Magyar Hirlap, 1893. május (3. évfolyam, 119-148. szám)

1893-05-21 / 139. szám

1893. május 71. A «Miday Plaisance«-on kora reggeltől késő estig sürü csoportokban hullámzott a tömeg. Minden­féle nép nyelvén lehetett ott beszédet hallani. A czi­­vilizáltak között, kiket modern ruházatuk különböz­tetett meg a többiektől, ott mozogtak a félig barbá­rok, a Nílus vidékének fiai és leányai, perzsák és perzsa asszonyok, törökök és török nők, az utóbbiak egészen vagy félig elfátyolozva, marokkóiak, szudá­­niak, japánok, japanézek, koromfekete négerek, mind­annyian tarka nemzeti öltönyeikben. Mindannyian békés egyetértésben haladtak egymás mellett és ha megtörtént, hogy egy-egy pajkos chikagói fiú gú­nyolni kezdette az idegeneket, a bántalmazott büszke megvetéssel tekintett reára, mintha csak azt mondaná: — Mégis mi vadak vagyunk a jobb em­berek ! Az első napon mintegy félmillió ember láto­gatta meg a kiállítást, mely este pazarul meg volt világítva. Hunfalvi­ Hugó dr. MAGYAR HÍRLAP IRODALOM. Beniczkyné-Bajza Lenkének, a népszerű regényírónak apróbb novellái két kötetben Oscar von Knicken kitűnő fordításában megjelenik német nyelven. A kötetek czime: „Der Liebe Lust und Leid“; kiadta: J. Gundenfeld & Co. Berlinben. Egyházi írók csarnoka czimü 584 oldalnyi szép kötetben, melyet az egri érseki liczeum sajtója nyomtatott, Zelliger Alajos nagyszombati káplán és tanítóképző tanár összegyűjtötte az esztergom-főegy­házmegyei papság irodalmi munkásságára vonatkozó adatokat. Nem kevesebb mint 752 iró-pap életrajza van meg a kötetben, a műnek teljes bibliográfiájával együtt. Zelliger nagy szorgalommal és gondos kutfő­­tanulmán­nyal dolgozott a művön, amelyben az irodalomtörténetírók és könyvészek bizonyosan igen sok becses adatot fognak találni. Főképpen értékes a nagy apparátussal szerkesztett bibliográfiai rész s az életrajzok számos kútfő-idézete. Pázmán Péter mű­veinek felsorolása például egymaga négy apróbetű­s oldalt foglal el. A könyv ára kötve 3 frt; díszpél­dány 5 forint. Megrendelhető a szerzőnél Nagyszom­batban. Rákóczi arczképe. A­­­agyar történelmi életrajzok legközelebbi füzete Rákóczi Zsigmond fejedelem kit mő­en színezett arczképét hozza. Ugyan­csak ebben a füzetben fog megjelenni II. Ferdinánd Rákóczi részére kiadott amnesztia-levelének is, hű fakszimiléje. Öt nyelvű szótár. Somogyi Ede magyar, német, angol, franczia és olasz nyelvű szótárának második füzete is megjelent. A szótár 32 füzetben lesz teljes. Egy füzet ára 30 kr. — Tolsztoj a versírás ellen. Tolsztoj, a nagy orosz író, a napokban két fiatal orosz írónak, kik őt meglátogatták, egész nyíltan bevallotta, hogy ő nem szereti a poétákat és nem tartja jogosultnak a versírást. A dologban az a legérdekesebb, hogy a két fiatal ember közül az egyik maga is verseket ír, sőt kötetét el is küldötte Tolsztojnak. «Olvastam a kötetét — mondta a Tolsztoj poéta látogatójának — csaknem az egészet elolvas­tam. Hanem hát — megvallva az igazat — nem­­igen szeretek verseket olvasni. Nem szeretek pe­dig azért, mert a versek mindig akadályoznak a tiszta és világos kifejezésben. Minek korlátozni ma­gunkat a mértékkel s a rímekkel, ha ugyanezt a