Magyar Hirlap, 1895. szeptember (5. évfolyam, 238-267. szám)

1895-09-12 / 249. szám

1895. szeptember 12. EHAGYAR HÍRLAP__________ 9 ajtai kir. jbirósági albirót a nagyajtai, Váry László huszti kir. jbirósági albirót a mezőbándi és Véghy Ferencz kolozsvári kir. ítélőtáblai tanácsjzó albirót a bánfihunyadii kir. jbirósághoz járásbirákká, Petróczy Zoltán dr. balassagyarmati kir. járás­­birósági albirót a balassa­gyarmati, Destern­­hardt János perlaki kir. jbirósági albirót a nagy­­kikindai­­ és Domokos László gyulai k. tvszéki albirót az aradi k. ügyészséghez alügyészekké, végül Ráskay Józsi dr., a szegedi k. Ítélőtáblánál alkal­mazott bírósági szőt, és Pálffy Dezső temesvári k. tvszéki alszót a temesvári — Tolnay Benedek, a kolozsvári k. Ítélőtáblánál alkalmazott bírósági szót a brassói k. tvszékhez, Zászlóffy József nagy-szebeni k. tvszéki szőt a nagy-enyedi — Markó István deb­­reczeni k. törvényszéki jegyzőt a nagyszalonta­i Baróti Ödön kaposvári gyakorló ügyvédet a tabi és Valentin Károly dr. budapesti gya­korló ügyvédet a segesvári kir. járásbírósághoz albirákká nevezte ki; továbbá Tulkán Pál kisjenői kir. járásbirósági albirót a szolnoki kir. járásbíró­sághoz járásbiróvá; Farkas Sándor székesfehérvári járásbirósági albirót a pécsi kir. törvényszékhez bíróvá és Pogány Menyhért nagyváradi királyi törvényszéki jegyzőt a magyar-écskai királyi já­rásbírósághoz albiróvá nevezte ki. Ő felsége — mint értesülünk — szeptember hónap 7-től kelt legfelsőbb elhatározásával Varga Nagy Ist­ván nagykikindai királyi törvényszéki bírónak a budapesti, Bretanóczy Sándor szolnoki kir. járás­­birósági járásbirónak a szolnoki kir. törvényszékhez, Várnai Soma magyar­csékei járásbirósági albirónak az élesdi kir. járásbírósághoz, továbbá szeptember hónap 6-ikáról kelt legfelsőbb elhatározásával Perczel János dr. újvidéki kir. törvényszéki bírónak a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszékhez, Mádly Béla dunaföldvári kir. járásbirósági albirónak a pécsi kir. járásbírósághoz, továbbá Fényes Vincze aradi és Keller Mór dr. borosjenői kir. járásbíróság, albirónak kölcsönösen leendő áthelyezését legke­gyelmesebben megengedni méltóztatott. — Himmel alezredesről. A mostanság sokat emlegetett Himmel alezredesről csak kevesen tud­ják, hogy a hadsereg legvallásosabb katonái közé tartozik. Még évekkel ezelőtt, főhadnagy korában Huyn gróf táborszernagy segédtisztje volt, akit afri­kai útjában is elkísért. A táborszernagy és segéd­tisztje ott olyan fontos szolgálatokat tettek a keresz­­énységnek, hogy IX. Fian pápa mindkettőjüket a Krisztus renddel tüntette ki, ami annál nagyobb kitüntetés, mert a pápai Krisztus rendet csak a leg­ritkább esetekben hagyja meg valaki. Hímmel al­ezredes később is megmaradt hitbuzgó keresztény­nek, vasárnapokon hűségesen hallgatta a misét, a táborban akárhányszor látták, amint karddal az ol­dalán és imakönyvvel a kezében, a templomba sietett.