Magyar Hirlap, 1850. augusztus (2. évfolyam, 218-243. szám)
1850-08-02 / 219. szám
tolása mellett együttláltamozás végeit tudosittassék, minek következtében nem lesz többé szükséges a kijelölt esetekben a közbenjárulásra hivatott tábori hadi biztosságok számára úti költségeket és napi díjakat fizetni a csendőrségi pénzalapból. Geringer: Rendelet a polgári ügyekben teljhatalom császári biztostól, 1850-ki jul. 19-dikéről, minden ministeri biztoshoz, melynél fogva a népszámlálásnál alkalmazott katonatiszteknek egy második szabályzatszerű díj fizetése mellett kiszolgáltatandó előfogati szekér engedményeztetik. A belügyi, pénzügyi és hadügyi ministérium a Magyarországon a népszámlálásnál alkalmazott katonatiszteknek egy második szabályszerű díj lefizetése mellett kiszolgáltatandó előfogati szekeret engedményezett, de azon feltétel alatt, hogy a felvételi ügy könnyítése s gyorsítása végett a mostan együttműködő járási biztos vagy segéd ugyanazon szekéren kapjon ülést, melyen a tiszt utazik, és hogy a hivatalos utasításnak 20-dik §-ban *) foglalt azon engedmény, hogy a tisztek az eddig megjárt egy előfogati szekérbe a körülményekhez képest 4 lovat is fogathassanak, a két előfogati szekérnél a mindig kellőleg kimutatandó okvetlen szükségü eseteire korlátoztassék. Erről önt az illetők legsietőbb értesítése végett ezennel tudósítom. Geringer: Hirdetmény a polgári ügyekben teljhatalmú császári biztostól, 1850-ki jl. 23-dikáról, melyet a lépcsőzetek, folyosók, és a csendörség lakhelyeihez tartozó külső alkatrészek kivilágítása iránt intézkedés tétetik. Azon kérdés intéztetvén, valljon a laktanyázott csendörségi legénység azon lakási helyiségei közé, melyeknek kivilágítása és fűtése nem igényelhető a községtől * **), a lépcsők és folyosók is beleértetnek, a belügyi ministerium f. hó 15-ről 3908 sz.a.kelt rendelete által oda nyilatkozott, hogy a lépcsőzetek, folyosók, s egyéb külső alkatrészek nem tartoznak a csendőrség tulajdonképeni lakhelyéhez, legyen bár ez laktanyában vagy más helyett elhelyezve; ennélfogva a csendőrségi legénység nem szorítható arra, hogy e külső kivilágítást is saját illetékeiből fedezze. Sőt inkább ennek költségei épen úgy, mint a többi szállásolási költségek, a hozzájáruló adózó községek által fedezendők. Geringer. 968 NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, august 1. A civilisatio értékének kézzelfoghatósága abban rejlik: boldogabb, s jobb len-e általa az ember; és minden politizálás végre is csak oda megy ki: mikép lehessen boldogabb az emberiség? A civilizált állapot megítélésére egy főadatot nyújtanak a nemzet nagyobb részének élvezetei, szükségei és kényelmei, szóval életmódja. Ki megjárta nálunk Tolnát-Baranyát, mint mondani szokás — tapasztalhatta, hogy a magyar birtokos falusi életmodora korántsem zsákmányolja ki a természet adományait, korántsem használja föl helyzete előnyeit. Egy 2 — 4 ezer holdas teás, nagyságos, méltóságos úri család laka nagy részint döledező vén viskó , alacson sötét szobákkal, kényelmetlen ócska bútorokkal; a ház legczélszerűtlenebb rendezettel; ha eső esik, sár nélkül át nem mehetsz egy szobából a másikba , ha kellemetlen időszobába zár, nem lelsz egy könyvet az egész közbirtokosságnál, mellyel