Magyar Hirlap, 1893. május (3. évfolyam, 119-148. szám)
1893-05-21 / 139. szám
1893. május 71. A «Miday Plaisance«-on kora reggeltől késő estig sürü csoportokban hullámzott a tömeg. Mindenféle nép nyelvén lehetett ott beszédet hallani. A czivilizáltak között, kiket modern ruházatuk különböztetett meg a többiektől, ott mozogtak a félig barbárok, a Nílus vidékének fiai és leányai, perzsák és perzsa asszonyok, törökök és török nők, az utóbbiak egészen vagy félig elfátyolozva, marokkóiak, szudániak, japánok, japanézek, koromfekete négerek, mindannyian tarka nemzeti öltönyeikben. Mindannyian békés egyetértésben haladtak egymás mellett és ha megtörtént, hogy egy-egy pajkos chikagói fiú gúnyolni kezdette az idegeneket, a bántalmazott büszke megvetéssel tekintett reára, mintha csak azt mondaná: — Mégis mi vadak vagyunk a jobb emberek ! Az első napon mintegy félmillió ember látogatta meg a kiállítást, mely este pazarul meg volt világítva. Hunfalvi Hugó dr. MAGYAR HÍRLAP IRODALOM. Beniczkyné-Bajza Lenkének, a népszerű regényírónak apróbb novellái két kötetben Oscar von Knicken kitűnő fordításában megjelenik német nyelven. A kötetek czime: „Der Liebe Lust und Leid“; kiadta: J. Gundenfeld & Co. Berlinben. Egyházi írók csarnoka czimü 584 oldalnyi szép kötetben, melyet az egri érseki liczeum sajtója nyomtatott, Zelliger Alajos nagyszombati káplán és tanítóképző tanár összegyűjtötte az esztergom-főegyházmegyei papság irodalmi munkásságára vonatkozó adatokat. Nem kevesebb mint 752 iró-pap életrajza van meg a kötetben, a műnek teljes bibliográfiájával együtt. Zelliger nagy szorgalommal és gondos kutfőtanulmánnyal dolgozott a művön, amelyben az irodalomtörténetírók és könyvészek bizonyosan igen sok becses adatot fognak találni. Főképpen értékes a nagy apparátussal szerkesztett bibliográfiai rész s az életrajzok számos kútfő-idézete. Pázmán Péter műveinek felsorolása például egymaga négy apróbetűs oldalt foglal el. A könyv ára kötve 3 frt; díszpéldány 5 forint. Megrendelhető a szerzőnél Nagyszombatban. Rákóczi arczképe. Aagyar történelmi életrajzok legközelebbi füzete Rákóczi Zsigmond fejedelem kit mően színezett arczképét hozza. Ugyancsak ebben a füzetben fog megjelenni II. Ferdinánd Rákóczi részére kiadott amnesztia-levelének is, hű fakszimiléje. Öt nyelvű szótár. Somogyi Ede magyar, német, angol, franczia és olasz nyelvű szótárának második füzete is megjelent. A szótár 32 füzetben lesz teljes. Egy füzet ára 30 kr. — Tolsztoj a versírás ellen. Tolsztoj, a nagy orosz író, a napokban két fiatal orosz írónak, kik őt meglátogatták, egész nyíltan bevallotta, hogy ő nem szereti a poétákat és nem tartja jogosultnak a versírást. A dologban az a legérdekesebb, hogy a két fiatal ember közül az egyik maga is verseket ír, sőt kötetét el is küldötte Tolsztojnak. «Olvastam a kötetét — mondta a Tolsztoj poéta látogatójának — csaknem az egészet elolvastam. Hanem hát — megvallva az igazat — nemigen szeretek verseket olvasni. Nem szeretek pedig azért, mert a versek mindig akadályoznak a tiszta és világos kifejezésben. Minek korlátozni magunkat a mértékkel s a rímekkel, ha ugyanezt a gondolatot prózában is ki tudjuk fejezni? Ez éppen olyan, mintha én, mikor módomban van szabadon is járhatni, béklyókat kötnék a lábaimra és egy helyt kezdenék ugrándozni. Én munkáimban mindig világosságra és érthetőségre törekedtem s teljes életemben azon iparkodtam, hogy előadásomban úgy fejezzem ki a különböző árnyalatokat, hogy eszméimet bárki is minden fáradság nélkül, könnyen megérthesse. A versekben azonban a mérték és a rím kedvéért éppen az ellenkezőt kellene cselekednem. Ebből következik, hogy inkább prózában írjunk, mint versben. A verseket leginkább időtöltésből írják, tette hozzá Tolsztoj, de amint észrevette a költő elsavanyodott arczát, hirtelen fordulatot adott beszédének és így folytatta: «Természetesen, amit itt mondottam, az nem vonatkozik . . .» Később újra visszatért ugyanerre a tárgyra s azt mondta, hogy a poéták legnagyobb része fájdalomról, szeretésről, hazáról zeng, az eszük azonban azalatt egészen máson ár. Az őszinteség, ami pedig a fő, ritkán van meg a versekben, már pedig ezek nélkül