Magyar Hirlap, 1850. augusztus (2. évfolyam, 218-243. szám)

1850-08-07 / 223. szám

Melyből a f­öntebbi bevételi összeget 65986 ftokat le­vonván, kétséget nem szenved, hogy a színházi pénz­tár ezen fél év lefolytéval 2682 fttal 38 krajczárok­­kal többet adván ki, ez neki a következő időszakban pótolandó lesz. Költ Pesten, julius 31-kén 1850. Simon­csics János, igazgató. Bécsi napillírek, aug 4. * (Libh. N. B.) — Néhány napja többen a magyarországi és erdélyi nagyobb doh­ánygyárnokok közöl itt meg­érkeztek, hogy a pénzü­gyministeriumnak nehány — a dohányegyedáruság Magyarországbani be­hozatalát illető tanácskozmányaiban részt ve­gyenek. — Hir szerint a magyar országgyűlés egy­­beh­ivatása még ez év végéig bekövetkezett. — A katonaságtól kegyelmi után szokásban volt elbocsátás, hallomás szerint, ezentúl meg­szüntetik. — Tegnapelőtt délután több ezer ember se­reglért össze a linczi gőzös lakhelyén Nussdorf­­ban, a Kufsteinből visszatért kegyelmezettek fo­gadására. A „Wien“ gőzös azonban egy kegyel­­mezettet sem hozott. Mint a „Neuigkeitsbureau“ biztos kutforrásból tudja, a kegyelmet nyertek közöl többen már megérkeztek, s a többiek ide­utazásukra a gőzöst nem használandják. Anglia, London, jul. 30. Az alsóház ma reggeli ülésében Rothschild báró megjelenvén, le­tette az ó testamentomra az úgynevezett „hódo­lati“ s „felsőségi“ esküket; de midőn az úgy nevezett „megtisztító“ esküben, ezen szavakra­­ került a sor: „igaz keresztényi hitemre“, a báró nem akarta ezen szavakat ismételni, mire a spea­ker által a teremből kiküldetett. Thesiger tüs­tént indítványozd, miként Rothschild nem akarván a törvényszabla esküt letenni, a city újabb kép­viselő-választásra utasittassék. Wood azon mó­­dosítványt terjesztő elő, miként a képviselői hely nem ürült meg, s hosszas vita után, a módosit­­vány 221 szavazattal 117 ellen, valamint The­siger indítványa is szavazás nélkül elvettetett, s a további tárgyalás aug. 1-re halasztatott. Francziaország. P­á­r­i­s. (Nemzeti gyűlés ülése júl. 30-án.) A mai ülésben , több csekélyebb érdekű törvényjavaslatok elintézése után , a színházi rendőrség iránti törvényjavaslat került tárgyalás alá, mely szerint ezentúl egy színmű sem fog adathatni, Párisban a belügyminiszer, a megyék­ben pedig a megyei főnök engedélye nélkül. A kormány­­ bizottmány kívánatára , a sürgetőség kimondatván, maga a törvény tárgyalása kezde­tett meg. S­a­i­n­te-B­e­u­ve (az alkotmányos párt­ból) Betting de Lancasternek azon módosítványát pártolá, miszerint a hatóságok csupán arra len­nének fölhatalmazva, hogy az hiedelmet sértő, vagy rendetlenséget előidézhető színmüvek ada­­tását betilthassák, s ez iránt a belgiumi belügy­­ministernek sajátkezüleg irt levelére hivatkozott, melyben az ezen több mint repressiv rendszert úgy adja elő, mint a melynek czélszerüsége a ta­pasztalás által tökéletesen igazolva van. — Monet bizottmányi előadó (régi republicanus) a művé­szet s művészek, valamint átalában az erkölcsi­­ség érdekében , határozottan a praevensiv rend­szer , a censura mellett nyilatkozott; — mire egy hegypárti tag így kiáltott föl: — „Szegény régi republikánus !“ — Saint­e-B­euve válaszolá : — „A művészet ótalmazásának legczélszerűbb módja a szabadság. Az erkölcsiséget illetőleg, kevés bizalmam van a törvényekhez. Magukat ja­vítsák önök; maguk gyakorolják a censurát; bíz­zák a censura gyakorlását a közönségre ! Egye­dül ez a hatályos censura. Lajos Fülöp alatt is létezett színházi censura. S minő műveket tiltot­tak le ? Azokat, mikben a ministerek kigúnyoltat­­tak, s a kormány megtámadtatok, — azok ada­­tását ellenben, mikben a jog s hiedelem legdur­vábban megsérteték, megengedték. Meg fogják-e önök továbbá censurájokkal gátolni, hogy rész színműveket s rész regényeket ne írjanak?