szórakoznál. — Egy mivelt országból jött idegen forduljon meg hazánkban, ne lásson egyebet, mint gazdag földbirtokosaink életmódját, s polgárosodottságunkról kielégítő tudomása leend, de minden tekintetben annyira karöltve jár az élet anyagi része — a szellemivel. Hol szellemi miveltség van, ott az anyagi szükségek is nagyobbak, finomabbak; a tevékenységnek uj ösztönei támadnak , — az életmód nemesbül. Váljon az egykori nemességnek visszajönek-e még aranjuezi napjai, miket oly roszul használt, vagy a kényszerűség talán szorgalmát, takarékosságát fölébresztendi, s igy ha tán roszabb körülmények közt is , mégis szebb életmódra fog idővel vergődhetni, nehéz volna e zűrzavaros s minden oldalról panaszos időben megjósolni. Azonban tekintsük a városi életet; itt természetesen főleg a fővárosról lehet szó, nem mintha némely kisebb város aránylag nagyobb csinra nem emelkedett volna a fővárosinál, hanem mivel ez mégis a főváros , a természettől rendkívüli előnyökkel megáldva: egy nagy, gyönyörű folyó partján, azon szigetek, túl legényes hegylánczolat, bortermő szőlők , a természet egyszerű csodái, és a képzet-fogékonyitó segédeszközök bősége. Ki nyugatról hazánkat látni jó — ha Europa legvirulóbb helyeit látta is, — nem fogja Budapest fekvésétől első pillanatra megtagadni a kedves meglepetés érzetét. És szálljunk ki ezen a Budapesten, és maradjunk benne 14 napig; az sok, fölötte sok, hanem tegyük föl, hogy maradunk — anélkül hogy kénytelenek lennénk. Nem akarunk szólani a budapesti újdondászok örökös méltó panaszairól, a kövezetről, rész világításról, szemét és piszokról, nem kérdezzük p. o. mért seprik azt a néhány pesti utczát — melyet t. i. sepernek — délután , mért nem korán reggel, mint az történetesen Olaszországban divatozik, vagy mért űzetnek a város közepén egésségtelen, vagy legalább egy kissé kellemetlen mesterségek , például a timárság, mely az aldunasort lakhatlanná teszi; nem ereszkedünk tények taglalatába , mik bizonyítanák, hogy Budapest egy város minden kellemetlenségeivel, s csak fölötte kevés előnyeivel bír, mert utóbb még azt is kérdendik tőlünk, mi köze ennek a politikához ? pedig anyagi javításokat czélzó korunkban ehhez igenis nagy köze van; tudjuk a többi közt, hogy a szegény osztályok egésségtelen lakása, Anglia- s Francziaországban újabb időben nevezetes kérdéssé nőtt, — s egy csaknem újból épülő város mint Pest, az újabb idők tapasztalataihoz, az amerikai, belgiumi városok példáihoz alkalmazkodva a roszakat könnyü szerrel megelőzheti. Van Pesten ugyan szépitő bizottmány, melynek érdemeit nem akarjuk kétségbe vonni, úgy hisszük azonban, hogy működését igen szűk körre, nagy részt külsőségekre szorítja; legalább ha körülnézünk azokban a szemre csinos, bár bizarr , uj épületekben, nem fogjuk tagadhatni, hogy hasonlítanak ama divaturacsokhoz , kiknek fényes felső meze mosdatlan rongyokat fedez; általán egy egésségi bizottmány nem kevésbbé volna szükséges a szépítő mellé; ama két öles udvarok, melyek csak az alul lévő istálló légét élvezhetik, azon sötét szobák, melyeket szellőzni képtelenség, azon zugok, miket házi úri fukarság szobáknak nevez, mik egymásból, vagy a lépcsőkről vesznek nem világot, hanem sötétséget, miket szellőzni nem