Magyar Hirlap, 1850. november (2. évfolyam, 296-320. szám)
1850-11-07 / 300. szám
Pest. Csütörtök. Megjelenik e lap hétfőt és ünnepet kivéve mindennap. Előfizetési dij : félévre, házhoz küldve 8 frt. Vidékre, postán küldve 9 l't 30 kr. Évnegyedre helyben házhoz küldve 4 frt ; vidékre postán küldve 4 frt 50 kr. ezüstben. — Helyben havi előfizetés is nyittatott 1 l't 30 krjával; a havonkénti előfizetés mindig a hónap 1—töl számittatik. — A hirdetések ötször halábzói soráért 4 kr. ezüstben számittatik. 300. sz. november 7-kén 1850-Előfizethetni helyben a kiadónál saját kereskedésében (nagy hid ut ez a 671. sz. a. Takácsyházban) és nyomdájában : (aldunasoron, kegyesrendiek épületében). Vidéken minden es. sür. postahivatalnál. Szerkesztői iroda van: aldunasor és halpiac* sarkán 53. sz. a Primeshegyi ház 2. emeletében 2. sz. a HIVATALOS RÉSZ Határozmányok. a cs. k. austriai államtelegráfoknak s a német - austriai telegráf egylet területén levő telegráfoknak a közönség részérőli használtatása iránt. 4731 C. sz. E határozmányok hatásköre. A német-austriai telegráf egylet kiterjedése. 1 §. Ezen határozmányok f. é. oct. 1 —től kezdve a telegráfoknak magánlevelezésekre használtatását illetik, azok eszközlése akár csak az austriai állam területén belül, akár ama státusok egyik vagy másikávali közlekedésben történjék, melyek kormányai a németaustriai telegráf egyletbe beléptek. A német-austriai telegráf egylet körébe tartozókat nem csak az Austria, Porosz, Bajor, és Szászország kormányainak területén fekvő, hanem azon telegráfvonalak és állomások is tekintetnek , melyeket e kormányok egyike vagy másika idegen státusokban tart fen. Az összes telegráf-hivataloknál léteznek a telegráfvonalak egymástóli távolságának átnézetei, a telegráfvonalnak hossza szerint geográphiai mérföldekben kifejezve, melyet a közönségnek megtekinteni szabadságában áll. Sürgönyök föladási helyei. A telegráfvonalakon tuli küld ényzés. 2. §. Sürgönyök telegráfirozás végett csak a telegráf állomásokon adathatnak föl. Ellenben az egyleti kormányok telegráf állomásai a telegráfi sürgönyöknek más egyleti állomásra küldés végetti elfogadására föl vannak hatalmazva. A telegráfi sürgönyöknek a telegráf vonal végpontjain tuli vagy mellékesen fekvő helyekre küldönyzés végetti elfogadása is megengedtetik, mely esetben a tovaküldényzés , az utolsó telegráfi állomástól a küldényző kivonata szerint vagy a posta utján ajánlott levelekben, vagy gyors futár, vagy kisebb távolság mellett hírnök utján történik. Közbenső helyeken a letételek, a sürgönyök sokszorositása. 3 §. Minden sürgöny a küldényzö kivonatára több czimzettekhez intéztethetik s annak következtében vagy a közbenső állomásokon letételnek vagy egy vagy más állomáson megsokszorosittathatnak. 4. §. Minden sürgöny küldényzöjének jogában áll, azt hitelesíttetni, azaz : a czimzett állomásról magának visszatelegráfiroztatni. A telegráfok használatáral átalános jogosítás. Nem telegráf-képes sürgönyök kizáratása a küldönyzéstől. 5. §. Az egyleti kormányok telegráfjainak használata mindenkinek kivétel nélkül jogában áll. A telegráfhivatalok ellenben köteleznék, oly magán sürgönyöktől az elfogadást megtagadni, melyek tartalma a törvényekbe ütközik, vagy a közjólét és erkölcs tekintetéből közlésre nem alkalmasak. Ily esetekben a telegráf állomások főnöke vagy helyettese határoz. Az ezen határozatok ellen netán emelendő panaszok a 3. oszt. közlekedés cs. k. főigazgatóságához, vagy felebbezés esetében a cs. k. keresk. ipar és közmunka ministeriumhoz nyújtandók be. A telegráfok elzárása. Azonban az állam kormánynak föntartatik, a telegráfokról, ha a körülmények kivánják, egészben vagy részben a magán levelezések küldényezését kizárni. Hivatali órák. Éji sürgönyök. 