Magyar Hirlap, 1850. december (2. évfolyam, 321-344. szám)
1850-12-03 / 322. szám
I*..•f V Pest, Kedd, Megjelenik e lap hétfőt és ünnepet kivéve mindennap. Előfizetési dij : félévre, házhoz küldve 8 frt. Vidékre, postán küldve 9 f 3<>kr. Évnegyedre helyben házhoz küldve 4 frt ; vidékre postán küldve 4 frt 50 kr. ezüstben. — Helyben havi előfizetés is nyittatott 1 ft 30 krjával; a havonkénti előfizetés mindig a hónap 1—től számittatik. — A hirdetések ötször halálozott soráért 4 kr. ezüstben számittatik. HIVATALOS RÉSZ. A nyilvános alapitványtökéknek kamatfizetéseikkel tartozásban levő és ezért bírói végrehajtással fenyegetett adósainak javára, kiknek elvesztett urbériségeikért a státustól kárpótlási előlegezések járnak — legközelebb azon intézkedés fog életbe lépni, miszerint ezen hátralevő kamatok a nyilvános tőkéknek a fizetendő úrbéri előlegezési összegekkel kiegyenlíttessenek, amazok tehát ily esetekben végrehajtás utján beszedetni nem fognak. F. évi nov. 30-kán jelenik meg a magyar kor. országi orsz. törvény és kormánylap XXIX-dik darabja, egyelőre csak német egyedüli kiadásban. Tartalma 398. sz. a. a pénzügyministerium f. é. oct. 19. kell bocsátványa, az 1850 sept. 29-kén legf. nyílt parancs rendeletei végrehajtása iránt, a sör- és égetett szeszes folyadékok fogyasztási adója beszedésének tárgyában. Fölhívás: A hadsereg fölszerelésére megkezdett lóvásárlás jó folyamatban van ugyan, s remélni engedi, hogy a szükséglet rövid idő alatt biztosittathatik. Hogy azonban már most a jövőben lehetőleg beállandó lószükséglet gyorsabb bevásárlás által biztosittassék, a cs. kir. hadügyministerium részéről egy jó, nehéz, 15 marok 82 hüv. vagy ezen fölüli magasságú tüzérségi vonó ló ára 140 ftról, mig a jelen viszonyok tartanak, 150 pótra emeltetik, a többi osztályú lovak pótlovazási ára megmaradván, egyszersmind pedig megengedtetik, hogy községek, lókereskedők és más vállalkozóknak, kik pótlovak állításában nagyobb kiterjedésben akarnak részt venni, és a jelen fölhívás kihirdetésétől fogva 1850 dec. 15-ig egyszerre legalább 25 szolgálatképes lovat szolgáltatnak be a koronaországokban fölállított elfogadóhelyeken 5 pct. pótlék , legalább 50 lóért 8 pct. és több mint 50 lóért, melyek mint alkalmasak egyszerre beszolgáltattak, 10 pft pótlék fizettessék ki a kitűzött idő alatt alkalmasokul kiállított szekerész-, hátas- és pogyászlovakért járó érdemösszeghez, a pótló árának minden elfogadáskori megtérítése mellett. 25-nél kisebb számban az elfogadóhelyeken beszolgáltatott lovakért pótdíj nem jár. Hasonlóképen az e határidő eltelte után állított lovakért az eddigi pót—lóár földíj nélkül fog fizettetni. Ha e mellett egyszersmind alkalmas lovassági lovak állíttatnak ki, ezek azon lovak számösszegét szaporítják, melyekre a procentpótlék számítandó. A vállalkozók és lótulajdonosok a nekik ez által nyújtott kedvezményben fáradalmaiknak megfelelő jutalmat találnak, mely a lo arányban emelkedik, a mint a fölebbi idő alatt valósággal beszolgáltatott alkalmas lovak száma, valamint az ez által megérdemlett pótlóár növekedik. Hirdetmény: A cs. k. magyarországi ideigl. helytartótól f. é. nov. 29-én, mely által a díjletétel melletti katonamentességnek a jelen ujonczállításnál életbe lépő megszorításai közzétételnek. A had- és belügyministeriumok jónak látták, a jelen ujonczállitásnál a díjetétel melletti katonamentességre nézve megszorítást léptetni életbe, mely abból áll, hogy a személyes katonai szolgálat alól megállapított díjletétel melletti fölmentetés csak azon katonakötelezeteknek engedendő meg, kiknek családi-, ipari- vagy gazdálati viszonyaikban a két országhatóságok (az országos katonai parancsnokság, s a helytartóság vagy kerületi