lehet, az egésségi rendőrség némi figyelmét annál inkább megérdemlenék, mert a jelenleg még épülőben levő város kizárólag e modorban épül. Ha ehhez számítjuk még a közkutak hiányát, a víz általános rész voltát, Pestnek magában is egésségtelen területét , s azon gondatlanságot, mely belőle egy folyvást terjedő kőhalmát csinál, melyből minden vegetatio ki van zárva, ma holnap e város a mint egy részről Europa legdrágább, másrészt legkellemetlenebb , legegésségtelenebb lakhelyévé válandik. Pest városának voltak jobb idői is, mint ma; de a közkutakra a legsilányabb gondoskodás sem fordittatott; a pesti házak kutai a csatornák destillatorai; mert van a Dunaparton némely iható, sőt jó viz, a többiben csak posvány izü moslék; a föld nem ugyanaz; hanem a kinek tetszik, mélyebbre ásatja kútját, kinek nem tetszik. Úgy is jól van, a lakosság iszik — a canalisokból. A három négy emeletes házak magunknak is tetszenének; drága bőrű lakái kényelméről nem is akarunk szólni, csak ismét egésségi szempontból kérdjük, megengedhető-e, hogy 3 — 4 emeletre még mosdóvizet se lehessen szivattyúzni ? hogy az életölő roszlépcsőzetnek rabja szegény és gazdag, különösen a cselédség ? Ezek mind apróságok, ha azonban egy jobb rendszerhez nem fogunk, bizony megéri a legközelebbi nemzedék, hogy a philantropok elmélete ,,az általános és örökös béke“ létesülni fog, mert egésségi tekintetben oda jutand, hogy több ember leend kórházba való, mint a fegyverviselésre alkalmas *). Egy régi pesti lakos. *1 Lásd országos törvény- és kormánylap X. darab. 27. sz. 20. §. 115. lap. **) Lásd országos törvény- és kormánylap IX. darab, 19. sz. 97. lap. Levelezések. Paris, julius 26. Tegnap volt délutáni fél két órakor. A nemzet választottai ismét együtt ültek; a szavazati urna ismét forog. A képviseleti ülés e napokban rettenetesen hasonlított az 1848-ban lutrizott mágnások táblájához, melyet halottaiból föltámasztani oly igen szeretne nem egy ischlei főrend, ki a magyarnak országát csak egy felsőház ablakaiból óhajtaná pár hónapig lenézni. Mig a szavazatok összeszámláltatnának, a kereskedelmi- és földmivelési ministerium költségvetése kerül vitatás alá. A budget részleteinek tárgyalása csak episodeokként tekintetik, melyet a képviselő urak a politikai kérdések vagy szavazati manipulatiók szenvedélyességei közé, pihenés végett, amolyan déli álomra szolgáló háborgatástól ment árnyas pázsitágy helyett használnak. „Há . . . á . . . h ! — ásitozza a bizottmány egyik horkoló tagja Benoist d'Azy —képzel ’) Tisztelt polgártárs jelen czikkének, melyre mindenesetre senki sem foghatja rá, hogy „prodomos ua“ van írva, sőt melyből világosan látszik, hogy írójának „háza sincs“ annál szívesebben adánk helyt, mert nézeteit a pesti építési slendrián, és épít a rendőrségi hátramaradások iránt teljesen osztjuk. Nincs főváros, mely magának e kitüntető nevet igényli, hol minden de minden annyira az úgynevezett „házi urak“ jókedve s tetszésére lenne bízva, mint Pesten, s nincs város, hol az oly lakos, kitől szerencsétlen csillagzata a „háziuri“ czimet megtagadá, a proletariusi zsellérség minden terhe alatt inkább nyögne, mint ismét Pesten. És ez a város emelkedésére bizony nem szolgál, s ha akarjuk, hogy Pest valódi nagyszerű