Magyar Hirlap, 1893. október (3. évfolyam, 271-301. szám)

1893-10-08 / 278. szám

1893. október 8. 1200-ra, az alorvosé 500-ról 600-ra, a Mayer-árva­­házi igazgatóé 1200-ról 1400-ra, a községi szeretet­­házi igazgatóé 1400-ról 1600-ra, a férfi­nevelőé 600-ról 800-ra, az írnoké 400-ról 600-ra, a kere­­pesi-uti köztemető igazgatójáé 1000-ről 1500-ra, az ellenőré 800-ról 1000-re, az írnoké 600-ról 700-ra. A többi törzsfizetések változatlanul maradnak. Az új Dunahidak ügyében a kereskedelmi mniniszter ma leiratot intézett a fővároshoz, amelyben k­özli, hogy a hídépítéssel kapcsolatos összes kérdé­sek rendezése végett a kereskedelmi, pénzügyi, bel­ügyi minisztériumok, a közmunkatanács és a főváros képviselőiből álló vegyes­ bizottságot hitt össze, ne­hogy az ügyek rendes úton való tárgyalása mellett az intézkedések halasztást szenvedjenek. Felhívja a miniszter a fővárost, hogy a saját megbízottjait minél előbb nevezze meg. A főváros költségvetése. A főszámvevő elkészítette és bemutatta a tanácsnak az 1894. évi költségvetés-tervezetet. E szerint a rendes kiadások összege 10.647,210 frtban, a rendkívülieké 1.417,839 frtban, a ren­des bevételek összege 10.724,147 frtban, a rend­kívülieké 63,900 frtban állapíttatnék meg, vagyis a jövő évre a főszámvevő 1.277,002 frt hiányt irányoz elő. A nagy defic­it, mely itt kimutatva van, amint látjuk, a rendkívüli költségeknél fordul elő, mert a rendes kiadások és bevételek össze­hasonlítása még 76,937 frtnyi felesleget ered­ményez. A rendkívüli kiadásoknál azonban igen tetemes összegek vézettek a budgetbe fel, a­melyek eddigelé nem képezték a város kiadá­sait, de a közgyűlés által négy részben megsza­vazva, a budgetbe most felveendők voltak. Ilyenek: hivatalok újjászervezésére és a sze­mélyzet létszámának emelésére 250,000 frt, továbbá az orsz. kiállítás költségére 1896-ra 100,000 frt, a Szabó és Grünwald czégnek kártérítés czéljára 46,334 frt, a nemzetközi közegészségi és demográfiai kongresszusra 1,051,000 frt, ezenkívül adakozások számos szoborra stb. Ezek szerint az 1.277,002 frt hiány az évköz­ben megszavazott kisebb-nagyobb összegekből kerül­tek ki. Ebben azonban nincs meg a fizetések általá­nos rendezése, amire mintegy félmillió forint szük­ségeltetik. Így erre, valamint a két. elöljáróságok újjá­szervezésénél még felmerülő többletre a költségve­tésben fedezet nincsen; a defic­it lehető elenyész­­tetése c­éljából valószínűleg a községi pótadó eme­léséhez fog fordulni a főváros, amit azonban a közönség érdekében a leghatározottabban kárhoz­tatnunk kell. Az egyensúly helyreállítása csakis a kiadások apasztása által történjék. TÖRVÉNYSZÉK: Bokross Elek pere. A Bokross-Montbach féle ügy a Bokross szerencsétlen halálával még nincs befejezve. Az elhunytnak családja ugyanis hamis vád miatt feljelentést tett Montbach ellen. A végrendelethamisítók bünpörében Hoff­­mann Teréz és társai csak hétfőn fogják a tör­vényszék ítéletét meghallani, mert mára nem készül­hetett el Szilva bíró az ítélet megszerkesztésével. Kap­csolatosan megemlítjük, hogy Kiss István jászbe­rényi ügyvédet, a­ki váltóhamisítás miatt feljelen­tette magát, a törvényszék tegnap szabad­lábra helyezte. Ebben az ügyben még a károsult felet, va­lamint ennek a jogi képviselőjét is ki fogja még hallgatni a bíróság. Adutt. A híres váltóhamisító, Adutt Sicco a törvényszéknek elmarasztaló ítélete ellen semmiségi panaszt jelentett be társaival együtt. A törvényszék — mint Bécsből jelentik, — ma ezt a panaszt visszautasította, a felebbezésre vonatkozólag pedig holnap határoz majd. _____ NYILT-TÉR. [E rovatban foglaltakért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.) MAGYAR HÍRLAP „Szt.