Magyar Hirlap, 1892. augusztus (2. évfolyam, 212-240. szám)

1892-08-27 / 236. szám

1892. augusztus 27. MAGYAR HÍRLAP asszonyának egyes csodáit ábrázoló freskók, a­me­lyeket Lotz Károly festett. A prímás megbízta Bogi­­sich esperest, hogy a még szükséges munkálatok elvégzéséről gondoskodjék; ő maga fog a kultusz­miniszternek előterjesztést tenni a templom belső berendezésének mielőbb való elkészítése tárgyában. •­ A herczegprímás ma reggel kocsin Esztergomba utazott, hogy székvárosa környékén érseki vizsgálatot tartson. Szeptember elején már újra visszatér a szé­kes fővárosba. «A szent anya.» Madridból írják, hogy Szerbia volt királynéja igen jól érzi magát Spanyol­­országban. Jelenleg San­ Sebastianban tartózkodik, a­hol igazi fejedelmi életet él és részt vesz a fő­rangú világ mulatságain. Nagyon kedveli a bikaviada­lokat. Hanem azért Natália exkirálynénak akad még ideje az irodalommal is foglalkozni és most végzi be a „ Szent anya» czimü regényét, mely még ez ősz­eléi fog megjelenni. Natália nem egyhamar fog meg­válni a spanyoloktól, kiket nagyon megkedvelt. Szep­temberben részt fog venni a Biarritzban épitett orosz kápolna fölszentelésén, azután Andalúziába megy a hosszabb ideig fog Szevillában és Granadá­ban tartózkodni. Többeknek bizalmasan elmondta, hogy valamikor életének leghőbb vágya volt meg­látni az Alhambrát. Valamikor az Alhambrát, most talán inkább­­ Belgrádot. Hymen. Hollós Károly állami tanítóképezdei tanár e hónap 25-én vezette oltárhoz Tintner Mariska kisasszonyt, a néhai Tintner Gyula mérnök­főnök leányát. Bernauer Arnold jövő hónap 4-én vezeti oltárhoz a budapesti dohány­ utczai templom­ban Glaser Lina kisasszonyt. Sewall asszony missziója. A női emanczi­­páczió lelkes hirdetője, May Wright Savall asszony átrándult Amerikából hozzánk, s be fogja járni Európa összes fővárosait, hogy felhívja kontinensünk női közönségét, vegyen részt jövő évben a chicagói világkiállítás alkalmával tartandó nemzetközi női kongresszuson, melynek főtárgya a női eman­­czipáczió lesz. Volt már Brüsszelben, Berlinben, Bázisban s talán eljön Budapestre is, de Lon­doniba nem megy el, mert azt tartja, hogy az angol nő nem szorul rábeszélésre, annyira­­ okos- Savall asszony egyébiránt egy női myc­eumnak az igazgatónője Indianapolissban és elnöke számos női szövetkezetnek, melyek együttvéve 2 millió ötszáz­ezer tagot számlálnak. Jubiláló osztályfőnök: A­­ Foncibre> pesti biztosító intézet tűz- és viszontbiztosító osztályának főnöke, Temesvári­ Imre, jövő hónap 1-én ünnepli az intézetnél való munkásságának 25. évfordulóját. A hőség vége. Mégis csak szép találmány a vihar. A múlt éjszaka szelíd förgetege után mára olyan kellemesen enyhe idő lett, hogy kívánni se lehet kü­lönbet. Valamivel két óra után támadt a múlt éjszakai vihar, mely két óra hosszat tartó, heves esővel járt. Egyszer lecsapott a villám is a fővárosban, de szeren­csére nagyobb kárt nem okozott s mindössze csak a pékerdő mellett most épülő heveny fertőző kórháznak az egyik kéményét döntötte is nagy szakértelemmel- Az épületre most villámhárítót csinálnak. Halálozások. Özvegy Lederer Edéné, szül. Preszburger Nanette e hónap 20-án 65 éves korá­ban, hosszas szenvedés után meghalt Budapesten. — Krom­pecher Kornélné szül. Biásy Herminát, teg­napelőtt temették el élénk részvét mellett a felkai temetőben. — Metz Amália