kormány) méltányos és igazolt tekintetbevételre positív okokat találnak. Adókötelezettek , kik egy vagy más ily viszony állását ki bírják mutatni , ha a díjletétel mellett a katonai szolgálat alól fölmentetni kivánnak, e szándékukat a fölavató bizottmány előtt ki kell nyilatkoztatniok, s egyszersmind a fölmentetési díj letételének megengedtéseért folyamodványt benyujtani. Az ilyféle kérvények ugyanazon uton, melyen a tanácskozás utjáni elbocsátások iránti tárgyalások a katonai és politikai országhatóságnak jóváhagyás végett fölterjesztetnek , ugyanezen hatóságokhoz eldöntés végett beküldendők , s mindenütt a leggyorsabban elintézendők. Az ily kérvények fölött mindkét országhatóság által kiadott határozat a kérvényzőre nézve minden irányban döntő s minden az elleni kifogás sikertelen. Oly esetekben, melyekben a nevezett országhatóságok nézetei az ily kérvények alapossága iránt egymástól eltérnek, az ez iránti tárgyalások a cs. kir. belügyministeriumhoz intéztetnek , hol a határozat a belügyministeriummal egyetértése hozatik. Azon katona kötelezettek, kiknek díjletétel melletti katonai mentesség iránti kérvényeik e módon hivatalos tárgyalás alá vétetnek, kötelesek a fölmentetési díjt 3 nappal a nyert engedély után a legközelebbi katonai pénztárba lefizetni. Azonban a nevezett országhatóságok föl vannak hatalmazva, e határidőt a fél kívánságára különösen figyelemre méltó esetekben egyszer méltányosan meghosszabbítani. De ha az egyszer meghosszabbított határidő elmúlik, s a díj le nem tétetett, úgy az illető katonakötelezett a dijletétel melletti katonamentesség iránti igényét elvesztő, a ezredéhez azonnal be kell lépnie. Ha egy a sors által talált egyén a fölavató bitalánynál a fölmentetési dij letételére az ide vonatkozó kérvény átnyujtása mellett jelentkezik, úgy az a fölavatóhelyről elbocsátandó s mindaddig szabadság élvezetében hagyandó, mig a kérdéses kérvény fölött határozat nem hozatott. A jelen rendelet, a mennyiben ez által a dijletétel melletti katonamentesség a jelen ujonczállitásnál megszorittatik, csak azon katonakötelezettekre nyer alkalmaztatást, kik jelenleg sorsolásra hivatnak, kik azonban e hirdetmény kellő idején még sors által találva nincsenek. Ezek ennélfogva előforduló esetben a kívánt kimutatásokat családi-, ipari- ás gazdászati viszonyaik fölött az előírt módon benyújtani kötelesek, hogy dijletétel melletti személyes katonai szolgálat alól felmentessenek. Ellenben a jelen rendelet azon katonakötelezettekre nem alkalmazható, kik a jelen ujonczozás alatt, azonban a jelen leirat közzététele előtt a sors által találtattak, és a dij letételére készeknek nyilatkoztak. Ezek nem kötelesek otthon szükségességük bizonyságát kimutatni, — a dijretételre nézve csak az 1849 dec. 23 -tiki szabályzatban (közzététetett 1. évben a bírod. törvénylap IV- darabja 5 számában) megengedett 3 napi határidő engedményeztethetik, melynek elmúltával az, ki e kötelezettségét nem teljesíté, azonnal ezredéhez belépni tartozik. Ujonczozás elöli szökevények, továbbá erőszakkal kiállított egyének, az útlevél hiánya miatt ex officio kiállítottak kivételével, a díj melletti katonamentességből ki vannak zárva. * A fölmentetési díj összege különben akkora születéshely szerint szabandó meg , ha ez a kiállító járásba tartozik, hol az illető karo»*í kötel oz«tt4* kiállítandó. Háború esetére a 1849 sept. 23-ki szabályzathoz képest, a díj melletti katonamentesség föltétlenül meg van szüntetve. Miért is ily esetben , mely a hadi nyilatkozvány megjelentével fordul elő, sem kiváltásra vonatkozó kérvénynek sem a fölmentetési díjnak elfogadtatnia nem szabad. Ellenben szolgáló katonák ajánlat utjáni díj melletti elbocsátása a legsürgetőbb