Magyar Hirlap, 1850. október (2. évfolyam, 269-295. szám)

1850-10-01 / 269. szám

1211 ... A föloszlatott váltótörvényszékek Magyar­­országban egyideig még mint az illető fötörvényszé­­kek külön osztályai főn fognak állani. . . . Oct. 1 —től kezdve a megyepandurok a cs. kir. gens d’armeria közé be fognak osztatni. — Miskolczról írják: „Nem régen tették itt örök nyugalomra e város több évek óta derék és fáradhatatlan typographusát Tót Lajost. A boldogult e vidéken lelkes, buzgó s áldozatokra kész pártolója, terjesztője, előmozdítója volt az irodalomnak, s megérdemli, hogyha a kolozs­vári nagy Áron, Heltai Gáspárt a történet múzsája halhatlann­á, ha a magyar Guttenberget Tótfalusi Kis Miklóst Pári, Pápay Bod Péter athénájában megdicső­­ité : Tót Lajos­nak is följegyeztessék neve a sajtó által, melynek hiv munkása, fáradhatlan bajnoka volt! Béke hamvainak ! — Kún-Szent-Miklóson a helv. hitv. középta­nodában October első hetében fog megkezdetni a ta­nítás, az elemi iskolákon kívül 6 osztályban. Az igazgatóság.'"') Fővárosi napló. (Sept. 30.) * * A „P­e­s­ti R­ö­p­i­v­e­k“ czim alatt megin­duló szépirodalmi és divatlap mutatványszáma napok­ban megjelent s mind beltartalom, mind kiállitási csin­által magára vonta a figyelmet. Egy dolgozat Sajótól, mutatvány K. Jósika Miklós legújabb német regényé­ből, versek Garay, Tompa és Gyulaytól, érdekes és változatos társaséleti szemle stb. teszik tartalmát. Je­len mutatványlap mellékletképen a Magyar Hírlap elő­fizetőinek szétküldetett. Az első szám, mel­lyel ez uj irodalmi vállalat megindittatik, néhány nap múlva meg fog jelenni. Divatképeit Párisból hozatandja a kiadó, ugyanazon gyárból, melyből egykor a­­ Honderűt ho­zatta a magáéit. — A tűzvész által károsult krakkóiak számára Makó és Földeák községek Csanádmegyében, császár c fge születésnapi ünnepén 27 ft 24/s krt gyűjtöttek össze. Ugyan e czélra ugyanezen megye Tótkomlós és Nagylak járásaiban 12 ft 46 kr gyűlt össze Mind­két összeg rendeltetése helyére elküldetett. ** B. Geringer cs. teljh. polg. biztos ur ő excja hivatala Pestről Budára a várba tétetvén át, minden illető levelezések oda utasitandók. Tegnap esti 10 órakor a hengermalomban tűz ütvén ki, e nagyszerű lisztgyár néhány óra alatt majd egészen lángok martalékává jön. Az égés borzasztó volt, s iszonyuságában nagyszerű. Több ezer mázsa liszt­, gabna- s egyéb készlet jön a gyárral együtt hamuvá. A szerencsétlenség oka még nem tudatik. Ha a tűz hétköznap üt ki, midőn a gép működésben van, azt keletkezésében maga a gép által el lehetett volna ol­tani, de vasárnap lévén nem csak a gép állott, de mun­kások sem voltak jelen. Hogy e szerencsétlenség a közeledő télre a liszt árát tetemesen föl fogja emelni, azt nem ok nélkül sejthetni, ha csak e vésznek nye­részkedés forrásául leendő kizsákmányolását czélszerű hatósági intézkedések meg nem gátlandják. A hen­germalmi igazgatóság egyébiránt a liszt árulását va­lamennyi lakhelyein azonnal betiltotta. A gyár maga biztosítva volt. * * Napokban kilencz erdélyi elsőrendű család fiai mentek föl a bécsi polytechnicumba, ott végzen­dők tanulási pályájukat. Mily változás egy pár év alatt! Csak nem rég volt, hogy a magyar ember, ki őseitől hét szilvafát örökölni szerencsés vola, mega­lázva látta volna magát, családját és őseit, ha az urfi egyébre adta volna