mit érnek a nép szavak? A franczia társadalom czimű kötet jelent meg Alvinczy Sándortól Wodianer F. és fiai kiadásában. Ez a könnyűtolla tárczairó, ki szereti és ismeri a francziákat, minden különösebb eredetiségű retenziója nélkül mintegy fölfedezi a világ legszeretetreméltóbb nemzetét ama boldogtalanok számára, akik nem ismerik. Nem akar sokat markolni, de azért elég sokat fog, mert 23 kis tárczájában (ennyiből áll a könyv) köztudomású voltuk mellett is érdekes dolgokat csoportosít össze ügyesen. A 214 oldalnyi kötet ára 1 frt 50 kr; diszkötésben 3 frt. Versek. Irta Szabó Jenő, Nagy-Enyed, Bardi Károly kiadása. Szinte közhellyé vált már azt állítani, hogy a költészet kivész, mert a kor rideg, materialisztikus irányzata kiöli az érzéket a poézis iránt. És ebben van igazság, az olvasókat illetőleg, mert a verskötetek olvasóközönsége fogy, csakugyan fogy rettenetesen. De uj meg uj verskötetekben, uj meg uj poétákban nincsen hiány. És köztük nem egy, akinek a kötetét érdemes elolvasni. Ez utóbbiak közé soroljuk Szabó Jenő verseit is, melyek igazi érzésből fakadtak és a közvetlenség melegségével, néhol kissé szentimentálisan vannak megírva és becsessé teszi őket a vallásosság és hazaszeretet, mely belőlük az olvasó szivének szól. Orvosi dolgozatok. Az első belklinika gégeambulatoriumának tíz évi fennállása alkalmából készült dolgozatok egy kötetben gyűjtve megjelentek Irsai Artur dr. magántanár szerkesztésében. A kötet tizenkét, nagy szaktudoménynyal megirt értekezést tartalmaz a gégegyógyászat teréről. A kötetet — amely Korányi Frigyes tanárnak van ajánlva — Dobrovssky és Franke czég adta ki. 27 A „Péna lepiulása”” Irta: Justh Zsigmond. Kiadja: Singer és Wolfner. 1893. Egy nagyon érdekes, nagyon figyelemreméltó és genrejában, alapgondolatában s mindenekfelett felfogásában teljesen uj könyv. * «Mi mindketten a jövő Magyarországnak az anyaföldben gyökerező filozófiai világnézetét, szellemét keressük. Műve előszavában ezt írja a szerző Czóbel István barátjának, egy igen mély s teljesen magyar gondolkozónak, ki legközelebb fejezi be a «Turáni faj»-ról szóló nagy munkáját s kinek «Diodorus» álnév alatt irt politikai röpiratát oly kevéssé méltányolta a nagy közönség. Tehát, «a magyar szellemi világnézet keresését» tűzte ki a szerző czéljául. Nem tudom eléggé hangsúlyozni ez alapgondolat nagy voltát, különösen a mai korban, melyben, hogy Zola szavaival éljek, az íróknak oly kevéssé van kompakt világnézetük. Ha az ő pantheista istenében megboldogult Taine élne s a szerző, — kinek írói működését oly figyelemmel kisérte — e művét elolvasná, bizonyára mélyen meg lenne ragadva alapgondolatától s azt találná, hogy teljesen megegyezik az ő szubtilizált darwinista és a «race, moment, mineu»-t illető tanaival. Helyeslően csodálkoznék azon, hogy Magyarországon is végre akad oly annyira modern író, aki belátva azt, hogy a regényírónak, ha nem akar vaktában ődöngeni az irói életpályán, egységes világnézetet kell alkotni magának s — a Zola mintájára — cziklus írásába kell belefektetnie irói talentumát.S Justin előszava végén csakugyan be is jelenti a közönségnek, hogy igenis cziklust akar írni: első tanulmánya, a jelen könyv három dekadens arisztokrata typusnak a tragédiája, második tanulmánya a felső magyarországi pusztuló oligarcha világgal foglalkozik (ez már sajtó alatt van) a harmadik Erdéllyel, a negyedik pedig Budapesttel fog foglalkozni. Egy ötödik kötetben pedig valószínűleg mind e tanulmányok rezüméjét fogja kifejteni, vagyis azt, hogy az ellentétes (pusztuló vagy fejlődő) mozgásban levő társadalmi részek mily mértékben járulnak majd hozzá ama világnézet fejlődéséhez, mely egy a népével s igy a legmagyarabb ... A nép, az a mi magyar népünk! Mert Justh Zsigmond, igen helyesen, ehez tér vissza, s ettől várja, ennek tiszta, üde, igaz,, s minden hamisítástól mentes erejétől várja az uj Magyarország megalkotását.