Magyar Hirlap, 1894. szeptember (4. évfolyam, 243-273. szám)

1894-09-02 / 244. szám

18 TAN Ü GY.* ~ Az egyetemről. A tud. egyetem félévi tanrendére vonatkozó felszólalásunknak részben sikere van. A jogi kar feketetábláján ma az a hirdetés olvasható, hogy Kajuch Márton m. tanár a római jogból heti 8 órai előadást tart s igy most már az első éves joghallgatók e köteles tantárgy hallgatásánál Vécsey és Kajuch közt megoszolhatnak. Hir szerint a római jog második tanszékét már a legközelebbi napok­ban betöltik és pedig az egyetemi tanács által első helyen ajánlott Svarcz Gusztáv m. tanár mellőzésével Kajuch Mártonnal. — Csáky Albin gróf búcsulevele. A po­zsonyi állami fő­reáliskola tanári kara felirattal bú­csúzott el Csáky Albin gróf volt kultuszminisztertől. E feliratra a gróf a következő levéllel válaszolt, melyet Antolik Károly igazgatóhoz intézett: Tekintetes igazgató ur! Mindig nehezen búcsú­zunk azoktól, kikben ha munkatársakra, buzgó követőkre, lelkiismeretes munkásokra akadunk. Nehezen búcsúzom tehát, önöktől is, de teljesen igazuk van ama feltevésükben, melynek m. h. 23-án kelt iratukban kifejezést adtak, hogy ha nem is va­gyok hivatott többé önöket vezérelni, nem szakadhat meg közöttünk teljesen az öszeköttetés, mivel majdnem hatévi miniszteri működésem alatt an­­­nyira összeforrtam hazai közművelődésünk felada­taival, hogy azok mikénti kiszolgáltatása iránt mint­ egy parancsszóra közömbössé válnom teljesen lehe­tetlen. Élénk figyelemmel tehát és a legmelegebb érdeklődéssel fogom kísérni ezentúl is azt a nagy fontosságú ügyet, melyet eddig együtt szolgáltunk és mindig örömmel megemlékezve a közöttünk fenn­állott hivatalos érintkezésről, merem remélni, hogy önök is megtartanak engem jó emlékezetükben. Ha­zafias üdvözlettel Szepes-Mindszenten Csáky Al­bia gróf. —■ Xskolatársak «szövetkezete. A temesvári főreáliskola tanári testülete elhatározta, hogy az in­tézet volt növendékei között lévő kapocs fentartása végett minden évnek szeptember 7-ét intézeti napul tűzi ki, ily módon alkalmat nyújt az intézet volt növendékeinek, hogy e napon találkozhassanak. Az első összejövetel szeptember 7-én lesz, mely alka­lommal az iskolatársak szövetkezetét­ megalakítják. — Fiúnevelő és tanintézet Rákospalotán. Szabó Alajos dr. királyi tanácsos 1877-ben négy osztályú elemi­ iskolát nyitott Rákos-Palotán s azóta ez a csinos és tágas park mellett épült iskola foly­tonosan fejlődött és terjeszkedett, úgy, hogy ez idő­­szerint már négy elemi, hat polgári és nyolcz gim­náziumi osztályban tanítják ott a növendékeket, akik úri ellátásban és lelkiismeretes oktatásban részesül­nek. Az intézetet mai igazgatója és tulajdonosa, Wag­ner Manó, oda fejlesztette, hogy ez idő szerint már nyilvánossági joggal van felruházva s a növendé­kek államérvényes bizonyítványt kaphatnak benne, ha a vizsgálatokat sikerrel kiállják. A hozzánk be­küldött iskolai értesítőből látjuk, hogy a múlt tan­évben kilenczven tanuló volt az intézetben (köztük négy külföldi), akiknek az életkoruk a tanév végén hat és tizenkilencz év között oszlott meg. A tanítás­nak első­sorban említendő jó eredménye mellett kü­lönösen az érdekel bennünket, hogy ennek az inté­zetnek higiénikus szempontokból jelentékeny értéke van itt a főváros tőszomszédságában. Nagyon sze­rencsés körülmények közt létesült már azért is, mert az egészségügyi viszonyok Rákos-Palotán a lehető legjobbak s gyenge, vagy a fejlő­désben elmaradt­­ gyermekek a jó levegőn s az intézeti gondos ellátás és felügyelet mel­lett, rendszerint meglepően magukhoz térnek.