“ A Sainte-Beuve által pártolt módosítvány mind e­mellett is elvettetett, s erre az egész törvény 352 szavazattal 194 ellen, — valamint később a gyar­mati kármentesítés fizetését szabályozó törvény­­javaslat is nagy többséggel elfogadtatott. Erre az orleans-bordeauxi s tours-nantesi vasutak iránti javaslat tárgyalása kezdetett meg s folytatása hol­napra halasztatott. — Jul. 30. A Patrie szerint tegnap a gyű­­­lésteremben C­r­é­t­o­n­n­a­k egy új indítványáról beszéltek, melynek czélja lenne, mind az idősb, mind az ifjabb bourbon-ág száműzetésére vonat­kozó törvényeket eltörölni. C­r­é­t­o­n kijelenti, hogy indítványának sürgetőleg tárgyalásba véte­lét kívánandja.­­ A Gazette de France szerint, a rendőrség folyvást befogatásokat eszközöl, a Nemesis nevű társulat felfedeztetése követ­keztében. Ma is adattak ki befogatási parancsok, az alkotmány­ készitő gyűlés néhány tagja s az ideiglenes kormány néhány biztosa ellen, mint a­kik részt vettek ezen társulatban. — Jul. 31. Az initiative-bizottmány elvété Lagrange Károly azon indítványát, miszerint az elnapolás alatt Párisban maradandó képviselők felhatalmaztassanak arra , hogy az országos bi­zottmány üléseiben részt vehessenek. — Leon Faucher Bordeaux­ban, az ottani előkelő kereskedők küldöttsége előtt, igen hevesen kikelt a legitimisták ellen, kiket po­litikai ügyetlenség­ s oly makacs ellenzéki szel­lemmel vádolt, mely a bizalom helyreállását s az ipar emelkedését gátolja. — A demokrata-socialista bizottmány, újabb tényekre támaszkodva kérelmet nyujtand be a semmisítő törvényszékhez, Thiersnek a vá­lasztói jegyzékrőli kitöröltetése iránt, s ügyét már a hires ügyvéd Martinre (Strassburgból) bízta. — A földközi tengeri hajóhad, mely előbb éjszak felé küldetett, hit szerint ellenparancsot kapott. — A nemzeti gyűlés szünideje alatt több hegypárti tagok Londonba fognak menni, hogy az ott tartózkodó franczia menekülteket meglá­togassák. A Hir szerint, Druey, a schweitzi szövetség elnöke sajátkezű iratot intézett a köz­társaság elnökéhez, melyben számot adott neki azon intézkedésekről, miket az ottani menekültek által komoly veszél­lyel fenyegetett Schweitzban, a rend s nyugalom helyreállítására tett. — Mint mondják, Druey a franczia becsület-legio rend­jelével fog diszesiltetni. — Ma reggel a Sz. Antal külvárosban levő Sz. Pál s Sz. Lajos templomában, ünnepélyes is­tentisztelet tartatott, az 1830 júliusban elhullott szabadság­bajnokok emlékére. A templom előtti, valamint a Bastille—tér is katonasággal voltak megrakva. Két háromszáz júliusi—rendjeles sze­mély , részint polgári öltözet­, részint nemzetőri formaruhában volt jelen az isteni tiszteleten. A mise után ezen személyek közöl mintegy 50-en a júliusi oszlophoz mentek, hogy annak talapjára immortel-koszorukat rakjanak. A csend legke­­vesbbé sem háborittatott meg. — Augustus 15-ke (Napoleon napja) a folyó évben, hir szerint, igen nagy pompával fog meg­ünnepeltetni. A Leinen tartandó nagyszerű hajó­­ünnepélyről , melyen a köztársaság elnöke is je­len lenne, s a Mars-mezőn óriási léghajózási vállalatról beszélnek. Németország,­ Frankfurt, júl. 30. Az úgynevezett plé­num tagjai teljességgel nem táplálnak győzelmi örömöket, sőt inkább elkedvetlenedés, majdnem remény­vesztettség az, mit rajtuk legkönnyeb­ben észrevehetni. Poroszország makacs ragasz­kodásán saját felfogásához látják ők a plénum czélját hajótörés felé indulni. Mikor még azt hi­­ték, hogy miután a megszüntetett szövetségi gyűlés helyébe csak ideiglenes birodalmi kor­mányzó léptettetett s ennek helyére ismét csak egy interim, tehát amaz sem volt egyéb mint ideiglenes rendszabály, s ezért ezeknek lejárta után ismét a régi állapotnak kell vissza