Magyar Hirlap, 1893. október (3. évfolyam, 271-301. szám)
1893-10-08 / 278. szám
1893. október 8. 1200-ra, az alorvosé 500-ról 600-ra, a Mayer-árvaházi igazgatóé 1200-ról 1400-ra, a községi szeretetházi igazgatóé 1400-ról 1600-ra, a férfinevelőé 600-ról 800-ra, az írnoké 400-ról 600-ra, a kerepesi-uti köztemető igazgatójáé 1000-ről 1500-ra, az ellenőré 800-ról 1000-re, az írnoké 600-ról 700-ra. A többi törzsfizetések változatlanul maradnak. Az új Dunahidak ügyében a kereskedelmi mniniszter ma leiratot intézett a fővároshoz, amelyben közli, hogy a hídépítéssel kapcsolatos összes kérdések rendezése végett a kereskedelmi, pénzügyi, belügyi minisztériumok, a közmunkatanács és a főváros képviselőiből álló vegyes bizottságot hitt össze, nehogy az ügyek rendes úton való tárgyalása mellett az intézkedések halasztást szenvedjenek. Felhívja a miniszter a fővárost, hogy a saját megbízottjait minél előbb nevezze meg. A főváros költségvetése. A főszámvevő elkészítette és bemutatta a tanácsnak az 1894. évi költségvetés-tervezetet. E szerint a rendes kiadások összege 10.647,210 frtban, a rendkívülieké 1.417,839 frtban, a rendes bevételek összege 10.724,147 frtban, a rendkívülieké 63,900 frtban állapíttatnék meg, vagyis a jövő évre a főszámvevő 1.277,002 frt hiányt irányoz elő. A nagy deficit, mely itt kimutatva van, amint látjuk, a rendkívüli költségeknél fordul elő, mert a rendes kiadások és bevételek összehasonlítása még 76,937 frtnyi felesleget eredményez. A rendkívüli kiadásoknál azonban igen tetemes összegek vézettek a budgetbe fel, amelyek eddigelé nem képezték a város kiadásait, de a közgyűlés által négy részben megszavazva, a budgetbe most felveendők voltak. Ilyenek: hivatalok újjászervezésére és a személyzet létszámának emelésére 250,000 frt, továbbá az orsz. kiállítás költségére 1896-ra 100,000 frt, a Szabó és Grünwald czégnek kártérítés czéljára 46,334 frt, a nemzetközi közegészségi és demográfiai kongresszusra 1,051,000 frt, ezenkívül adakozások számos szoborra stb. Ezek szerint az 1.277,002 frt hiány az évközben megszavazott kisebb-nagyobb összegekből kerültek ki. Ebben azonban nincs meg a fizetések általános rendezése, amire mintegy félmillió forint szükségeltetik. Így erre, valamint a két. elöljáróságok újjászervezésénél még felmerülő többletre a költségvetésben fedezet nincsen; a deficit lehető elenyésztetése céljából valószínűleg a községi pótadó emeléséhez fog fordulni a főváros, amit azonban a közönség érdekében a leghatározottabban kárhoztatnunk kell. Az egyensúly helyreállítása csakis a kiadások apasztása által történjék. TÖRVÉNYSZÉK: Bokross Elek pere. A Bokross-Montbach féle ügy a Bokross szerencsétlen halálával még nincs befejezve. Az elhunytnak családja ugyanis hamis vád miatt feljelentést tett Montbach ellen. A végrendelethamisítók bünpörében Hoffmann Teréz és társai csak hétfőn fogják a törvényszék ítéletét meghallani, mert mára nem készülhetett el Szilva bíró az ítélet megszerkesztésével. Kapcsolatosan megemlítjük, hogy Kiss István jászberényi ügyvédet, aki váltóhamisítás miatt feljelentette magát, a törvényszék tegnap szabadlábra helyezte. Ebben az ügyben még a károsult felet, valamint ennek a jogi képviselőjét is ki fogja még hallgatni a bíróság. Adutt. A híres váltóhamisító, Adutt Sicco a törvényszéknek elmarasztaló ítélete ellen semmiségi panaszt jelentett be társaival együtt. A törvényszék — mint Bécsből jelentik, — ma ezt a panaszt visszautasította, a felebbezésre vonatkozólag pedig holnap határoz majd. _____ NYILT-TÉR. [E rovatban foglaltakért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.) MAGYAR HÍRLAP „Szt.Lukácsfürdő“részvénytársaság. Téli és nyári gyógyhely. Helyi zuhanykezelés meleg ásványvízzel, iszapborogatás, téli iszapfürdők és lakásokról küld prospectust díjmentesen az igazgatóság. 