Magyar Hirlap, 1892. december (2. évfolyam, 332-361. szám)

1892-12-30 / 360. szám

10 MAGYAR HUN­bAF tÉÉfttty 1 t(m '' ' 1 ^ I ’■ ) 1892. deczember 30 tája alól, amennyiben más gabonaforrásokat nyitott meg a fogyasztása számára, másfelől pedig inkább hozzászokott a búza fogyasztásához. A mi szempon­tunkból mindkettő üdvös dolog. Temesvári czukorgyár létesítése van kilá­tásban. Mint­­ ugyanis temesvári levelezőnk írja, a temesvári takarékpénztár hajlandó ezt a rég projek­tált gyárat megalapítani, de csak szerény határok közt. A feltételek szerint a gyár évenként csak 400 ezer mm. répát dolgozna fel nyers czukorrá. A részvénytőke 700,000 frt volna, melyhez a takarék­­pénztár 400,000 forintot ad, a többi részvényt 200 frtjával pedig a környék répatermelői közt osztanák szét a répa­termény fejében; a termelő kötelezné magát, hogy­ részvényenként legalább két hold földön répát termel. Később azután czukorfinomítóval egészítenék ki a gyárat. A pesti könyvnyomda-részvénytársaság ma rendkívüli közgyűlést tartott, melyen Lévai­ Henriket választották meg a felügyelő-bizottságba Wahrmann Mór helyére. A szerb szerződés. Kálnolcy gróf külügy­miniszter és Simic szerb követ a külügyminiszté­riumban ma írták alá a deklarácziót, mely a régi szerződést 1893. évi junius végéig meghosszabbítja. Kereskedelmi m­anieáspénztárak. A buda­pesti kereskedők betegsegélyző-pénztárának igazga­tósága tegnap Fürst Jakab elnöklete alatt végrehajtó bizottsági ülést tartott. Körülbelül 550 ezer jelentette be személyzetét s a tagok száma már is körülbelül 2500 és még naponkint nagyszámú jelentkezések ér­keznek. A bizottság egyelőre hat orvosi állást rend­szeresített és ezekre megválasztották Heumann Adolf­ert mint főorvost és Rosenberg Jenő, Faragó Gyula, Káldor Bertalan, Braun Sándor és Rózsavöl­gyi Mór rendelő orvosokat. Kórházakul a vörös­kereszt-egylet kórházát, az izraelita kórházat és az üllői­ úti klinikákat szemelték ki. A pénztár újabban is felhívással fordul a kereskedőkhöz, hogy jelentsék be nála mielőbb alkalmazottjaikat.­­ A debreczeni kereskedők azon panaszkodnak, hogy a debreczeni kerületi pénztár megalakításánál őket nem vették figyelembe, holott az ő alkalmazottjaik is tagjai lesz­nek a törvény értelmében a kerületi pénztárnak. Ez ügyben már értekezletet is tartottak, amely a keres­kedelmi minisztert arra fogja küldöttség útján meg­kérni, hogy a munkáspénztárakról szóló törvény vég­rehajtását a debreczeni kereskedőkre nézve függes­­­sze föl mindaddig, amíg ők is megalakíthatják külön kereskedelmi munkáspénztárjukat. A déligyü­m­ülcs behozatala. Az eddig meg­tartott déligyümülcs-ár­verések Budapesten oly kedvező eredményt értek el, hogy ezentúl a magyar államvasutak a Fiiméből érkező déligyümölcs-ra­­kományokat nemcsak Budapestre, hanem egyes kocsirakományokat nagyobb vidéki városokba, így Aradra, Szegedre, Nagyváradra, Debr­ecsen­be, Pozsonyba fognak közvetlenül Fiuméból indítani elárverezés végett. Budapest áruforgalma. A főv. statisztikai hivatal jelentése szerint a múlt héten a fővárosba összesen 433.677 métermázsa árut hoztak. És pedig 16.026 métermázsa búzát, 2530 métermázsa rozst, 20.524 métermázsa árpát, 1437 métermázsa zabot, 13.675 métermázsa kukoricáját, 1493 métermázsa lisztet, 142.637 métermázsa kőszenet, 5651 méter­mázsa bort, 426 métermázsa szeszt és 353 méter­mázsa gyapjút. A fővárosból kivittek 268.012 mé­­termázsa árut. És pedig: 1112 métermázsa búzát, 2110 métermázsa rozst, 7488 métermázsa árpát, 1 métermázsa zabot, 719 métermázsa kukoriczát, 1020 métermázsa repetét, 72.554 métermázsa lisztet, 1348 métermázsa kőszenet, 15.368 métermázsa bort, 9297 méterm­ázsa szeszt és 1028 métermázsa gyap­jút. Ez év 50 hetében a fővárosba hoztak 28,333.556 métermázsa árut, kivittek pedig 15,252.930 méter­mázsát, a behozatal tehát a kivitelt 13,080.627 mé­termázsával haladja meg. Csődök: Jámbor R. temesvári kereskedő el­len a temesvári tvszék csődöt nyitott, elődb. Risztics János tömeggondn. Grosz Endre dr., bej. h. febr. 6., felsz. h. márcz. 