Magyar Hirlap, 1893. február (3. évfolyam, 32-59. szám)
1893-02-26 / 57. szám
1893. február 26. urnak ezen intézkedése mozaikszerüleg van beillesztve az ő antichristianisztikus irányába. (Hosszantartó zajos derültség.) és egyszerűen kénytelen konstatálni azt, hogy hiába fognak itt az országgyűlés termében elhangzani oly felhívások, aminő elhangzott a múltkor a földmivelési tárcza tárgyalása alkalmával t. Bessenyei képviselő úr szájából, hogy t. i. a papság nemesítse a népnek az erkölcseit, mert ha azt látjuk, hogy az erkölcs és vallás szatírájára a vallásügyi miniszter úrtól elkezdve, az utolsó szolgabírósági írnokig a vallástalanságot hirdetik . . . (Nagy derültség és mozgás.) Földváry Elemér: Becsülje meg a reverendáját ! Vajay István: Kérem alázatosan, vagy igazam van, vagy nincsen. (Nagy derültség.) Földváry Elemér: Szégyen a házra az ilyen beszéd! Vajay István: Ha nincs, más alkalommal és más formában meg fognak a képviselő urak cáfolhatni. (Élénk felkiáltások: Nem vállalkozunk rá!) Különben az egész intézkedésnek másutt van a nyitja, és másutt van a megoldási kulcs, amit nem akar most bővebben fejtegetni. (Zaj.) Majd megérkezik annak is az ideje, hogy ezt bővebben taglalja, és akkor felderítse a valódi okot, amit a miniszter elhallgatott, mely őt intézkedésében vezérelte. A választ nem veszi tudomásul. Elnök : A házszabályok értelmében fel kell tennem a kérdést: méltóztatik-e a t. ház a miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Zajos felkiáltások minden oldalról: Egyhangúlag! Szavazzunk!) E kérdésben az egyhangú megállapodás oly határozottan nyilvánul, hogy kijelenthetem, hogy a t. ház... (Zajos felkiáltások minden oldalról: Szavazzunk!) Habár kétely nem lehet a t. ház megállapodása tekintetében, felkérem azon képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Mind fölállnak Vajay kivételével. Zajos éljenzés.) Ülés vége d. u. 2 órakor. MAGYAR HÍRLAP A koronák. — Külön tudósítónktól. — Körmöczbánya, febr. 20. Mult augusztus óta Körmöczbánya a világ egyik leggazdagabb városa. Ha nem is zsebében, de pénzverőintézetében megfordul Magyarország összes jövendőbeli pénze: vagy 255 millió korona értékű arany, ezüst, nikkel és bronz. A füstös, kormos kis bányaváros ontja világgá a rengeteg kincset. Mikor most féléve megérkeztek az első aranyszállitmányok, egész Körmöczbánya kicsődült a vasúthoz, nézni az ünnepies jelenetet, mikor a pénzverő-intézet tisztviselői katonai födezet alatt átveszik a nemes érczczel terhelt lepecsételt vagyonokat. Ma már föl sem tűnik, mikor a milliókkal megrakott szekerek a pénzverő felé vonulnak. A fantázia, mintha jóllakott volna, nem éhes többé. És alig gondol valaki a modern alkimista-műhelyre, ahol oly kemény munka folyik: csengő pénzzé változtatni az ormótlan érczrudakat. Pedig ez a proczedura igen érdekes. A nyers aranyat nyugtázva átveszi a pénztáros s először egy kisebb mennyiséget átad a főkémlőnek, ki próbát tesz s a tiszta, a szinarany-tartalmat meghatározza s kiszámítja a réz-mennyiséget, a melyet az aranyba keverni kell. A koronák tartalma 900 ezredrész arany és 100 ezredrész tiszta réz. A többszörös próba után az aranykészlet az olvasztóba kerül, hogy összeolvasztassék a kiszámított rézmennyiséggel a pokoli meleget árasztó kőüstökben. A szakférfiak egyhangú ítélete után, mely szerint a vegyülés tökéletes, megkezdődik a rudakba való öntés. Szegény munkások, valóban sajnálni valók, midőn, az iszonyú meleget kisugárzó üsthöz állva, mártogatják nagy merőkanalaikat s a formákba öntögetik a folyós aranyat, melyet mihelyt megszilárdult, kivesznek a formákból az ahoz való fogókkal és hideg vízbe mártanak. A keverést vezető két hivatalnok — minden szaknál, minden ágnál két hivatalnok őrködik — újra előveszi az aranyat s meghatározza, vajjon pontosan sikerült-e a törvényszabta keverés. Ez esetben egy darabkát átküld az első fémkémlőnek, hogy ő is határozza meg a keverék pontosságát. Igenlő jelentése után az aranyrudakat átszállítják a nyújtóba. Az alig 30 cm. hosszú és 5 cm. vastag aranyrudacska vonalzó-forma alakot nyer, amint a hengerek alul kikerült. Ez