Magyar Hirlap, 1850. november (2. évfolyam, 296-320. szám)

1850-11-07 / 300. szám

Pest. Csütörtök. Megjelenik e lap hétfőt és ünnepet ki­véve mindennap. Előfizetési dij : f­é­l­­évre, házhoz küldve 8 frt. Vidékre, postán küldve 9 l't 30 kr. É­v­n­e­g­y­e­d­r­e helyben házhoz küldve 4 frt ; vidékre postán küldve 4 frt 50 kr. ezüstben. — Helyben havi előfizetés is nyittatott 1 l't 30 krjával; a havonkénti előfizetés mindig a hónap 1—töl számittatik. — A hirdetések ötször halábzó­i­ soráért 4 kr. ezüstben számittatik. 300. sz. november 7-kén 1850-Előfizethetni helyben a kiadónál saját kereskedésében (n­agy hi­d ut ez a 671. sz. a. Takácsyházban) és nyomdájában : (aldunasoron, kegyesrendiek épü­letében). Vidéken minden es. sür. posta­­hivatalnál. Szerkesztői iroda van: aldunasor és halpiac* sarkán 53. sz. a­ Primeshegyi ház 2. emeletében 2. sz. a HIVATALOS RÉSZ H­a­t­á­r­o­z­m­á­n­y­o­k. a cs. k. austriai államtelegrá­foknak s a német - austriai telegráf egylet te­rületén levő telegráfoknak a közön­ség részérőli használtatása iránt. 4731 C. sz. E határozmányok hatásköre. A német-austriai telegrá­f egylet kiterjedése. 1 §. Ezen határozmányok f. é. oct. 1 —től kezd­ve a telegráfoknak magánlevelezésekre használtatását illetik, azok eszközlése akár csak az austriai állam te­rületén belül, akár ama státusok egyik vagy másikávali közlekedésben történjék, melyek kormányai a német­­austriai telegráf egyletbe beléptek. A német-austriai telegráf egylet körébe tartozó­kat nem csak az Austria, Porosz, Bajor, és Szászor­szág kormányainak területén fekvő, hanem azon tele­­­gráfvonalak és állomások is tekintetnek , melyeket e kormányok egyike vagy másika idegen státusokban tart fen. Az összes telegráf-hivataloknál léteznek a tele­­gráfvonalak egymástóli távolságának átnézetei, a te­­legráfvonalnak hossza szerint geográphiai mérföldek­ben kifejezve, melyet a közönségnek megtekinteni sza­badságában áll. Sürgönyök föladási helyei. A telegráfvon­alakon tu­l­i k­ü­l­d é­n­y­z­é­s. 2. §. Sürgönyök telegráfirozás végett csak a te­­legráf állomásokon adathatnak föl. Ellenben az egyleti kormányok telegráf állomásai a telegráfi sürgönyöknek más egyleti állomásra küldés végetti elfogadására föl vannak hatalmazva. A telegráfi sürgönyöknek a telegráf vonal vég­pontjain tuli vagy mellékesen fekvő helyekre küldönyzés végetti elfogadása is megenged­tetik, mely esetben a tovaküldényzés , az utolsó tele­gráfi állomástól a küldényző kivonata szerint vagy a posta utján ajánlott levelekben, vagy gyors futár, vagy kisebb távolság mellett hírnök utján történik. Közbenső hely­eken a letételek, a sürgönyök sokszorositása. 3 §. Minden sürgöny a küldényzö kivonatára több czimzettekhez intéztethetik s annak következtében vagy a közbenső állomásokon letételnek vagy egy vagy más állomáson megsokszorosittathatnak. 4. §. Minden sürgöny küldényzöjének jogában áll, azt hitelesíttetni, azaz : a czimzett állomásról ma­gának visszatelegráfiroztatni. A telegráfok használatáral átalá­­nos jogosítás. Nem telegráf-képes sürgönyök ki­­záratása a küldönyzéstől. 