779 & ÜZLET MEGNYITÁS. Van szerencsénk tisztelettel jelenteni, hogy IV. ker., Deák Perencz-utcza 19. sz. a. egy szűcs- és szörme-áru-üzletet nyitottunk. Mint a megszűnt Spitzer testvérek czég főmunkatársai a legkiválóbb szakismereteket magunknak elsajátítottuk és raktárunkat első forrásokból figyelemmel választott czikkekkel szűcs és szeruie-confectio árakban dúsgazdagon felszereltük. Sikerült továbbá saját műtermünk részére jeles szakavatott munkaerőket elnyerni, miáltal is nemcsak mindennemű kész szűcs árukkal szolgálhatunk, hanem megrendeléseknek mérték szerint, a legszigorúbb kívánalmakhoz képest, szolid és pontosan megfelelhetünk. — Számos látogatásért esedezve, ajánljuk magunkat. Mély tisztelettel 8490 FREUD és CZIRING szűcs- és szőrme-áruk raktára IV. ker., Deák Ferencz-utcza 19. szám. iírniligjftmlnkás: felvételre kerestetik, ajánlatok Weiner és Grünbaum-hoz cs. és k. magy. kir. udvari szabók, 8497 Budapest, IV., váczi-utcza 27. ÜTSzüáfi Arthur Károly ügyvédi íródigát 8493 71 te., Eötvös Éva 39. sz. Élekjezts át 9 KÖZGAZDASÁG. Az a tilalom. A takarmánykiviteli tilalmat egyes érdekelt körök túlságos aggodalma hozta létre. Ezek az aggodalmak alaptalanok voltak. Ma már sehol sincs semmi kétség az iránt, hogy nem felelt meg azoknak a czéloknak, amelyeket el akartak érni vele. Kétségtelen dolog tehát, hogy meg kell szüntetni. Mennél hamarabb, annál jobb . Nyugodtan állítjuk, hogy nem volt elég ok arra, hogy — mint Ivánka Oszkár és Vályi Árpád mai interpellácziói helyesen emelik ki, — a szegény gazdaközönség valóságos gondnokság alá helyeztessék és meggátoltassák takarmányának jobb értékesítésében. Maga az országos gazdatanács elé terjesztett miniszteri indokolás bevallja, hogy Magyarország takarmánytermelésének legfeljebb 0,2%-a megy ki külföldre. Miben áll hát a veszély? Veszély-e az, ha emelkedik a takarmány értéke, hiszen éppen ez értékemelkedés vezet arra, hogy több takarmány termel?tessék az országban, amire égető szükség van. Hiszik-e azok, akik túlbuzgó hévvel állandósítani akarnák a takarmánykiviteli tilalmat, hogy takarmánytermelés emelésére jobb az árak mesterséges leszorítása, semmint azok természetes emelkedése ? Hiszik-e, hogyha talán átmenetileg — ami azonban éppen az export csekély mérvénél fogva, nem valószínű — túl magas takarmányárak és takarmányhiány áll be: nem lesz-e éppen ez a körülmény a legerősebb inger arra, hogy a takarmánytermelés nagyobb mérveket öltsön? Hiszen a gazda a mai nehéz búza árak mellett két kézzel kap jövedelmezőbb termelési lehetőséget és hogy ne kapna éppen a takarmány termelésen ? — És még egyet. A hivatalos körök és agráriusaink meg látszanak feledkezni arról a tényről, hogy Ausztriával közös vámterületünk. Ezt az egyszerű tényt pedig ignorálnunk nem lehet. Hát ugyan mi értelme van annak a közös vámterületen tiltani meg a takarmány kivitelt? A magyar gazda árait lenyomhatják vele, de a takarmány kivitelt Ausztriába nem gátolhatják meg, tehát elérik mindkét állapot összes baját és elveszítik mindkét állapot összes előnyét. A július 20-ika óta történtek feltétlenül megkövetelik a tilalom visszavonását, amelyet várunk is. Ily értelemben várjuk a földmivelési miniszter úr válaszát a