Magyar Hirlap, 1894. március (4. évfolyam, 60-90. szám)

1894-03-12 / 71. szám

6 asszonyt s jóakaratunkat még a hallatlanul tolakodó klakk se tudta lerontani. De hangjával ma sem­­ tudtunk kibékülni. Bántó élessége és énektechnikája ezt a kellemetlen hibát nem tudja paralizálni. Talán az évek csiszolnak még rajta s akkor majd beszél­hetünk komolyabban az ügyről. Beck szép haladás­ról tett ma tanúságot Hamlet szerepében. Csak a színész-jelenetben hagyta cserben ereje. Hilgermann Laura a királynénak máskor teljesen figyelmen kívül hagyott szerepével nagy sikert ért el. Hamlet­­tel való nagy jelenete után ötször hívták ki. Kitűnő volt Szendrői a szellem szerepében és Ney, a ha­talmas hangú, csúnya fekete király. (m. m­.) Albani asszony porosz és angol kamara­énekesnő, szombaton márczius 17-én tartja egyetlen hangversenyét a vigadó nagy­termében Sharpe Ethel zongoraművésznő és Schörg Ferencz hegedű­művész közreműködésével. A műsor következő: Grieg hegedű Sonata G. dur. Verdi Aria Traviatá­­ból. Bach Sarabande, Gigue, Bruch Adagio op. 57. Händel Aria Teodórából. Ar dili keringő. Schu­mann Romanze, Novelette. Wagner Aria Tann­­häuserből. Jegyek középen 5, 4, 3, frt, oldalt 2 és 1 írtjával még kaphatók Méry Béla zeneműkeres­­kedésében. A pozsonyi színtársulat Bécsben. Kre­csányi szinigazgató — mint levelezőnk írja — már megkötötte a szerződést a bécsi Karl-szinház igaz­gatóságával, hogy a pozsonyi szezon befejezése után társulatával fölrándul Bécsbe s ott előadásokat tart. A többi közt «A szultán» operettet akarja bemutatni s mellette néhány népszínművet is előadat. E czél­­ból Küry Klárát és Blaha Lujza asszonyt is ven­dégül nyeri meg Krecsányi. Egyelőre hat előadást tervez. «Zrinyi kirohanása» a múzeumban. Kraft hires festményét, a «Zrínyi kirohanását» — mely eddig a Ludoviczeumban volt — tegnapelőtt áthozták a nemzeti múzeumba. Az öt mét­er hosszú és két mé­ter széles képet az 1852-iki országgyűlés rendelte meg, Ferencz király megkoronázását ábrázoló kép­pel együtt. A még teljesen jó karban lévő festményt Than Mór képtárőr az utolsó teremben akasztotta fel. Erzsébet királyasszonyunkat a Deák ravatalánál ábrázoló festmény helyébe. Ez utóbbi képet a tör­ténelmi képtárba helyezték el. MULATSÁGOK. A III. kerületi önképző-egylet márczius 14-én a «Korona» vendéglő helyiségeiben felolvasó estélyt rendez. Az estély mű­sora a következő: 1. For­­tunio dala, Offenbachtól. Erdő, erdő,sűrű erdő, népdal, cziterán előadja Winkler Sarolta k. a. 2.­­«Mi Óbu­daiak; felolvassa a szerző: Rákos István ur. 3. To­­borzó; Ecsedi Józseftől. Czitera-kettős. Előadják:­­Winkler­ Sarolta k. a. és Deutsch Zsigmond ur. 4. «Férjhez menjek». Magánjelenet Illosvaytól. Előadja: Grosz Berta k. a. 5. «Tanár-induló­» (Madarászból). Cziterán előadja: Deutsch Zsigmond ur. 6. «A mun­kácsi­ rab». Jókaitól. Szavalja Kaiser Manó ur. 7. Magyar népdalok, hegedűn előadja: Deutsch Ist­ván ur. Szavalati estély. Biagosch, az ismert reczi­­tátor, e hó 13-án a vigadó kis termében szavalati estélyt tart, melynek műsora a következő: Lessing «Bölcs Náthánja», jelenet és monolog, Schiller: »Don Carlos­a», «Albaja», «Posája» s *a király» czimü müve. Göthe «Faustjának» diákjelenete s «Rémki­rálya», Shakespeare «Julius Caesarja s a «Fórum­­jelenet» Jegyek kaphatók: Rózsavölgyi és Társánál és pedig körszék 2 frt, zártszék 1 frt 20 kr­s be­­légtijegy 60 kr. EGYESÜLETEK. Az V. és VI. kerületi kültelki egyesület ma délelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését Neuschloss Marczel elnöklete alatt. Több jelentés után a választásokat ejtették meg, mely szerint az üresedésbe jött titkári állásra Singer Bélát, pénz­tárosnak Krausz Dezsőt, számvizsgálóknak Winter Adolf főmérnököt, Bécsi Lipót dr.