Magyar Hirlap, 1893. november (3. évfolyam, 302-331. szám)
1893-11-11 / 312. szám
8 MAGYAR HÍRLAP 189b. november 11. perselyek közöl az egyiket. Szerencsére csak 40—50 krajczárt vihettek el, mert több nem volt a perselyben. A rendőrség keresi a betörőt. — Az Ifjúság és az egyházpolitikai javaslatok. Az a mozgalom, melyet az egyetemi ifjúság az egyházpolitikai javaslatok kérdésében megindított, egyre nagyobb arányokat ölt és egyre több követőre talál. Holnap reggel az egyetemi ifjúság szervező és előkészítő bizottsága falragaszokon fogja felhívni az egyetemi polgárságot s a város polgárait a csatlakozásra s az e hó 12-én vasárnap d. u. 4 órakor az új városháza dísztermében megtartandó közgyűlésen való megjelenésre. A közgyűlésen előreláthatólag közéletünk számos, különböző pártállású hotabilitása fog megjelenni. — Merénylet Rudin ellen. Velenczéből távírják lapunknak, hogy Rudim volt miniszterelnök ellen ma reggel merényletet követtek el. A miniszter Velencse közelében kocsizott, mikor az út egyik elhagyottabb helyén négy Briganti megtámadta a kocsit. Négy lövés dördült el, a Brigantik rálőttek Rudinira és kocsijára. A kocsis megsebesült, Rudim azonban sértetlen maradt. A lövések zaja egy csomó embert csalt a merénylet színhelyére, ezt látva a Brigantik elmenekültek. — A Lőwy Mór nevében. Beszáll a második osztályú kupéba egy ur. A kupéban már egy másik ur ül és éppen aludni akar. Az utóbb érkezett ur megkérdezi az előbb érkezettet: — Nem X Y. úrhoz van szerencsém? — De igen. — Én Z. Q. vagyok. A Lővy Mór nevében üdvözlöm önt. — Köszönöm! Ezzel X. Y. úr hátradől és csakhamar elalszik. Még nem alszik két perczig, mikor Z. Q. fölveri őt és újra azt mondja: — A Lővy Mór nevében üdvözlöm önt. — Köszönöm, köszönöm — mondja erre X. Y. úr, de már nem olyan barátságosan. És ezzel újra elalszik. öt percz múlva Z. Q. újra fölveri és a világ legnyájasabb hangján így szól: A Lőwy Mór nevében üdvözlöm önt. Erre maár X. Y. is megharagszik és rámordul Z. Q.-ra: — Az ördögbe is, hagyja az embert aludni. Hiszen már háromszor hallottam, hogy a Lővy Mór tiszteltet. Meg is köszöntem mind a háromszor. Mit akar még. — A Lővy Mór azt mondta, hogy az ő nevében üdvözöljem önt ezerszer. — Temetés. Deutsch Jakab tekintélyes fővárosi magánzót, Singer Zsigmondnak, a «Neue Frei Presse» budapesti levelezőjének apósát, s az Athenaeum irodalmi részvénytársaság felügyelőbizottságának tagját ma délelőtt temették el a nagykorona-utcza 18. sz. a. gyászházból impozáns részvét mellett. Jókai Mór személyesen fejezte ki részvétét Singer Zsigmondnál s a gyászszertartásnál is végig jelen volt. Ott voltak még többek között: Csér L Lajos, Emich Gusztáv, Giczey Soma, Fenyvessy Adolf, Gajári Ödön és neje, ifj. Ábrányi Kornél, Bródy Zsigmond dr., Kónyi Manó, Chorin Ferencz dr., Beksics Gusztáv, Mandel Pál, Jellinek Artur dr. országgyűlési képviselők, lovag Fáik Zsigmond, Tillmann Sándor dr., Zsigray Pál dr., Beimann Lázár, Frischmann I., Tillmann, Baumgarten, Molnár,Hoffmann igazgatók s még igen számosan az irók és hírlapírók, valamint a kereskedők világából. Kohn Sámuel dr. magyar beszéddel búcsúztatta el a halottat, azután feltették a koporsót a négy lovas díszkocsira, s kivitték a kerepesi uti temetőbe s ezt a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Légberöpült kolostor. A mons-i kolostor, a jezsuita-rend leggazdagabb belgiumi kolostora, ma robbanás következtében a levegőbe röpült. A műkincsekben gazdag, hírneves flamand festők régi festnyeivel ékesített templom, a gyönyörű könyvtár teljesen elpusztult. A páterek és a növendékek vad futásban kerestek menedéket, sokan az ablakból ugrottak ki és súlyosan megsebesültek. Pelletier páter priort, akit a lángok már megragadtak, még élve, de ájultan vitték a szabadba. A kárt egy millióra becsülik. — A Mikszáth * Almanach »-ra az «Egyetemes Regénytár»-nak e megszokott és megszeretett deczemberi kötete már ma megjelent: Mikszáth Kálmán szép és okos előszavával és Jókainak egy eredeti, új novellájával az élén. Jókai elbeszélésének első