes osztályoknak és valamennyi mivelési ágaknak az egész adóközségben teljesen kitudta , úgy a G. betű alatti terméstáblázat szélső rovataiban a sommázat az egész adóközségre nézve ki fog tűnni, midőn a terület, mely minden egyes mivelési ágra és osztályra esik, továbbá az innen — minden község egész területe számára (pro rata) kitetsző tiszta haszon, osztályok és mivelési ágak szerint kimutattatik. E G. betű alatti táblázat, mint községi sommázat, végül bezáratik, a terület és tiszta pénzjövedelem összege az egész községre nézve feljegyeztetik, s a becslő biztos, az elnök és a választmány valamennyi tagjai által aláíratván, a következő O. kimutatáshoz mellékeltetik: 143. §. Végtére a becslő biztos a sommás kimutatást az ide mellékelt (L. O. betű alatt) mintázat szerint az egész becslő járásról összeállítja. E kimutatás magában foglalja az adóközségek neveit, a mindenikében előforduló mivelési ágakat és osztályokat, ezeknél a kiterjedést átalában , a minden osztályban és mivelési ágban kimutatott évi tiszta hasznot, s a végeredményt minden községre nézve,t.i. a haszonhajtó földtér kiterjedésének s évi tiszta hasznának összegét. Végül e rovat fősommája a becslő járás valamennyi adóközségeiröl összeadatik, s a biztos által aláiratik. (Vége köv.) a 3. o.; 19. vadász z.alj , Mittergéber Sebestyén, j. t. h. korneuburgi raktár, jobb kezét veszté, r. a 3. o.; 2 tüzér ezredbeli, Machul István , j. t. h. szabadkai kórház, jobb lábát veszté, r. a 3. o.; Bianchi gy. ezr., Masni Miklós, r. t. h. Kisczava tarnopoli kerület Galicziában, bal allábszára elvágva, r. a 3. o.; 19. vadász z.alji, Maedl Jakab, r.t.h. Klein-Baumgarten alsó Austr., jobb felső karja elvágva,r. a 3. o.; Vasagy ezredbeli, Majovszky András, r. t. h. Osiko Sárosmegye, jobb keze elveszett, r. a 3. o ; Khevenhüller gy. ezr., Narr Vincze, r. t. h. Schänwerth Ellgogen kér. Csehországban,bal felső karja összezúzva, r. a 3. o.; Károly félig könnyű lovas ezr., Nepomuczky Venczel, r. t. h. pozsonyi kórház, jobb karját veszté, r. a 3. o.; Ferdinand gy. ezr., Nagy István, j. t. h. felső De Irechán, tordai szék Erdélyben, jobb allábszárát veszté, r. a 36.; Weiden gy. ezr., Olesch Mihály, r. t. h. nagy-szombati rokkantak háza, jobb karját veszté, r. a 3. o. ; Hess gy. ezr., Pfaff Alajos, j. t. h. Bécs, bal lába hiányzik, r. a 3. o.; Ford. Miksa k. lovas ezr., Popikov Horazin, r. t. h. nagy-szebeni szállító—ház, bal lábát veszté, r. a 3. o.; István gy. ezr., Paszkov Fedor, r. t. h. Buda, szaniszló kér. Gál., mindkét szemére vak, a magyar hadjáratban kapott szemgyuladás folytán , r. a 3. o.; Parma gy. ezr., Plichnák Miklós, j. t. h. győri kórház, jobb lábát veszté, r. a 3. o.; Parma gy. ezr., Peredercsák Timót, j. t. h. Győr, bal lábát veszté, r. a 3. o.; Baden gy. ezr., Pinkás János, j.t.h. ezredi hadfogadó kerület, bal karját veszté, r. a 3. o.; 14 vadász rabj, Pivorka József, j. t. h. Hinsko bradimi kér. Gál., jobb karja elvágatott, rész. a 3. o.; Vasagy. ezr., Parsnjeh István, j. t. h. Megye Sárosmegyében, jobb kezét veszté , rész. a 3. oszt..; Sivkovics gy. ezredbeli, Paliga Iván, j. t. h. Csernovitz, bal karját veszté , r. a 3. o.; Nassau gy. ezr., Pich,j. t. h. szegedi kórház, bal lábát veszté , r. a 3. o., Nassau gy. ezr., Piven Demeter, j. t. h. Pécs, jobb lábszárát veszté, r. a 3. o., Nugent gy. ezr., Pannas Havrilo, j. t. h. Lemberg, jobb lábát veszté, rész. a 