“A tanulók kiváló tanárok vezetésére bíznak, a tanári kar egy része csakis az intézet szolgálatában van, míg mások a főváros előkelő tanintézeteinek a ren­des tanárai ugyan, de egyszersmind a Wágner-féle tanintézetben is oktatnak. Az intézet egyik jelessége az az értékes múzeum, amelyet még Szabó Alajos dr. gyűjtött össze, s amely a természetrajzi s a numizmatikai tudnivalókat oly terjedelemben illusz­trálja, amilyennel a sokkal régibb tanintézetek kö­zül is kevés dicsekedhetik. Azok a tanulók, akik a múlt tanévben érettségit tettek, a váczi piarista­rend gimnáziumi tanárai előtt állották ki a vizsgá­latot. A beh­atások az idén is, mint rendesen, szep­tember elején kezdődnek. — Vasúti tisztképző tanfolyam. A vasúti tisztképző tanfolyamon most vannak a beiratások. A felvételre nagyon sokan jelentkeznek. Az előadás szeptember 3-án kezdődik és tíz hónapig tart, mely idő után a hallgatókat gyakorlati kiképzés végett állomásokra osztják be. MAGYAR HÍRLAP KÜLÖNFÉLÉK — »Cs. kir. járásbirósági miniszté­rium«. Ezt a legújabb institucziót egy kövesdi ember honosította meg, egyelőre persze csak elvben írván a belügyminisztériumhoz a következő, fö­lötte érdekes folyamodványt: »Tekint. Cs. kir. járásbirósági minisztérium ur! Azon alázattal meglopatott lóra való nézvést, kinek érdekében az Gábor fiam béfogódott az setét tömlöczbe, kit pedig ő nem cselekedett. Mert az kérdéses északán amidőn is a fen tisz­telt lónak az elhozódása történ vólna az Gábor fiam az anyok jóváhagyása mellett az padláson aludott, — már pedig a tekéni cs. kir. járásbiró­sági minisztérium uz teljes lehetetlenség, hogy valaki az padláson lovat lophassék, — kire isten az tanú bizonyságom, — Igaz ugyan, hogy az Gábor fiam a mult őszön egy kis juh cseleke­detben találódott s arra is bölcsen emlékszek, hogy egy kis apró marha sorsa is vólt, de hogy az fent tisztelt lóhoz az Gábor fiamnak semmi köze, — élő ember Csira szomszéd, kit az napon házamnál meg is verék, mivel hogy az feleségem­nél találódott, akire ő bölcsen emlékszik. Azon alázatos kéréssel járulok a t. cs. kir. minisztérium úrhoz, hogy az •/. alatt idecsatolt Gábor fiamat a •//. alatt lónak gyanújából annál is inkább felmenteni méltóztasson, mert mégis Isten ellen való vétek, hogy valaki egy hat pengős lónak az érdekében setét temb­erbe nyugodjon és az kívánatos trágyahordástól elmaragyék. Hát arra jár-e eső? K. m. f. U. i. tisztelem az Tatai nagyságát, az ám az ember uram! Mányi Berencz az Gábor fiam törvényes és hites ura apja. Kívül: A tekéni cs. kir. járásbirósági minisztérium urhol tiszteletes apellatuma Mányi Ferencz fuvaros embernek az 6 pengős Kökény úónak az érdekében — sorba jutott törvényes és hiteles Gábor fiára nézvést. =. Kövesden. K. m. f. — tessen bent szemlélődni.« A Mányi Gábor törvényes és hites ura apjá­val együtt magunk is erősen hisszük, hogy a cs. kir. járásbirósági belügyminisztérium meg fogja hall­gatni ezt a megható instancziát, ama »fenntisztelt becses lunak* érdekében. — Ád­ám toiletteje. Ádám-kosztüm elneve­zés alatt az emberek általában azt értik, hogy valaki minden ruha nélkül szűkölködik. Ez az elnevezés téves, mert az első embernek tényleg volt egy toilette-darabja. Nem ugyan kalapja, mint ezt az első pillanatban gondolni lehetne, ha az ember látja mily büszkén sétálnak a néger­ fejedelmek czilinder­­kalappal a fejükön, sem nadrágja, bár a szemérem határozottan meg volt benne, mint azt a bizonyos fügefalevél mutatja. Még az az őr sem díszítette ős­apánkat, melyben egyes indián­ törzsek hivalkodnak, körü­ltüzdelve azt exolikus madarak társaival. Az első embernek első toilette-darabja­­ a bot volt. Az első emberek nem igen törődtek a ruházattal, abból az egyszerű okból, mert nem ismerték azt, de botot, a leghatalmasabbat, amit csak az őserdőkben találtak, mind hordott magánál. Sőt — Darvin sze­rint — legrégibb ősapáink, a majmok is hord­tak maguknál botot. Ezt a felfedezést egy orvos tette, még­pedig abból a czélból, hogy vele a bot ellen agitáljon. Szerinte a bottal való járás ugyanis ártalmára van az egészségnek és a férfi-szépségnek egyaránt. Azok, akik nem járnak bottal, nyúlánkabbak, mozdulataik kecsesebbek, já­rásuk szilárdabb. — Ezek után most már teljesen értjük, miért szebbek az asszonyok a férfiaknál: — nem hordanak botot. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. (Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen levelekre nem válaszolunk.) Cz. L. Debreczen. A kérdezett intézet nem gim­názium, hanem polgáriskolával kapcsolatos kereskedelmi iskola; helyisége a nagy-korona-utcza 13. sz. alatt van. Olga: Nagysád azt kérdi tőlünk, hogy milyen emberhez menjen férjhez? Talán leginkább olyanhoz, aki tetszik nagysádnak. Sárga rigó. Ugyanezt a témát már egyszer földolgozta Shakespeare is a «Hamlet» czimü darabban. Nem olyan mulatságosan, mint uraságod, hanem más­különben elég jól. Benediktusz. Mi igen örülünk annak, hogy uraságod jól érzi magát a fővárosban és hogy uraságod véleménye szerint, Budapest nagyobb város, mint Kerek­egyház. De az ilyesmit nem lehet ám kiírni az újságba, mert ezt már úgyis nagyon sokan tudják. Pozsonyi menyecske. A versek nem kö­zölhetők. De ak­jk­ ne tessék búsulni ! 1894. szeptember 2. Rük­amár. 1. Uraságod bátran viselhet sárga nadrágot a belügyminiszter jóváhagyása nélkül is. 21 Zsebtolvajokra és hamis kártyásokra nem szoktuk a' gentleman szót alkalmazni. F. H. Salgó-Tarján: Igen kérem, Budapesten­ sok négyemeletes ház van. J. B. Erdő-Szt.-György. Igen. S. L. Gyetva. Szeptember 17.-ig. r ...­ vfr­­­ 1. Kivonat a hivatalos lapból. — Szeptember 1. — Uj kamarások. A király jeszeniczei Jankovich Ferencz magyar kir. honvéd főhadnagynak és dobrze­­nitzi báró Dobrzensky János hadnagynak, a Károly főherczeg 3. sz. dzsidás-ezredben, a ka­marási méltósá­got díjmentesen adományozta. Kinevezések: A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Tóth Emila gyöngyösi polgári iskolai se­­gédtanítónőt a kecskeméti községi polgári iskolához rendes tanítónővé, a nagyváradi kir. ítélőtábla elnöke, a vezetése alatt levő kir. ítélőtábla kerületébe, Szabó Bertalant díjtalan joggyakornokká nevezte ki. Árverések a fővárosban: Papp Gyula dr. 23760 forintra becsült ingatlanai 1894 évi október hó 27-iki napján. — Kohler János Károly 3637 frt 50 krra be­csült ingóságai 1894 évi szeptember hó 12. napján Ifi Székely-utcza 1. számú házban. — Friedmann Jakab­ 1865 forint 34 krra becsült ingóságai VI. ker. Hunyady-­ tér 9. számú házban 1894. évi szeptember hó 3. napján! — Drozsa és társa ezég 520 forintra becsült ingóságai VII. kerületi városligeti iparcsarnokban 1894. évi szep­tember hó 3-án. — Drucker és Sternfeld 1224 forint 20 krajczárra becsült ingóságai V. ker. bálvány-utcza számú házban 1894. szeptember hó 10. napján. In Kobler János Károly 440 forintra becsült ingóságai II. kerület Székely-utcza 1. szám a. 1894. évi szeptembM hó 12. napján. Árverések a vidéken. Fenyő Lajos, és neje 7247 forintra becsült ingóságai 1894. évi szeptember hó 28-ik napján Deés. — Ufferbach József 2410 forintra becsült ingatlanai 1894. évi szeptember hó 12. napján Gyulán. — Kiss Jánosné 2048 forintra becsült ingat­lanai 1894. évi szep­tember hó 28. napján. — Beck Márton 4086 forint 30 krajczárra becsült ingatlanai 1894. évi szeptember hó 13. napján Pancsován, Jantusz Izidor 9000 és 1500 és 30303 forint 50 krra becsült in­gatlanai 1894. évi szeptember hó 11. napján Encsen.­­­ Perenney János 671 forint 8 krra becsült ingóságai 1894 évi szeptember hó 7. napján Ócsán. — Jakab­­falvy Ferencz 2000 forintra becsült ingatlanai 1894. évi szeptember hó 27. napján Tokajban. Vízállás: A kis lottó húzása. Kiadótulajdonos: MAGYAR HÍRLAP KIADÓ RÉSZVÉNY­ TÁRSASÁG BUDAPESTI KALAUZ. Köldváry Imre 1106 speciális készítője jó szabású férfi-ingeknek, ajánlja férfi-divat- és fehérnemű raktárát koronaherczeg­­uteza II. sz. a főposta mellett és kerepesi­ ut 9. sz. a Pannónia mellett.— Telefon. — Árjegyzék bérmentve.I heg­edüs 3. és farsa díszműáru-raktára Kossuth Lajos-utcza 17. ajánlja nagy raktárát alkalmi ajándékokban, utazó czikkekben, séta, botok stb. továbbá uj találmányu korona-tárczáját, mely eddig a legczélszerű­bbnek bizonyult. Árjegyzék ingyen és bérmentve: 1071 Knuth Károly, 1108 műszaki iroda és gyára. Légszesz és vizvezetékek­­ü­rdőszobák szivattyumű­vek, központi fűtések és zellőzök legújabb rendszerek szerint berende­zésére, VII. ker. Garai-utcza 6—8. sz.________ Grauer KIiksa likőr, rum- és eczetszesz-gyáros. RAKTÁR: 1031 Budapest, Kerepesi­ ut 43. szám. cs. és kir. udvari szállító Budapest Zsinor Trieszt Szeptember 1-én. 15 41 82 35 78 47 38 33 83 42 28 75 53 38 34 ■ [UNK] ‘“74 y if

Next