felét lapunk mai tárcsájában veszi az olvasó. Az Almanach írói jórészt a régiek, kivéve: Szabóné Nogáll Jankát, Ssomahásy Istvánt, Pekár Gyulát, Békefi Antalt. De azért csaknem a teljes számmal jelentek meg a régiek is: Jókai, Mikszáth, Tóth Béla, Berczeg Ferencz, Rákosi Viktor, Beniczkyné Bajza Lenke, Justh Zsigmond, Murai Károly, Tolnai Lajos, Tábori Róbert, Kozma Andor. — Vasúti baleset. Az Érsek-Újvárról Budapest felé utazó 273. számú tehervonat egyik kocsija Zebegény és Nagy-Maros közt kisiklott. Két vagyon a kisiklás következtében erősen megrongálódott , minthogy ezen a részen a második vágány még nem készült el, a forgalom megakadt. Ennek következtében úgy a Marchegg, mint a Budapestre érkező személyvonatok több órát késtek. — Hentaller Klárika. Hentaller Lajos orsz. képviselőt és nejét, Hentallerné Pauli Mariskát, a szegedi színház bájos primadonnáját súlyos csapás érte. Gyermekük, Klárika, öt éves korában toroklobban meghalt tegnap Szegeden. A megszomorodott szülők Lellére szállíttatják ki halottjuk földi maradványait. Ott van eltemetve Lajos fiuk is, Kossuth Lajos keresztfia. — Márton ludja az udvarnál. Régi jó szokásához híven, a pozsonyi zsidó hitközség ma délelőtt 11 órakor beszállította a bécsi Burgba a Márton-ludakat. Nagy deputáczió vitte föl a Burgba a ludakat, amelyeket nemzeti színü pántlikával pazarul feldíszítettek. — Bombamerénylet a színházban. Madridból jelentik, hogy eddig lét anarkistát fogtak el, aki mind részese a barcelonai Lyceoszínházban elkövetett bombamerényletnek. Azt, hogy a merénylet elkövetői az elfogottak között vannak-e, eddig még nem állapították meg, minthogy a vádlottak vallomásai homlokegyenest ellenkeznek. A legsúlyosabb gyalúokok az olasz Saldani ellen merültek föl, anélkül, hogy rátudnának valamit bizonyítani. Valószínű, hogy a merénylet hősei elmenekültek. A rendőrség az angol, franczia és olasz rendőrséggel egy értelemben elhatározta, hogy Londonban, Parisban, Rómában és Luganoban különösen föl fog ügyelni a betörőkre. — Elgázolta az udvari vonat. Vilmos császár udvari vonata tegnapelőtt éjjel Schrödert, a német külügyi hivatal titkos irodaszolgáját elgázolta. Schröder, a német császár kíséretében volt a bebenhauseni vadászaton. Mannsfeldben tévedésből nem a perronra, hanem a sínekre szállt ki és amikor a különvonat elindult, föl akart ugrani a vonatra. Aközben elesett és a vonat alá került. Vilmos császár, akit rögtön értesítettek a szerencsétlenségről, elrendelte, hogy a holttestet az ő költségén vigyék Berlinbe és ott temessék el. — A Jockey halála. Szörnyű halált halt Rooch Jockey az Auteuilben tegnap tartott lóversenyben. Futás közben oly szerencsétlenül bukott le a lováról, hogy lábát a kengyelvasból nem tudta kiszabadítani. A megvadult ló kétszáz méterre vonszolta maga után a jockeyt, aki valóságos hastömeggé zúzódott össze. — Az arany-rózsa. A pápa évről-évre tudvalevőleg az arany-rózsával tünteti ki valamely fejedelmi család nőtagját. Rómában, beavatott körökben azt beszélik, hogy az idén Stefánia özvegy trónörökösné kapja meg az aranyrózsát. — Vidéki hírlapirodalom. Székely Hírlap czímmel e hónapban Maros-Vásárhelyen közgazdasági és társadalmi hetilap indul meg Róthy Dezső és Fenyvesi Soma dr. szerkesztésében. — A borkereskedők réme. A hazai bornagykereskedők sorában ilyesforma névre tett szert: Jankovich Gyula, a puchói és tetétleni földesur. Ma Wertheimer J. pécsi bornagykereskedő ur küldött be egy megrendelési levelet, amelyben 10 hektoliter bort kér Jankovich. A pécsi czég egy tudakozó intézethez fordult, amely a következő felvilágosítást irta Jankovichról: Jankovich Gyula Puszta-Tetétlen. Teljesen elzüllött gavallér, aki nemrég a fenti birtokot megvásárolta anélkül, hogy fizetett volna érte és most e czímen az egész világot meg akarja pumpolni. A «füléig eladósodva», aki neki valamit kölcsönöz, sohase látja a pénzét. Teljesen hitelképtelen. Természetes, hogy e hízelgő értesülés után egy liter bort sem küldtek Jankovichnak. — Tűzvész Ó-Budán. Ma este hat óra tájban Ó-Budán, a