Magyar Hirlap, 1895. február (5. évfolyam, 32-58. szám)
1895-02-14 / 45. szám
Budapest, 1895. Szerkesztőség és kiadóhivtal: József-körut 47. szám. Megjelenik minden nap, hétfőn és ünnep után is. V. évfolyam 45. szám Főszerkesztő: HORVÁTH GYULA. Péntek, február 15. Felelős szerkesztő: Egész m 14, télélre 7, V. 8frs 3 írt 50 kr, égi kára 1.20 FENYŐ SÁNDOR. Egyes számára: helyben 4 kr. vidéken 5 kr. Függetlenség és szabadelvűség A függetlenségi párt mai értekezletének főpontja volt: a pártszerveskkedés. Ez voltaképpen minden politikai országos pártnak a kötelessége, kötelessége az elveivel szemben, amelyeket meg akar valósítani, szemben a polgárokkal, akiknek eszméket ad s irányt a politikai jogaikkal való élésben. A nemzet haladása erők összeütközésének az eredménye, s jó és üdvös, ha ország-világ tisztában van ezeknek az erőknek az irányával s a hatékonyságával. Csakhogy a függetlenségi párt mai értekezletében a »szervezés«-t pusztán ürügy gyanánt vetették fel azért, hogy — mint lapunk más helyén elmondjuk — pucs-szerűen kivegyék a pártvezetést ama pártférfiak kezéből, kik a pártnak a reakczióval való szövetkezését eddig meggátolni tudták. Egyszerűen le akarták szorítani azokat, kik a függetlenséget csak a szabadság és szabadelvűség alapján tudják elképzelni, ki akarta pedig ezeket szorítani a pártnak amaz ismeretes ki- és belépő frakcziója, mely az egyházpolitikai viták alatt tanúsított viselkedésével a függetlenségi párt iránt való bizalmat országszerte megingatta. A ma történteknek se lehet más hatásuk. Pedig egy pártnak csak az a visszhang ad létjogosultságot, amelyet kelteni képes, és ha ez a visszhang gyenge, a hangjában kell valami hamisságnak lenni. A magyar nép nem tud különbséget tenni, s ha a magyarok istene úgy akarja, nem is fog különbséget tenni a függetlenségi s a szabadelvű eszmék között. Akik a függetlenség zászlaja alatt a szabadság elveiről nem feledkeztek meg, azoknak nincs okuk panaszra. Azok panaszkodhatnak csak, akik ezalatt a czégér alatt egy gyékényen árultak a reakczióval, s taktikai okokból, párt- vagy személyes érdek okából nem átallották szövetkezni adókkal, akiknek a régi Magyarország az őreáljuk, az osztályokra és felekezetekre, székekre és kasztokra, urakra és jobbágyokra oszlott, Bécstől és Rómától függő árnyékország, amelyet helytartó kormányzatt és kabinetparancsok igazgattak egy pár latifundium és fidei-kommisszum nagyobb dicsőségére. Nagy és szép dolog lenne, ha a függetlenségi párt újból szervezkednék, de színt is kell vallania, a függetlenség eszméjén kívül a szabadelvűség eszméit is pártkérdéssé kell tennie. Ha erre a pontra teljes világosság esik, akkor nem kell tartania hűtlenségtől és felbomlástól: ennek a ragyogása biztos útmutatás lesz a tétovázóknak. De amíg tovább folyik az a hamis játék, amelyben a függetlenségi pártnak egyes és nem mindig legjelentéktelenebb tagjai tetszelegnek maguknak; amig akadnak, akik a függetlenség pajzsát tartják a hazátlan reakczió elé s a 48 hagyományainak megalkuvás nélkül való követőit kilökik a párt kebeléből; amig a függetlenségi és 48-as párt az 1848. esztendőnek nemcsak függetlenségi, hanem szabadelvű eszméit is megalkuvás, fentartás és taktika nélkül magára kötelezőnek nem vallja, addig mindig akadhat, aki inkább szavaz egy 67-es alapon álló szabadelvűre, mint egy 67-es alapon álló reakczionáriusra. A magyar népnek mindig szent lesz a Kossuth Lajos neve, de Kossuth Lajosnak is, ha mást nem választhatott, könnyű lett volna a választás Metternich és Deák Ferencz között. Budapest, február 14. Minisztertanács. Ma délután hosszabb minisztertanács volt. Tisztelgés az új államtitkárnál, Vörös Lászlónál, a kereskedelmi minisztérium új államtitkáránál ma az arad megyei szabadelvű pártnak egy küldöttsége tisztelgett, amelynek nevében Nachtnébel Ödön üdvözölte Arad megye szülöttét új állásában. Állítólag Boross Béni Vörös László javára borossebesi mandátumáról le fog mondani. Alaptalan hír. A »Bud. Tud.