magát, mint jogászat és juratér­á­­ra, honnan aztán haza került urnak­­ és táblabi­­rónak. Ma már nem tartatik szégyennek az ipartanoda látogatása sem. Hja­ az idő nagy varázsmester. Egyébiránt a változás nem is oly nagy. Eddig úri ne­velést kaptak gyermekeink, s hozzá czifra nyomo­rúságot. Ezután polgári nevelést kapnak, de utá­na úri módon fognak élni. * * Az Almásy-család törökszentmiklósi, heves­megyei uradalmat legközelebb a családtagok közt föl­osztatván, egyegyre közölük 6000 hold jutott. Még ily kis parttelke is fölér egy némely külországi her­­czegséggel, s belőle birtokosa még Pesten is igen ké­nyelmesen elélhet. ** Keszlerfi János ur volt m. u. k. tan. napok­ban vette meg a király utczai Herzog-féle házat, mely Pest ezelőtti társaséleti nyilvánulatában „Neusaal“ név alatt történeti nevezetességgel birt vala, hol t. i. haj­danában, a fokosnak fénykorában, a nemes mészáros­­czéh nagyreményű gyakornokai szokták tartani hires vigalmaikat. Akkor még más idők voltak! Akkor még a communismus veszedelmes eszméji nevükről sem ismertettek, s az enyém és tiéd iránti tisz­telet egész a vérengző verekedésig föntartatott. Csak­hogy akkor a tulajdonjogi ily desperatus demonstra­­tiókra rendszerint „közös vagyon“féle tárgyak adtak alkalmat, mig most a tiszta jogú tulajdonoknak kö­zösre bocsátása szolgál küzdanyagul. ** A postahivatal a hatvanutczai Grassalkovics­­féle házba már átköltözött. A postaigazgatási termek az első emeletben vannak, s mint halljuk az expeditio­­termek csatornákkal fognak elláttatni (Páris, London példájára), melyeken át a kész levél- és hírlapcsoma­­gok a szobából egyenesen a csatornák alá állható ko­csikba fognak lebocsáttatni. Idő, erő és fáradságkí­­mélé­s egyszersmind biztosság tekintetéből is ajánl­ható intézkedés lenne. A levélposta a gránátos utczára nyílik , a kocsiposta a hatvanira. ** Városi főorvossá dr T­o­r­m­a­y, rochus kór­­házi igazgatóvá dr Brunner urak neveztettek ki. A városi iskolafelügyelőséget pedig Zimmermann Jakab úr nyerte el. ** A keresked­­és iparkamra szervezése mult szombaton ment végbe ministeri biztos Koller F. ur elnöklete alatt, s keresk. ministeriumi kiküldött biztos Bujanovics tan­­ár jelenlétében. A kamra elnökévé Valero úr, alelnökévé pedig H­i­l­d József épitész ur választattak. ** Budán a városmajorban ma reggelre viradóra közel a szélső fasorhoz egy felakasztatott embert ta­láltak. Úgy látszott, hogy kezei össze voltak kötve, s e szerint a gyilkosság mások által követtetett vol­na el. — Majthényi Gáborné assz. a losoncziak szá­mára 4 pótot ajándékozott. * * A F­r­e­m­d­e­n b 1­a 11 írja : ... A törvénykezési szervezet halogatása Ma­gyarországban onnan ered, mivel az orsz. főtörvény­­széki elnök állomásának betöltése nagy nehézségek­kel van összekötve. Mint mondják, a legtöbb jelöltek visszalépnek, s csak kevesen vannak elhatározva tete­mes módosítványok mellett az állomás elfogadására. Maga gr. C­z­i­r­á­k­y, egyike Magyarország legdere­kabb jogtudósainak , sem fogadá el a pesti orsz. fő­­törvényszéki elnökségi állomást, melylyel megkinál­­tatott. Anglia London. Tegnap szenteltetett föl ünnepé­lyesen Kingstonban, a Themse mellett, az angolszász királyok koronázási köre. A városi évkönyv szerint, hét angolszász király koronáz­tatott meg ezen városban ;u. m. Athelstone 924-, Ed­várd 