Magyar Hirlap, 1850. november (2. évfolyam, 296-320. szám)

1850-11-03 / 297. szám

viszonyban volt hivatva a művészet emelésére jótékony befolyást gyakorolni; a) mint nemzeti művésztestület és művészeti hatóság, s b) mint derék művészeket képző iskola. Mint hatóság tanácstestületté alakult, mely rendes és rendkí­vüli művészeti tanácsosokból állott, és elismert művészeket az akadémia tagjaivá kinevezéssel tisztelt meg. — Mint iskola négy főosztályt foglalt magában, melyek mindegyike egy igazgató által vezettetett. E négy osztály volt 1) a fes­­tészek és szobrászok osztálya; 2) az építésziskola; 3) k­é­z­m­ű- és i­p­a­r­t­a­­n­oda; 4) vésnök- és é­p­í­t­é­s­z­e­t­i iskola, az utóbbi azonban tanulóhiány miatt önálló osztály lenni megszűnt. — Az akadémia segédeszközei voltak a) az akadémiai könyvtár és rézmetszvé­­nyek gyűjteménye; b) az akad. festvénygyüjte­­mény; c) az egyes tanodák taneszközei öntvé­nyek és ékítményekben stb. d) gipszöntvények becses gyűjteménye. — Az akadémia saját va­gyona 376,000 ft, mely 7000 ft biztos évi jöve­delmet hajt. A státus évenkint 60,000 fttal járul föntartásához. Az említett akadémiának eddigi alakjábani megszüntetése álalában azzal indokoltatik, hogy a kitűzött czélja és rendeltetésének meg nem felelt. Ennélfogva a minister úr több művészek és mű­vészbarátokat hívott egybe tanácskozmányra ez intézet újjáalakítása iránt, minek eredményei lőnek: 1. Az akadémia jövőben művészeti hatóság lenni megszűnik. 2. A puszta elemi oktatás a rajzolásban az akadémiától elválasztatik, s a fölvételre bizonyos foka kívántatik meg a rajzolásképességnek. 3. Az akadémia egyszerűen csak művészeti tanoda legyen, mely a művészi teljes előképzést eszközölje. Az előkészítő oktatásnál kettő te­kintetett szem elöl tartandóul: egyfelől minden mesterséges édesgetéseket száműzni, másfelől a valódi talentomnak mindent nyújtani, mit csak is­kolai oktatás nyújthat. Erre két eszközt talált a javaslat: egyik a fölvételnek föltételek­hez kötése, másik az ingyenoktatás megszüntetése. A m­­a­g­a­sb művészeti o­k­t­a­t­á­sban a képzőművészet, festészet, szobrászat és építészet különböztetnek meg, melyek a legmagasztosb t. i. históriai és vallási irányban fölfogandók. A képzőművészetek cs. k. akadémiája magá­ban fogl­aland­jó tehát: 1) Az előkészítő oktatást, mely a mintázást, rajzolást és festést főképen természeti tárgyak s különösen az emberi test után , továbbá a velük legszorosb összeköttetésbe teendő előadásokat a boncztan, távlati és művészeti históriából foglalja magában. 2. Az építésziskolát, mely elméleti és gya­korlati oktatást nyújtson és képezést a legvirág­­zóbb művészeti korszakok építészeti stíljének ala­pos érthetésére, valamint önálló épülettervek ké­szítésében. 