­­ A kiállításból. Az ezredéves kiállításon résztvevő sportegyesületek tegnap Berzeviczy Albert elnöklete alatt ülést tartottak, amelyen a programúiba vett huszonkét fajta viadal, torna, verseny és ün­nep rendezésének részleteit beszélték meg. A bizott­ságban felvetették azt az eszmét, hogy a nagyobb helyet igénylő versenyeket, torna-ünnepeket, viada­lokat stb. egy a kiállítás területén kívül építendő óriás antiteátrum-szerű épületben tartsák meg, olyan formán beosztva, hogy körülbelől minden második hétre jusson egy-egy nagyszabású sportünnep. A csarnokok kozt kétségtelen érdekes lesz a puszta­szeri csarnok, amely alacsony dombon épült s földje Pusztaszerről való. A csarnok empire ízlésben épül eredeti formákkal, s 16 méter magas mauzó­­leum-szerű csarnok lesz, a tetején egy szárnyát ki­terjesztő óriás turul-madárral. A pavillonban emlék­tárgyakat mutatnak be és árulnak, amelyekben pusztaszeri föld lesz valamely elmés módon el­helyezve.­­ A régi üzleti berendezések kiállítására vonatkozólag pedig a kereskedelmi csoport bizott­sága újból felkéri mindazokat, akiknek birtokában régi üzleti berendezési vagy felszerelési tárgyak vannak, szíveskedjenek azokat a csoportnak rendel­kezésére adni s e végből a kiállítási igazgatóságnak beküldeni vagy bejelenteni. — Hensa, lüó és cosinus alfa. Mensa, lüó és cosinus alfa, mint minden évben, ez alka­lommal is pontosan megkezdték működésüket Kisasszony napja után. Ami eddig az iskolai év annalesében fel van jegyezve, semmi, a tangensek, a mi végzett igék és irodalomtörténeti adalékok ez után kezdik meg tulajdonképpeni szereplésüket. Első két napon a legszigorúbb professzor is beéri az ál­talános bevezetéssel, harmadnap azonban Carnot és Pascal egész borzalmasságukban bontakoznak ki az elmélet szürkeségéből. Az épület első alapjait rakják most le a gimnáziumok és reáliskolák szürke falai között, az épületét, melynél­ a tantárgy minő­sége szerint júniusban pompás görög sl­lü, renais­­sancé vagy gótstilü remekké kell átváltoztatnia. A tudomány mezei tárva-nyitva a tudományra éhes ifjúság előtt s az antológia, a régiségtan legszebb vi­rágait téphetik le azok, akik küzdelembe bocsájtkoz­­nak Homeros és Horáczius zengzetes nyelvével. Duzzadó vitorlákkal, friss ambiczióval vágnak neki tanárok, tanulók az iskolai év hullámainak e héten s a mensa, lilo, cosinus, világát egyszeribe ezer és ezer fürge ifjú népesíti be. Évente néhány ezerre rúg azok száma, akik ismerkedési évre gyűlnek össze a holt nyelvek és Pitagorás követőinek csa­patával s a barátkozást csak a meleg nyár, mely most van tűnőben éppen, fejezi be. Szülők,tanárok, ro­konok élénk érdeklődése mellett kezdődik az ismerke­dés. Az első gimnazista sorsa felett épp úgy aggódik a családapa, mint az érettségire készülő ifjúé felett s a tanügy bonyodalmaiban benne vannak a felsőbb leányiskolák, tanítónőképezdék karcsú hallgatói is. Egy nagy hadjárat készül a mensa és társai iránt, egy nagy felfedező ekszpediczió, mely nem tud, nem akar megnyugodni addig, míg a titokzatos el­lenség legravaszabb terveit legapróbb részletig le nem leplezik. — Nagy Imre lányának esküvője, Gyalus László építész, pár nappal ezelőtt vezette oltárhoz Budán a Mátyás-templomban Nagy Idát, Nagy Imre egyetlen leányát. Az esküvőn csak kisszámú közön­ség vett részt. Násznagyok: Erődi Béla dr. és Joób Károly voltak. — Bismarck anekdota. 