5. §. Az egyleti kormányok telegráfjainak hasz­nálata mindenkinek kivétel nélkül jogában áll. A te­­legráfhivatalok ellenben köteleznék, oly magán sür­gönyöktől az elfogadást megtagadni, melyek tartalma a törvényekbe ütközik, vagy a köz­jólét és erkölcs te­kintetéből közlésre nem alkalmasak. Ily esetekben a telegráf állomások főnöke vagy helyettese határoz. Az ezen határozatok ellen netán emelendő panaszok a 3. oszt. közlekedés cs. k. fő­igazgatóságához, vagy felebbezés esetében a cs. k. keresk. ipar és közmunka ministeriumhoz nyújtan­dók be. A telegráfok elzárása. Azonban az állam kormánynak föntartatik, a te­­legráfokról, ha a körülmények kivánják, egészben vagy részben a magán levelezések küldényezését kizárni. Hivatali órák. Éji sürgönyök. 6. §. A telegráfhivatalok naponkint a vasár és ünnepnapokat sem kivéve : a) april 1 —étöl sept. végéig 7 órától reggel es­ti 9 óráig, és b) od­. 1 —étől egész márcz. végéig 8 órától reggel esti 9 óráig közszolgálatra nyitva állnak. Az ezen órákon kivül küldendő sürgönyök esti 9 óra előtt a legalsóbb díjösszeg letétele mellett éji küldönyzés végett az illető állomáson (20. §.) előre jelentendők, miről a föladási állomás a többi állomá­sokat a sürgöny várandó későbbi megérkeztéről előre tudósitni tartozik. Minden más esetben az előrendelések nem vétet­nek tekintetbe. Csak kivételesen fogadtatnak el éjjel sürgönyök, a­nélkül hogy az előrei bejelentés szükséges lenne, azonban csak a következő állomásokra: Becs, Prága, Oderberg,'Innsbruck, Pest, Triest, Verona, Brünn, Bodenbach, %rakkó, Pozsony, Gratz, Salzburg, Bregenz, Botzen, Milánt), Velencze. Az időkülönbségek kiegyenlítése: 2 §■ Ugyanegy kormány minden telegráf állomá­­sainak órái az illető státusterület fővárosának közép ideje szerint igazittatnak. A sürgönyök szerkesztése. 8 §. Minden telegráfhrozandó magánsürgönynek, a szövegben szóröviditések vagy jegyek nélkül érthe­tően kell írva lennie, egyszersmind a küldönyző és elfogadó helyes czimét is magában foglalnia. A föla­dandó sürgönyöknek leírására a küldényzö részéről csak letörölhetlen irszernek szabad használtatnia, s vakarások a sürgönyben nem engedvék meg. — Azon sürgönyök végén, melyek a telegráfi vonaltól melléke­sen más eszközök által lova küldényrendök (2. § ), a küldényzö a kivánt tova küldönyzés módját írásban föltenni tartozik. A sürgönyök hossza. 9. §• Egyelőre egy telegráfi sürgönynek sem szabad 100 szénás tökből állnia. A szövegek megőrzése. 10. §. A föladott sürgönyök eredeti szövegei két éven keresztül a telegráfi hivataloknál őriztet­nek s aztán hivatalos ellenörködés mellett megsem­misittetnek. A küldönyzés rendje. 11. §. A telegráfi sürgönyök küldönyzése min­den állomástól rendesen azon rendben történik, mely­ben az állomásnál föladattak, vagy telegráf utján ahhoz érkeztek. Államsürgönyök a magán­sürgönyök mellett elsőséggel bírnak, azonban, olyan eseteket kivéve, midőn veszély forog fen, az államsürgönyök közbe­jötte által a magánsürgönyök már megkezdett telegrá­­firozásának nem szabad megakasztatnia. Ugyan egy küldönyzőnek több sürgönyök küldönyzése csak akkor engedhető meg, ha a vonal gépezete más részről igénybe nincs véve. Ha valamely sürgöny a föladásnál valamely okból el nem küldényeztethetik, erről a föl­adó értesítendő, s a sürgöny csak akkor fogadandó el, ha a sürgöny küldényzése mégis és­pedig írásban követeltetik. Irányváltozás: 12. §. A sürgönyöknek a 11. §-ban kijelölt rangaránya több sürgönyöknek ugyanegy időbeni je­lenléte mellett ugyanegy vonal különböző állomása­in oly módon jő alkalmazásba, hogy az irányváltozás legelőbb e rangaránytól függ. Oly sürgönyök, melyek ugyanazon vonalon különböző irányokbani küldény­zés végett fönforognak, fölváltva küldényeztessenek. 