940-, Edred 946-, Edgar 959-, II. Edvárd 975-, II. E­th­el­red 979-, s II. Ödön 1016-ban. — Az ünnepély — mint mondják — egy különös kövön, csak egy for­mátlan gránit-darabon ment végbe , mely eddig egy középület elött állott, most pedig egy nyil­vános tér közepére helyeztetett s vasrácsozattal vétetett körül. A hét király nevei rá vannak vésve. Ezen emlékjel fölszentelése, egész King­ston környékének népünnepe volt, s egész késő éjig tartottak a szónoklatok , felköszöntések s hurrálk. — Francziaország, Páris, sept. 22. — A Presse mai szá­mában „vendégszeretet s szabadság“ fölirattal, következő czikket közöl: „Midőn va­lamely nagy ország szabadnak érzi magát, magát egyszersmind erősnek is érzi, s nemeslelkű lehet, vigyázatlanság nélkül. Miért gyakoroltatik An­golországban a politikai vendégszeretet oly nagy terjedelemben? mivel ott a szabadság komolyan alkalmaztatik. Ledru Rollin két kötetet írha­tott azon nép társadalmi szervezete ellen, melynél száműzetésében menedékhelyet talált, a nélkül, hogy azt fölboszantotta s magát bármely vissza­­torlásnak tette volna ki. Louis Blanc London­ban oly hírlapot szerkeszt, mely a socialismus­­nak szószékül szolgál. Semmi gát sem vettetik ezen nyilatkozatok elé. Ugyanazon sérthetlenség védi a vendégszeretetet, s fedi be a szabadságot. — Legközelebb azon hír terjedt el, miként ama különböző európai államokbeli menekültek, kik Londonban tartózkodnak, onnan rendőri intézke­désnél fogva Skótország belsejébe fognak eltá­volíttatni. Ez franczia modorú eljárás lett volna. Szerencsére, az angol kormány nem ismeri az ily félelemből eredő rendszabályokat, s ezért nem le­pett meg bennünket a­­ Times-nak azon hivatalos nyilatkozata, mely minden ilynemű gondolatot eré­lyesen visszautasít.­­ E szerint az angol kor­mány megadja a menekülteknek a korlátlan sza­badság jótéteményét. S vájjon ezért veszt­ e ere­jéből? London jelenleg az európai demokratia vezérkarának ad szállást. Angolország megtá­­madhatlannak érzi magát, még annak csapásai alatt is. Miért ? mivel a legjobb pajzs, a szabad­ság által födöztetik!“ — — Peel Róbert özvegye családjával együtt Francziaországba jött, s hihetőleg Párisban leend állandó lakhelye. — — A Moniteur du Soir biztos kútfő­ből jelenti, miként a Gazette de France igazgatója Lourdoueux, mihelyt Barthe­­l­é­m­y nyilatkozatáról (melyről párisi levelezőnk említést tett, s mely a népre hivatkozás eszméjét nyilván kárhoztatja) értesült, azonnal Frohs­­d­or­fb­a utazott, hogy a nyilatkozatnak a néprei hivatkozás eszméjére vonatkozó helyei iránt fel­­világosítást nyerhessen. Ugyanazon nyilatkozat el­len Larochejaquelein levelet intézett a Presséhez, melyben e következő helyek külö­nösen kiemelendők: „Teljesen elfogadom kiát­­koztatásomat; világos, hogy elveink különbözők. Én nem hiszem, hogy a legitimitás rejte­­l­e­m legyen; hogy Francziaország kép­viselői szintúgy a köztársaság, mint a mo­narchia alatt, tartozzanak a király pa­rancsainak engedelmeskedni, ezen eszméről soha nem is álmodtam. — Jelenleg a le­gitimitás jogát úgy terjesztik elénk, mint oly rejtelmet, mit nem kell vitatni, mit kutatni veszélyes lenne; a szabadon kifejezett nemzeti óhajtást úgy terjesztik elénk, mint a legitimitás jogainak megsérté­sét. Politikában nem védhetem azt, mit nem ér­tek! — A nemzetre hivatkozás épen nem­ forradalmi tett, — mint állítják; — hanem oly tett, mely által maga a nemzet, felségi jogá­nál fogva, bevégzi a forradalmak korszakát. — Én nem a legitimitás elve iránt kívántam a nem­zetre hivatkozást, — mindenki emlékezhetik, hogy a kérdés így tétetett föl: köztár­s­a­s­á­g-e vagy monarchia? — A nemzetre hivatko­zás ezen szilárd,népszerű, nemzeti alapjára tá­maszkodva, a legtimisták minden ellenük készített gátakon győzelmeskedtek volna.