10. Budapesti sertésvásár. (A budapest-kőbányai sertéskereskedelmi csarnok jelentése.) A létszám decz. 26-án 101.911 darab volt, decz. 27-én felhaj­tottak 2916 darabot, ugyanezen napon elszállítottak 2016 darabot s igy decz. 28-án készletben maradt 102.811 darab. Az árak változatlanul maradtak. Budapesti vágómarha-vásár. Deczember 29-én (Gróf Sámuel és fia ezég jelentése.) Fölhajtottak 404 darab magyar ökröt, 139 darab magyar tehenet, 631 darab szerb ökröket, 65 darab szerb tehenet, 11 darab bivalyt és 11 darab birkát, utólag bejelen­tettek 619 darabot, összesen 1880 darabot. A na­gyobb felhajtás és a csökkent hússzükséglet miatt a vásár lanyha volt és az árak 1 írttal méternázsán­­ként csökkentek. Elkeltek, jobb minőségű magyar ökrök 27—30 frton, középminőségű 24—26 frton, magyar tehenek 24—29 frton, szerb ökrök 23—30 frton, bivalyok 18—22 frton és bikák 24—2­1 frton métermázsánként élősúly szerint. Közlekedés: Új fuvarlevelek Az új vasúti üzletszabály­zattal egyidejűleg új fuvarlevél-minták is kerülnek forgalomba januárius 1-én. A hivatalos lap m­ai szá­ma e fuvarlevelekre vonatkozólag a kereskedelmi miniszter rendeletét közli, melynek főbb tételei a kö­vetkezők: A új kincstári bélyeggel­ ellátott fuvarlevelek alkalmazandók a belforgalomban és a nemzetközi for­galomban, kivéve Szerbiát, Bulgáriát és Törökorszá­got. A fuvarlevelek színe a teheráru-forgalom szá­mára fehér, a gyorsáruknál rózsaszínű. A blanketták ára a nemzetközi forgalomra darabonként Ul/2 kr, ezer darab 23 frt 18 kr; a belforgalomra a gyors­­áru fuvarlevelek és másodpéldányok ára 1000 dara­bonként 13 frt 12 kr, darabonként 1 és fél kr; a teheráru-fuvarlevelek és másodpéldányok ára pedig 1000 darabonként 9 frt. 22 kr, darabonként 1 kr. Ez árakban a bélyegilleték nincs beszámítva. A most forgalomban levő bélyegezett fuvarlevelek a belfor­­galomban jövő évi április 1-éig használhatók. A szlavóniai k­. é. vasut­társaság — mint eszéki tudósítónk táviratozza­ — ma tartotta Eszéken alakuló közgyűlését Kussevich főispán elnöklete alatt. Az igazgatóságba beválasztották Pejacsevich László grófot, Kussevich főispánt, Oladsik titkárt, Deutsch Lajost, Perczel Dezsőt, Haas Jakabot és Emilt, Reindl Sándort, Turkovics Károlyt, Benakovics Józsefet, Chamak alispánt, Normann Gusztáv grófot. A felügyelő-bizottságba: Rotter eszéki polgármestert, Gyurgyevics képviselőt, Deutsch Ferenczet, Czirák Ferenczet és Biró Jenőt. A vasúttársaság a most engedélyezett szlavóniai transverzális vasutat veszi át. A közgyűlés elhatározta, hogy Lukács keres­kedelmi miniszterhez és a horvát bánhoz köszönő táviratokat intéz a rég óhajtott vasút gyors létesí­téséért. Iiemuneráczió. A magy.kir. államvasutak igaz­gatósága újévi rem­unerácsiót állapított meg a buda­pesti pályaudvarok tisztviselői számára. A tisztvise­lők az újévi ajándékot bármikor felvehetik. Körutazási jegyek. A jövő nyáron uj, rend­kívül mérsékelt áru körutazási jegyeket fognak ki­adni, amelyekkel egészen új utazási irányt, az álta­lános turistaforgalomból eddig kizárt gyönyörű szép vidéket vonnak be a körutazási