szükség esetében még háború idejében is meg van engedve. Azonban ekkor az ez iránti tárgyalások az előirt formában a hadügyministeriumnak fölterjesztendők, melynek a határozat föntartva van. Szabályzat a háztulajdonosok számára a házbér-jövedelembevallások szerkesztése és beadása iránt. (Folytatás:) 8. §. A lakás számának, melyhez a házrész tartozik, pontosan meg kell egyezni avval, mely alatt a lakás a házbér-jövedelem feljelentésében előfordul. Azt tehát akkor is be lehet írni, ha a táblázat átalában s különösen a szabályzat 10. §. értelmében már elkészült. 9. §. A házbér jövedelmi táblázaton áll: a) a lakás vagy a külön kibérelt házrész folyó száma; b) a lakás fekvésének meghatározása; c) a részek feljelentése, melyeket a lakás magában foglal; d) az évenként egészben, s a törvényes kibérlési idő külön szakában közvetlenül bevett, vagy saját használat által megtakarított házbér ; e) ennek ezüstpénzre hozása 250 pftos pénzláb szerint; f) a bemondások helyességének igazolása a lakók részéről; g) a felvilágosító észrevétel; 10. § A házban levő minden lakás, valamint a háztulajdonostól külön egy bizonyos lakónak kibérlett egyes házrész is, p. o. bolt, mely magánosan van egy bizonyos lakónak bérbe adva, saját számot kap. A háztulajdonos tartozik a számot a lakás bejárásánál ismerhetőleg s könnyen olvashatóig, egyszermind tartósan felragasztatni vagy föliratni. E szám a házbér-jövedelmi táblázat illető rovatában, s a 8. §. rendeletéhez képest a házleirás rovatába iktattatik. 11. §. A lakás fekvésének meghatározása azon főrészek szerint történik, melyekből a lakás áll. Oly lakás p. o. melynek főrészei az első emeleten vannak, a fekvésre nézve első emeletinek iratik fel, habár ahhoz földszinti konyha és cselédszoba, egy második emeleti szoba, padlás st. eff. tartoznék is. 12. §. A részek bemondása, melyekből a lakás áll, azon számokkal történik, melyek alatt a részek a házleírásban előfordulnak, p. o. 1. 4. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 52. m. sz. december 3-án 1850 Előfizethetni helyben a kiadónál saját kereskedésében f nagyhid utcza 671. sz. a. Takácsyházban) és nyomdájában : (aldunasoron, kegyesrendiek épületében). Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Szerkesztői Iroda van: a Dunasor és halpincé sarkán 53. sz. a Néneshegyi ház 2.emeletében 2. ez. a 13. §. A házbér-jövedelem minden lakástól, s minden egy bizonyos lakónak kiadott lakrésztől egészben úgy iatik fel, a mint az 1850-ik évre a törvény által kiszabott, vagy szokásos bérlés és kibérlés külön időszakában s 1850-dik évre egészben valósággal jár. 14. §. A bérletidőszakoknak négy rovat van nyitva. Ezekbe az évnegyedes házbór ott iratik be, hol a bérletidőszak törvényesen vagy szokásból évnegyedes. Ha pedig a törvényes vagy szokásos bérletidőszak féléves volna, úgy a félévi házbér a második és negyedik évnegyed rovataiba iktattatik. Az „összeg“ rovatában aztán az egész évi jövedelem kitevendő. Hol sem törvény sem szokás által rendes bérletidőszakok megállapítva nincsenek, hanem a bérletek csak az év egy részében, s akkor is csak hónap, hét- vagy napszámra fordulnak elő, a háztulajdonos a házbért, mit az épület egész év folytán valósággal hozott, azzal együtt, mit az év végéig még remél, az összeg rovatában előadni tartozik. Vendéglők, melyek nap , hét vagy hó számra béreltetnek ki, vagy csupán ételadásra használtatnak, a házbér-jövedelemre nézve olyan lakások gyanánt veendők, melyekkel azokat egy sorba lehet tenni. 