gondolatot prózában is ki tudjuk fejezni? Ez éppen olyan, mintha én, mikor módomban van szabadon is járhatni, béklyókat kötnék­ a lábaimra és egy helyt kezdenék ugrándozni. Én munkáimban min­dig világosságra és érthetőségre törekedtem s teljes életemben azon iparkodtam, hogy előadásomban úgy fejezzem ki a különböző árnyalatokat, hogy eszméi­met bárki is minden fáradság nélkül, könnyen meg­érthesse. A versekben azonban a mérték és a rím kedvéért éppen az ellenkezőt kellene cselekednem. Ebből következik, hogy inkább prózában írjunk, mint versben. A verseket leginkább időtöltésből írják, tette hozzá Tolsztoj, de amint észrevette a költő elsava­­nyodott arczát, hirtelen fordulatot adott beszédének és így folytatta: «Természetesen, a­mit itt mondot­tam, az nem vonatkozik . . .» Később újra vissza­tért ugyanerre a tárgyra s azt mondta, hogy a poé­ták legnagyobb része fájdalomról, szeretésről, hazá­ról zeng, az eszük azonban azalatt egészen máson­­ ár. Az őszinteség, ami p­edig a fő, r­itkán van meg a versekben, már pedig ezek nélkül mit érnek a nép szavak? A franczia társadalom czim­ű kötet jelent meg Alvinczy Sándortól Wodianer F. és fiai kiadá­sában. Ez a könnyűtolla tárczairó, ki szereti és is­meri a francziákat, minden különösebb eredetiség­ű retenziója nélkül mintegy fölfedezi a világ legsze­retetreméltóbb nemzetét ama boldogtalanok számára, akik nem ismerik. Nem akar sokat markolni, de azért elég sokat fog, mert 23 kis tárczájában (ennyiből áll a könyv) köztudomású voltuk mellett is érdekes dol­gokat csoportosít össze ügyesen. A 214 oldalnyi kö­tet ára 1 frt 50 kr; diszkötésben 3 frt. Versek. Irta Szabó Jenő, Nagy-Enyed, Bardi Károly kiadása. Szinte közhel­lyé vált már azt állí­tani, hogy a költészet kivész, mert a kor rideg, ma­­terialisztikus irányzata kiöli az érzéket a poézis iránt. És ebben van igazság, az olvasókat illetőleg, mert a verskötetek olvasó­közönsége fogy, csakugyan fogy rettenetesen. De uj m­eg uj verskötetekben, uj meg uj poétákban nincsen hiány. És köztük nem egy, akinek a kötetét érdemes elolvasni. Ez utóbbiak közé soroljuk Szabó Jenő verseit is, melyek igazi érzésből fakadtak és a közvetlenség melegségével, néhol kissé szentimentálisan vannak megírva és be­csessé teszi őket a vallásosság és hazaszeretet, mely belőlük az olvasó szivének szól. Orvosi dolgozatok. Az első belklinika gége­­ambulatorium­ának tíz évi fennállása alkalmából ké­szült dolgozatok egy kötetben gyűjtve megjelentek Irsai Artur dr. magántanár szerkesztésében. A kötet tizenkét, nagy szak­tudomén­ynyal megirt értekezést tartalmaz a gégegyógyászat teréről. A kötetet — a­mely Korányi Frigyes tanárnak van ajánlva — Dobrovssky és Franke czég adta ki. 27 A „Péna lepiulása”” Irta: Justh Zsigmond. Kiadja: Singer és Wolfner. 1893. Egy nagyon érdekes, nagyon figyelemreméltó és genrejában, alapgondolatában s mindenekfelett fel­fogásában teljesen uj köny­v. * «Mi mindketten a jövő Magyarországnak az­­ anyaföldben gyökerező filozófiai világnéz­etét, szelle­mét keressük.