“ — L­a r­o­che­­j­a­q­u­e­l­e­i­n­ezin levelét a Presse ily jegy­zetekkel kiséri. — „La rochejaquelein elméje­ s szivélem, a szabadság hangja elnyomta a fegyelmét. Ehy szerencsét kívánunk neki. — Jelen levele oly télét, mely, minden fölebbvitelt kizárva, kárhoztatja a legitimista párt minden kö­vetelését ; úgy hogy azok most tökéletesen oda vannak, mivel most már minden önámitás lehetet­lenné lett. — A legitimitás aug. 30-án Wies­­badenben, tudta nélkül, trónvesztési okleve­lét irta alá !“ — A Presse az Univers ügyében ma így ír: — „Nem csalatkoztunk. Azon okirat, mit a National a pápának tulajdonít, csakugyan hamis. Ma reggel maga az Univers tagadja ezen okirat hitelességét, mely győzelmi jelentése lett volna. E szerint a kérdés függőben marad. Azonban meg kell vallani, hogy IX. P­i­u­s­n­a­k következetlenség s gondolatlanság közt kell vá­lasztania. Ha az Univers kárhoztatik, R­ó­m­a önmagát kárhoztatja, az ezen lap által képviselt szellemben. Ha pedig a párisi érsek kárhoztatik, az egyház a fanatismus és türelmetlenség bűntár­sává teszi magát. Mindegyik esetben bebizonyu­­land, mikép az egyháznak nincsenek veszélye­sebb ellenségei, ügyetlen barátjainál.“ — — Sept. 23. — Hir szerint a L­o­n­d­o­n­ban levő franczia s olasz menekültek elhatározták, miként hírlapjuk a P­r­o­s­c­r­i­t Lillében fog kia­datni, s ez iránt a szükséges intézkedések már mégis tétettek Leclanche ügynök által, ki épen ezen czélból utazott oda. Leclanche két­ségkívül azon biztosa az ideiglenes kormánynak, ki S­o­m­m­e megyéből kénytelen volt rögtön el­távozni. Mint mondják, ezen lapnak főczélja, a Louis Blanc által kiadott „Nouveau Monde“ hírlap iránya s tanai ellen küzdeni. Ha ezen hir alapos, azt lehet belőle következtetni, hogy a Londonba menekült socialisták közt épen nem létezik jó egyetértés. — Tegnap D­u­p­i­n, a nemzeti gyűlés elnö­ke, hosszas tanácskozmányt tartott a köztársaság elnökével, melynek folyamáról csak annyi jutott köztudomásra, hogy különösen a december X-ke társulatáról volt szó, s hogy az elnök hajlandó­nak látszik arra, mikép azt határozottan kárhoz­tassa. — — A Bulletin de Paris tegnap esti számában e következő nevezetes czikket olvasunk: „Ama fenyegető állás, melyet a monarchikus pár­tok két hónap óta elfoglaltak, mind Párisban, mind a vidéken nagy ingerültséget idézett elő. Az or­szágnak jogában áll tudni, minő tervei vannak Napoleon Lajosnak azon esetre, ha a két bourbon ág részén levő royaisták — akár egyesülten akár nem — az elnöki hatalom szükséges meghosszab­bítását gátolni igyekeznének. Mi úgy his­szük, ismerjük ezen nézeteket, s azokat néhány szóval kifejtendjük. Napoleon Lajos nyíltan visszautasít minden dynasticus utógondolatot, nem kíván sem­mi más előjogot, azokon kívül, miket most élvez. Egyedüli czélja, a rend, bizalom s hitel helyre­állítása , szóval a forradalmak korszakának be­végzése. Napoleon