arányban fölvirágozzék, a közkényelem minden ágaiban czélszerű reformokat is kell mielőbb behoznunk. Szere jék csak önök, mit álmodtam ! (halljuk, halljuk , nyöszörgő egy pár hang, azon reményben, hogy akaratlan ébrenléte a szónok mákonyos beszédének ellenállhatni nem fog.) „Hát én bizony csak azt álmodtam, hogy bizottmányi tagtársaimmal együtt a commissio tanácsteremében lévén, egyszerre Loyola sz. Ignácz jelent meg zöld asztalunk előtt, a teremet a legfinomabb obscurantismus illatával tüllvén be. Természetes, hogy Berryer pajtásunk rögtön helyet csinált, mit is a nagy jésuita elfoglalván, miután ránk áldását adta volna, igy szólott: „Francziaországnak legnagyobb baja, hogy az olvasás naponkint tágasabb kört nyer, mig ellenben az olvasó naponkint kevesbilő hívek kezeiben forog. Ez azon betegség, mely a társadalmat, családiságot és birtokot halállal fenyegeti, hahogy gyökeres orvoslásáról nem gondoskodtak. Mire valók azok a Charonsi és Angersi ipartanodák? hol a romlatlan fiatal kebel a tudományok mételyeivel érintkezésbe jövén, a legveszedelmesebb elveket szívja be, annyira, mikép az iskoláikat végzettek közt máris nem egy van, ki — horribile dictu — azt állítani vakmerő, hogy a szabónak, tímárnak vagy csizmadiának fia egyéb is lehet — ha esze és hajlama van rá — mint szabó, tímár vagy csizmadia. — Ah, fiaim , ezt nem lehet elnéznetek. A nevelési törvény mindenesetre hatalmas eszköz az írni és olvasni tudók számának lassankinti kevesbítésére; de hol vagyunk még a szent czéltól, midőn istennek a világ teremtésekor kiejtett szavait megfordítva fölkiálthatunk, hogy: „legyen sötétség! ?!“ Azért egy alkalmat sem kell elszalasztani engedni, következőleg indítványoznotok kell, hogy a tanodák egymásután bezárassanak. Miután azonban a mai romlottság közepette ezt nem tanácsos így nyíltan követelni, reductiókat, gazdálkodást fogtok javasolni a közoktatási budgetben, s jelesen kivánandjátok, hogy az ipartanodák költségvetési rovatából 81,000 frank vonassák le, minek természetes következése leend, hogy az állomány által tartott tanulók száma kevesbit tetni s legalább egyike a három ipartanodának bezáratni fog. így kell nekünk haladni; ha egyszer a világosság sugarait mindenfelé elzárni sikerült, akkor másképen lépendünk föl s ki fogjuk hirdetni, hogy aki olvasni mer, azt a ... máglya várja.— Ezeket akartam tudtotokra adni, hogy a szerint cselekednétek. Te Benő ist fogsz érzelmeim tolmácsa lenni!“ — így szólott és eltűnt, maga után hagyva a legfeketébb sötétséget, mely egy esős éjjelen képzelhető.— Ezt álmodtam én, tisztelt képviselők, s miután álmomban hinni minden okom van, a 84 ezer franknyi meggazdálkodást annyival inkább ajánlom, mert a pénzre a dolatiók és sinecurák ezen korában szükségünk leend.