asszony, Temesvár egyik előkelő úrnője, a­ki huszonöt ezer forintos alapít­ványt tett le jó érettségi vizsgálattal végzett temes­vári ifjak számára, élete hetvenedik évében meghalt. Lopás az igazságügyminisztériumban. Az igazságügyminisztérium házipénztára kárára elköve­tett lopás tettesét erélyesen nyomozza a rendőrség, de eddig eredménytelenül. Tegnapi czikkünknek meg­volt a kellő hatása, a­mennyiben még ma két zárral ellátott ily pénztárt szereztek be, hogy ezentúl még maga az igazgató se nyithassa ki a pénztárt egyedül. Ki is neveztek már egy ellenőrt és ennek adták át a másik zár kulcsát. Hogy a két tartalékkulcsot hová tették, azt most sem tudja senki. A derékszög. Az elhunyt Aradi Gerőről beszélik a következő anekdotát: A szegedi színház felszerelése a város költségére esett meg, de sok minden kellett volna még, a­mi persze a színigazgató számlájára ment. Aradi napokon át panaszkodott, hogy ezt sem adott a város, azt sem adott a város. Mikor az első próbán beállítot­ták a színfalakat, Kacziány Ödön festő két, hibásan be­állított díszletre vonatkozólag azt a megjegyzést tette, hogy azokat derékszögben kell elhelyezni s odamutatva­ így szólt Aradihoz: Hát hol itt a derékszög? Mire Aradi, a­ki nem volt jártas a mérnöki tu­dományokban, boszosan kiáltott fel: — No tessék! Ezt sem adott a város! A vetélytárs fülei. Beriad mellett történt — mint bukaresti levelezőnk írja — egy kis faluban. Fáradtan, porosan ballagott haza a csendes éjszaká­ban egy rezervista, a­ki leszolgálta fegyvergyakorla­tának idejét. Útközben haza gondolt, az asszonyra, a­kit bizonyára meg fog lepni, hogy férje ilyen késő éjjel zörgeti fel álmából. Kikapós a menyecske na­gyon, régóta gyanítja a férj, hogy a szomszédot szí­vesen látja a háznál. S a­mint így gondolkozva, háza elé ér, ott látja feküdni a kapu előtt a gyűlölt ve­­télytárst. Felébredt benne a katonavirtus, kirántotta a kést zsebéből és lenyisszantotta az alvó vetélytárs füleit. A megcsonkított embert még az éjjel a kór­házba vitték, a bosszuáló rezervistát pedig a töm­­löczbe kisérték. A hajdúböszörményi sikkasztás. A hajdú­böszörményi városi takarékpénztárnál történt nagy sikkasztásról lapunkban már bőven foglalkoztunk. Most azt írják, hogy Kovács Endre főkönyvelőt már el is fogták, a debreczeni ügyészség rendeletére. Teg­nap az igazgató, a pénztárnok és a segédkönyv­vivő is lemondtak állásaikról és így a takarék­­pénztárban már alig tudják elintézni a folyó ügye­ket. A betevők most tömegesen jelentkeznek pén­zükért, de ezt csak az alapszabályokban meghatá­rozott idő múlva kaphatják meg. Különben a pénz­készlet sem elegendő, mert csak 10—12.000 fo­rintra rúg. Nagy tűz Dobsinán. Tegnap este — mint levelezőnk írja — Dobsinán tűz keletkezett, a­mely olyan gyorsan terjedt, hogy egy-két óra múlva már nyolcz ház és négy csűr állott lángokban. A ki­­gyuladt épületek mind porrá égtek, a szobákban lévő bútorokkal és a csűrökbe takarított terméssel együtt. Mindamellett szerencse, hogy szélcsend volt, mert szeles időben elpusztulhatott volna az egész község. Pánszláv vádaskodások. A «Národnie No­­viny” czimű pánszláv lap nem régen azzal a nevet­séges váddal illette a felvidéki közművelődési egye­sületet, hogy az ínséges vidékekről nem humanitás­ból telepiti az Alföldre a szegény tót gyerekeket, hanem tisztán azért, hogy megmagyarositsa őket. El­mondotta