6. §. A telegráfhivatalok naponkint a vasár és ünnepnapokat sem kivéve : a) april 1 —étöl sept. végéig 7 órától reggel esti 9 óráig, és b) od. 1 —étől egész márcz. végéig 8 órától reggel esti 9 óráig közszolgálatra nyitva állnak. Az ezen órákon kivül küldendő sürgönyök esti 9 óra előtt a legalsóbb díjösszeg letétele mellett éji küldönyzés végett az illető állomáson (20. §.) előre jelentendők, miről a föladási állomás a többi állomásokat a sürgöny várandó későbbi megérkeztéről előre tudósitni tartozik. Minden más esetben az előrendelések nem vétetnek tekintetbe. Csak kivételesen fogadtatnak el éjjel sürgönyök, anélkül hogy az előrei bejelentés szükséges lenne, azonban csak a következő állomásokra: Becs, Prága, Oderberg,'Innsbruck, Pest, Triest, Verona, Brünn, Bodenbach, %rakkó, Pozsony, Gratz, Salzburg, Bregenz, Botzen, Milánt), Velencze. Az időkülönbségek kiegyenlítése: 2 §■ Ugyanegy kormány minden telegráf állomásainak órái az illető státusterület fővárosának közép ideje szerint igazittatnak. A sürgönyök szerkesztése. 8 §. Minden telegráfhrozandó magánsürgönynek, a szövegben szóröviditések vagy jegyek nélkül érthetően kell írva lennie, egyszersmind a küldönyző és elfogadó helyes czimét is magában foglalnia. A föladandó sürgönyöknek leírására a küldényzö részéről csak letörölhetlen irszernek szabad használtatnia, s vakarások a sürgönyben nem engedvék meg. — Azon sürgönyök végén, melyek a telegráfi vonaltól mellékesen más eszközök által lova küldényrendök (2. § ), a küldényzö a kivánt tova küldönyzés módját írásban föltenni tartozik. A sürgönyök hossza. 9. §• Egyelőre egy telegráfi sürgönynek sem szabad 100 szénás tökből állnia. A szövegek megőrzése. 10. §. A föladott sürgönyök eredeti szövegei két éven keresztül a telegráfi hivataloknál őriztetnek s aztán hivatalos ellenörködés mellett megsemmisittetnek. A küldönyzés rendje. 11. §. A telegráfi sürgönyök küldönyzése minden állomástól rendesen azon rendben történik, melyben az állomásnál föladattak, vagy telegráf utján ahhoz érkeztek. Államsürgönyök a magánsürgönyök mellett elsőséggel bírnak, azonban, olyan eseteket kivéve, midőn veszély forog fen, az államsürgönyök közbejötte által a magánsürgönyök már megkezdett telegráfirozásának nem szabad megakasztatnia. Ugyan egy küldönyzőnek több sürgönyök küldönyzése csak akkor engedhető meg, ha a vonal gépezete más részről igénybe nincs véve. Ha valamely sürgöny a föladásnál valamely okból el nem küldényeztethetik, erről a föladó értesítendő, s a sürgöny csak akkor fogadandó el, ha a sürgöny küldényzése mégis éspedig írásban követeltetik. Irányváltozás: 12. §. A sürgönyöknek a 11. §-ban kijelölt rangaránya több sürgönyöknek ugyanegy időbeni jelenléte mellett ugyanegy vonal különböző állomásain oly módon jő alkalmazásba, hogy az irányváltozás legelőbb e rangaránytól függ. Oly sürgönyök, melyek ugyanazon vonalon különböző irányokbani küldényzés végett fönforognak, fölváltva küldényeztessenek. 