1870-ben történt Versaillesben. Russel lord Bismarckhoz ment kihallgatásra s az előszobában várakozott, mig Arnim gróf a kanczellár fogadótermét elhagyja. Nem sokáig kellett várakozni és a gróf már távo­zott, zsebkendőjével legyezve arczát. — Nem, szólt a gróf, nem értem, hogy élhet Bismarck ilyen légkörben! A füstöt vágni lehetne odabent és oly éles, hogy csípi a szemet. Kérnem kellett Bismarckot, hogy nyissa ki az ablakot, én nem tartom ki. Erre Russel lord belépett a fogadószobába. — Zavarja önt a nyitott ablak, kérdő. Bocsá­nat, de kénytelen voltam vele. Ez az Araim oly oly parfümszagú, hogy borzasztó! Nem értem, hogy élhet valaki ilyen légkörben! Hogy a két kiválóság kölcsönösen nem tűrte el azután se egymást, az tudvalevő. — Eltűntek. Pfeifer Zsigmond 26 éves tanító, néhány nap előtt eltávozott dob-uteza 91. számú lakásáról s azóta nem tért vissza. — Híres György 13 éves asztalostanoncz, e hónap 9-én tűnt el gazdája borz-uteza 9. sz. a. lakásáról. — Rup­recht Lambert 51 éves gépolajozó, szeptember 8 án elment a »Budapesti gőzmalom«-ból és sem oda, sem lakására nem tért vissza. Az eltűnteket a rendőrség keresi. — Szegény proletárok! A szocialisták helyzetére különös világot vet az a statisztika, melyet egy német lap állít ki róluk. A nem­rég elhunyt ismert nevű Engels szoczialista 500.000 márkára rugó vagyont hagyott hátra s mindvégig jól beillett a gyűlölt bourgeois keretébe. Auernek jövedelme 7000 márkányi, Stadthagennek fejedelmi lakása van, Liebknecht jövedelme is megér 7200 márkát, a hires Arons dr. pedig jövedelem dolgában túltesz két-három miniszteren. Vollmar »elvtárs« saját villájában lakik s akárhány véresszáju szoczialista nem cserél­e egy-egy államtitkár jövedelmi forrásával. — Elmaradt mulats­ág. A budapesti (ó­budai) izraelita ifjak betegsegélyző egyletének e hónap 10-én tartott elöljárósági értekezlete elhatá­rozta, hogy miután az a­lsáséves jubileumi ünnep Leiseló főherczeg halála miatt e hónap 8-áról elmaradt, az ünnepet e hónap 13-án tartják meg. Az e hónap 7-ére kitűzött tánczmulatság egé­szen elmarad és az erre előre váltott jegyek árát az egyleti pénztárnál visszafizetik. — Arany Gyula öngyilkossága. A tegnap öngyilkosságot elkövetett Arany Gyuláról most már kiderült, hogy a bölsejáték áldozata. Az elhunyt, daczára fényes és jól jövedelm­­ező állásának, szen­vedélyesen játszott a tőzsdén. Vagyona is szépen volt, mintegy 12.000 forint, neje hozománya pedig 20.000 frtra rúgott: mindezt Arany elvesztette. Hogy e tekintélyes összeget visszanyerhesse, hazárd spe­­kulácziókba bocsátkozott, melyek azonban mind balul ütöttek ki. Különösen a brüxi katasztrófa sodorta Aranyt az örvénybe s oly differi­ncziákat idézett elő, melyet a tisztviselő kiegyenlíteni képte­len volt. Miután ennek következtében állása azofi intézetnél is megrendült, Arany a halálban keresett szabadulást. Nejéhez irott levelében gyermekeit felesége gondjára és szeretetére bizta. — Aki minden áron önállóvá akart lenni! Stiller Herman kereskedelmi utazó alaposan ráunt arra, hogy mindig a más portékáját kínálja. Boltot nyitott és válogatás nélkül rendelte meg külföldi czégeknél a legkülönbözőbb árukat, melyeken úgy adott túl, hogy azokat érkezések után nyomban a zálogházba szállította. Mikor a hitelezők neszét vet­­ték­ ennek a különös gazdálkodásnak, feljelentették Stiflert a törvényszéknél, ahol őt ma csalás miatt vonták kérdőre és a tárgyalás befejeztével egy évi börtönbüntetéssel sújtották. — Tűz egy gyárban. A Roessemann-Kühnemann féle külső váczi-uli csavargyárban nagy tűz pusztitott ma este. Fél nyolcz óra tájban Dávid József kocsis — mint tudósítónk