“ így szólott Benoist d’Azy s beszéde alatt Berryer fénysugárral üvedzettnek látá fejét. A ház azonban elég istentelen volt a reductióra rá nem állani. Benoist beszédét nem akartuk félbeszakítani, különben megmondtuk volna, hogy a felügyeleti bizottmány hátra levő 3 tagjaira történt szavazás ismét csak két tagot Combarel és Garnon urakat adott, Grévy — némely az elyséumi mezőkön lézengő ellenzéki tagok hanyagsága miatt — két szózattal maradván hátra az absolut többségi számtól, minek következtében rögtöni uj szavazás történt s ekkor Chambolle — az ,Ordre‘ szerkesztője — lön győztes. A bizottmány jelentősége — Grévy-nek hanyagság miatti elbukása daczára is — ugyanaz marad. E Iiséei rokonszenvü tag 11 van benne de ezek közöl egyik sem túlzott, hanem csak mérsékelt Bonapartista, míg a másik a legelhatározottabb ellensége minden császársági terveknek. Az ülés végét a St. Cloudes arabs ménes tartása feletti vitatkozás foglalta el. Grammont tábornok a lovak családi életéről átalános jó kedvet csináló beszédet tarta,s midőn elmondta volna, hogy tegnapelőtti künléte alkalmával a ménlovakat megtekintvén a dolgokat egész igazságukban vagy mondhatná meztelenségükben látá — ekkor már a hahotát többé féken tartani nem lehete, s a Moniteur du sair-nak átalános ingerültséget gerjesztett, s a Pouvoir tánczára szólitás eszméjét és interpellationalis vágyakat kitörni készitő czikkelye egy ellene állhatatlan kaczaj alá lön temetve vagy tán máig halasztva. A megyei közgyűlések (conseils géneraux) aug. 28-ára fognak összehivatni. Az alkotmány idő előtti revisiójának kérdése alig fog néhány keveseknél is átmenni, bár az időjárás nagyon is Coup d’ étatra áll. Teste, Fülöp Lajos-féle elitélt minister fogsági ideje nem sokára kitelvén a szabadulandó egy kérelmet nyújtott be az elnökhöz, melyben a börtönbüntetésen kivül rárótt 100 ezer ft.nyi pénzbírságnak felét elengedtetni kéré, mi azonban az állományi tanács véleményére megtagadtatott. Az elnöki message küldését a közvélemény mind hangosabban kezdi követelni. Bonaparte Lajos mint látszik az October 31 -ki ministerium elbocsátó átiratát tekinti hivatalos állásából folyó jelentés gyanánt. Az alkotmány azonban tisztán mondja, hogy a messagenak a kül és belügyek állásáról kell egy átalános kimutatást adni. Ez pedig October 31-én nem történt. Győr, júliusban. Szabad kir. Győr városának közigazgatási tiszti kara s ideiglenes rendezete. — Polgármester: Mend 1 István; kapitány: Bugli Pál; tanácsnokok: Steffanits József, Anvander Ferencz , Csaby József, Tomcsányi Ferencz, Krimisch József, Berzauter Lajos, Lehner János, egyszersmind alkapitány; főjegyző: Pottyondy Gusztáv; aljegyzők: Zánthó Lajos, Fehér István; főügyész : Probst Ferencz; levéltárnok : Somogyi Mihály; földbirtoktiszt: Ecker János ; számvevő : Toscano Károly; főorvos: Erős László; tiszteletbeli orvos: Prohászka Ferencz ; rendes sebész : Pachl József; tiszteletbeli sebészek: Bégna József, Kornhoffer József; mérnök : Poder János; házi pénztárnok: Huber Antal; kir. adószedő : Csillag József; ellenőr: Labek Jakab ; árvás gondnok : Szaváry József; ellenőr: Lineker János; segéd : Neuhercz János ; alapítványi pénztárnok : Lengyel Ignácz ; ellenőr : Drenghesser János ; katona-szállásolási biztos : Raab József; belvárosi főhadnagy : Putter Sándor; újvárosi hadnagy: Kolbe Lőrincz; nádorvárosi hadnagy : Gar1auner János ; szabadhegyi hadnagy : Frischman Ignácz; kiadó : Czap Ferencz; írnokok: Ki 1f1er Ignácz, Körmendy András , Huber Ferencz; járul— nők: Vrana Ede; dijnokok: Látos József, Halma Ferencz, Dingraf József; képviselői helyettesek: Schäffer Jakab, Toscano József , Link Mihály, Buchberg János , Singer György, Hofbauer Károly, Schandl