helyeztet­nie , akkor kissé felvillanyozottabban lehete őket látni; azonban e nézet ellen konokul felhozatik, miszerint ha egy intézmény megszüntetett s he­lyébe ideiglenes léptettetett, e szó ideiglenes semmit egyebet nem fejez ki, mint a definitivum el­lentétét , miből következik, hogy az ideiglenes intézménynek a definitivum megalakításáig kellett volna tartani. Ha pedig a definitivum nem éretett el s az ideiglenes megszűnt, épen semmi sincs, s egy egész újnak alakításához kell fogni. E né­zethez ragaszkodik Poroszország s a német con­­servativ párt, s e véleményelágazásnak követ­kezése a teljes szakadás. S e szakadás szinte már teljesen be is kö­vetkezett. Nem csak a porosz, hanem az összes uniostátusok teljhatalmazottjai bejelenték gróf Thunnak elutazásukat. Ma és holnap utaznak el mindnyájan. Sokan azon hitben élnek, hogy most már európai congressus döntheti el az ügyet, melyhez legelőbb is Dánia szándékozik alkalmat akarni szolgáltatni, miután a békének a német szövetség általi megerősítése iránti igényeit az 1848 év előtti formákból következteti, s azokat Orosz-, Franczia- és Angolország által i­gyek­­szik kikényszeríttetni. Poroszország hadi készületei itt nem kis figyelmet gerjesztenek. Maintz szövetségi várba ismét 6 zászlóaljat behelyzett, ez által azonban csak egyenlő számra emelte a porosz őrséget az austriaival; habár tehát e lépésnek nagyobb fon­tossága nincs is, mégis Wetzlar és Kreutznach melletti táborülései félreismerhetlenül kitüntetik szándékát, mely szerint a német kérdésben — melynek most itt készül forduló­pontja — minden esetlegességekre készen legyen. E szándéka azon­ban még világosabban kitűnnék, ha hogy valósul­na azon hír, hogy Frankfurt közvetlen közelében, Bergennél porosz tábor tűzetik ki. Ily lépés föl­tételezné ugyan a kurhesseni kormány beleegye­zését, melynek politikája a német kérdésben se­hogy sem járt karöltve. Az e vidéken elhelyezett porosz gárdatartalék-ezred e napokban megy el a wetzlari hadtesthez, szintúgy az itt fekvő 31 ezred is, melyet a 23. váltamt föl. H­a­m­b­u­r­g , jul. 28. Azon hit, mintha ma­gyarok dán szolgálatot fogadtak volna el, alapta­lan. Azon egyének közülük, kik az austriai követ felszólítására Altonából kiutasittattak, dán részről meghivattak ugyan, azonban ezek a meghívást nem fogadák el, hanem Francziaországba menőnek. Az icstedti csata óta néhány itt tartózkodó tiszt Kid­be sietett, az ottani főparancsnokságnak közlegé­­nyi szolgálatukat ajánlák föl, azonban nem fogad­tattak el, azon elvnél fogva, miszerint a schleswig­­holsteini hadseregbe csak németek vétetnek föl. Ily loyális gondolkozásnak a hűségek most is, s miként bánnak velük ? Ugyanazon politika, mely­nek hibájából Elsasz , Lotharingia, Schweicz és Németalföld a birodalom számára elvesztek, most úgy látszik a szász, angol és friss erőteljes tör­zseket is fel akarja áldozni. Hannover a, jul. 28. Tegnap délután nép­­gyülés tartatott, mely Schlesvig-Holstein ügye fölött tanácskozott. Körülbelül 4000 ember jelent meg a helyszínen. Két petitió, egy a királyhoz, más a ministeriumhoz határoztatott el. A petitió a királyhoz e szavakkal végződik : „Nunquam re­­trorium ! Nec aspera terrent! Ez a hannoverai ház jelszava! Ezen jelszót tartva szem elött vis­szük a a trón elé azon alázatos kérelmünket, hogy tlged fegyveres testvéreinket a szorongatott Schlesvig- Holstein segítségére küldje, hogy Hannovera ágyúi a dánok elé, kik Németországot gúnyolni akarják, „hatalmas visszá­t“ mennydörögjenek. Elismerjük, hogy ha­llged nagylelkűen csapatait Schlesvig-Holstein segélyére elindítja, az orszá­got vihar fenyegeti. Az ország azonban királyi házával fölkiált: Viharok nem rettentenek! — S az első jelre, melyet flged adand, Németország minden férfiai, kik még jog, becsület, és szabad­ság érzetével bírnak, oldalunkon állandnak. A min­­denség vezetője győzelmet adand zászlóinknak.