13. §. Ha a telegráfi összeköttetés valamely sürgöny fölvétele után megakad, úgy azon állomás, meytől a tovakuldényzés telegráfi uton lehetetlen, köteles a sürgönyt azonnal ajánlott levelekben a legközelebbi állomásra, mely tovaküldésre alkalmas, vagy körülmények szerint az utolsó telegráfi állomásra vagy egyenesen a czimzetthez mint díjmentes szolgáati ügyet postán elküldeni. A telegráfi összeköttetés helyreállítása után a sürgöny utólagosan telegrafirozandó. A sürgönyök kézbesítése: 14 §. Minden sürgöny mindjárt megérkezte után if utolsó telegráfi vagy oly közbenső állomáson, meln az letétetett (3 §.) azonnal leiratik, s a telegrafe állomás pecsétje alatt a czimzetthez vagy czimzettekhez elküldetik és pedig a mennyiben a czímzett az állomáshelyen lakik, a telegráfigazgatóság egy köteles hírnöke által, különben pedig a küldényző által eziránt tett rendelkezés szerint. 15. §. A telegráfi sürgönyök küldényzéséért a bejárt telegráfvonal összes hossza s a szavak mennyisége szerint kiszabott dij fizettetik, melyhez, ha a sürgöny valamely telegráfi állomástól posta vagy hírnök által tovább küldettetik, az ezért járó szállítási dij hozzászámittatik. E dij teszen egy sürgönyért 10 mérföldnyi távolságra bezárólag 20 szóért 1 pftot, s ugyanez összeggel száll 15, 20, 25, 30, 35, 40, stb. mérföldenkint fölebb. Ha a sürgöny 20-on fölül bezárólag 50 szót tartalmaz, úgy a kétszeres dij, s ha 50 szón fölül tartalmaz , háromszoros dij fizettetik. Az ezen arány szerinti telegráfi illetékek a mellékelt díjjegyzékben olvashatók. Sajátlagos díjhatározmányok. 16. §. Az illetékeknek szószám szerinti kipuhatolására következő elvek állapíttatnak meg: a) Összetett szavak , melyek közjellel összeköttetni szoktak, rendesen egy szónak vétetendők ; 7 szótagnál többől azonban egy szónak állnia nem szabad, úgy hogy a 7-en fölüli betűk 7-ről 7-re ismét egy szónak vétetnek. b) Pontozási jelek a szövegben nem számíttatnak, ellenben minden a telegráf által vissza nem adandó jelek melyek ennélfogva szóval tétetnek ki, ilyenekül számttatnak. . c Egyes betűk vagy számok, ez utolsók egész 5-ig, szinte szó gyanánt vétetnek. Több jegyű számoknál minden 5 számjegy s szintúgy a netáni fölösleg egy szónak vétetnek, amidőn a vonások, veszszök s más előállítható jegyek számokul rovatandók föl. d) Czim és fölirat a szavak összeszámításánál szintén számittatik, ellenben e) netáni tudósítások azon mód iránt, mely szerint a sürgöny az utolsó telegráfi állomástól tovább küldönyzendő, továbbá mindazon jegyek és szavak, melyek a telegráf igazgatóság által a sürgönyhöz szolgálati czélból mellékeltetnek, nem számítandók. Hitelesítési dij. 17. §. Egy sürgöny hitelesítéséért (4. §.) az odautért fizetendő telegráfi dij fele esik. Közbenső helyekeni letétel dija. 18. §. Oly sürgönyök, melyek közbenső helyeken leteendők, oly módon taksáltatnak, hogy az összes dij az indulóhelytől a legközelebbi letételi helyig, s igy egyik letételi helytől a másikig, s illetőleg az utolsó telegráfi állomásig küldönyzésért járó dijak egyes öszszegeiből álljon. Sokszorosítási dij: 19. §• Oly sürgönyöknél, melyek valamely állomáson sokszorositandók, (3. §.) a második és minden következő példányért 20 p. kifizetendő. Éji sürgönyök dija. 20. §. Az éji sürgönyökért (6. §.) az összes telegráfi dijak kétszeres összege fizetendő. A telegráf vonalakon túli küldönyzések dija. 21. §. A telegráfi állomástól más helyre küldendő