jelenti —s égő gyertyával ment be a gyárhoz tartozó istál­lóba. Valamit kereset ott s keresés közben a gyertya lángja odaért egy csomó szalmához. Nem tellett bele tíz percz az istálló lángokban állott. A pad­lás, mely tele volt szalmával és szénával szinte puskapor módjára lobbant fel, szórva a sziporkákat! A­­ gyár néhány munkása, kik éppen a gyárban vol­tak, rémülten szaladtak segítségre, de már nem tehettek semmit. Végre a szomszéd gyár tele­fonján értesítették a tüzőrséget a tűzről. Egy félóra múlva meg is érkeztek az őrségek é­s hozzáláttak az oltáshoz. De már ekkor a­z istálló csaknem romokban hevert. Alig fogtak a tűzoltók a munkájukhoz, észrevették, hogy nincs vizük s így nem is olthatnak tovább. A 102 pedig terjedt és nemsokára átcsapott az égő is­tállóval szomszédos vasraktár tetejére. Nemsokára eső is lángokban volt és a puszta falig leégett. Végre fél tíz óra tájban a tűzoltók mégis csak valahogyan lokalizálták a tüzet és megmentették a gyárat a pusztulástól. A rendőrség részéről kint volt tiszt­viselő a kocsist letartóztatta. A gyár kára 15—20.000 forint, mely azonban megtérül, mert a gyár biztosítva volt. — Még egy másik tüzeset is volt ma a fővárosban. A Ferencz József-ka­­szárnya udvarán gyulladt ki ma délután egy kazal széna, de a központi tüzérség a tüzet csak­hamar lokalizálta.­­• A Kolozsvárhoz közel­fekvő Kis-Kapuson tegnap délután 3 órakor, — mint levelezőnk táviratozza — óriás tűz ütött ki. A tűz rohamosan harapózott el a nádfedelű házak között, csakhamar IS épületet borítva lángba. A tűz oltására kivonult a gyulai tűzoltóság s szaka­datlan munkával sikerült is estéig a tüzet lokali­zálni. A házakkal együtt 25 melléképület égett le porig, ezenkívül sok széna, szalma és gabona. A kár körülbelül 50.000 frt. A tűzvész emberáldozatot is követelt, két gyermek a lángokban lelte halálát. A tüzet felügyelet nélkül hagyott gyer­mekek okozták. — Villámütés. Balmaz-Ujváros felett—mint levelezőnk írja — ma éjjel nagy vihar vonult el. Egyik nádas házba becsapott a villám, s azt porrá égette. Két gyerek volt odabenn, kiket a szomszé­dok kimentettek. A gyermekek apja előző este vonult be fegyvergyakorlatra Debreczenbe s elkísérte a fe­lesége is. — Szerencsétlenség a kátvizsgálásnál Karaffiai Tivadar mérnök és Reisz Jakab fő­gépész ma délelőtt 11 órakor a külső Jászberényi­ ut 11. szám alatt egy kutat vizsgáltak, miközben a kút széle meglazult s mind a ketten belezuhantak a nyolcz méter mélységű verembe. A házbeli mun­kások azonnal segítségükre siettek s mind a kettőt ki is húzták. A mérnöknek kisebb horzsolásokon kivül más baja nem történt, Reisz Jakab azonban egy a kútban kiálló gerendára esett, mely a fejét bezúzta, úgy, hogy mire kihúzták a kútból, meghalt. A sze­rencsétlenül járt gépész holttestét bevitték a tör­vényszéki orvostani intézetbe, a hatóság pedig vizs­gálatot indított. — Bucsnestély. A budai kereskedőifjak besorozott és távozó társaik tiszteletére október 5-ikén a Váczánban tánczczal egybekötött búcsú« estélyt rendeznek. — Háztartás Kü­rthy Emilné jelesen szer­kesztett gazdasági közlönyéből ma jelent meg a 26-ik szám, a szokott érdekes és tanulságos tarta­lommal. A rovatok számtalan fő- és alczimeiben minden háziasszony tömérdek fontos és a háztar­tásban nélkülözhetetlen­ dolgokra sikad, étlapok^1

Next