3. Kitűnő festészek és szobrászok mesteris­koláit. Az akadémia vezetése a ministerium főfel­­ügyelete alatt a tanítótestületre lesz bizva , mely mag ra köréből egy időszerinti elnököt választ. Ezen alapokon fognak a nevezett akadémia szervezetének részletei kidolgoztatni s ö felsége elé terjesztetni. Bécs, oct. 31. Tegnapelőtt esti 7­­2 óra­kor érkezett meg egyenesen Varsóból császár ö felsége, kisérve hg Schwarzenberg ministerelnök, gr. Grünnc altábornagy és ő felsége táb. segédje, kf. b. Kübeck, cs. k. osztr. követ Kurhessenben, gr. O’Donnel és gr. Wrbna őrnagyok, gr. Schön­feld cs. k. kapitány és Buhl ministeri titkár által. A pályaudvarim» f­ogadák ő felségéiig. Albrecht, Ferdinand, Károly és Lajos ö fenségük, tszn. és kormányzó b. Weiden, tszn. b. Jellach­, tszn. és hadseregparancsnok gr. Wratislaw, altáborn. gr. Clam-Gallas , alm­. b. Dreihahn, vezérőrnagy hg. Jablonovszky, helytartó dr. Emminger, s több törzs- és főiszlek teljes díszruhában. Az utazást, melyet I. Francesconi személyesen vezetett, min­den baj és akadály nélkül történt meg; útközben ő felsége folyvást írással volt elfoglalva. Krakkó közelében küldöttség üdvözlé ö felségét, melynek megigéré, hogy e várost is meglátogatandja. A nagyszámban összegyűlt nép szives örömmel fo­gadé ö felségét. Angii» London, octob. 26. A M­o­r­n­i­n­g­ P­o­s­t szerint, az angolországi r. katholikus egyház hierarchiája a jövő év kezdetén, a szent György templomában tartandó nemzeti zsinaton fog tök­é­­letesen szerveztetni. A püspöki székek, tőke­hiány miatt, nem fognak tüstént mindnyájan be­töltetni, a mostani püspöki helyettesek azonban mindnyájan megyés püspökök lesznek; még pe­dig birminghami, cliftoni, liverpooli, hexhami, Sheffieldi, northam­ptoni s newporti megyéspüs­pökök ; s egyszersmind a többi püspökségeket is ideiglenesen ők kormányozandják. A southwarki püspökségben fekvő sz. György temploma leend országos székestemplom, m­ig Londonban székes­templom épülhetne föl. Más udvaroknál a bibor­­nokok rangjokra nézve mindjárt a királyi hercze­­gek után következnek; Wiseman bíbornok azonban erre nem tarthat igényt. 1338 — Tegnap az összes Westminster­i pap­ság föliratot nyújtott át a londoni lord-püspök­nek, melyben tanácsot kért tőle az iránt, minő fegyverekkel kelljen Angolország s az angol egy­ház jogait a „római pöspök“ megtámadásai ellen védelmezni. A feliratot 69 lelkész írta alá a westminsteri egyházmegyéből. A lord-püs­pök nem tett ugyan még eddig intézkedéseket, Westminsternek Wiseman követelő elleni vé­delmére­­ azonban teljes helyeslését fejezte ki a feliratban nyilvánított érzelmek iránt, Frant­ziaország. P­á­r­i­s , oct. 25. A Patr­e szerint, a köz­társaság elnöke jelenleg naponkint néhány óráig dolgozik azon üzeneten, melyet mindjárt a legkö­zelebbi ülésszak kezdetén , a nemzeti gyűlés elé szándékozik terjeszteni. Ezen okirat — mely, úgy látszik, igen hosszúra fog terjedni — mindazon bel­ s külkérdéseket kimerítendi, melyek a leg­utóbbi két év alatt, a köz­figyelmet különösen magukra vonták. — Tegnap tartotta évi ülését a tudományos intézetet képező öt akadémia. Picot elnökölt, Willemain, Magnin, Duperrey s Cou­­s­i­n segélyével. Nézők, különösen hölgyek, igen számosan voltak jelen. Miután az elnök beszédet tartott, azon 1200 ft. értékű arany érdempénz­­ből álló díj, — melyet V­o­l­n­e­y alapított a fran­­czia nyelv eredetéről irt legjobb értekezés szá­mára . — Albin de Chevalletnek, egy ily tartalmú emlékirat szerzőjének ítéltetett oda. Ki­­jelentetett, hogy jövő évben ugyanazon értékű díjjal fog jutalmaztatni az összehasonlított nyel­vészetről írandó , akár nyomatott, akár kézirat­ban levő legjobb munka. Erre