-t és Beer Ar­túrt, gazdának Hajnal Adolfot választották meg. Végül megállapították a jövő évi költségvetést. A Mária-Dorottya egyesület közgyűlése. A Mária-Dorottya egyesület ma délelőtt Csáki­ Albinné grófnő elnöklete alatt közgyűlést tartott. A közgyűlésen a főváros társadalmi életének legelőke­lőbb hölgytagjai jelentek meg, sőt a vidékről is el­jöttek az egyesület buzgó tagjai közül számosan, így Be­lerando Antonina, az ismert írónő Kolozsvár­ról. Kívüle ott voltak még Zirzen Janka, Ham­­pelné Fulszky Polixéna, Csiky Kálmánná, Bischitz Dávidné, Nézics Károlyné, Badnay Jenőné és még számosan. A gyűlést Csáky Albinné grófnő nyitotta meg, röviden üdvözölve a megjelenteket, azután Badnay Jenőné, az egyesület titkára olvasta fel a választmány évi jelentését, mely az egyesület ez évi hasznos működéséről számol be. Ebből kifolyólag, a közgyűlés az egyesület érdekében kifejtett buzgó magyar hírlap 1894. márczius 12 tevékenységükért köszönetet szavazott Nézics Ká­rolyné, Zirzen Janka és Radnay Jenőnének. Az évi jelentés meghallgatása és tudomásul vétele után György Aladár olvasta fel jelentését az egyesület részére beérkezett adományokról. A pénztári kimuta­tás szerint az egyesület vagyona a múlt évben 15,538 frt 63 frral szaporodott, mely összeggel együtt az egyesület vagyona összesen 84,156 frtot tesz ki. Ezután elhatározták, hogy Mária Borottya főherczegnőnek, az egyesület védnökének levélben fejezik ki köszönetüket azért, hogy beleegyezését adta a tanítónők otthona czéljaira országos gyűj­tés megindítására. Az egyesület ugyanis már régen elhatározta, hogy a tanítónők otthonát kibővíti s e czél elérésében úgy a tagok társadalmi uton, mint az Otthon tagjai maguk már eddig is serényen buzgólkod­­tak. Nevezetesen egy betegalap létesítése képezi törekvéseik főczélját s ennek elérhetésére látták szük­ségesnek országos gyűjtés megindítását. Erre adta meg Mária­ Borottya főherczegnő az engedélyt s ezért fognak neki levélben köszönetet szavazni. — Be­lerando Antonina azon örvendetes jelentését, hogy Kolozsvár városa az egyesület czéljaira fel­építendő háznak ingyen telket szavazott meg, a gyűlés élénk éljenzéssel fogadta. A napirend ezzel ki volt merítve. Csiky Kálmánné indítványára azonban, a gyűlés bezárása előtt köszönetet szavaztak még Hampelné­ Pulszky Polixénának, a­ki a múlt év tavaszán, az egyesület javára tartott tudományos fel­olvasások rendezésével jelentékenyen hozzájárult az egyesület tőkéjének gyarapításához. Végül Bischitz Dávidné a közgyűlés nevében üdvözölte Csáky Al­binné grófnőt, az egyesület buzgó elnökét, a­ki oda­adó tevékenységével nagyban hozzájárult az egyesü­let által elért szép eredményekhez, a­mire Csáky Albinné grófnő viszont az egyesület áldásos műkö­désének érdemét a buzgó tagokra hárította vissza. Miután Csáky Albinné grófnő még megköszönte a belé helyezett bizalmat, a gyűlés véget ért. A nagy­számú, előkelő hölgyekből álló közönség távozásakor Csákynét lelkesen megéljenezte. Szabad Liczeum­. A * Szabad Liczium* jogi és társadalom­tudományi osztálya e hó 16-án kezdi meg előadásainak sorozatát. Az első előadást Herczegh Mihály dr., egyetemi tanár kezdi meg; elő­adásának tárgya: a magyar családi jog, mely té­máról 5 előadást fog tartani a következő sorrendben: 1. előadás: egyházi házasság. 2. előadás: polgári há­zasság. 