forgalomba. E kör­utazási jegyek Budapestről kiindulva Bossna-Bró­­don és Szerajevón át Meskoviczig vasúton, onnan külön szépen berendezett hajókon Fiuméba és Fiu­méból akár Bécsen keresztül, akár közvetlenül Buda­pestre vissza­szólnak. Az utazást e jegyekkel fordí­tott sorrendben is meg lehet tenni. Pénzügy. A bírói és közjegyzői letétek kamatlába. A pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter együt­­tesen két rendeletet adtak ki, melyben a­ bírói és közjegyzői letétek kamatlábát leszállítják. A pénz­ügyminiszter budget-beszédében is panaszkodott, hogy e letétek túlságosan terhesek az államkincstárra nézve s a most történt intézkedés erre a panaszra vezethető vissza. A két rendeletnek ez a szövege: 1. A megváltozott pénz- és hitelviszonyokra, való tekintettel a készpénzbeli bírói letétek kamatlábának megváltoztatását, illetve a jelenlegi hitelviszonyokkal való összhangzásba hozatalát elhatározván, a most említett bírói letétek kamatlábát az 1872. évi április hó 22-én 5872. P. M. szám alatt kelt pénz- és igaz­ságügyminiszteri rendeletben meghatározott és ké­sőbbi rendeletekben fentartott 4 °/C-ról 33/2%-ra le­szállítjuk, és a leszállított kamatláb melletti gyümöl­­csöztetés kezdetéül az 1892. év végéig bírói letétbe helyezett készpénzbeli összegekre nézve az 1893. évi julius hó 1-jét, az 1893. évi január hó 1-étől kezdve birói letétbe helyezett készpénzbeli összegekre nézve pedig a letéteményezés napját állapítjuk meg. Egye­bekben a bírói letétek kezelésére vonatkozó szabá­lyok érintetlenül maradnak. — Budapesten, 1892. évi deczember hó 16. Wekerle Sándor, Szilágyi Dezső. II. A birói letétpénztárakban kezelt készpénzbeli közjegyzői biztosítékoknak az 1880. évi 23598. számú pénzügyminiszteri körrendelettel kiadott uta­sítás (1880. évi Pénzügyi Közlöny 20. szám) 6. §-a, valamint, az 1880. évi 10539. számú igazságügymi­niszteri körrendelettel kiadott szabályrendelet (1880. R. T. 202. 1.) 7. §-a által 5 százalékkal megállapí­tott kamatlába a megváltozott pénz- és hitelviszo­nyoknak már nem felelvén meg, annak 4 százalékra való leszállítását elhatároztuk, és az ezen leszállí­tott kamatláb melletti gyümülcsöztetés kezdetéül az­­ 1892. év végéig letéti kezelés alá vett készpénzbeli közjegyzői biztosítékokra nézve az 1893. évi julius 1-jét, az 1893. évi január hó 1-jétől kezdve letéti kezelés alá vett készpénzbeli közjegyzői biztosíté­­kokra nézve pedig a letéteményezés napját, állapítjuk meg. Egyebekben a készpénzbeli közjegyzői biztosí­tékok letéti kezelésére nézve az érintetlenül hagyott eddigi szabályok irányadók. Budapesten, 1892. évi deczember hó 16-án. Wekerle Sándor, Szilágyi Dezső. Az osztrák-magyar bank főtanácsának mai ülésén a Tetschen-Bodenbachban felállítandó fiók­­intézet számára megállapították a személyi hitel ke­rületét. A bécsi és budapesti két főintézetet felha­talmazták, hogy a beszolgáltatott arany ellenében a beszolgáltató kívánságára bankjegyek helyett a fenn­álló készlethez képest a koronaérték aranyérmeiben is fizethessenek, de ily esetben fél promille díjat szedjen a két főintézet. A komáromi regale. Mint lapunknak telegra­­fálják, Komárom város törvényhatósága Rudnay Béla főispán elnöklete alatt ma délután rendkívüli közgyűlést tartott s azon a regále bérbevevése tár­gyában az állammal kötött szerződés jóváhagyását és a regále miként való kezelését tárgyalta. A tanács javaslatát, hogy t. i. a város közönségének az állam­tól évi 75.000 forintért 3 évre megkötött szerződését hagyja jóvá, a közgyűlés 23 szóval 4 ellen elfogadta. Ami pedig a kezelést illeti, házi kezelés alá veszi a regálét a város közönsége. A kezelés felügyeletével Tátray József polgármester elnöklete mellett Tuba János, Zigler Sándor és Kirchner Mihály tagokat bízta meg. A kisebbségben maradtak hevében Alike Károly ügyvéd a határozat ellen felebbezést jelentett be.