számos különböző tárgyú értekezések olvastattak föl. — D’ Hautpoul tábornok alig lépett le a hadügyministerségről, már szinte párbajba keve­redett. Nevezetesen az Evénement szerint, oly párbajról beszélnek, melyn­ek ma kelle vala történni d’ H­a­u­t­p­o­u­l — ki még nem indult el Algírba — sRegnault de St. Jean d’An­­g­e­r­y tábornokok közt, mely azonban a két tá­bornok barátjai által meggátoltatott. Mint mond­ják , az ügy becsületi eskültszék elé terjesztetett, s remélik, hogy a viszály ki fog egyenlíttetni.­ Az Ordre ellenben azt állítja , hogy d’ H­a­u­t­­poult nem Regnault, hanem Lepays de B­o­u­r­j­o 1r­y tábornok hívta ki párbajra ; s a ki­hívásra az adott alkalmat, mikép d’ Hautpoul a nevezett tábornoknak megígérte az algíri főkor­­mányzóságot; s kevés idő múlva, midőn az ezen ígéret teljesítését sürgeté, tagadólag válaszolt neki. — — Ugyancsak az Ordre következő rész­eteket közöl d’ Hautpoul tábornok lemondá­sáról . D’ H­a­u­t p­o­u­t azon nap reggelén, melyen emondását beadta, a ministeri tanácsba ment, s jelenté , hogy tiszttársai előtt egy tervet fog föl­olvasni , mit — mint mondá — maga a köztársa­ság elnökének kivonatára készített, mely jelentés feszült figyelmet gerjesztett. Erre közli a minis­teri tanác­csal azon tervet, mely abban állott, miszerint a párisi sereg négy, vagy — mások szerint — öt hadosztályra osztatik fel. Chan­­garnier tábornoknál meghagyalik az első had­osztály parancsnoksága, de lakhelye a tuise­ri sí­k­b­ó­l a Vend­ôô­m­e-téri palotába tétetik át. Ez annyit lett volna , mint Changarnier tá­bornokot megsemmisíteni, vagy helyesebben szól­va , letenni. Ugyanezen terv szerint, több tábor­nokok eltávolíttattak volna a fővárosból. — Ezen terv fölolvasása után, a ministerek egy perczig elbámulva hallgattak. Végre L­a­ch­i­t­te tábornok szót emelvén , bámulatát fejező ki a fölött, mikép ekként közöltetik vele egy ily fontos és ily vá­ratlan rendszabály, m­ely annyira ellenkezik sze­mélyes véleményével, hogy elfogadtatása eseté­ben , egy perczig sem haboznék, hivataláról le­mondani Erre több ministerek, köztük Baroche, Romain, Desfossés, Rouher­s Fould tüstént hasonló értelemben nyilatkoztak. Mint mondják, Dumas, a földmivelési minister he­lyesli a tervet, az ő pártolása azonban nem volt elegendő , s d’Hautpoul átlátván, hogy más­kép nem hatolhat ki a zavarból, tüstént benyújtá lemondását. — Odilon-Barrot emlékjegyzetek ké­szítésével foglalkozik azon politikai események­ről , mikben húsz év óta részt vett; munkáját azonban még most nem akarja a közönség elé bo­csátani. — Azon hit szárnyal, mikép az elnök díja­zása iránt, november vége felé , törvényjavaslat f­og a nemzeti gyűlés elé terjesztetni. — Jelenleg Párisban, az úgynevezett isko­lák városnegyedében, a nemzeti gyűlés elé ter­jesztendő oly tartalmú kérvény köröztetik aláírás végett, mely az éjszakmegyei nov. 3-iki válasz­tást , mint alkotmányellenes törvény eredményét, megsemmisittetni kéri. — Az emlitett megyében naponkint mindinkább terjed a szavazásbani rész nem vétel eszméje, minden pártszinezetü repub­likánusok közt. Mint mondják, számos munkások s más polgárok írtak katona rokonaikhoz, föl­szólítván őket, hogy ne szavazzanak; továbbá a