Lajos nem felelne meg ama 6 millió polgár óhajtásának, kik őt úgy választották meg, mint a rend s józan haladás eszméinek jel­képét, ha alázatosan meghajolna azon royalista coalitio előtt, mely az országot oktalanul izgatja. Napóleon Lajos tehát reméli, miként ha elérke­­zend az idő arra, hogy Francziaország leendő helyzete tárgyaltassék, a nemzeti gyűlés megér­­tendi azon kötelességeket, miket a körülmények szabnak reá, s azon roppant felelősséget, mit a história előtt magára vállalna, ha az alkotmány rögtöni átvizsgálását megszavazni vonakodnék. Ha a nemzeti gyűlés elfeledvén, miként Franczia­ország mindenek fölött nyugalmat óhajt, vona­kodnék elfogadni azon rendszabályt, mit a köz­bátorság parancsolólag kíván. Napóleon Lajos minden habozás nélkül azon egész népre hivat­koznék, melytől nyerte megbízó levelét. S a nép fogná elhatározni, váljon a köztársaság elnöke „önmegtagadást“ vagy „állhatatosságot“ válasz­­szon-e jelszavául.“ — Pasquier herczeg jelenleg emlékira­tai készítésével foglalkozik , s ezekben Enghien herczeg halálára vonatkozólag, Talleyrand her­­czegnek egy levelét közlendi, melyből ki fog tűnni, hogy ez utóbbit terheli a felelősség súlya azon tettért, mely az első consul jó hírének igen sokat ártott. — Azon megyékben, hol a megyei tanácsok nem bocsátkoztak az alkotmány-átvizsgálás kér­désének tárgyalásába, most a kerületi tanácsok kezdenek ily tartalmú kivánatokat fejezni ki. Ném­etország, Berlin, sept. 25. Radovitz tábornok, a leg­­hírnevesb porosz státusférfiú, az Unió nevének, gondolatának és szervezeti tervének egyformán atyja, ápolója és vezére, Schleinicz helyett kül­­ügyminiszerré lön. Gyakran veték már neki sze­mére , kivált a góthai párt, hogy mint a porosz politika eszmevivője mért nem lép be azon ténye­zők sorába, kik minden politikai experimentatioért egyszersmind felelősek, s miért elégszik meg a mindenki által tudott, örökké hallott, de soha nem látott súgó szerény szerepével; Ő azonban e szemrehányást békével tűrte, s várta a kedvező alkalmat, mely tényleges föllépésének nagyobb föltünést kölcsönözhete, s a már némileg vesz­teni kezdett népszerűség dicsfényét újra vissza­adhatja. Türelme gyümölcsöző volt; a hessen­­kasseli események meghozák neki a kellő alkal­mat. — Az itteni crisis t. i. szükségessé tévé egy határozott politika követését, a szövetségi gyű­lés kimondá már ítéletét, mely által a hessen­­kasseli kamrák ellentállását kárhoztatja s a feje­delemre bizza az alkalmas eszközök megválasz­tását a törvényes kormány helyreállítására. Po­roszország kormánya ugyanazon pillanatban, mi­dőn Radovicz a külügyi tárcza élére lép, e szö­vetség gyűlési ítélet ellenében a kurhesseni nép ellentállását törvényesnek s a kormány eljárását alkotmánysértésnek ítéli. Ez tehát Radovicznak mint ministernek első tette, melyért felelősséget vállal, annál nagyobbat, mert eme kezdő lépés­nek könnyen sőt valószínűleg oly messze kiható eredményei lehetnek sőt lesznek, melyek Né­metországot véres belviszályok, sőt Európát is egy nagy kürdtérré változtathatják. Radovitz emez első föllépése annyiba vehető, mint harczi tá­rogató, melynek hangjára örömteljesen fog föl­­rivalgni a már már csüggeteg reményű góthai párt, a világbaját soha nem feledő európai de­­mokratzia, melynek Poroszország e lépéssel nyíl­tan véd- és dacz szövetségesévé