“ A petitionak mindekkorig csak annyi eredménye lett, hogy egyes katonáknak szabadsággal elme­­nése nem gátoltatik, és hogy még ugyanazon nap a schlesvig-holsteini egylet pénztárnoka 100 louisdort vett oly kéztől, melyet a hannoveraiak nagyra becsülnek. Olaszország. Az olasz határszélről, julius 28­. Olaszországban senki sem akarja fölfogni, hogy ott mindaddig nyugalom nem lesz, mig a reformok életbeléptetése őszintén és komolyan meg nem kezdetik. Romában a reactiót szerzetekig viszik s még azon jót is megrontják mi még fönvolt. Lam­­bruschini a maga alkotmány engedményzési javas­latával átesett, s Antonelli a maga motu proprio féle eredményeivel teljességgel nem lép ki a nap­világra. A nép vár és vár, s kinek még valami bizalma volt, azt is elveszte. — Turinban e hó 19-én tartatott meg Carlo Alberto halálának év­napja nagy ünnepél­lyel. Az olasz emigránsok versenyeztek a népséggel a meghalt király emlé­ke iránti tisztelet kifejezésekben. — A szardiniai király a magyar forradalomból ismeretes Monti ezredest, ki az olasz légióval oda érkezett, sz. Lázár rendjével diszité föl. Genuába egy ró­mai prépost a legszigorúbb incognito alatt érke­zett meg. Nem tudni, váljon Franzoni és Valesini elitéit érsekekkel értekezend­ő, hogy azon egy­házi kitagadást, melylyel Antonelli bibornok a szardiniai királyt s ministereit a Vatikánból jun. huszonhatodikén fenyegeté, életbeléptesse. Azóta egy hónap folyt el, s a pápának eszélyes taná­csosai hihetőleg emlékezetébe hozák a Gaetából Rómára szórt anathema sikeretlenségét, mely a szárd király fölkent fején sem leend foganatosb. Azért inkább hihetni, hogy a prépost missiója egészen más természetű; egy a ministerium bi­zalmával élő lap legalább állítja, miszerint a pré­post a két egyházi főnöknek azon utasítást hozza, hogy hajoljanak és resignáljanak. Spanyolország,­ Madrid, jul. 29. A királynő, ki már most teljesen helyre van állítva , ma az anya-királynő ünnepe alkalmával, a ministereket s több főrangú személyeket fogadandja el. Az ünnepélyességek, melyek e napon szokásban voltak, az asturiai herczeg­ halála miatt ez­úttal elmaradnak. — A cortesek hallomás szerint sept. 15-én fognak föl— oszlattatok Az átalános választások ez esetre oct. hóban veendik kezdetüket. •— Lord Hawden az uj angol követ Madridba megérkezett. E napok­ban fog a királynőnél tisztelegni s követségi ho­telére az angol lobogót ismét kitüzetni. — Az is­meretes carlista főnök Bon elfogatott, mi annál fontosabb , mert ez által Catalonia föllázitásának kísérlete valószínűleg dugába dől. —­ Lizaboni hirek szerint jul. 20-án a kamra febr. 2-áig elna­­poltatott. Egyszersmind a portugál-amerikai kér­dés megoldatásáról is érkeztek hírek. A portugál kormány a pairkamra titkos ülése után Labrades gr. javaslatára elhatározót, az egyesült státusok­nak most tüstént 175000 dollárt kifizetni, s a többi 100000 dollárt 10000 dollárnyi havi részletek­ben letenni. Amerika, Washington, jul. 13. — Taylor halála hírére a congressus mindkét háza elnapolt magát. Másnap ismét ülést tartottak, hogy az uj elnök, Fillmore letehesse előttük az esküt. A sena­­tus elnöke s a köztársaság alelnökévé egyhangú­lag H­i­n­g V­i­l­m­o­s, alabamai demokrata senator választatott el. A senatus erre 15-kéig elhalaszta üléseit, midőn a Clay- féle egyezkedési terv tárgyalása ismét elővézetett, melynek sorsa még most is bizonytalan. Némely hírlapok szerint Fillmore pártolja ezen egyezkedést; mások ellenben azt állítják, hogy az uj elnök maga akar egy tervvel föllépni oly üzenetben, melyben egész követendő eljárása tisztán ki lenne fejtve. Az el­nök első lépéseit átalában igen feszült figyelem­mel várják. — Beszélik, hogy Webster leend az uj kabinet főnöke, mi szerencsés választás lenne.