községi tanácsnokok nem akarják a szavazat­sze­­dési működést teljesíteni; végre a nemzetőrség sem akar nov. 3-án megjelenni, ha a szavazat­szekrények őrzésére fölszólittatnék. — Cherbourgban már 25 — 30 nemzet­őr-tiszt , — azaz a tisztikarnak több mint fele — követte a parancsnok példáját, beadván lemon­dásukat. Az egész nemzetőrség tiltakozik, átalá­nos szétoszlatást várnak. — A hajóhad eltávolí­tása — úgy látszik — végkép tavaszig halasz­­tatott. — A Constitutionnel, a Times példáját követve, igen hevesen kikel Poroszország ellen a Schleswig -holsteini ügyben, többek közt így is: — „A közbenjáró hatalmas­ságok már két ízben tanúsítottak kíméletet Po­roszország irányában, mely, köztudomás szerint, megszegi szavát, s titkon segíti azon ügyet, mit nem mer nyíltan védni, s most annál több joggal megkívánhatják tőle, hogy térjen vissza azon szerződés betűje­­s szelleméhez, mit Dánország­­gal kötött. Ezenfölül a téli évszak beálltával, a folyamok befagyván, Dánországot saját földjén fogja veszély fenyegetni, melyet mi szerződések által biztosítottunk. Jogtalanság lenne, oly sta­tus q­u­o -t föntartani, mely Dánországot ily veszélynek teszi ki, mig ő nem nyomulhat elő győztes hadával a holsteini német földre. Ennélfogva magától értetik, mikép ha Porosz és Németország nem hajtják végre kellő időben a berlini szerződést, a londoni tanácskozmány föl­mentené Dánországot a reá szabott köteleztetés alól, sőt még köteles is lenne, számára segélyt nyújtani, azon esetben, ha egy vagy több állam a háborúba beavatkoznék.De föltéve, hogy a tanács­kozmánynak, minden igyekezete mellett, sem si­­kerülend ezen összeütközést meggátolni, — mi épen nem valószínű, — még akkor is világos, mikép Dánország lenne ezen harcz színhelye, s mikép ezzel — mint a Times állítja — sem Szilézia­, sem rajnai Poroszországnak nem leend köze.“ Németország, Berlin, oct. 29. A Spener Zig a varsói konferencziáról következőleg ir­ . A varsói ta­lálkozásnak külszíne a három nagyhatalmasság, Oroszország, Austria és Poroszország közt szint­­oly fényes mint békés egyetértésre nyújt kilá­tást. A legragyogóbb ünnepélyek, a legjelenté­kenyebb toastok, a legünnepiebb üdvözletek nyi­ták meg az e hatalmak közti nyilvános érintke­zéseket s természetes a köz­várakozást a tartan­dó tanácskozmányokra nézve még növelék. A po­rosz miniszerelnök kora megérkezténél fogva Poroszországnak, ha így nevezhetni, amaz előnye jutott, hogy e jelentős czem­móniák előterén­­ je­lent meg. Az orosz császár első elismerése a po­rosz hadseregnek szólt. A császár a varsói hg bankettjén a róla nevezett porosz vértes ezred egyenruhájában, s Paskievits hg egy porosz gy. ezred uniformisában jelent meg, az első porosz házirenddel, a fekete sasrenddel díszítve. A je­lenlevő porosz tábornokok (köztük a ministerel­nök is) orosz rendeiket aggaták melleikre, az orosz tábornokok és hivatalnokok pedig porosz rendeiket. A császár toastja pedig az Austria és Poroszország közti régi fegyveres pajtásságra emlékeztet.