aranyszalagok — ha így lehet őket elnevezni — egy másik gép alá kerülnek, hogy belőlük a köralakú kések kimossék a korongalakú lapocskákat. A fenmaradt lyukas szalagok egykor pizétum czimén, az esztergomi prímást illették. A kerek lapocskák együttes súlyának megmérése után, a szalagok újra visszavándorolnak az olvasztóba, a kis korongok pedig a tisztítóba kerülnek, hol a reájuk ragadt olajat és egyéb szennyet lemossák. A csinos, fényes lapocskák most egy osztógépbe vándorolnak, ahol az érzékeny szerkezet súlynagyság szerint válogatja szét őket. Okos egy gép et! A lapocskák három vályún pottyognak kifelé: baloldalt a kelleténél könnyebbek, középen a megfelelők, a jobboldalon pedig a rendes súlynál nehezebbek. A könnyebbek visszavándorolnak az olvasztóba, a nehezebbek pedig a gyalu alá kerülnek. A rendes súlyú és meggyalult lapocskákat a reszelő népség veszi át. Több teremben, számos asztal körül ülnek a százakra menő munkások, — köztük leányok is, — minden munkás előtt egy kis mérleg áll, melynek egyik csészéjében van a koronának megfelelő nehezék, és a másik csészébe rakja a pontos súlyra lereszelendő koronalapocskát a mélyen hallgató munkás. Aztán faragcsál rajta mindaddig, mig a törvényszabta súly megvan. Ezek után következik a kész lapocskák tömeges mérlegelése, melynek többlet-súlyhatára igen szigorúan meg van határozva s melyről — hivatásánál fogva — felelős a vezető felügyelő. A sikeres ellenpróba után átszállittatják az újra megtisztított aranykorongokat a verőgépek alá, ahol egy gép perczenkinti ötvenkét ütéssel ugyanannyi kész koronát szolgáltat az államnak. Azaz hogy mégsem, mert minden egyes kész koronát még egyszer megvizsgálnak, vajjon nem szenvedett-e valami sérülést a verés közben. Evégből minden darab pénzt egyenkint külön-külön márványlapra dobnak s meghallgatják, vájjon megvan-e neki a kellő csengése. Ugyanis igen gyakran megesik, hogy verés közben az aranylapocska vagy meghasad, vagy öntés alkalmával hólyag támad benne. Miután az aranyakat újra megmérte az átvevő pénztár, hordókba fenekült a koronákat és lepecsételt vagyonok szállítják a kincset a budapesti központi pénzbarát. P. 19 IRODALOM. Károlyi Ferencz gróf és kora. A Károlyi grófok családjának buzgó történetírójától nagyszabású monografia jelent meg «Károlyi Ferencz gróf és kora 1705—1758» czimmel. Éble Gábor e könyvével, melyet a Károlyi nemzetség levéltárának adatai alapján irt, kiváló szolgálatot tett történetirodalmunknak, mert Károlyi Ferencz életének rajzolásával egyúttal igen érdekes és vonzó kultúrtörténeti képet állított elénk a 18-ik századbeli Magyarországról, annak társadalmi viszonyairól, politikai, katonai és gazdasági törekvéseiről. Maga Károlyi Ferencz élete is érdekes, kivált azért, mert Eble vonzóan festette annak interieurjeit, valamint azokat a XVIII-ik század politikai eseményeinek a momentumait is, melyek életével összefüződtek. A könyv, mely több egykorú okmányt és magánlevelet is közöl, nagy nyeresége monográfia irodalmunknak és kétségkívül fontos forrásmunka lesz a magyar szempontból is oly nagy horderejű XVIII-ik század történetének megírásánál. A Balkán czárnője, Ily czimü verses drámát irt pár évvel ezelőtt Nikita montenegrói fejedelem, s a folyó évben megjelent „Költő és tündér“ czimü verses drámával együtt, a mult hónapban a szerb akadémiai tagságra pályázott, de ellenfelével Risztics régenssel szemben egy szavazattal megbukott. A nisi színház múlt kedden adta elő A Balkán czárnőjét. A nagy diadalról táviratilag tudósították a drámaíró fejedelmet. Nikita ugyancsak, táviratilag köszönte meg, hogy drámáját végre színrehozták. Ő maga már régen előadatta volna, de szerény bugette nem engedi meg, hogy Czettinjében állandó színházat létesítsen. Pályázat szatírára. A pozsonyi Toldy-kör irodalmi bizottsága újólag megalakult. Tagjai: Rényi Rezső elnöksége alatt Thaly Kálmán, Ortvay Tivadar, Prém József, Tóth Sándor, Pávay Vajna Gábor dr., Kmety Károly, Wagner Lajos, Lendvay Benő dr., Kutrucz Rezső, Göllner Károly, Schönvitzky Bertalan dr., Ghyczy József és Albert József. A bizottság alakuló ülésében elhatározta, hogy