­Lukácsfürdő“részvény­társaság. Téli és nyári gyógyhely. Helyi zuh­anykezelés meleg ásványvízzel, iszapborogatás, téli iszapfürdők és lakásokról küld prospectust díjmen­tesen az igazgatóság. 779 & ÜZLET MEGNYITÁS. Van szerencsénk tisztelettel jelenteni, hogy IV. ker., Deák Perencz-utcza 19. sz. a. egy szűcs- és szörme-áru-ü­zletet nyitottunk. Mint a megszűnt Spitzer testvérek czég főmunkatársai a legkiválóbb szakismereteket magunknak elsajátítottuk és rak­tárunkat első forrásokból figyelemmel választott czikkekkel szűcs és szeruie-confectio árakban dúsgazdagon felszereltük. Sikerült továbbá saját műtermünk részére jeles szak­avatott munkaerőket elnyerni, miáltal is nemcsak minden­nemű kész szűcs árukkal szolgálhatunk, hanem megrendelé­seknek mérték szerint, a legszigorúbb kívánalmakhoz képest, szolid és pontosan megfelelhetünk. — Számos látogatásért esedezve, ajánljuk magunkat. Mély tisztelettel 8490 FREUD és CZ­IRING szűcs- és sző­rme-áruk raktára IV. ker., Deák Ferencz-utcza 19. szám. iírnil­igjftmlnk­ás: felvételre kerestetik, ajánlatok Weiner és Grünbaum-hoz cs. és k. magy. kir. udvari szabók, 8497 Budapest, IV., váczi-utcza 27. ÜTSzüáf­i Arthur Károly ügyvédi íródig­át 8493 71 te., Eötvös­ Éva 39. sz. Él­ekjezts át 9 KÖZGAZDASÁG. Az a tilalom­. A takarmánykiviteli tilalmat egyes érde­­kelt körök túlságos aggodalma hozta létre. Ezek az aggodalmak alaptalanok voltak. Ma már se­­hol sincs semmi kétség az iránt, hogy nem fe­lelt meg azoknak a czéloknak, amelyeket el akartak érni vele. Kétségtelen dolog tehát, hogy meg kell szüntetni. Mennél hamarabb, annál jobb . Nyugodtan állítjuk, hogy nem volt elég ok arra, hogy — mint Ivánka Oszkár és Vályi Árpád mai in­terpellácziói helyesen emelik ki, — a szegény gazdaközönség valóságos gondnokság alá helyeztessék és meggátoltassák takarmányá­nak jobb értékesítésében. Maga az országos gazdatanács elé terjesz­tett miniszteri indokolás bevallja, hogy Ma­gyarország takarmánytermelésének legfeljebb 0,2%-a megy ki külföldre. Miben áll hát a ve­szély? Veszély-e az, ha emelkedik a takarmány értéke, hiszen éppen ez érték­emelkedés vezet arra, hogy több takarmány termel?tessék az országban, amire égető szükség van. Hiszik-e azok, akik túlbuzgó hévvel állandósítani akar­nák a takarmány­kiviteli tilalmat, hogy takar­mány­termelés emelésére jobb az árak mester­séges leszorítása, semmint azok természetes emelkedése ? Hiszik-e, hogyha talán átmenetileg — ami azonban éppen az export csekély mér­vénél fogva, nem valószínű — túl magas takar­mányárak és takarmány­hiány áll be: nem lesz-e éppen ez a körülmény a legerősebb in­ger arra, hogy a takarmánytermelés nagyobb mérveket öltsön? Hiszen a gazda a mai nehéz búza árak mellett két kézzel kap jövedelmezőbb termelési lehetőséget és hogy ne kapna éppen a takarmány termelésen ? — És még egyet. A hivatalos körök és agráriusaink meg látszanak feledkezni arról a tényről, hogy Ausz­triával közös vámterületünk. Ezt az egy­szerű tényt pedig ignorálnunk nem lehet. Hát ugyan mi értelme van annak a közös vám­területen tiltani meg a takarmány kivitelt? A magyar gazda árait lenyomhatják vele, de a takarmány kivitelt Ausztriába nem gátolhatják meg, tehát elérik mindkét állapot összes baját és elveszítik mindkét állapot összes előnyét. A július 20-ika óta történtek feltétlenül megkö­vetelik a tilalom visszavonását, a­melyet vá­runk is. Ily értelemben várjuk a földmivelési mi­niszter úr válaszát