“ — Ezek után nevezett lap mind azon ünnepélyes és rendkívüli üdvözletekről szól, me­lyekkel az austriai császár a porosz földön fo­gadtatott, s mindezekből következő következte­tést von: „A három udvar közti barátságos egye­tértés még soha oly szembeszökőig nem nyilvá­nult, annyira hogy lehetlen azon gondolatra nem jönni, hogy e feltűnő egyetértés a különböző mi­­nisteriumok politikájának s állásának teljességgel nem felel meg, sőt azzal egyenes ellentétet képez.“ — A Voss. Ztg. e következő érdekes közlést hozza: „Azon hírt, melyet e napokban austriai lapok egy Londonban fönálló forradalmi közép­ponti szövetségi orgánumról közöltek, tökéletesen valósul. Miként hallik, az itteni kormány is két­ségtelen bizonyságok birtokába jutott, hogy a né­met munkásegyletek közt az összeköttetés ágen­sek és levélközlekedés által újból megköttetett, Londonból igen hatályos intések érkeztek , hogy a munkás-egyleteket, melyek egyedül bírják egy jobb jövő elemeit, semmikép el ne ejtsék, a ha­nyatlottakat romjaikból fölsegítsék, s a­mennyire lehet, újakat alakítsanak. A középponti orgánum ismert gondolkozásu s terjedelmes helyismeretü egyének által hat közép Europa legkülönbözőbb részein. Francziaországban, Schweiczban, Belgi­umban, a kisebb német statusokban, Magyaror­szágban (?) és Galicziában állnak fönn községek, melyek részint közvetlen érintkezésben vannak a központtal, részint ágensek által vezettetnek. A központi orgánum francziaországi eventualitásra számít az elnök­választás alkalmával, valamint Né­metország szakadozottságára. E körülményekből ép oly hasznot remél mint a magyarországi és ga­­licziai (?) forrongásokból. E végett összekötte­tésbe kívánja magát tenni a forradalmi emigratiok töredékeivel s a chartista párttal. Blanqui is a maga proletarius követőivel hozzá szegődött. A magyar emigratiot különösen azért keresi s igyek­­szik terveibe behálózni, mert ez sok jó katonával bir, kik forradalom esetére a szövetségnek ren­delkezésére állnának. Németországban legtöbb követője van: Köln, Frankfurt, Maintz, Hanau, Wiesbaden, Hamburg, Schwerin, Boroszló, Berlin Liegnitz stb. stb. helyeken községei vannak, me­­yek ismét a szomszéd kerületekre kihatnak. Még a schleswig-holsteini katonasággal is érintkezés­be téve magát, de különösen arra ügyel, hogy a munkás­egyleteket mind hatalma alá hajtsa, elt­­űnt kedvező eventualitás esetére roppant nyers erővel rendelkezendő.“ Berlin, octob. 30. A Deutsche Re­form mai számában egy igen nevezetes vezér­­czikkben azt fejtegeti, mikép Poroszország a né­pek rokonszenvére utasíttatik, azok irányában azonban aggodalmát fejezi ki, mivel szerinte meg kell fontolni, mennyit kell ezekből a forra­dalmi elemekre számítani, s mennyire remélik ezek, hogy a háború alatt, vagy után, a forrada­lom részére működhetnek. Az európai népek con­servativ részének rokonszenvét kétségbe vonja , a­mennyiben csupán az ellenzék siet Poroszor­szág irányában rokonszenvet mutatni. A Reform annál inkább kötelességének tartja, ezt épen most mondani ki, minél veszélyesebb befolyást gya­korolhatnának homályos nézetek a legfontosabb határozatok hozatalára. Frankfurt, oct. 26. A kurhesseni tisz­tikar, biztos tudósítások szerint, azon óhajtást táplálja, hogy a fejedelem lemondásukat ne alattva­lói hűség hiányának tulajdonítsa. Ennélfogva hó­dolati föliratot szándékoznak a fejedelemhez intéz­ni, mely lépés bizonyosan nem tévesztendi el