a nevezett újság azt is, hogy a fiukat éheztetik, ütik, verik, kegyetlenül bánnak velük. Bár első pilanatra kitűnt a vád alaptalansága, mégis megindították az ügyben a vizsgálatot, mely annyira megczáfolta a vádakat, hogy ma már egy másik tót újság is, a budapesti «Slovenski Noviny» örömmel konstatálja, hogy az Alföldre telepített gyermekeknek a lehető legjobb dolguk van. A pánszlávok tehát hiába vádaskodtak, A kiszabadult oroszlán. A londoni Rams­­gate-czirkuszban tegnap óriási közönség volt. Egy állatszelidítő oroszlánjait bámulták, melyek nagy vasketreczben állottak a czirkusz közepén. A pro­­dukczió nagyszerűen sikerült. Mr. Gay pisztolyokat sütött el, tánczoltatta a fenevadakat, majd fejét az egyiknek torkába dugta. A közönség szorongva nézte a mutatványokat és szinte könnyebben lélegzett, mi­kor látta, hogy Gay távozni készül. De a­mikor az állatszeliditő kiugrott a ketreczből, egy oroszlán utána rohant és feltaszítva a ketrecz ajtaját, a kö­zönség közé ugrott. Iszonyú rémület keletkezett. Lármázva, jajgatva tolongott ki a közönség. Az oroszlánt hamarosan elfogták, mindazáltal két as­­­szony és egy gyermek megsebesült. Szerelmi dráma a síneken. Sátoralja-Ujhe­­lyen vidáman mulatozott Neurvirth János munkás Taszter István vasúti őr Juliska feleségével, a­kivel már hosszabb idő óta bensőbb viszonyt folytatott. A fiatal asszony kinyilatkoztatta, hogy válópert fog in­dítani az ura ellen, mert egyesülni akar a szerető­jével. Jászter neszét vevén az asszony szándékának, megesküdött, hogy a felesége soha se lesz törvényes neje Neuwirthnek. A szerelmes pár erre végletekre tökélte el magát. Neuwirth késsel támadta meg a vasúti síneken szolgálatot tevő vasúti őrt. Jászter viaskodni kezdett megtámadójával s dulakodás köz­ben az éppen arra haladó tehervonatra akart ugrani. Szerencsétlenségére azonban elvesztette az egyen­súlyt s a sínek közé zuhanva, a kerekek tökéletesen összetörték. Nem virthet a rendőrség letartóztatta s gyilkossági merényletéért törvény elé állította. Hidverő-gyakorlatok a fővárosban. Tegnap a Budapesten állomásozó műszaki csapatok az ó­budai hajógyári szigeten hídverő-gyakorlatokat tartottak, melyeknél jelen volt Lobkovitz herczeg hadtestparancsnok, Steinitzer vezérkari ezredes, Lauer műszaki ezredes és La Croix vezérőrnagy. A gyakorlatok jól sikerültek, a műszaki katonák ugyanis, a­kik rendes körülmények között nem is foglalkoznak tábori hidak készítésével, alig fél óra alatt 52 méter hosszú hidat építettek. Ezt a mun­kát a 20. század végezte a sziget északi csúcsánál Klotz kapitány parancsnoksága alatt. A sziget északi csúcsától délre a Seissl kapitány parancsnoksága alatt álló 14. század alig három óra alatt, csupán a szigeten talált anyagokból áthidalta a 14Q méter széles Dunaágat. E­közben még 40 kisebb­­nagyobb csónakon átkelési gyakorlatokat tartottak a Dunán. A hadtestparancsnok megdicsérte a katonák ügyességét. György király borai. Most, hogy a német császár a kumberlandi herczegnek visszaadta V. György, volt hannoveri király vagyonát, sokat be­szélnek arról, hogy György király borkészlete, mely a vagyon lefoglalásakor 30—40000 palaczkra rugott, most 7000 palaczkra olvadt le. A hivatalos körök végre is kénytelenek voltak nyilatkozni, nehogy azt higyjék, hogy tán Bismarck itta meg azt a sok bort. Kinyilatkoztatják, hogy csak 19212 palaczk