serfőző utczában óriási tetőtűz volt, amelynek a lángjai oly magasra csaptak, hogy a iánczhídról is egész borzalmasságában lehetett látni a veszedelmet. Özvegy Hauszmann Ferenczné háza gyuladt ki az istállónak használt épületrész felett. A vész egyszerre elborította a nagy kiterjedésű házat, amely két kisebb tér s számos utczaszöglet között fekszik. A veszedelem színhelyére Tóth János ottani új rendőrfelügyelő intézkedése következtében kivonult a Spitzer és Gerson-féle gyár tűzoltósága , azonkívül Kupina János főhadnagy vezetése alatt egy század katonaság. A lovakat idejében kivezették az égő fedél alól, s így az állatokban nem esett kár. Több órai vállvetett munka után a tüzet is elfojtották úgy, hogy a ház tetőzete nem szakadt be s csak a padláson felhalmozott szalma, széna és kukoricza pusztult el. A kár így is jelentékeny. A rendőrség a tűz keletkezésének okát szorgosan kutatja. — A szerb miniszterelnök, Dokics dr., a szerb miniszterelnök, tudvalevőleg súlyos betegen fekszik Abbáziában. Orvosai ma a következő bulletint adták ki: Dokics dr. miniszterelnök állapota általában kielégítő; láz nincsen, a tüdődaganat gyógyul, éjjelei nyugtalanok, étvágya csekély. Glax kormánytanácsos, Jovanovics dr., Grossich dr. — Megfagyott. Párisból jelentik, hogy a morgueba ma egy megfagyott munkás holttestét hozták. A holttestet a kora hajnali órákban találták az Avanue-Villiers-en. Aki jól és mérsékelt árakon akar teát, rumot és konyakot vásárolni, forduljon bizalommal Waltersdorfer Pál gyógyáru-üzletéhez Budapest, Vll. Kerepesi ut 8. Igen érdekes nagy árjegyzék ingyen és bérmentve. Merénylet a miniszterelnök ellen. — Saját tudósítónktól. — Ma éjjel tizenkét óra tájban zajos mozgalom színhelye volt a Szent-György-térnek az a része, amely a miniszterelnöki palota előtt terül el. Bérkocsik és magánfogatok egymást érték a palota kapuja előtt, amelyet hírlapírók és különféle érdeklődők egymásután több ízben felnyittattak a portással. A kapuban a legképtelenebb párbeszédek voltak hallhatók. — Él még a miniszterelnök? — Mi történt a kegyelmes úrral? — Hol követték el a merényletet ? Éjfél után volt már, mikor a mozgalom elcsöndesült és a portás visszavonulhatott. Erre a rendkívüli mozgalomra, mely az arra járót valósággal megdöbbentette, különféle hírek adtak okot. Az „Otthon” kávéházban ugyanis egy társaság olyasmit beszélt, hogy Wekerle Sándor miniszterelnököt ma este kilencz órakor, amidőn a szabadelvű pártkörből Budára tartott, ismeretlen tettesek inzultálták. Az eset előadói határozottan állították, hogy szemtanúi voltak a merényletnek. Eszerint a miniszterelnök kocsiját kövekkel megdobálták s a kocsi üvegét több helyen bezúzták. A rossz hír gyorsan terjedt a városban s nemsokára majd minden kávéházban a miniszterelnök ellen intézett merényletről beszéltek. Itt-ott olyan alakban adták elő a dolgot, hogy a kormány elnökét kihúzták kocsijából s oly súlyosan megsebesítették, hogy most élet-halál közt lebeg. Tudósítónk, akit legott kiküldöttünk, utána járt a dolognak. Először is a rendőrséghez fordult. Az inspekcziós tisztviselő itt a legkomolyabban kijelentette, hogy legcsekélyebb tudomása sincs semmiről. Munkatársunk innen áthajtatott Budára, a minszterelnöki palota elé. A miniszterelnöki palotában leghatározottabb formában kijelentették előtte, hogy a miniszterelnököt nem érte semmiféle szerencsétlenség. Elmondták, hogy a miniszterelnök ma este 7 és 8 óra közt távozott a palotából fiával és fiának a nevelőjével. Egyenesen a bástyára mentek, ahol este fél tízig sétáltak, fél tízkor pedig visszatértek a palotába. Eszerint a miniszterelnök nem is ült kocsin az esti órákban. A Szentgyörgy tér sarkán ott találta tudósítónk a 348 számú rendőrt. A rendőr megerősítette a miniszterelnöki palotában előadottakat s hozzátette, hogy a kormányelnök a palotából való kilépéstől kezdve a palotába való visszatérésig egy perezre sem hagyta el Budavárát, illetve a bástya-sétányt. E szerint a kormányéinak nemhogy kocsin, de még gyalog sem járt a mai este a szabadelvű pártkörben,