15. §. Házbérül nem csak a készpénzfizetést, mi e czim alatt valósággal ki van alkudva, hanem a lakbér fejében kikötött mindennemű tartozásokat is munkában, pénzben sat., számításba kell venni. Ha tehát valaki, p. o. egy lakásért 200 ezüst forintot fizet, de azon fölül még az adóhoz 20 fttal járul, s a házbér beszedését is minden díj nélkül magára vállalja, úgy a házbért nem lehet 200 ezüst forintra, hanem az említett mellékkötelezettségeket tekintve, p. o. 250 pftra kell tenni. A háztulajdonosnak ezen s hasonló esetükben mindig szem előtt kell tartania : milyen bérösszegért adná ki a lakást, ha ilyen mellékföltételek nem forognának föl, s a házbért aztán ezen összeg erejéig kell lelkiismeretesen bevallania. 16. §. Saját lakását is számításba kell vennie a háztulajdonosnak, még pedig azon összegig, melyen kiadná fogná, ha maga nem használná. Ugyanaz áll a ház egyes részeiről is, miket a tulajdonos maga használ. 17. §. Ha a lakás kerttel vagy bútorokkal adatik bérbe , úgy a kertért s bútorokért, ha erre nézve már magában a szerződésben nem tétetett kikötés, a kialkudott házbérből semmit se lehet levonni, az aránynak azonban az észrevételből ki kell tűnnie. Ebben ugyanis megemlikelik p. o. hogy a . . . számú lakás 1000 ezüst fton adatott ugyan bérbe, de minthogy benne 6 szoba, a háztulajdonos részéről, szükséges bútorokkal van ellátva, azon fölül a hozzá tartozó kert is átengedtetett használatra a lakónak, ezek fejében 200 ezüst forint lehajlik, következőleg a házbér csak 800 ezüst forintra megyen. 18. § A vallomás végén aztán valamennyi lakás és házrészek bérjövedelme összesitendő. 19. §. A váltópénzbe kialkudott házbért 250 pftos pénzláb szerint ezüst pénzre kell hozni, s ilyenben kitenni. 20. §. A lakások és házrészek végén e rovatokat is össze kell adni. 21. §. A házbér-jövedelem-bevallásokat a lakók az illető rovatban nevük aláírásával bizonyítói tartoznak A háztulajdonos e végre a házbér-vallomást mindenik lakóval közölni, s nekik a bemondás megtekintését megengedni köteles. Egyszersmind tartozik a háztulajdonos a f. évi October 30 ki rendeletét s különösen a 11. §. határozmányát mindenik lakóval tudatni. 22. § Azon esetekben, ha a lakók 1851. év folytán a lakást változtatnák, s erről a háztulajdonos tudomással bír, s még lehetséges a vallomás beadására kitűzött határidő alatt a feljelentést igazoltatni, úgy ennek meg kell történni. Ha azonban a háztulajdonos az ily lakó akkori tartózkodását nem tudná, vagy nem volna lehetséges igazolását kellő időben megszerezni, úgy ezt az észrevétel rovatában fel kell jegyezni. 23. §. Minthogy a bevallásnak a lakó részéről igazolás hiánya mindig szoros ellenőrködés szükségét vonja maga után, a háztulajdonos érdekében áll, azt megszerezni, hogy miatta kellemetlenebb utóvizsgálatoknak se legyen kitéve. 24. § A háztulajdonosok lelkiismeretes és őszinte vallomástételre annál inkább intetnek, minthogy ez helyvizsgálati ellenőrködés alá kerül, s hamis bevallások fölfedezése esetében a folyó évi October 30-ki rendelet 11. §. határozmánya kérlelhetlenül alkalmaztatni fogja. 25. §. Különösen szem előtt kell tartani a háztulajdonosnak, hogy a bérjövedelmet a ház mindennemű részeiről be kell mondania, akár valósággal kibérelve legyenek, akár maga által használtassanak, vagy lakatlan s használatban álljanak, első esetben ugyanis a valóságos házbér-jövedelemhez képest, a bér utolsó esetben pedig összehasonlítás útján, föltéve t. i. hogy a bérbeadás esete valósággal előfordul. 