bort foglaltak le s miután a pinczemester azt mondta, hogy ezek nagyrészét nem lehet sokáig eltartani 1870-ben és 1872-ben árverésen eladtak 12060 és fél palaczk bort. A pénzt a kezelési pénztárba be­szolgáltatták, a megmaradt bort pedig most átadták a kumberlandi herczegnek. Adrienne Lecouvreur levelei. A «Theátra Frangaise híres színésznőjét Scribe drámájából ná­lunk is sokan ismerik; kevesebben tudják, hogy e dráma meséje nem a fantázia terméke, hanem csak­nem minden részletében igaz valóság. A nagy tragi­­kának viszontagságteljes élete volt; sokat élt, sokat szeretett és­­ sokat szenvedett is. Mindezekre igen érdekes világot vet az az életrajz, melyet Georget Motivál, a «Comédie Frangaise» irattárnoka, e szín­ház levéltárából s a Bastille hivatalos irataiból vett adatok nyomán közelebb bocsátott közre, s a­mely tulajdonképpen nem más, mint hosszabb bevezetés a művésznő eddig kiadatlan leveleinek gyűjteményé­hez. Mind az életrajz, mind a levelek gyűjteménye, szerfelett gazdag, érdekes új adatokban. Figyelmün­ket különösen Simeon Bouret vallomásai kötik le, melyek azt mondják el, hogy de Bouillon herczegnő miként akarta megmérgeztetni a nagy művésznőt A kort élesen jellemző adalékok azok is, melyek Adrienne Lecouvreur halálára és temetésére vonat­koznak. A nagy tragikai művésznőt be nem szentelt földben, csaknem lopva temették el, csakis a hozzá legközelebb állók jelenlétében, nem volt ennek a te­metésnek sem fénye, sem vallásos szinezete. S mindez történt nem régebben, mint a mult század kö­zepe táján s nem másutt, mint Parisban, a modern czivilizáczió fészkében. Motivál néhány verses leve­lét is bemutatja a művésznőnek, de ezek a levelek csak arról tanúskodnak, hogy lehet valaki kitűnő művésznő s a mellett nagyon közepes, sőt valóban rossz poéta. A katakombák menyasszonya. Régente I01 czimmel rettenetes regényeket írtak, melyekben ban­diták, angol milliomosok és halálfejek játszották a főszerepet. A katakombák menyasszonyát pedig ren­desen a czigányok ifjú korában elrabolták, •>. nyakán egy törött medaillon van és végül kisül, hogy egy főherczeg gyermeke. Az a történet azonban, mely a római politikai és főrangú világban nagy feltűnést keltett, nem ily rikítóan regényes. Az ötvenéves Paolo Campelio gróf, a­ki Mária Bonaparte her­­czegnőnek volt férje, sokat járt a katakombákba, mert szenvedélyes régész, így meglátogatta a sant-calixti katakombákat is és ott egy fiatal leán­nyal találko­zott, a­ki anyja kíséretében járt ott s Campellonak, a legnagyobb szakértelemmel adott felvilágosítást a katakomba érdekességeiről. A szép és okos fiatal leány nagyon megtetszett a grófnak s kérdezősködé­­sére megtudta, hogy az, Guala államtanácsos leánya. A történet vége pedig az: a gróf néhány nap előtt Comoban oltárhoz vezette a «katakombák menyasz­­szonyát.» Nők statisztikája. Az a két ország, a­hol a nők legnagyobb tevékenységet fejtenek ki az ipar és földmivelés terén — az Autorité szerint — Fran­­czia és Olaszország. Francziaországban 10,352.000 munkás közül 4,415.000 a nő. Olaszországban mun­kásnők épp oly nagy számmal vannak, mint mun­kások s csak a földművelésnél 3,124.431 férfi mel­lett 2,048.954 nő talál állandó foglalkozást. Legke­vesebbet dolgoznak a nők az Egyesült­ Államokban. Lázadás a tömlöcz-épületben. Mint Rouen­­ből táviratoztak, e hónap 25-én a bonne rouvellei

Next