« megczáfolja több lapnak azt a hírét, hogy Farbaky István országgyűlési képviselőt miniszteri tanácsossá akarják kinevezni. A selymeczbányai kerületben e szerint nem lesz új választás. Szentesítendő törvényjavaslatok. A szentesítés alá terjesztendő törvényjavaslatok átvizsgálására a házszabályok értelmében hivatott bizottság a főrendiház elnökének, Szlávy Józsefnek elnöklete alatt ma ülést tartott, amelyen átvizsgálván az újonczozásról, az indemnitásnak két hóval való meghosszabbításáról és az erdélyrészi dézsma- Az irodalmi diszlettár. — A Magyar Hírlap eredeti tárczája. — írta: Lövik Károly. Ma délután megtekintettem az irodalmi diszlettárt. Az irodalmi diszlettár közhasznú vállalat. Felügyelője egy bénakarú honvéd, aki katalógust vezet az ott elhelyezett dolgokról, reggelenkint leporolja a babákat, kijavítja apró hibáikat és bizonyos alapdíj lefizetése mellett kikölcsönzi őket a tárczák, regények és színművek hóinak. A kölcsöndíj változó. Egy operettbeli átöltözködési jelenet (a herczeg és a pásztor ruhacseréje) 20 fillérért kapható, míg egy házasságtörő asszonyért, aki férfiruhában verekszik meg tulajdon férjével, hallatlan árakat fizetnek. A tárlaton egyformán van képviselve az új és a régi irány. Az ajtó mellett látható barátságos este, melyen két kocsit látunk a sz—i kastély kapuja elé robogni, a régibb gárda számára állt ott. Porlepte és keveset használt ma már. Évszáma: ISA*. Hozzátartozik: a nap utolsó sugara, mely a távoli bérczet megaranyozza, a fülemüle, mely szerelmesen fuvolázik a berekben és a feketehegyi ketyegő óra. A falakon végig nagy csomó kandalló van elhelyezve, melyben vidáman pattognak a hasábok. Lámpák, melyek családias fényt hintenek, kürtők, melyeken a szél kísértetiesen fütyöl, nagy számban. Modernebb írók számára a terem közepén egy jó barát ül, aki fekete kávéját kavargatja s aki most rögtön egy érdekes történetet fog elmondani. Vele összefüggenek: süppedékes török kerevetek, ezüst papira szivarok, zsongózengő táncztermek és egy tucat fraise-ruhás, pasztelarczu delnő. Stilszerű a főhadnagy, aki keresztbeveti lábait és a bécsi keringet dúdolja. A teremőr, aki szemmel látható barátja a régi iránynak, az ablaknál felállított mostoha apára figyelmeztetett. Valahányszor fellép, abban a pillanatban cselekszi azt, mikor a hős imádottja elé térdel. (Ez az összeütközés.) Ilyenkor — mondja a jegyzék dűlt betűkkel — a mostoha apa arczán sötét felhő vonul végig. Némileg a mostoha apához tartozik, az a kép, mely az átellenes falon a párbaj jelenetet ábrázolja. Ez a párbaj a hős (5. szám) és a mostoha apa (3. szám) közt folyik le. A felek felállanak, a segédek kimérik a távolságot, kiosztják a pisztolyokat, amikor egyszerre elmés rugó segítségével közébük pattan a hősnő és így sikolt fel: — Csak az én testemen át! Tovább haladva egy chaise longue-on egy hisztérikus asszonyra akadunk, aki Gyp-et olvassa. Neve: Palma, Titánia vagy Claire. Czipője: abbé-lakk, illatszere: Imperial Russe, jelleme: jukker. Udvarlói a chaise longue körül sir-rogant lejtenek. Ott van a báró, aki monoklit visel, fűzi magát és törve mondja az r-betűt. Hadnagyokból egy svadron áll az iró rendelkezésére. Mindnek lakktopánja van és aranyzsinóros mentéje. Eléggé kedvelt az angol lord is, aki csak ysst, non-t és Goddamot mond és csak úgy szórja a milliókat. Élénk ellentéte ennek a jelenetnek az a sápadt, szomorú lány, aki, őszi tájban, egy kerti padon ül és akáczleveleket tépeget. (Dórcsipte lombok, zörgő avar, elmúlás.) Neve: Olga, Lujza vagy Margit. Kora: 18 év. Állapota: tüdőbeteg. (A katalógus felvilágosít, hogy a régi gárda hősnői mind tüdőbetegek.) Arczán ott virul az a bizonyos két rózsa, a kór félreismerhetetlen jele. A hős azonban (aki meglehetős kopott már a használattól) délczeg, hatalmas termetű. Lényeges alkotó elemei: bariton hang, göndör haj, ajkán játszó, fájdalmas mosoly és homlokán az anyajegy. E jegyről Ö3mer ugyanis rég elveszett fiára a mostoha apa, aki az imént párbajra kelt vele. Félig elrejtve egy csomó, az őszhöz tartozó ökörnyál és hervadó levelek alatt, egy doboz hever telve ***-kal, oh és a/tokkal!? . . . és-----------------kel, melyekből a kellő mennyiséget az iró a maga tetszése szerint választhatja meg. Messziről integet a néző felé egy piros tábla, ezzel a felirattal: point. A point egy kis tájkép. Az ablaknál hölgy ül, kék selyem pongyolában, idegesen tépegetve csipkekendőjét. Az ablak alatt hosszú gyászmenet vonul el Ezek a szép asszonyért vivott párbajok áldozatai. A hölgy pedig így szól: — Eh, visszamegyek a férjemhez! Mélységes por lep be egy csomag szellemes mondást és körmondatot, ellenben takaros és üde az a bábu, mely a kijáratnál áll külön dobogón. Mai számunk IS olaal.