jó hatását. Hannovera, oct. 26. Alig hogy a Stüve ministerium az első erisisen keresztül esett, már ismét ingadozóvá jön állása, s végre csakugyan végképen lelépett s helyébe a Münchhausen ala­kította ministerium jött, mely hihetőleg a nagy német politikától nem lesz annyira idegen, mint volt az előbbi. Karlsruhe, oct. 26. Régóta rebesgetik, hogy Baden viszonya Poroszország s az unióhoz ingadozóvá kezd lenni, de senki sem híve. A sza­kadásnak első jelensége ama bizottmányi javas­latban mutatkozott, melyben nyíltan kimondatott, miszerint Badennek a porosz befolyás alól sza­badulnia, a porosz őrségnek eltávoznia, a badeni katonaságnak hazatérnie kell. A kamra e javas­latot ugyan nem téve magáévá,azonban úgy látszik, e bizottmányi javaslat nem készült magasb befolyás nélkül, mert a legújabb tudósítás szerint a porosz unióhoz szóló Klüber ministerium lelépett s nagy német érzelmű ministeriumnak engedé át helyét. Amerika, New­ York, oct. 12. A szökevény rab­szolgák kiadása iránti törvényjavaslat naponkint hevesebb ingerültséget idéz elő. Még a vallási sajtó közlönyei is többnyire a szegény üldözöt­tek pártjára kelnek. A Lowelben három meg­szökött rabszolga visszahivatott; számos polgá­rok egyesültek, hogy azokat visszakövetelés ese­tében ótalmazzák. Mindenütt meetingek tartatnak a rabszolgák részére, s attól lehet félni, mikép, ha a törvényszerű izgatás nem vezetend czélra, a gyarmatok erőszakos jelenetek színhelyeivé vál­hatnak. — A török követ, Amin bey folyvást igen megelőző figyelem- s szívességben részesül, szerény s okos magaviseletéért átalánosan di­csértetik. Felelős szerkesztő: Szilágyi Ferencz. A mai számhoz fél tv melléklet van csatolva. Távirati sürgönyök. Pár is oct. 28. Neumayer tábornok, Changarnier barátjának elmozdítása megrémité a börzét, mivel ezen eseményből azt gyanítják, hogy az elnök és Changarnier tábornok egymás­sal ismét meghasonlottak.Rondon és Carelet tábornokok, Changarnier ellenei, távirati sürgöny utján, Párisba hivattak. — A „Pouvoir“ segélye­zés hiánya miatt meg fog szűnni. — Az ellenzéki la­pok közlik M­a­z­z­i­n­i aláírási fölszólitását Olasz­ország megszabadítása végett. Kiel, oct. 28. Az Eideren levő dán hajó­had éjszakfelé tengerre indult. Schkeuditz, oct. 27. Az összehívott honvédek elött, Porosz-Szászorságban mindenütt a hadügyministerium azon parancsa olvastatik föl, mely szerint megtiltatik nekik, a schleswig-hol­steini seregbe lépés, ellenkező esetekben szöke­vényekül fogván tekintetni. Ezen parancs okául a jelen harczias helyzet hoz­lik föl. Berlin,oct. 22. A Constitutionelle Zeitung szerint, tegnapelőtt egy orosz jegy­zék érkezett, mely igen határozottan kijelenti, mikép ha a bajorok Hessen-Kasselben megtámad­­tatnának, ezt az orosz császár Oroszország elleni hadüzenetnek tekintendi.­­ A legkülönnemübb hirek szárnyalnak a városban. Egyik hir szerint Manteuffel minister beadta lemondását, másik hir szerint, parancs adatott ki, igen tetemes had­erő mozgóvá tétele iránt. Kassel, oct. 28. A kimozdított hadcsapa­tok egy része Bajorországba fog áthelyeztetni. Hannovera, oct. 28. Az új ministerium fölesketett. 1) H n a v i z á I i & a. Bécsi börze. (October 2-én.) 8', 9", 0'" 0-n fölül.

Next