sürgönyök dija fejében azon összeg fizetendő, mely az említett szállításért annak módja és rendje szerint szabályszerüleg esik. Ha ez összeg előre nem tudathatik, úgy a feladó az illetéket fedező összeget tesz le, melyből a maradék visszaköveteltethelik. Függelékben a gyorsfutári küldönyzéseknek költsége a gyakran használat alá eső utakon föl van jegyezve. Az összeg, mely ha a gyorsfutári költségek pontosan ki nem tudhatok, leteendő, mérföldenkint 1 ft 15 krp. tesz. A saját hirnök általi küldényzésért tekintet nélkül e távolságra 1 ft 15 kr p. okvetlenül lefizetendő. A közönséges posta utjáni küldönyzésért: 1. minden sürgönyért a 6 krnyi ajánlási dij, és 2. a levélpostadij fizetendő ; és pedig : a) ha a postahivatal a német austriai postaegyleti szerződéshez csatlakozott státusok valamelyikében fekszik, 6 kr; b) minden más esetekben az illető postai díjjegyzék szerint járandó díjösszeg. Ha egy a b) alatt megjegyzett esetekben a fizetendő díj a telegráf hivatal által nem számittathatik föl előzetes pontossággal, azt 1 frt 15 kr p. p letételével kell biztosítani. A járandóságok előre lefizetése. 22. §. Minden járandóságok a sürgönyök föladásakor p. pénzben előre lefizetendők. A tett fizetésről nyugtatvány adatik. Ha valamely fél által helytelen díjösszeg fizettetik le , ez jogosítva van , a fölülfizetvényt azaz amennyivel többet adott, visszakövetelni, és épen igy köteles, ha a tartozásnál kevesebbet fizetett, ezt ha egy év lefolyta előtt megtérítésére fölhivatik , utána fizetni. A járandóságok visszafizetéséről. 23. §. Ha egy elküldés végett fölvett sürgöny egy ugyanazon kormány továbbra fekvő állomásáról visszautasíttatik (5. §.) a küldőnek igénye támad az összes lefizetett járandóságok visszatérítésére. Ellenben ha a visszautasítás egy más egyleti kormány állomásáról történik , a küldő csak azon vonalra eső díjösszeget kapja vissza , amelyen a közlemény eszközlése még nem történt meg. A többire nézve a telegráfi sürgönyökért járó díjak visszaszolgáltatása rendesen csak akkor történik, ha ezek rendeltetésük helyére oly módon csonkítva érkeztek meg , miszerint ezértokat nem teljesíthetik , s egy idejéni helyreigazítás már lehetséges nem volt. A sürgönyök titokban tartása. 24.§. Minden telegráf-hivatalnokok a telegráfi sürgönyök legszigorúbb titokban tartására köteleztetnek. Idegeneknek a telegráf-állomások gépszobáiba való belépés csak az igazgató vagy az illető hivatal elnöke vagy helyettesének világos engedelme mellett engedtetik meg, s ez is csak akkor, ha a telegráf nem működik. 25. §. A kormány a sürgönyöknek telegráfi utáni tovább küldényzésére nézve semmi bármi módoni kezességet nem vállal, amennyiben azonban a posta utjáni tovább küldényzésről van szó , az ide vonatkozó átalánosan érvényes határozmányok alkalmazandók. Bécs . sept. 18. 1850. A kereskedelmi ipar és középitészet ministeriumától. Kezesség. TÁRG ZA. Don Zuniga csodás története. Spanyol monda, III. Az élő halott. (Folytatás.) S egyébiránt, miért kaphatott volna pirongatást? Az nagyon szokásos volt, kutyákat a templom kulcsával megbélyegezni a veszettség ellen. Egy előkelő ur, ki ily gazdagon fizető, bárki volt, de tolvaj nem lehetett. Don Bernardo ismét lóra ült. Igyekezett volt a lakatos szenénél magát fölmelegiteni, de siker nélkül; többet remélett a naptól, mely épen akkor ragyogva emelkedett föl, mint Spanyolhonban már