3. oszt.) Nugent gy. ezr., Priszlak Franko, j. t. h. Chopi zombori kéz. Gál., jobb előkarját veszté, r. a 3. o.; Palembin gy. ezr., Bibin Ferencz, j. t. h. Poget, Csehországban, bal karját veszté, r. a 3. o.; Koudelka gy. ez., Rizndr Felix, j. t. h. pesti kórház, bal karját veszté, r. a 3. o.; 19 vadász z.anj, Rechberger Antal j. t. h. Biberschlag felső Austr., jobb lábát vesztő, r. a 3. o.; Nassau gy. ezr., Rainer Leo, r.t. h. Kristiangel Gál., a magyar hadjárat alatt mindkét szemére megvakult, r. a 3. o.; Károly l. gy. ezr., Schubeng Mátyás, r. t. h. Brünn, fogságban tökéletesen megvakult, rész. a 3. oszt.; Deutschmeister gy. ezredbeli, Schwechlach József, j. t. h. pozsoni kórház, bal lába ellőve, r. a 3. o.; Haynau gy. ezr., Schrank Kain, j. t. h. pozsoni kórház, midkét lábát veszté, r. az 1 oszt.; Károly hg k. lovas ezred, Smeghál Péter, j. t. h. prágai rokkantak háza, jobb allábszárát veszté, r. a 3. o.; Parma gy. ezr. Stefaniszin Demeter, j. t. h. győri kórház, jobb kezét veszté, rész. a 3. oszt.; Baaden gy. ezr., Singer József, j. t. h. bécsi rokkantház, jobb karját veszté , r. a 3. o.; Szász vértes ezr., Steindl József, j. t. h. Stein alsó Austr., bal karját veszté, r. a 3. o.; Császár huszár ezr., Szudy József, j. t. h. Kiszács Vojvodinában, bal elökarját veszté, rész. a 3. oszt., Miklós vértes ezr., Szilavschek Antal, j. t. h. Plodgaicze ziki kér., Styriában, bal allábszárát veszté, r. a 3. o., 1 szerb kér. z.alj, Sarics Vazil, j. t. h. N.Kikinda , bal elökarját veszté, r. a 3. oszt.; Sivkovits gyalog ezredbeli, Strilczuk Nikofor, r. t. h. Bezbrodi zsocsovi kér. Gál., mindkét szemére vak a magy. hadjáratban kapott szemgyuladás folytán, r. a 3. oszt.; 30 , 1 forintig 3—3 „ 1 forinttól 2 „ 5 — 5 ,, Kimutatása a Haynau alapítványban részelteknek. (Vége:) Koudel kagy. ezr., Marut Kázmér, r. t. h. bécsi kórház, bal lábát veszté, r. a 3. o., Haynau gy. ezr., Mlinke Pál, r. t. h. Zamnoy Galicziában, bal karja Injával, r. TÁRCZA. Időjóslat. A régiségbuvár különcz Arendt Márton Fridrik, ki Magyarországban a tudományt kegyelő gr. Viczaynál tartózkodók , midőn néhány évvel ezelőtt vele Sopronyban az Angyal fogadóban találkozom, s már több órája együtt mulatunk, azon kérdésemre, hogy tulajdonkép ki legyen ö? e szavakkal felelt: „Én Arendt, a tudós régiségbuvár vagyok, s ha ön még most sem ismer, úgy igen rész nevelésének kellett lenni.“ Háj! gondolom magamban, ez igen fönnen van , s kevés hiányzott, hogy a szörnyű tudománytól duzzadó férfiúnak szemébe nem nevettem. Hasonlóan éreztem magam a meteorologia két komikai, egyszersmind arrogáns bírálatainak elolvasásánál, melyek elseje egy Radzim túli úri egyéntől a Pester Zeitungban, a másik Nostradamus aláírással a Pressburger Z.-bart jelent meg. E czikkek szerzői olyforma tekintetet öltenek, mintha a világ megalkotásában közremunkáltak volna , s nem kis fáradsággal kapnak föl szemetet kavicsot, hogy azt tehetetlen dühökben a meteorológia szemébe hányják. És nem is bizonyítanak e komikai bírálatok semmit egyebet, mint hogy szerzőiknek a meteorológiáról oly fogalmaik vannak, mint a toronyőrnek a csillagászatról, és hogy az emberek legszívesebben beszélnek arról mihez nem értenek. Jól ismert dolog, hogy minden szabályok közt ép az időjárat szabályai vannak a legtöbb kivételeknek alávetve, s hogy egy jövendőmondó sem vall oly gyakran szégyent, mint az időjós. És