13. §. Ha a telegráfi összeköttetés valamely sürgöny fölvétele után megakad, úgy azon állomás, m­eytől a tovakuldényzés telegráfi uton lehetetlen, köteles a sürgönyt azonnal ajánlott levelekben a leg­közelebbi állomásra, mely tovaküldésre alkalmas, vagy körülmények szerint az utolsó telegráfi állomás­ra vagy egyenesen a czimzetthez mint díjmentes szol­­gá­ati ügyet postán elküldeni. A telegráfi összekötte­tés helyreállítása után a sürgöny utólagosan telegrafi­­rozandó. A sürgönyök kézbesítése: 14 §. Minden sürgöny mindjárt megérkezte után if utolsó telegráfi vagy oly közbenső állomáson, me­­l­­­­n az letétetett (3 §.) azonnal leiratik, s a telegra­fe állomás pecsétje alatt a czimzetthez vagy czimzettek­­hez elküldetik és pedig a mennyiben a czímzett az ál­lomáshelyen lakik, a telegráfigazgatóság egy köteles hírnöke által, különben pedig a küldényző által ez­iránt tett rendelkezés szerint. 15. §. A telegráfi sürgönyök küldényzéséért a bejárt telegráfvonal összes hossza s a szavak mennyi­sége szerint kiszabott dij fizettetik, melyhez, ha a sürgöny valamely telegráfi állomástól posta vagy hír­nök által tovább küldettetik, az ezért járó szállítási dij hozzászámittatik. E dij teszen egy sürgönyért 10 mérföldnyi távolságra bezárólag 20 szóért 1 pftot, s ugyanez összeggel száll 15, 20, 25, 30, 35, 40, stb. mérföldenkint fölebb. Ha a sürgöny 20-on fölül bezárólag 50 szót tartalmaz, úgy a kétszeres dij, s ha 50 szón fölül tartalmaz , háromszoros dij fizettetik. Az ezen arány szerinti telegráfi illetékek a mellékelt díjjegyzékben olvashatók. Sajátlagos d­í­j­h­a­t­á­r­o­z­m­á­n­y­o­k. 16. §. Az illetékeknek szószám­ szerinti kipuha­­tolására következő elvek állapíttatnak meg: a) Összetett szavak , melyek közjellel összeköt­tetni szoktak, rendesen egy szónak vétetendők ; 7 szótagnál többől azonban egy szónak állnia nem sza­bad, úgy hogy a 7-en fölüli betűk 7-ről 7-re ismét egy szónak vétetnek. b) Pontozási jelek a szövegben nem számíttatnak, elle­nben minden a telegráf által vissza nem adandó je­lek melyek ennélfogva szóval tétetnek ki, ilyenekül szám­ttatnak. . c­ Egyes betűk vagy számok, ez utolsók egész 5-ig, szinte szó gyanánt vétetnek. Több jegyű szá­moknál minden 5 számjegy s szintúgy a netáni fölös­leg egy szónak vétetnek, amidőn a vonások, veszszök s más előállítható jegyek számokul rovatandók föl. d) Czim és fölirat a szavak összeszámításánál szintén számittatik, ellenben e) netáni tudósítások azon mód iránt, mely sze­rint a sürgöny az utolsó telegráfi állomástól tovább küldönyzendő, továbbá mindazon jegyek és szavak, melyek a telegráf igazgatóság által a sürgönyhöz szol­gálati czélból mellékeltetnek, nem számítandók. Hitelesítési dij. 17. §. Egy sürgöny hitelesítéséért (4. §.) az odautért fizetendő telegráfi dij fele esik. Közbenső helyekeni letétel dija. 18. §. Oly sürgönyök, melyek közbenső helye­ken leteendők, oly módon taksáltatnak, hogy az ös­­­szes dij az indulóhelytől a legközelebbi letételi helyig, s igy egyik letételi helytől a másikig, s illetőleg az utolsó telegráfi állomásig küldönyzésért járó dijak egyes öszszegeiből álljon. Sokszorosítási dij: 19. §• Oly sürgönyöknél, melyek valamely ál­lomáson sokszorositandók, (3. §.) a második és min­den következő példányért 20 p. ki­fizetendő. Éji sürgönyök dija. 20. §. Az éji sürgönyökért (6. §.) az ös­­­szes telegráfi dijak kétszeres összege fizetendő. A telegráf vonalakon t­úli küldöny­zés­e­k dija. 21. §. A telegráfi