a Toldy-kör száz frtot tűzzön ki verses szatírára. Az akadémia nagydíjja. Kié legyen? ez izgatja most az akadémikusokat. Pénteken tanácskoztak ebben a tárgyban az akadémikusok és a mi tanácskozásukról kiszivárgott, az egyszerűen meglepő és hihetetlen. Jókai, Mikszáth vagy Baksai valamely új könyvét, tehát ezúttal csakugyan érdemes munkát akarnak megjutalmazni. Hírünk szerint, csak igen jelentékeny kis frakczió az, mely Szász Károly valamely Jules Verne átdolgozása mellett foglal állást. Az akadémia ügyrendje t. i. nem eléggé világos, megkaphatja-e a nagy díjjat átdolgozás is, avagy csak tisztán eredeti munka? Gutius (Guthu Soma dr.) Kaczagó Themis czim alatt bocsátja közre humoros törvényszéki karczolatainak második kötetét, mely egyike a legérdekesebb és legmulatságosabb olvasmányoknak. A szerző a törvényszéki csarnokban ellesett igaz történeteket ir le jóizü humorral. A mű körülbelül tizenkét évnyi terjedelemben legkésőbb ez év április havában kerül ki a sajtó alól, több mint harmincz karczolattal. Az előfizetés 1 frt 50 kr, bolti ára 1 frt 80 kr. A kiadó Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) cs. és kir. udvari könyvkereskedése. Róna Béla költeményeinek második kiadására hirdet előfizetést. A pénzek (fűzött példányért 1 frt, kötöttért 2 frt) a szerzőhöz, Budapestre, hajós utcza 43. küldhetők. Körösi József külön lenyomatban közrebocsátotta az Eltótosodás és magyarosodás Hontmegyében czimü, F. K. M. E. lőcsei közgyűlésén felolvasott dolgozatát, mely a Budapesti Szemlében jelent meg. Verseskönyvek: Versényi György Klára czimü 142 oldalnyi kötetben adta ki legújabb költeményeit, melyek (ritka jelenség a mai világban!) egytől-egyig a boldog szerelmet zengik és magasztalják. A könyvnek nem egy lapjáról igazi melegség sugárzik és végesvégig jól esik hallani egy boldog ember énekét. A kötet ára 1 frt. — Arminius álnév alatt egy kis füzet vers jelent meg Budapesten. A huszonkét lírai vers között akad egy-két elég kellemes apróság. Hogyan védekezzünk a difteritisz ellen? czimü hasznos füzetet irt a nép számára Szendeffy Aladár dr. budapesti gyermekorvos. A Dobrowsky és Franke kiadásában megjelent 26 oldalnyi füzet ára 10 kr, száz példány 7 frt 50 kr, ezer példány 50 frt. Méltó a terjesztésre. A budapesti orvosok czim- és lakjegyzékének legújabb füzete megjelent. Szerkesztette Pesti Alfréd. Több mint 700 orvos neve van benne, de az adatok nem mindig pontosak. Három könyv. Könyv jelenik meg Magyarországon bőven, de olvasni való: kevés. Most egyszerre három könyvet is kaptunk, mely egyképpen pompás olvasni való. Az első: kitűnő újságíró kollegánk, Adorján Sándor munkája, a „Félhomályban” czimü tárczagyüjtemény. A második: Justh Zsigmondnak, a jeles elbeszélőnek uj regénye: „A pénz legendája“. A harmadik: „Fenyvesek között“ czimü novellakötet és írója Tutsek Anna, a kitűnő novellista és lapunknak is egyik kedvelt tárczaírója. Mind a három könyvről részletesen fogunk megemlékezni. Az Akadémiai Értesítő e havi füzetében a januárius 15-iki Széchenyi-fünnep összes beszédei olvashatók. Többi tartalma a számadások és költségvetés. Végén fényképi mása van a levélnek, melyet Wesselényi Miklós 1825. nov. 5-én az akadémia alapításáról Földváry Gáborhoz irt. Sulamith: Abban a fenséges és komor könyvben, melynek biblia a neve, van néhány rózsaszínű lap. A tragikusan nagyjelentőségű okmányok közé bekerültek egy király szerelmes versei, — az »Énekek éneke«. A biblia-fordítók és biblia-magyarázók, a könyv letéteményesei és őrizői egy kissé restellték a dolgot és a szerelmi dithirambusoknak allegorikus értelmét, sőt dogmatikus értékét akarták adni; mindhiába: Sulamith győzedelmeskedett és kecses alakja ott áll fantáziánk előtt egy sorban Jób, Jeremiás és Salamon király mellett. Kétségtelen, hogy ennek a bűbájos ókori kisasszonynak a dicsősége nemcsak a legrégibb, de egyszersmind a legnagyobb is mind amaz ifjú hölgyek dicsősége között, akikhez valaha verseket irtanak. ’ a női ideál legelső típusa a szerelmes férfi szív előtt. A zsidó Aphrodité, akiről szobor nem maradt mégis oly világosan áll fantáziánk előtt: szeme