szegődött, esz­közül hivén használhatni ezt, midőn könnyen meglehet, hogy ő szolgál amannak. Amerika, N­e­w­ Y­o­r­k. A congressus tetemes szó­többséggel fölvevő Californiát az amerikai államok sorába, s U­t­a­h új területét elismerő. Az új állam senatorai már elfoglalták helyeiket a fel­­sőházban. A congressus elhatározd, miként ülé­seit sept. 30-ig elnapolandja. — sept. 13. Stewart, Virginiából, protectionista, belügyministerré neveztetett ki, s a senatus által megerősíttetett. — A szökevény rabszolgák iránti törvényjavaslat a képviselőház­­ban, 109 szavazattal 75 ellen, keresztülment. — A Californiából sept. 1-je óta New­ York­­ba érkezett arany összege 3 millió dollárra megy föl. — *­ A beküldött 10 párt a losoncziak javára szánt ösz­­veghez csatolta a szert. Felelős szerkesztő: Szilágyi Ferencz. Távirati sürgönyök. Kopenhága, sept. 24. Az orosz flotta jelenleg Sondersburg mellett áll, s 16 hajóból áll. Kassel, sept. 26. A főstatuspénztár Has­senpflug által utaltatott, hogy semmit többé ki ne fizessen. A Frankfurter Journal szerint e na­pok folytában az összes hivatalnokok egyetemes letétele várható. Darmstadt, sept. 24. Egy rendelet je­lent meg, mely által megtiltatik nyilvános helye­ken oly jeleknek hordása, melyek a fölkelés szellemét terjesztik. Frankfurt, sept. 25. Az Oberpostamts Zig közli a szövetségi gyűlés második ülésének sept. 14-ki jegyzőkönyvét. Aschaffenburg, sept. 24. Az itt fekvő bajor hadtest ma tetemes erőszaporitást nyert. Fl­o­r­e­n­c­z, sept. 24. A „Nazionale“ egy heves, az uj sajtórendelet ellen intézett czikk miatt elkoboztatott. Turin, sept. 21. Az „Opinione“ ujonta le­­foglaltatott. A „Gazetta piemontese“ megczáfolja azon hírt, mintha Austria és Oroszország, Ró­­mávali viszálya miatt erélyes jegyzéket intéz­tek volna e­ kabinethez. Az „Armonia“ ál­lítja, miszerint Pinellinek meghagyatott, hogy Ró­mát azonnal odahagyja, ha a pápa a consistori­­umban, mely római levelek szerint f. hó 23-kán fog tartatni, Piemont ellenében szigorral nyilat­koznék. Berlin, sept. 26. Egy Thiele porosz kö­vethez Kasselben 23-án intézett kabineti jegyzék­ben a kurhesseni nép ellentállása törvényesnek, s­­ a kurhesseni ministerium eljárása alkotmány­sértőnek mondatik. Ez a porosz kormány nézete­­ként közlendő. Végül intés fejeztetik ki benne az alkotmányos utcai visszatérés iránt. Hannovera és Bajorország a tervezett közös szövetségi igazga­tási bizottmány ellen a szövetségi gyűlésnél for­ma szerinti óvást nyújtottak be. Kassel, sept. 26. Holnap Wilhelmsbadban ministeri tanácskozmány tartotik; az országgyű­lési bizottmány is meg van hiva, de nem megy ; ugyanez vonakodik a szövetségi gyűlést elismer­ni, mert a szövetségi gyűlés, mint megszüntetett, semmi törvény által helyre nem állíttathatik. A frankfurti gyűlésnek ennélfogva minden beavat­kozását Kurhessen ügyeibe ezen souverain status biztossága és függetlensége elleni merényletnek nyilatkoztatja, miután a vál. herczeg szövetség­jogi tekintélye sehol fenyegetve nincs. Kurhes­­sen a népjog védelme alá helyeztetik. Alkot­­mányszerü rendszabályokkal fenyegettetnek mind­azok, kik a szövetségi gyűlés határozatait életbe­léptetni segítik. Igazítás: A mult számbeli iskolai közlések­ben Ö­s­v­é­n­y­i helyett Ö­r­v­é­n­y­i olvasandó. Dunavizállás. (September 30-án.) 4­, 8", 60-n fölül.

Next