3. előadás: a házassági vagyonjog (hozomány, hitbér — móring — közszerzemény, házassági szer­ződések). 4. előadás: apai hatalom (szülők és gyer­mekek közötti viszony). 5. előadás: gyámság és gond­nokság. A jogi és társadalom­tudományi osztály különben megállapította már programmját az egész 1894. év téli cziklusára. Herczegh után az első elő­adás ezime: 1. A jogtudomány a mindennapi életben, előadja Schwartz Gusztáv dr. egyetemi tanár, 2. elő­adás; a 2. A polgárok jogai és kötelességei, előadja Márkus Dezső dr. törvényszéki bíró, 2 előadás; a 3. Az esküdtszéki intézmény, előadja Baumgarten Izi­dor dr. törvényszéki biró, 1 előadás. Az előadások a tudomány-egyetem központi épületének földszinti II-ik tantermében tartatnak meg (IV. egyetemtér I. szám, bejárat a szerb­ utczából), márczius 26-ától kezdve szerdán é­s pénteken este 7—8 óráig. A természettudományi társulat márczius 14-én délután 5 órakor az egyetemi növénytani in­tézetében botanikai értekezletet tart a következő tárgysorozattal: 1. Franzé Rezső: Karyokinetikus fo­lyamatok a rajzok párzásában. 2. Alföldi Flatt Ká­roly: Minő hivatalt viselt Clusius a bécsi udvarnál? Bemutatja Istvánffi Gyula. 3. Istvánffi Gyula: A gombatenyésztő hangyák és gomba­kertjeik. 4. Schu­­­berszky Károly: Frederick Mills «An introduction to the study of the Diatomaceae» czimü müvének is­mertetése. 5. Richter Aladár: A Provence központi botanikus kertje Lyon városának «Parc de la télé d'Or» nevű parkjában. Bemutatja Mágócsy-Dietz Sándor. Füszerkeresked­ők­ egyesülete. A székes - fővárosi füszerkereskedők alakítandó egyesületük ér­dekében Takács Gyula elnöklete alatt újabban népes értekezletet tartottak a VI. ker. lovag-utczai «Lovag­­várhoz» czimzett vendéglő nagytermében. Az érte­kezleten mintegy száz fűszer­kereskedő vett részt, köztük számos nagykereskedő, kiknek nevében Brázay Kálmán és Mauthner Adolf üdvözölték a fűszerkeres­kedők mozgalmát és megígérték támogatásukat. A megjelenteken kívül még számos érdektárs küldte be belépési nyilatkozatát, s mihelyt a kellő szám meglesz, az egyesület megalakulása kimondalik. Addig is minden egyes kerületbe két-két szervező bizottsági tagot küldtek ki a belépési nyilatkozatok beszedése czé­ljából. Gyorsíró verseny. A budapesti (országos) magyar gyorsíró-egyesület ma délután tartotta meg tavaszi versenyét. A nyomban megejtett bírálat eredménye a következő: Az első díjat (perczenk­int 220 szótag, dij 4 tizkoronás arany) Edvi­llics Zoltán jogszigorló nyerte el; a második dijat (perczen­kint 180 szótag, dij 2 tizkoronás arany) Sántha Gyula ügyvédjelölt; a harmadik dijat (perczenkint 150 szótag, 1 tizkoronás arany) Lukács Bernát jog­hallgató teljesen hibátlan munkálatával; a hölgyállat (150 szótag; 1 tizkoronás arany) Sonnenberg Emma urhölgy; a legszebb és legszabatosabb Stenogramm diját (1 huszkoronás arany) a bizottság a nyertesek közül Sonnenberg Emma urhölgynek ítélte oda. A vidéki dijat Böröcz Mihály szegedi főgimnáziumi tanuló nyerte el.­­ Elismerő okiratokat kaptak: az első díjnál Kiss Albert, a második díjnál: Goldstein Kornél, Grabler Sándor, Jacobovits Leó, Schütz Miksa; a harmadik díjnál Horváth Lipót, Kari Lajos, Liber Ede, Majziis Emil, Margócsi Miklós, Sch­warz Henrik, Vayer Lajos; végül a vidékiek közül Medgyesi Károly debreczeni joghallgató. A magyar földrajzi társaság­ jövő csütör­tökön, márczius 15-én délután 5 órakor felolvasó ülést tart az egyetem ásványtani intézetében. Az napirendje a következő: Cholnoky Jenő r. t. A ba­latoni önműködő vizjelzők (limnograph) eredményei­ről és Tihany felméréséről. 