János, Haagen István, Fábián Ferencz, Gaszner Ágoston, Müller János. Gazdasági választmány. Elnök: KIimiseh József; ülnökök: Csaby József, Tomcsányi Ferencz, Toscano József, Singer György , Schaffer Jakab , Hofbauer Károly, Toscano Károly, Huber Antal, Labek Jakab, Péder János; jegyző: Fehér István. Árvai választmány. Elnök : Steffanits József; ülnökök: Berzauter Lajos, Probst Ferencz, Link Mihály, Haagen István, Müller János, Szaváry József, Lineker János; jegyző: Somogyi Mihály. Alapítványi választmány. Elnök: Anvander Ferencz; ülnökök: Bugli Pál, Buchberg János, Schandl János, Fábián Ferencz, Gaszner Ágoston, Lengyel Ignácz, Drenghesser János, és az illető hadnagyok és szegények atyái; jegyző: Vrana Ede. Telekbirói választmány. Elnök: Tomcsányi Ferencz; ülnökök : Berzauter Lajos, Probst Ferencz; előadó: Ecker János. Győr városa népességének összes száma: 18,758. — Ezen összes népességből nyelvre nézve magyar ajkúak: 15,585 ; német 3175. Jászberény, jul. 25. F. hó 23-ka különös szerencsében részesité Jászberényt. Mondott nap estvéjén érkeztek meg Koller ministeri biztos és Hegyessy állad. főügyész urak. Fogadtatásuk, bár minden ünnepies szertartást távolítani óhajtottak, a jász-kun nép ily alkalommal őszintén tanúsítani szokott örömtisztelgése vala, küldöttség és rókatorok,prémü mentés lovagok kíséretében, a nép ,éljen4 kiáltásai közt. 24-kén a jászberényi tart. törv.szék területe, a társ- és járásbírósági kerületek iránt tartatott tanácskozmány s megállapodás. Állam, főügyész ur jelleme biztos kezesség, mikép ezen helyek nem sógor, koma, atyafiság utján fognak betöltetni. Majd a börtönöket, rabdolgoztató intézetet, mit a lelkes főkapitány munkássága uj életre serkentett, levéltárt, hivatali szobákat, városházat stb. szerencsésiték látogatásukkal. Ma tovább folytatták utjukat a vendégek. A társaséletet nem kis élénkséggel kecsegtetik a kat. kórház javára tervezett műkedvelői szinelőadások, mikben a köztiszteletü és kedves főkapitányné lelkes nővére is szereplend. Már csak az olvasó próbáknak is kellemdús órákat köszönhetni. Először ,nőtlen férji kerülend színpadra ; másodízben egy helyérdekü s most munkában levő ily czimü vaudeville: „Öreg küzdelem, fiatal erő.“ Fővárosi napló. (Aug. 1.) — A gyapjúra nézve kedvező jelenségek mutatkoznak s valószínűnek látszik azon gyapjutulajdonosok számítása , kik a legközelebbi jános-napi vásárra áremelkedést reményienek. A hibátlan egynyiretű mázsája átlagosan 3—4 fttal feljebb kel, mint a múlt vásárkor, a többi csekélyebb keletű. A tiszai báránygyapjút itteni kereskedők aránylag magas áron szedik 66 — 76 pfrton. Repczére folyvást köttetnek kisebb nagyobb szerződések itt helyben 9 — 9 frt 20 lron , s e czikkre a legközelebb (jul. 18.) kibocsátott miniszeri vámrendelet következtében még élénkebb forgalmat reménylenek. E rendeletnél fogva ugyanis, a kiviteli vám- s harminczadtól már előbb fölszabadított tárgyakon (mindenféle szarvasmarhán) kivül vámmentesekké nyilvánittattak : a repete, gubacs , kender , len , olaj , nyers bőr , toll, gyapjú, faggyú , viasz , rongy , hamuzsír, széksó,vaj, s több jelentéktelenebb czikkek. G. L. — Szőnyi Pál létesülőben levő nevelőintézete I —mint halljuk —már jövő ősz elején meg fog nyit