martiusban történik. Nyilt térre érkezvén, vágtatni kezdett, de a hidegség mind jobban jobban erőt vett rajta és jeges borzadás rezgett idegein. Ez még nem volt minden; mintha a zárdához lett volna lánczolva, egy körben nyargalt, melynek központja a templom tornya volt. Midőn tizenegy óra tájban egy fasoron ment keresztül, egy munkást pillanta meg, ki tölgyrudakat négyszögletüekre faragott; többször látta ugyan már e munkát végezni, mégis kénytelennek érzé magát akarata ellen az embert megkérdezni. „Mit dolgozol ?“ — kérdezé. „Hisz látja, nemes uram“ — válaszolt a munkás. „Nem én, azért kérdezlek.“ „Nos hát koporsórudakat készítek.“ „Tölgyfából! Nagy úr számára dolgozol hát?“ „Don Zuniga Bernárd, Zuniga Péter, bagneresi gróf és ayamontei marquisnak fia számára.“ „Meghalt tehát a lovag ?“ „Ez éjen, egy óra tájban,“ — viszonzá a munkás. „Bolond,“ — monda a lovag vállvonitva. S útját tovább folytatá. Újból a faluhoz közeledvén, hol a kulcsot megrendelő , egy óra tájban egy szerzetest láta, ki öszvéren ült, követve egy egyházfi által lóháton. Az egyházfi egy keresztet és egy szenteltvizes edényt vitt. Don Bernardo már lova fejét félre huza, hogy a szerzetesnek utat adjon, midőn hirtelen eszébe jutott neki inteni, hogy beszélni kiván vele. A szerzetes megállt: „Honnan jön tisztelendő ur?“ kérdé a lovag. „A bejári várból, nagyságos úr!“ „A bejári várból!“ ismétlé Don Bernardo csodálkozva. „Igen.“ „És mit mivelt ön a bejári várban ?“ „Gyóntatni mentem don Zuniga Bernardot, mert éjfél tájban közel érezvén magát a halálhoz, engem hivatott, hogy bűneit megbocsássam , de noha gyorsan lovagoltam, mégis későn érkeztem.“ „Hogyan — későn ?“ „Igen, mert megérkeztemkor Don Zuniga Bernard már meg volt halva.“ „Már meg volt halva!“ Ismétlé a lovag. „Igen, s a mi több, gyónás nélkül. Isten legyen lelkének kegyelmes !“ „Hány órakor halt meg?“ „Éjfél után egy óra tájban,“ — viszonzá a szerzetes. „Lelkemre — mondá a lovag mosolyogva — ez emberek fogadást tettek, hogy engem őrültté tegyenek.“ Tiz percz múlva a lakatos ajtaja előtt volt. „Oh, oh! — kiálta a lakatos — mi baj a nagyságodnak ? nagyon halovány.“ „Fázom.“ — mondá don Bernardo. „Itt a kulcs.“ „Itt a pénzed.“ Tizenkét aranyat lökött a lakatos kezébe. „Jézus! — kiálta a lakatos — hol tartja ön erszényét?“ „Miért ?“ „Önnek pénze hideg, mint jég. Még egyet nagyságos ur !“ „Mi az ?“ „El ne feledjen ön, mielőtt a kulcsot használja, háromszor keresztet vetni.“ „Miért?” „Mert midőn az ember templomkulcsot kovácsol, az ördög mindig eljön a tüzet kifújni.“ ,;Jól van. És te ne feledd, Don Zuniga Bernard lelkéért imádkozni,“ — mondá a lovag, mosolyogni erőlködvén. „Nem mulasztom el, — viszonzá a lakatos — noha félek, hogy imádságom késő jön , mivel ő már meghalt.“ Noha don Bernardo a különféle foglalkozást nyugodt arczczal, s e különféle feleletet mosolygva fogadta, mégis mind az, mit reggel óta látott és hallott, bármi bátor volt, élénk benyomást okozott rája, különösen e hidegség, e halálos hidegség, mely mindig növekedett, s fagyosan egész sziveréig nyomult, megfagylalva csontjaiban a velőt, önkénytelenül meghatá. Lábai, melyek a kantárban nyugodtak, nem érték többé az alapot, mely őket tartá. Egyik kezével szoktá a másikat, s nem érzé a szorítást. Az esti felhők, mint jeges éji szélrohamok átjárták köpenyét és ruháit, mintha pókhálóból lettek volna. (Vége következik.)