­­ Ennek a felebbezésnek alig lesz foganata, már csak azért is, mert a közgyűlés határozatát idő híján sem lehet megváltoztatni. A postatakarékpénztár igazgatósága köz­hírré teszi, hogy a zárlati munkálatokra való tekin­tettel az intézet főpénztára deczember 31-ikén csak déli 12 óráig lesz nyitva. Pálinka-végeladás. Van már ilyen is jó Magyarországon. Alább közlünk — név és hely em­lítése nélkül — egy hirdetményt, amelyet egy vidéki lapból vágtunk ki s amely teljesen megmagyarázza, hogy mi az a pálinka-végeladás. A hirdetménynek ez a szövege: Alulírott tudatom a t. közönséggel, hogy regá­­lebérletem e hó végével megszűnik és mától fogva bezárólag f. hó 31-ik napjának esti 10 órájáig ma­gánfeleknek mindennemű szeszes italokat, u. m. ga­bona-, seprő­­s törkölypálinkát, magyar és franczia cognacot, brazíliai s jamaica-tearumot, szerémi szil­­voriumot, borovicskát, nagy választékú likőröket, stb. mindent a legjobb minőségben, regálcdíjmentesen, tetemesen leszállított árak mellett szolgáltatok ki. Ajánlom tehát a t. közönségnek, hogy a kínálkozó alkalmat megragadva, italszükségletét lehetőleg hosszabb időre beszerezni el ne mulas­sza, megje­gyezvén, hogy magántelek készletükben levő s saját szükségletükre szolgáló szeszes áruk után italmérő adót a törv­ értelmében nem tartoznak utánfizetni. Ez a hirdetés minden szónoklatnál, czikknél jobban tanúskodik amellett, hogy mily tarthatatlan a szeszadók értékesítésének mai rendszere és véget kell vetni — hacsak technikailag egyáltalán lehet­séges — az egész bérleti rendszernek, nemcsak a kizárólagos bérleteknek. Pedig az a kereskedő, aki ezt a hirdetést közölte­, aránylag még kedvező helyzet­ben van, de mit tesznek majd azok, akiknek sorsa fö­lött deczember 31-én határoznak majd? Akiknek pe­dig nem is csekély a száma. Értékpapírok elhelyezése. Az ultimo pro­­longáczió tőzsdénkén ezúttal valamivel drágább téte­lek mellett történt, mint a múlt hónap végén a­mi­nek magyarázata különben az év végén, beállni szokott általános nagyobbmérvü pénzszükségletben keresendő. A pénz különben a prolongálás utolsó napjaiban valamivel olcsóbb volt. Fizettek pedig: Magyar aranyjáradékért 2—1­1­.1 kr. reportot; magy. papirjáradék simán volt elhelyezhető; hitelbank report­­tétele 25—50 kr., leszámítoló banké 4—10 kr., jel­zálogbanké 15—20 kr., rimamurányi 10—20 kr. volt, valamennyi per januárius 15. Január végére prolongáltak állam­vasutat 35—50 kr. report- és déli vasutat 20—40 kr. deport-on. A terézvárosi tab.-pénztár megalakulása. A budapest-terézvárosi takarékpénztár ma délelőtt tartotta alakuló közgyűlését Schober Albert min. ta­nácsos elnöklete alatt. Az elnök ismertette az alakulás előzményeit , konstatálta, hogy a részvényeket tetemesen túljegyez­ték; a részvénytőke 33%-a s azonkívül alapítási költ­ségekre részvényenként 1—1 frt be van fizetve. Je­lentette továbbá az elnök, hogy az alapítók az első három évre a következőket nevezték ki igazgatókul: Tolnay Lajos, megyeri Krausz Izidor, Sámuel Lá­zár dr., Popper István, Lisele József, Török Sán­dor, Tenczer Pál, Auer Róbert, Egyedi Lajos. A közgyűlés úgy a jelentést, mint a társaság alapsza­bályait egyhangúlag elfogadta és megválasztotta a felügyelő-bizottságba: Schober Albert min. tanácsost, ' \

Next