­­ A h­a­v­a­n­n­a­h­i ügyet illetőleg semmi hivatalos tudósítás nem érkezett, azonban senki sem kétkedik róla, hogy az ügy barátságosan fog elintéztetni. Az amerikai és spanyol hajóhadak, melyek a kikötőben voltak, júl. 6-án onnan eltá­voztak. N­e­w­­ Y­o­r­k , júl. 17. — Fillmore, az egyesült álladalmak új elnöke 11-én cabineti ta­nácsot tartott. A „Newyork Courier“ szerint a ministerek megegyeztek benne, miként új cabinet alakításáig, hivatalos működéseiket folytatandják, azonban csupán a végrehajtásra akarnak szorít­kozni, s vonakodnak az elnököt tanácsaikkal tá­mogatni. Az elnöknek — mint mondják — elha­tározott szándéka Új-Mexico ügyében, a Taylor tábornok által kijelölt politikát követni Taylor tábornok ugyanis, néhány nappal halála előtt, eré­lyes üzenetet készített a Texas általi megtáma­dás ellen. Úgy hiszik, miként a rabszolgaság kér­désében a kibékítő javaslat elegendő többséget nyerend, s miként a congressus az uj kabinet megalakítása után tüstént elnapolandja magát. A Havannahból legújabban érkezett telegráfi tudósítások szerint, a C­u­b­á­b­a­n levő éjszak­amerikai foglyok néhány nap múlva szabadon fognak bocsáttatni. — Taylor elnök temetése 13-kán ment végbe. Ugyanazon napon az unió minden nagyobb városában gyászünnepélyek tar­tattak. — Ne­w­ O­rleansban iszonyú tűzvész támadt. Egy lőporraktár fülvettetése által 35 sze­mély veszti életét. A leégett házak száma 400ra megy. A kárt legalább 5 millió ftra becsülik. — Carthagenából a jezuiták­ kifizettek. (­lőjenek Eu­rópába, itt bizonyosan találandnak helyet.) Dunavizállás. (Augustus 6-án.) 8', 4", 0"­ 0-n fölül. Felelős szerkesztő: Szilágyi Ferencz. Telegráfi hirek: P­ár­is, aug. 4. Semmi politikai fontosságú. A nápolyi kormány a britt követelést Siciliában elismeré. — aug. 3. Neumacher (?) tábornok a ver­­saillesi tábor parancsnokává neveztetett ki. A le­gislative 50 millió frank áru álladalmi erdőségek eladását megengedő. Rendsburg, aug. 2. Willisen tábornok proclamatiót bocsátott ki. A Rendsburgnáli erődí­tések csaknem bevégezték,s néhány nap alatt egé­szen készek. Ha az ellenségnek csak legnagyobb veszteség mellett sikerült, hogy a schlesvig-hol­­steini oldalon a nyílt tércsatát félbe kelle szakí­tani , a sereget a sánczok mögött fölkeresni nem lesz bátorsága. Épen most van előőrsi csata Bre­­ckendorfnál (Schleswig fele utján). Brüssel, aug. 3. Thiers bg Metternich­­nél volt látogatóban. Az aacheni vasut-congres­­sus tagjai Rothschild meghívására Brüssel és Antwerpen át Párisba utaztak. Turin, aug. 1. Ámbár a kormány a kam­ráknak maga ajánlá a községi ülések nyilvános­ságát, a ministerium mégis legközelebb az ales­­sandriai syndicatusnak azon parancsot adá, hogy a községtanács többi üléseit nyi­vánosan ne tartsa. A keresk. minister megbetegedvén, tárczáját ide­iglenesen a belügyminister vette át. Közhír, hogy 300 kivándorlott ki fogna utasittatni. — Aug. 2. Biztosan állítják, miszerint An­tonelli bibornok a Sassari érseket illető ismere­tes jegyzékét az európai föhatalmakkal küzlötte. Róma, julius 30. A bibornokok folyvást rendkívüli gyűléseket tartanak. Fontos organi­­cus törvények kihirdetését egész bizonyossággal várják. Róma, jul. 31. Az organicus törvények már egyes diplomatákkal közöltettek; a tervezett Consulta , mely különben csak melléktanácsot lesz osztandó, pénzügyekben eldöntő szavazatot is kap. Athen, jul. 30. Lamartine Smyrmából ide érkezett, s azonnal elutazott Marseillebe. A municipalitási választásoknál megkezdődött a küz­dés. A követkamra által elfogadott budget a se­natus elé terjesztetett.

Next