állomástól más helyre külden­dő sürgönyök dija fejében azon összeg fizetendő, mely az említett szállításért annak módja és rendje szerint szab­ályszerüleg esik. Ha ez összeg előre nem tudatha­­tik, úgy a feladó az illetéket fedező összeget tesz le, melyből a maradék visszaköveteltethelik­. Függelékben a gyorsfutári küldönyzéseknek költsége a gyakran használat alá eső utakon föl van jegyezve. Az összeg, mely ha a gyorsfutári költségek pon­tosan ki nem tudhatok, leteendő, mérföldenkint 1 ft 15 kr­p. tesz. A saját hirnök általi küldényzésért tekin­tet nélkül e távolságra 1 ft 15 kr p. okvetlenül lefi­zetendő. A közönséges posta utjáni küldönyzésért: 1. minden sürgönyért a 6 krnyi ajánlási dij, és 2. a le­­vélpostadij fizetendő ; és pedig : a) ha a postahivatal a német austriai postaegy­leti szerződéshez csatlakozott státusok valamelyikében fekszik, 6 kr;­­ b) minden más esetekben az illető postai díj­jegyzék szerint járandó díjösszeg. Ha egy a b) alatt megjegyzett esetekben a fize­tendő díj a telegráf hivatal által nem számittathatik föl előzetes pontossággal, azt 1 frt 15 kr p. p letételé­vel kell biztosítani. A járandóságok előre lefizetése. 22. §. Minden járandóságok a sürgönyök föl­adásakor p. pénzben előre lefizetendők. A tett fizetés­ről nyugtatvány adatik. Ha valamely fél által helytelen díjösszeg fizettetik le , ez jogosítva van , a fölülfizet­­vényt azaz a­mennyivel többet adott, visszakövetelni, és épen igy köteles, ha a tartozásnál kevesebbet fize­tett, ezt ha egy év lefolyta előtt megtérítésére fölhi­­vatik , utána fizetni. A járandóságok visszafizetéséről. 23. §. Ha egy elküldés végett fölvett sürgöny egy ugyanazon kormány továbbra fekvő állomásáról visszautasíttatik (5. §.) a küldőnek igénye támad az összes lefizetett járandóságok visszatérítésére. Ellen­ben ha a visszautasítás egy más egyleti kormány állo­másáról történik , a küldő csak azon vonalra eső díj­összeget kapja vissza , a­melyen a közlemény eszköz­lése még nem történt meg. A többire nézve a telegráfi sürgönyökért járó díjak visszaszolgáltatása rendesen csak akkor történik, ha ezek rendeltetésük helyére oly módon csonkítva ér­keztek meg , miszerint ezértokat nem teljesíthetik , s egy idejéni helyreigazítás már lehetséges nem volt. A sürgönyök titokban tartása. 24.§. Minden telegráf-hivatalnokok a telegráfi sür­gönyök legszigorúbb titokban tartására köteleztetnek. Idegeneknek a telegráf-állomások gépszobáiba való belépés csak az igazgató vagy az illető hivatal elnöke vagy helyettesének világos engedelme mellett engedtetik meg, s ez is csak akkor, ha a telegráf nem működik. 25. §. A kormány a sürgönyöknek telegráfi utáni tovább küldényzésére nézve semmi bár­mi módoni ke­zességet nem vállal, a­mennyiben azonban a posta ut­­jáni tovább küldényzésről van szó , az ide vonatkozó átalánosan érvényes határozmányok alkalmazandók. Bécs . sept. 18. 1850. A kereskedelmi ipar és középitészet ministeriumától. Kezesség. T­Á­R­G Z­A. Don Zuniga csodás története. Spanyol monda, III. Az élő halott. (Folytatás.) S egyébiránt, miért kaphatott volna piron­­gatást? Az nagyon szokásos volt, kutyákat a templom kulcsával megbélyegezni a veszettség ellen. Egy előkelő ur, ki ily gazdagon fizető, bárki volt, de tolvaj nem lehetett. Don Bernardo ismét lóra ült. Igyekezett volt a lakatos szenénél magát fölmelegiteni, de siker nélkül; többet remélett a naptól, mely épen ak­kor ragyogva emelkedett föl, mint