ma hozzá intézett két interpellációra. Ivánka Oszkár kiemelte mindenekelőtt, hogy a takarmánykiviteli tilalom mily mélyen belevág a gazda tulajdonviszonyaiba és érdekkörébe s azért azt hiszi, hogy azt csak akkor lett volna szabad kibocsátani, ha egyéb veszedelem fenyegetné az ország állatállományát s ha az ország határát elzárnák Ausztria elől is. Ha a tilalmat a kormány nem bocsátja ki, mi olcsóbban vásárolhattunk volna Ausztriában tenyészállatokat, mig most az osztrák hizlalók is olcsóbban hizlalhatnak, mint mi s igy kiszorítják a bécsi piaczról a magyar hizó állatokat." Nagy baj azonfelül, hogy a tilalom következtében megszűnt a buza és korpa közötti normális árkülönbség s így a magyar gazda nem használhat korpát állatainak etetésére. Különben is úgy van meggyőződve,hogy e tilalom elégséges informácziók híján bocsáttatott ki. Mindezeknél fogva a következő interpellácziót intézi a földmivelési miniszterhez: 1. Mivel indokolja a miniszter úr a számos gazdát terményeinek szabad és jó értékesítésében gátló és úgy anyagilag érzékenyen károsító takarmánykiviteli tilalom elrendelését? 2. Ha a takarmánykiviteli tilalmat azért rendelte el, mert oly mérvű takarmányhiánytól tartott, mely Magyarország állatállományát pusztulással fenyegette, miért nem terjesztette ki a tilalmat a korpára is és miért engedte meg, hogy a takarmány az osztrák tartományokba kivihető legyen ? 3. Meddig szándéka a takarmánykiviteli tilalmat fentartani? Vályi Árpád nem tartja fölöslegesnek a maga interpelláczióját az előző után sem; hadd lássák a gazdák, hogy a ház komolyan foglalkozik az ő érdekeikkel. Interpellácziója így szól: Kinek a kezdeményezése folytán és minő czélt akarva elérni bocsátotta ki a kormány a takarmánykiviteli tilalmat? Minthogy a helyzet a nyár folyamán teljesen megváltozott, mert míg május és júniusban attól, lehetett tartani, hogy nagy takarmányhiány lesz az országban, addig most már, miután a nyári esőzések az ország számos vidékén jó takarmánytermést hoztak létre, sőt némely vidékek igen jelentékeny feleslegekkel is rendelkeznek — takarmányhiányból tehát oly mérvben, amely egy ilyen rendkívüli, a gazdák felett valóságos gyámkodásnak látszó intézkedést továbbra is kellően indokolhatna — tartani alig lehet, kérdem a földmivelésügyi miniszter úrtól: fentartandónak véli-e a tilalmat ezentúl is, és ha igen, meg tudná-e — ha csak megközelítőleg is — jelölni azon időpontot, hogy meddig véli fentartandónak? Blind a két interpellácziót közölni fogják a földmivelési miniszterrel. Gazdasági szen?le a hétről. Értéküzlet. Az elmúlt hét pénztörténete roppant érdekes. A pénzpiacz fejlődése , illetve az őszi üzlet nagy igényei az elmúlt héten kényszerítették az osztrák-magyar bankot arra, amit a valuta érdekében már hetekkel ezelőtt meg kellett volna tenni, hogy t. i. fölemelje a kamatlábat. A bank jegytartaléka elfogyott s így nem térhetett ki ez intézkedés elől, amelyet különben két hét óta biztosra várt mindenki, úgy, hogy a tény bekövetkezése nem lepett meg senkit se, nem is okozott az értéküzletben nagyobb hatást. A kamatláb emelése után való napon az ázsió valamivel enyhült. De félő, hogy az ismét emelkedni fog, mégpedig egy oly körülmény miatt, mely a kamatlábemelés vádjával áll kapcsolatban. A bank roppant sok habozás, sok előre bejelentés után határozta el magát a leszámítolási tétel megváltoztatására, aminek az lett a következménye, hogy igen sok pénzt vettek el tőle a régi kamatlább melletti Ez a pénz most elhelyezést keres « ilyerősen