­­ Műve előszavában ezt írja a szerző Czóbel István barátjának, egy igen mély s teljesen magyar gondolkozónak, ki legközelebb fejezi be a «Turáni faj»-ról szóló nagy munkáját s kinek «Diodorus» ál­név alatt irt politikai röpiratát oly kevéssé méltá­nyolta a nagy közönség. Tehát, «a magyar szellemi világnéz­et keresését» tűzte ki a szerző czéljául. Nem tudom eléggé hangsúlyozni ez alapgondolat nagy voltát, különösen a mai­­ korban, melyben, hogy Zola szavaival éljek, az íróknak oly kevéssé van kompakt világnéz­etük. Ha az ő pantheista istenében megboldogult Taine élne s a szerző, — kinek írói működését oly figyelemmel kisérte — e művét el­olvasná, bizonyára mélyen meg lenne ragadva alapgondolatától s azt találná, hogy teljesen meg­egyezik az ő szubtilizált darwinista és a «race, moment, min­eu»-t illető tanaival. Helyeslően csodál­koznék azon, hogy Magyarországon is végre akad oly annyira modern író, aki belátva azt, hogy a re­gényírónak, ha nem akar vaktában ődöngeni az irói életpályán, egységes világnéz­etet kell alkotni magá­nak s — a Zola mintájára — cziklus írásába kell belefektetnie irói talentumát.­­S Justin előszava végén csakugyan be is jelenti a közönségnek, hogy igenis cziklust akar írni: első tanulmánya, a jelen könyv három dekadens arisztokrata typusnak a tragédiája, második tanulmánya a felső magyarországi pusztuló oligarcha világgal foglalkozik (ez már sajtó alatt van) a harmadik Erdél­lyel, a negyedik pedig Budapesttel fog foglalkozni. Egy ötödik kötetben pedig valószínűleg mind e tanulmányok rezüméjét fogja kifejteni, vagyis azt, hogy az ellentétes (pusztuló vagy fejlődő) moz­gásban levő társadalmi részek mily mértékben járul­nak majd hozzá ama világnéz­et fejlődéséhez, mely egy a népével s igy a legmagyarabb ... A nép, az a mi magyar népünk! Mert Justh Zsigmond, igen helyesen, eh­ez tér vissza, s ettől várja, ennek tiszta, üde, igaz,, s minden hamisítás­tól ment­es­ erejétől várja az uj Magyarország meg­alkotását.« A „kiválás genezise“ cziklusnak (az elnevezés kissé alkalmatlan) ez első tanulmánya Belényesy Má­ria grófnőnek naplóformában irt megdöbbentő tör­ténete. E nő egy alapjában névé igaz teremtés, de a kinek ez igaz motívumait az atavisztikus dekaden­­czia s a környezet elnyomja, megmérgezi, s kinek felszín alatt levő mély lelkülete, e viharok közepette, mint a sülyedő hajó egyre mélyebbre ereszkedik, sötétebb régiókba s végre a fenékre ér, szóval el* bukik. Férjhez megy t. i. Bálványossy Sándor gróf­hoz,­­kitől aztán egy czinikus, intellektuális szörnye­teg Vezekényi Elek elcsábítja. Mind a három alak ultra­ modern s a legborzasztóbb betegségben: Bourget által „maladie de la volenté“-nak nevezett akarat-betegségben szenved. Szóval a» faj régi, kiélt; ez arisztokraták, kik megszokták azt, hogy az élet minden dús javait mintegy magától az ölükbe ontja, nem tudnak többé akarni s nem tudják a kifejlő tragédiát megakadályozni. Mindenekfelett látszi­k ez a férjen, ezen az eleinte kissé érthetetlen alakon, de akinek végrendelete aztán mindent megmagyaráz.