2. Jankó János dr. r. t. «A balaton-melléki néprajzi tanulmányokról*. 3. Boozy Lajos r. t. «.4 Balaton geológiai történetéről és jelenlegi geológiai jelentőségéről. — A balatonvidéki társaskör szombaton este ülést tartott Herczegh Mihály dr. egyetemi ta­nár elnöklete alatt, melyen az alapszabályok meg­szerkesztését tárgyalták. KÖZGAZDASÁG. Ijlap és kereskedelem. Tőzsde. Az értéküzlet a vasárnapi magán­forgalomban csendesen folyt le. Az üzlet iránya meglehetősen szilárd volt, mert a német esti tőzs­dékről magasabb zárlatok érkeztek. Jegyeztek: osz­trák hitelrészvényt 366­50—366 70, magyar hitelrész­vényt 439­—, magyar leszámítoló-bank részvényt 246­25—247 50, osztrák-magyar államvasuti részvényt pedig 33020—330­40 forinton. Zárlatkor maradt: Osztrák hitelrészvény 366­70 forinton. Gabonában nem volt üzlet. A Jordán Viktor-féle bőrgyár-részvény­társaság­ ma délelőtt tartotta közgyűlését. Az igaz­gatóság jelentése szerint az 1892-ik év 82.637 frt 3 krt tevő veszteséggel szemben, a lefolyt 1893-ik üzletév a nagymérvű leírások és a tartalék-alapra fordított dotáczió daczára 16.889 frt 80 kr tiszta nyereség mutatkozik. A 16.889 frt 80 krnyi tiszta nyereségből minden egyes elsőbbségi részvény után 5 frtot, összesen 15.000 frtot fizetnek ki. Gazdasági egyesületek nagygyűlése. Des­­sewffy Aurél gróf, az országos magyar gazdasági­egyesület elnöke az összes vidéki gazdasági­ egyesü­leteket április hó 5 éve közös gyűlésre hívja egybe, melyen az egyesületeknek a milleniumi kiállításon és a gazdakongresszusban való részvételét fogják megállapítani. Az első biztosító intézet katonai szolgá­lat esetére. Ma tartotta első rendes közgyűlését Nikolics Fedor báró elnöklete alatt. Az igazgatóság jelentése szerint az intézet működését 1893. január 1-én kezdte meg, s daczára ennek, hogy a közön­ség a biztosítás e­lemét sem lényegében, sem alak­jában nem ismerte, s annak tartózkodásával kellett megküzdeni, 5.372.850 korona tiszta biztosítási állo­mányt tud felmutatni. A mérleg 8911 korona 61 fillér tiszta nyereséget mutat, mely összeget az 1893. évre esetleg követelheti, s eddig még ki nem egyen­lített adó- és illetékek fedezésére rendkívüli tartalék­ként új számlára viszik át. A közgyűlés úgy a fel­ügyelő bizottság, mint az igazgatóság jelentéseit tu­domásul vette. — A nagyváradi takarékpénztár-egyesü­let ma tartotta meg negyvenötödik közgyűlését Gál Ferencz elnöklete alatt, jelentés szerint a betétek 5 millió 617 ezer forintra rúgtak. Nyeremény 118.819 frt; egy részvényre 100 frt osztalék esik. — Ma tartotta évi közgyűlését a biharmegyei népnevelési egyesület is. Az évi jelentés szerint az egyesület számos iskolát és tanítót segélyezett. A magyar nyelv és hazafias szellem terjesztésére, szerény anyagi helyzete daczára, az egylet 1200 frtot szavazott meg. A The Mutual S­állay Gyulát a magyar­­országi fiókjának eddigi vezértitkárát, vezérigazgató­helyettessé nevezte ki. A Schlick-féle vasöntöde és gépgyár részvénytársaság ma tartotta évi közgyűlését. Az igazgatósági jelentés szerint a lefolyt év üzleti ered­ménye igen kedvező volt. A tiszta nyereség M1,ISI forint 26 krajczár. Az igazgatóság indítványozza, hogy ez összegből 84,000 frt, vagyis 6000 drb régi részvény után egyenkint 14 frt s 2000 drb uj rész­vény után 5%-os kamat, összesen 98,400 forintot osztalékul fizetnek. A fennmaradó összegből 15,241 frt 80 fr a társulati hivatalnokok segélyalapja ja­vára, 3000 frt pedig a munkás-biztosító alap javára fordittassék. Csődök. A balassagyarmati kir. törvényszék Schwanz Mihály tímár és neje ellen a csődöt el-

Next