Magyar Hirlap, 1895. szeptember (5. évfolyam, 238-267. szám)
1895-09-12 / 249. szám
1895. szeptember 12. EHAGYAR HÍRLAP__________ 9 ajtai kir. jbirósági albirót a nagyajtai, Váry László huszti kir. jbirósági albirót a mezőbándi és Véghy Ferencz kolozsvári kir. ítélőtáblai tanácsjzó albirót a bánfihunyadii kir. jbirósághoz járásbirákká, Petróczy Zoltán dr. balassagyarmati kir. járásbirósági albirót a balassagyarmati, Desternhardt János perlaki kir. jbirósági albirót a nagykikindai és Domokos László gyulai k. tvszéki albirót az aradi k. ügyészséghez alügyészekké, végül Ráskay Józsi dr., a szegedi k. Ítélőtáblánál alkalmazott bírósági szőt, és Pálffy Dezső temesvári k. tvszéki alszót a temesvári — Tolnay Benedek, a kolozsvári k. Ítélőtáblánál alkalmazott bírósági szót a brassói k. tvszékhez, Zászlóffy József nagy-szebeni k. tvszéki szőt a nagy-enyedi — Markó István debreczeni k. törvényszéki jegyzőt a nagyszalontai Baróti Ödön kaposvári gyakorló ügyvédet a tabi és Valentin Károly dr. budapesti gyakorló ügyvédet a segesvári kir. járásbírósághoz albirákká nevezte ki; továbbá Tulkán Pál kisjenői kir. járásbirósági albirót a szolnoki kir. járásbírósághoz járásbiróvá; Farkas Sándor székesfehérvári járásbirósági albirót a pécsi kir. törvényszékhez bíróvá és Pogány Menyhért nagyváradi királyi törvényszéki jegyzőt a magyar-écskai királyi járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. Ő felsége — mint értesülünk — szeptember hónap 7-től kelt legfelsőbb elhatározásával Varga Nagy István nagykikindai királyi törvényszéki bírónak a budapesti, Bretanóczy Sándor szolnoki kir. járásbirósági járásbirónak a szolnoki kir. törvényszékhez, Várnai Soma magyarcsékei járásbirósági albirónak az élesdi kir. járásbírósághoz, továbbá szeptember hónap 6-ikáról kelt legfelsőbb elhatározásával Perczel János dr. újvidéki kir. törvényszéki bírónak a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszékhez, Mádly Béla dunaföldvári kir. járásbirósági albirónak a pécsi kir. járásbírósághoz, továbbá Fényes Vincze aradi és Keller Mór dr. borosjenői kir. járásbíróság, albirónak kölcsönösen leendő áthelyezését legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. — Himmel alezredesről. A mostanság sokat emlegetett Himmel alezredesről csak kevesen tudják, hogy a hadsereg legvallásosabb katonái közé tartozik. Még évekkel ezelőtt, főhadnagy korában Huyn gróf táborszernagy segédtisztje volt, akit afrikai útjában is elkísért. A táborszernagy és segédtisztje ott olyan fontos szolgálatokat tettek a kereszénységnek, hogy IX. Fian pápa mindkettőjüket a Krisztus renddel tüntette ki, ami annál nagyobb kitüntetés, mert a pápai Krisztus rendet csak a legritkább esetekben hagyja meg valaki. Hímmel alezredes később is megmaradt hitbuzgó kereszténynek, vasárnapokon hűségesen hallgatta a misét, a táborban akárhányszor látták, amint karddal az oldalán és imakönyvvel a kezében, a templomba sietett. A kiállításból. Az ezredéves kiállításon résztvevő sportegyesületek tegnap Berzeviczy Albert elnöklete alatt ülést tartottak, amelyen a programúiba vett huszonkét fajta viadal, torna, verseny és ünnep rendezésének részleteit beszélték meg. A bizottságban felvetették azt az eszmét, hogy a nagyobb helyet igénylő versenyeket, torna-ünnepeket, viadalokat stb. egy a kiállítás területén kívül építendő óriás antiteátrum-szerű épületben tartsák meg, olyan formán beosztva, hogy körülbelől minden második hétre jusson egy-egy nagyszabású sportünnep. A csarnokok kozt kétségtelen érdekes lesz a pusztaszeri csarnok, amely alacsony dombon épült s földje Pusztaszerről való. A csarnok empire ízlésben épül eredeti formákkal, s 16 méter magas mauzóleum-szerű csarnok lesz, a tetején egy szárnyát kiterjesztő óriás turul-madárral. A pavillonban emléktárgyakat mutatnak be és árulnak, amelyekben pusztaszeri föld lesz valamely elmés módon elhelyezve. A régi üzleti berendezések kiállítására vonatkozólag pedig a kereskedelmi csoport bizottsága újból felkéri mindazokat, akiknek birtokában régi üzleti berendezési vagy felszerelési tárgyak vannak, szíveskedjenek azokat a csoportnak rendelkezésére adni s e végből a kiállítási igazgatóságnak beküldeni vagy bejelenteni. — Hensa, lüó és cosinus alfa. Mensa, lüó és cosinus alfa, mint minden évben, ez alkalommal is pontosan megkezdték működésüket Kisasszony napja után. Ami eddig az iskolai év annalesében fel van jegyezve, semmi, a tangensek, a mi végzett igék és irodalomtörténeti adalékok ez után kezdik meg tulajdonképpeni szereplésüket. Első két napon a legszigorúbb professzor is beéri az általános bevezetéssel, harmadnap azonban Carnot és Pascal