­­• E büszke Bálványossy már házassága első hónapjaiban tudja, hogy fele­sége Vezekényi felé vonzódik s még sem tud sem­mit sem tenni — nem tud akarni, mert e tulajdon­ság kiveszett a dekadens fajból, nem tud kérni, mert gőgös hozzá s mert egyáltalán az sohse kért senkitől semmit ... És ez az ember, ki mint maga mondja, «egész életében sohase volt más, mint arisztokrata», utolsó levelében aztán mégis oly csodálatos mély­séggel írja nejének, hogy «hajolj le a néphez s emeld fel magadhoz, . . . merits tőle (végtelen bölcse­­ségétől) vigaszt s ne felejtsd el egy perczig se, hogy közelebb van hozzád minden másnál az anya­ország határain belül ...» * Ismétlem, a Justh könyve egy igen nagy alap­­gondolat fundamentumán áll. Nagyon érdemes elol­vasni. Nagy figyelemmel várjuk a cziklus következő tanulmányait. Pekár Gyula: TANÜGY. Az egyetemről. A tudományegyetemen az előadások a jövő hónap közepén megszűnnek. Jú­­nius közepétől pedig julius hónap végéig megtartják az államtudományi vizsgákat és a szigorlatokat. A tanév végén Breznay Béla dr. megvizsgálja az ös­­­szes egyetemi intézeteket. Szemléjét a jövő héten kezdi. Hoffmann József dr. e hónap 24-én déli tizenkét órakor tartja meg magántanári próbaelő­adását a római jogból, a központi egyetem 7. számú tantermében. Kisfia Sö­rökt Kulán. A koronázási jubileum emlékére Kula község képviselőtestülete három köz­ségi kisdedóvoda felállítását határozván el, az első dedó e hónap elején megnyílt és már az első havi fenn­állása igen örvendetes tapasztalatokra vezette a köz­ségi kisdedóvók felügyelő-bizottságát. A bizottság —­ mint levelezőnk írja — abban állapodott meg, hogy a kisdedóvót, nem a kényszer útján, hanem egyszerű rábeszélés, felvilágosítás által fogja a közönséggel megkedveltetni. És a siker ez után is igen meglepő. Már az első héten 120 gyermek iratkozott be a de­­dóba. Érdekes, hogy eddig 32 magyar ajkú, 64 né­metajkú, 8 szerb és 4 bunyevácz dedóköteles gyer­mek iratkozott be, miből a kis dedónak Kula közsé­gében teljesítendő szép missziója is kitűnik. A tanítók hálája. A szepesi tanító-egyesület választmánya e hó 16-án tartott ülésén elhatározta, hogy azoknak a szepesvármegyei orsz. képviselőknek, akik a tanítók fizetését rendező törvényjavaslat tár­gyalásakor az egyesületnek az országgyűléshez inté­zett kérvényét támogatták s a 300 frtos minimum ellen szavaztak, feliratilag köszönetet szavaz. Ugyan­ebből az ülésből Lakits Vendelt táviratilag üdvö­zölték. A fővárosi középkereskedelmi iskolák. A tanács tegnapi ülésében foglalkozott azzal a fővá­rosi középkereskedelmi iskolákra vonatkozó indít­­ván­nyal, hogy ezek választassanak el a polgári is­koláktól és mint külön önálló iskolák szereztesse­nek. A tanács elfogadta ezt az indítványt és ily értelemben tesz előterjesztést a közgyűlésnek. Új igazgató. A pesti izr. hitközség a nem­rég elhunyt Szántó Bleázár igazgató helyébe Halász Náthánt választotta meg, ki igazgatói minőségben a község leányiskolájánál működött. Tanító-árvák fölvétele. A magyarországi tanítók árvaházában (Budapest I. kerület alkotás­áieza) az 1­ 893/4 évvel öt uj tanító-árvát vesznek fel. A kérvényeket junius 25-ig Tóth József kir. tanácsos, pestmegyei tanfelügyelőhöz, mint az árvaházi egye­sület elnökéhez kell benyújtani. Bővebb felvilágosí­tást nyújt ez iránt a «Néptanítók Lapja,» melynek ez idei 39. számában az erre vonatkozó pályázati hirdetés közzé van téve.

Next