Spanyolhonban már martiusban történik. Nyilt térre érkezvén, vágtatni kezdett, de a hidegség mind jobban jobban erőt vett rajta és jeges borzadás rezgett idegein. Ez még nem volt minden; mintha a zárdá­hoz lett volna lánczolva, egy körben nyargalt, melynek központja a templom tornya volt. Midőn tizenegy óra tájban egy fasoron ment keresztül, egy munkást pillanta meg, ki tölgyru­­dakat négyszögletüekre faragott; többször látta ugyan már e munkát végezni, mégis kénytelennek érzé magát akarata ellen az embert megkérdezni. „Mit dolgozol ?“ — kérdezé. „Hisz látja, nemes uram“ — válaszolt a munkás. „Nem én, azért kérdezlek.“ „Nos hát koporsó­rudakat készítek.“ „Tölgyfából! Nagy úr számára dolgozol hát?“ „Don Zuniga Bernárd, Zuniga Péter, bagne­­resi gróf és ayamontei marquisnak fia számára.“ „Meghalt tehát a lovag ?“ „Ez éjen, egy óra tájban,“ — viszonzá a munkás. „Bolond,“ — monda a lovag vállvonitva. S útját tovább folytatá. Újból a faluhoz közeledvén, hol a kulcsot megrendelő , egy óra tájban egy szerzetest láta, ki öszvéren ült, követve egy egyházfi által ló­háton. Az egyházfi egy keresztet és egy szenteltvi­­zes edényt vitt. Don Bernardo már lova fejét félre huza, hogy a szerzetesnek utat adjon, midőn hirtelen eszébe jutott neki inteni, hogy beszélni kiván vele. A szerzetes megállt: „Honnan jön tisztelendő ur?“ kérdé a lovag. „A bejári várból, nagyságos úr!“ „A bejári várból!“ ismétlé Don Bernardo csodálkozva. „Igen.“ „És mit mivelt ön a bejári várban ?“ „Gyóntatni mentem don Zuniga Bernardot, mert éjfél tájban közel érezvén magát a halálhoz, engem hivatott, hogy bűneit megbocsássam , de noha gyorsan lovagoltam, mégis későn érkeztem.“ „Hogyan — későn ?“ „Igen, mert megérkeztemkor Don Zuniga Bernard már meg volt halva.“ „Már meg volt halva!“ Ismétlé a lovag. „Igen, s a mi több, gyónás nélkül. Isten le­gyen lelkének kegyelmes !“ „Hány órakor halt meg?“ „Éjfél után egy óra tájban,“ — viszonzá a szerzetes. „Lelkemre — mondá a lovag mosolyogva — ez emberek fogadást tettek, hogy engem őrültté tegyenek.“ Tiz percz múlva a lakatos ajtaja előtt volt. „Oh, oh! — kiálta a lakatos — mi baj a nagyságodnak ? nagyon halovány.“ „Fázom.“ — mondá don Bernardo. „Itt a kulcs.“ „Itt a pénzed.“ Tizenkét aranyat lökött a lakatos kezébe. „Jézus! — kiálta a lakatos — hol tartja ön erszényét?“ „Miért ?“ „Önnek pénze hideg, mint jég. Még egyet nagyságos ur !“ „Mi az ?“ „El ne feledjen ön, mielőtt a kulcsot hasz­nálja, háromszor keresztet vetni.“ „Miért?” „Mert midőn az ember templomkulcsot ko­vácsol, az ördög mindig eljön a tüzet kifújni.“ ,;Jól van. És te ne feledd, Don Zuniga Ber­nard lelkéért imádkozni,“ — mondá a lovag, mo­solyogni erőlködvén. „Nem mulasztom el, — viszonzá a lakatos — noha félek, hogy imádságom késő jön , mivel ő már meghalt.“ Noha don Bernardo a különféle foglalkozást nyugodt arczczal, s e különféle feleletet m­osolyg­­va fogadta, mégis mind az, mit reggel óta látott és hallott, bármi bátor volt, élénk benyomást okozott rája, különösen e hidegség, e halálos hi­degség, mely mindig növekedett, s fagyosan egész sziveréig nyomult, megfagylalva csontjaiban a velőt, önkénytelenül meghatá. Lábai, melyek a kantárban nyugodtak, nem érték többé az alapot, mely őket tartá. Egyik kezével szok­tá a másikat, s nem érzé a szorítást. Az esti felhők, mint jeges éji szélrohamok átjárták köpenyét és ruháit, mintha pókhálóból lettek volna. (Vége következik.)

Next