« A „kiválás genezise“ cziklusnak (az elnevezés kissé alkalmatlan) ez első tanulmánya Belényesy Mária grófnőnek naplóformában irt megdöbbentő története. E nő egy alapjában névé igaz teremtés, de a kinek ez igaz motívumait az atavisztikus dekadenczia s a környezet elnyomja, megmérgezi, s kinek felszín alatt levő mély lelkülete, e viharok közepette, mint a sülyedő hajó egyre mélyebbre ereszkedik, sötétebb régiókba s végre a fenékre ér, szóval el* bukik. Férjhez megy t. i. Bálványossy Sándor grófhoz,kitől aztán egy czinikus, intellektuális szörnyeteg Vezekényi Elek elcsábítja. Mind a három alak ultra modern s a legborzasztóbb betegségben: Bourget által „maladie de la volenté“-nak nevezett akarat-betegségben szenved. Szóval a» faj régi, kiélt; ez arisztokraták, kik megszokták azt, hogy az élet minden dús javait mintegy magától az ölükbe ontja, nem tudnak többé akarni s nem tudják a kifejlő tragédiát megakadályozni. Mindenekfelett látszik ez a férjen, ezen az eleinte kissé érthetetlen alakon, de akinek végrendelete aztán mindent megmagyaráz.• E büszke Bálványossy már házassága első hónapjaiban tudja, hogy felesége Vezekényi felé vonzódik s még sem tud semmit sem tenni — nem tud akarni, mert e tulajdonság kiveszett a dekadens fajból, nem tud kérni, mert gőgös hozzá s mert egyáltalán az sohse kért senkitől semmit ... És ez az ember, ki mint maga mondja, «egész életében sohase volt más, mint arisztokrata», utolsó levelében aztán mégis oly csodálatos mélységgel írja nejének, hogy «hajolj le a néphez s emeld fel magadhoz, . . . merits tőle (végtelen bölcseségétől) vigaszt s ne felejtsd el egy perczig se, hogy közelebb van hozzád minden másnál az anyaország határain belül ...» * Ismétlem, a Justh könyve egy igen nagy alapgondolat fundamentumán áll. Nagyon érdemes elolvasni. Nagy figyelemmel várjuk a cziklus következő tanulmányait. Pekár Gyula: TANÜGY. Az egyetemről. A tudományegyetemen az előadások a jövő hónap közepén megszűnnek. Június közepétől pedig julius hónap végéig megtartják az államtudományi vizsgákat és a szigorlatokat. A tanév végén Breznay Béla dr. megvizsgálja az összes egyetemi intézeteket. Szemléjét a jövő héten kezdi. Hoffmann József dr. e hónap 24-én déli tizenkét órakor tartja meg magántanári próbaelőadását a római jogból, a központi egyetem 7. számú tantermében. Kisfia Sörökt Kulán. A koronázási jubileum emlékére Kula község képviselőtestülete három községi kisdedóvoda felállítását határozván el, az első dedó e hónap elején megnyílt és már az első havi fennállása igen örvendetes tapasztalatokra vezette a községi kisdedóvók felügyelő-bizottságát. A bizottság — mint levelezőnk írja — abban állapodott meg, hogy a kisdedóvót, nem a kényszer útján, hanem egyszerű rábeszélés, felvilágosítás által fogja a közönséggel megkedveltetni. És a siker ez után is igen meglepő. Már az első héten 120 gyermek iratkozott be a dedóba. Érdekes, hogy eddig 32 magyar ajkú, 64 németajkú, 8 szerb és 4 bunyevácz dedóköteles gyermek iratkozott be, miből a kis dedónak Kula községében teljesítendő szép missziója is kitűnik. A tanítók hálája. A szepesi tanító-egyesület választmánya e hó 16-án tartott ülésén elhatározta, hogy azoknak a szepesvármegyei orsz. képviselőknek, akik a tanítók fizetését rendező törvényjavaslat tárgyalásakor az egyesületnek az országgyűléshez intézett kérvényét támogatták s a 300 frtos minimum ellen szavaztak, feliratilag köszönetet szavaz. Ugyanebből az ülésből Lakits Vendelt táviratilag üdvözölték. A fővárosi középkereskedelmi iskolák. A tanács tegnapi ülésében foglalkozott azzal a fővárosi középkereskedelmi iskolákra vonatkozó indítvánnyal, hogy ezek választassanak el a polgári iskoláktól és mint külön önálló iskolák szereztessenek. A tanács elfogadta ezt az indítványt és ily értelemben tesz előterjesztést a közgyűlésnek. Új igazgató. A pesti izr. hitközség a nemrég elhunyt Szántó Bleázár igazgató helyébe Halász Náthánt választotta meg, ki igazgatói minőségben a község leányiskolájánál működött. Tanító-árvák fölvétele. A magyarországi tanítók árvaházában (Budapest I. kerület alkotásáieza) az 1 893/4 évvel öt uj tanító-árvát vesznek fel. A kérvényeket junius 25-ig Tóth József kir. tanácsos, pestmegyei tanfelügyelőhöz, mint az árvaházi egyesület elnökéhez kell benyújtani. Bővebb felvilágosítást nyújt ez iránt a «Néptanítók Lapja,» melynek ez idei 39. számában az erre vonatkozó pályázati hirdetés közzé van téve.