26. §. A lakások s házrészekre nézve, mellyek üresen állanak, s bérjövedelmük nem tudatik, a f. é. October 30—ki rendelet 12. §. határozmányai szerint fog, külön utón e végre kiadandó rendszabályokhoz képest, a házbér-adóbetudás (mentesítés) eszközöltetni, ugyanazon módon, mint az ideiglenes adómentesítések történnek. Csakhogy akkor mindjárt fel kell az észrevételek közé jegyezni, hogy — valamint az időt is, mióta — a lakás üresen áll. (Vége következik). NHMHIVATAL03 RÉSZ. Festi, dec. 2. §. Az utolsó napi tudósítások után ítélve, kül- és belügyeink egyaránt jobbra fordulnak. Ez kétséget nem szenved. Birodalmi kormányunk utólagi erélyes föllépése , mely nem hagyá kezeiből kisikamlani a kedvező pillanat előnyeit, és nem hagya időt az ellenfél kitérő politikájának végnélküli hosszabbítására, kétségkívül azon eredményre vezetend, melyet a hon minden polgára sóvárogva óhajtott, — t. i. a koczka elvetésére, a béke vagy harcz gyors eldöntésére. Mi — ez ügyet illetőleg — a kormánynyal egy értelemben, nem kételkedtünk kimondani, mikép a német kérdés máris élére állíttatott s oly stádiumba lépett, melyen minden visszavonulás kiszámithatlan következménynyel birandott az osztrák monarchia sorsára. És részint ezért, részint mivel az eldöntést halasztó állapot, mint az utolsó napok jelenségei tanusiták, sokkal félelmesb hatást gyakorol állami ügyeink folyamára, és sokkal gyorsabban emészti föl a birodalom szellemi s anyagi erejét, mint a legvéresb harczok kitörése , óhajtottuk, hogy mielőbb keresztülessünk a krisisen , akár a béke olajágainak, akár a harezmező babérjainak kivívása végett. Mivel pedig a politikai combinatiók több előnyt nyújtottak számunkra, mint elleneink nagyravágyó terveinek fölbizgatására, annál inkább kelle sietni a végelhatározással, s annál kevesbbé törődni az ellenfél intimidatiójával, melyről tudjuk , hogy a nagy szavakban mindig utánozhatlan vola. Ily okoknál fogva nem lehet, nem helyeselnünk a kormány utolsó lépéseit, melyeket, ha aljas üzérkedés és példátlan gyávaság nem lép bizonyos oldalról közbe — rögtön és kivétel nélkül üdvös siker koronáz külügyeinkben. Most már minden okunk van nyugodtabb lélekkel bevárni a bizalmas értekezletek gyors eredményeit, miután föl nem tehetjük, hogy a magára hagyott porosz status kétszeres visszalépése után, még harmad ízben is lelje kedvét a szinleges kihívásban. Ha e reményben csalatkoznánk — mit nem hiszünk — egyik kétségbevonhatóan nyereménynek tartanék azt, hogy a hitegetéseknek és kitérő rendszabályoknak nem volna többé helye, s nem sokára teljesülni látnék a sors végzéseit. Egyszersmind a megelégedés érzetével tapasztaltuk, miképp súlyos körülmények közt honunk belügyei sem hagyattak oly tespedésben, mint a külbonyodalmakkal, ha nem is igazolni, legalább indokolni lehetett. Apróbb sérelmeket mellőzve, a hon különféle vidékeiről nem hiányzanak —hitelt érdemlő — tudósítások, melyek rendkívüli serénységről szólnak a szervezeti munkálatok folytatásában. Azok szerint nem csekély fáradozások történtek a pátensek helyes megértetése, a közigazgatási hatóságok és a törvényszékek megállapítása körül. Más tájakon — hol a sérelmek kifoszyhatja— nők valának, — a panaszok nagyobbára elnémultak. És — ami a közönség megnyugtatására jótékony hatással bírandó nem hiányzanak városok és megyék, hol az annyiszor emlegetett népösszeírás modora ellen már nem történnek fölszólalások, mert kiki tetszése szerint választhatja ön számára a nemzetiségi rovatot, és nem kell többé megvívnia az e czélra kiküldött egyének akadékos túlbuzgalmával. — Mihelyt pedig az ábrándos hiú alapokkal fölhagytunk, csak egy lépés van hátra a közjólét valódi talpkövéhez. A hazafi örömmel üdvözli a visszatérő béke, nyugalom és megelégedés minden egyes előjeleit. Levelezések. Felső-Hernád mellékéről, nov. 28. A mihez a rőczei octoberi tanácskozmányban a murányvidékieknek sem joguk, sem bátorságuk nem volt: megtevők másfél hónappal azután. November közepén t. i. csakugyan rávették a már egészen gyönge Raisz Sámuel administrator urat a murányvidéki falusi papok, hogy magát és pedig általuk valóságos (?) superintended-