mégis, mint Jean Paul, egyike a legderekabb idővizsgálóknak, mondá : az időjóslat tudománya oly fontos, s nagy és kis utazások, vetés és aratás, tűzijátékok és díszvilágítások egészen le a mindennapi élet ezerféle ügyéig, mind függnek a helyes idő-felfogástól annyira, hogy e tudomány egy ismerője se rettentesse magát el a gúny által, melylyel naponta üldöztetik, ha jövendöléseket tett, mik nem következtek be. Nem ismerünk tudományt, melynek oly nehezen sikerülne a „müveitek“ kegyét megnyerni, mint épen a meteorologia , miután a nagy tömeg fölötte hajlandó mindarra, mi távol van tőle, fönjéházó közönyösséggel s gyakran gúnnyal vetni le kegyes vagy dühös pillanatot, mint azt e valóban komikai bírálatok is teszik. A haza legkülönbözőbb tájairól jövő hirek, miként ön lapja is közli, igazolják az általam előre megmondott tavaszi hidegeket. Május elején virágok s meleg szellők helyett — hózivataraink és zord éjszaki szeleink voltak, melyek februárba illettek volna. Ez által az uj élet sok kárt szenvedett, az uj szőlőhajtások elfagytak, a gyümölcsfák virágai elfonnyadtak, úgy hogy gyümölcs alig várható. Nem csak Sopron-, Z. Egerszegh-, Zemplénben, Gyulán, hanem Kolozsvárt, sőt Bolognában is sajnos nyomokat hagyott a tavaszi hideg. Mi a nyarat illeti, erős szelek fognak uralkodni, melyek a felhőket elűzvén, okozandják, hogy az életet megölő szárazság még tovább tartana. Zivatarok is lesznek ugyan és nem mindig jégeső nélkül, de hogy a föld elég nedvet szíhasson be, ily esők csak augustus hóban fognak hullani. A május hó második felének s junius hónak nagy hőségfokát sem julius, sem augustus hónapja nem érendi el. A szölőkertekre nézve a September sokkal kedvezőbb lesz, mint az augustus. Az őszről annak idején. Jolsva, jun. 23. 1850. F. Nemzeti színház, (julius 5.) Először adatott „Dicsvágy a konyhában“ franczia vígjáték, írták Scmibe és Mazéres, ford. Ligeti Andor. Önállóan véve e darab kevés élénkséggel, és még kevesebb mulattató elemmel bir, — elvont czéljára nézve pedig sokkal átalánosabb paródiája a drámai colhurnusnak, semhogy elegendő érdeket lenne képes gerjeszteni. Az egyszerű konyhai szöveg jól van ugyan földolgozva, de minthogy mélyebb értelmet belőle sehol kiolvasni nem lehet, az egész igen felületes bohózatként siklik el a néző szeme előtt. Párisban meg volt e vígjátékocskának hatása, mert különösen Hugo Victornak egy ismeretes nagy pathoszú darabját akarták a szerzők vele kiparodirozni. Ez oldaláról tekintve tehát igen talpraesett lehet a francziáknak, kik amazt is ismerik, mi csak mint önálló műről — úgy ítélhetünk felőle. S így nem sokat ér. Tömérdeket főztek, és mi jóllaktunk vele. Színházunk forditmányi új repertoirja sokkal jobbakkal bir. Az előadás jó volt. Különösen Fáncsy úr a főszakácsot nagy kedvvel játszotta. — Látogatók nem igen nagy számmal voltak. Átalában, amily tömvék a nézőhelyek operáinkban, oly üresek rendszerint színmüvekben, s igen is meglátszik az üres padokon az évszak színházras mostohasága. Mi most is a mondók vagyunk, hogy azon rég pengetett eszme valósítása igen czélszerü lenne, miszerint a két nyárszaki hó alatt a dráma tartson témákat a fővárosban, s a nemz. színház tagjai menjenek el apostolaiul a művészet és nemzetiségnek működni a vidékeken. Ha ez intézkedés czélszerűleg és körülményavatottsággal történnék, nemzeti színházunkra anyagilag is könnyebbítő eredményű lehetne.