a ma hozzá intézett két interpellác­ióra. Ivánka Oszkár kiemelte mindenekelőtt, hogy a takarmánykiviteli tilalom mily mélyen belevág a gazda tulajdonviszonyaiba és érdekkörébe s azért azt hiszi, hogy azt csak akkor lett volna szabad ki­bocsátani, ha egyéb veszedelem fenyegetné az ország állatállományát s ha az ország határát elzárnák Ausztria elől is. Ha a tilalmat a kormány nem bo­csátja ki, mi olcsóbban vásárolhattunk volna Ausz­triában tenyészállatokat, mig most az osztrák hiz­lalók is olcsóbban hizlalhatnak, mint mi s igy ki­szorítják a bécsi piaczról a magyar hizó állatokat." Nagy baj azonfelül, hogy a tilalom következtében megszűnt a buza és korpa közötti normális árkü­lönbség s így a magyar gazda nem használhat kor­pát állatainak etetésére. Különben is úgy van meg­győződve,­hogy e tilalom elégséges informácziók híján bocsáttatott ki. Mindezeknél fogva a következő inter­­pellácziót intézi a földmivelési miniszterhez: 1. Mivel indokolja a miniszter úr a számos gazdát terményeinek szabad és jó értékesítésében gátló és úgy anyagilag érzékenyen károsító takar­mánykiviteli tilalom elrendelését? 2. Ha a takarmánykiviteli tilalmat azért ren­delte el, mert oly mérvű takarmányhiánytól tar­tott, mely Magyarország állatállományát pusztulás­sal fenyegette, miért nem terjesztette ki a tilalmat a korpára is és miért engedte meg, hogy a ta­karmány az osztrák tartományokba kivihető legyen ? 3. Meddig szándéka a takarmánykiviteli tilal­mat fentartani? Vályi Árpád nem tartja fölöslegesnek a maga interpelláczióját az előző után sem; hadd lássák a gazdák, hogy a ház komolyan foglalkozik az ő érde­keikkel. Interpellácziója így szól: Kinek a kezdeményezése folytán és minő czélt akarva elérni bocsátotta ki a kormány a takar­mánykiviteli tilalmat? Minthogy a helyzet a nyár folyamán teljesen megváltozott, mert míg május és júniusban attól­, lehetett tartani, hogy nagy takarmányhiány lesz az országban, addig most már, miután a nyári esőzések az ország számos vidékén jó takarmány­termést hoztak létre, sőt némely vidékek igen jelentékeny feleslegekkel is rendelkeznek — takar­mányhiányból tehát oly mérvben, amely egy ilyen rendkívüli, a gazdák felett valóságos gyámkodás­nak látszó intézkedést továbbra is kellően indo­kolhatna — tartani alig lehet, kérdem a földmivelésügyi miniszter úrtól: fentartandónak véli-e a tilalmat ezentúl is, és ha igen, meg tudná-e — ha csak megközelítőleg is — jelölni azon időpontot, hogy meddig véli fentartandónak? Blind a két interpellácziót közölni fogják a földmivelési miniszterrel. Gazdasági szen?le a hétről. Értéküzlet. Az elmúlt hét pénz­története roppant érdekes. A pénzpiacz fejlődése , illetve az őszi üzlet nagy igényei az elmúlt héten kényszerí­tették az osztrák-magyar bankot arra, amit a valuta érdekében már hetekkel ezelőtt meg kellett volna tenni, hogy t. i. fölemelje a kamatlábat. A bank jegytartaléka elfogyott s így nem térhetett ki ez in­tézkedés elől, amelyet különben két hét óta biztosra várt mindenki, úgy, hogy a tény bekövetkezése nem lepett meg senkit se, nem is okozott az értéküzlet­­ben nagyobb hatást. A kamatláb emelése után való napon az ázsió valamivel enyhült. De félő, hogy az ismét emelkedni fog, még­pedig egy oly körülmény miatt, mely a ka­matlábemelés vádjával áll kapcsolatban. A bank roppant sok habozás, sok előre bejelentés után hatá­rozta el magát a leszámítolási tétel megváltoztatá­sára, aminek az lett a következménye, hogy igen sok pénzt vettek el tőle a régi kamatlább melletti Ez a pénz most elhelyezést keres « ily­erősen

Next