egész borzalmasságukban bontakoznak ki az elmélet szürkeségéből. Az épület első alapjait rakják most le a gimnáziumok és reáliskolák szürke falai között, az épületét, melynél a tantárgy minősége szerint júniusban pompás görög sllü, renaissancé vagy gótstilü remekké kell átváltoztatnia. A tudomány mezei tárva-nyitva a tudományra éhes ifjúság előtt s az antológia, a régiségtan legszebb virágait téphetik le azok, akik küzdelembe bocsájtkoznak Homeros és Horáczius zengzetes nyelvével. Duzzadó vitorlákkal, friss ambiczióval vágnak neki tanárok, tanulók az iskolai év hullámainak e héten s a mensa, lilo, cosinus, világát egyszeribe ezer és ezer fürge ifjú népesíti be. Évente néhány ezerre rúg azok száma, akik ismerkedési évre gyűlnek össze a holt nyelvek és Pitagorás követőinek csapatával s a barátkozást csak a meleg nyár, mely most van tűnőben éppen, fejezi be. Szülők,tanárok, rokonok élénk érdeklődése mellett kezdődik az ismerkedés. Az első gimnazista sorsa felett épp úgy aggódik a családapa, mint az érettségire készülő ifjúé felett s a tanügy bonyodalmaiban benne vannak a felsőbb leányiskolák, tanítónőképezdék karcsú hallgatói is. Egy nagy hadjárat készül a mensa és társai iránt, egy nagy felfedező ekszpediczió, mely nem tud, nem akar megnyugodni addig, míg a titokzatos ellenség legravaszabb terveit legapróbb részletig le nem leplezik. — Nagy Imre lányának esküvője, Gyalus László építész, pár nappal ezelőtt vezette oltárhoz Budán a Mátyás-templomban Nagy Idát, Nagy Imre egyetlen leányát. Az esküvőn csak kisszámú közönség vett részt. Násznagyok: Erődi Béla dr. és Joób Károly voltak. — Bismarck anekdota. 1870-ben történt Versaillesben. Russel lord Bismarckhoz ment kihallgatásra s az előszobában várakozott, mig Arnim gróf a kanczellár fogadótermét elhagyja. Nem sokáig kellett várakozni és a gróf már távozott, zsebkendőjével legyezve arczát. — Nem, szólt a gróf, nem értem, hogy élhet Bismarck ilyen légkörben! A füstöt vágni lehetne odabent és oly éles, hogy csípi a szemet. Kérnem kellett Bismarckot, hogy nyissa ki az ablakot, én nem tartom ki. Erre Russel lord belépett a fogadószobába. — Zavarja önt a nyitott ablak, kérdő. Bocsánat, de kénytelen voltam vele. Ez az Araim oly oly parfümszagú, hogy borzasztó! Nem értem, hogy élhet valaki ilyen légkörben! Hogy a két kiválóság kölcsönösen nem tűrte el azután se egymást, az tudvalevő. — Eltűntek. Pfeifer Zsigmond 26 éves tanító, néhány nap előtt eltávozott dob-uteza 91. számú lakásáról s azóta nem tért vissza. — Híres György 13 éves asztalostanoncz, e hónap 9-én tűnt el gazdája borz-uteza 9. sz. a. lakásáról. — Ruprecht Lambert 51 éves gépolajozó, szeptember 8 án elment a »Budapesti gőzmalom«-ból és sem oda, sem lakására nem tért vissza. Az eltűnteket a rendőrség keresi. — Szegény proletárok! A szocialisták helyzetére különös világot vet az a statisztika, melyet egy német lap állít ki róluk. A nemrég elhunyt ismert nevű Engels szoczialista 500.000 márkára rugó vagyont hagyott hátra s mindvégig jól beillett a gyűlölt bourgeois keretébe. Auernek jövedelme 7000 márkányi, Stadthagennek fejedelmi lakása van, Liebknecht jövedelme is megér 7200 márkát, a hires Arons dr. pedig jövedelem dolgában túltesz két-három miniszteren. Vollmar »elvtárs« saját villájában lakik s akárhány véresszáju szoczialista nem cseréle egy-egy államtitkár jövedelmi forrásával. — Elmaradt mulatság. A budapesti (óbudai) izraelita ifjak betegsegélyző egyletének e hónap 10-én tartott elöljárósági értekezlete elhatározta, hogy miután az alsáséves jubileumi ünnep Leiseló főherczeg halála miatt e hónap 8-áról elmaradt, az ünnepet e hónap 13-án tartják meg. Az e hónap 7-ére kitűzött tánczmulatság egészen elmarad és az erre előre váltott jegyek árát az egyleti pénztárnál visszafizetik. — Arany Gyula öngyilkossága. A tegnap öngyilkosságot elkövetett Arany Gyuláról most már kiderült, hogy a bölsejáték áldozata. Az elhunyt, daczára fényes és jól jövedelmező állásának, szenvedélyesen játszott a tőzsdén. Vagyona is szépen volt, mintegy 12.000 forint, neje hozománya pedig 20.000 frtra rúgott: mindezt Arany elvesztette. Hogy e tekintélyes összeget visszanyerhesse, hazárd spekulácziókba bocsátkozott, melyek azonban mind balul ütöttek ki. Különösen a brüxi katasztrófa sodorta Aranyt az örvénybe s oly differincziákat idézett elő, melyet a tisztviselő kiegyenlíteni képtelen volt. Miután ennek következtében állása azofi intézetnél is megrendült, Arany a halálban keresett szabadulást. Nejéhez irott levelében gyermekeit felesége gondjára és szeretetére bizta. — Aki minden áron önállóvá akart lenni! Stiller Herman kereskedelmi utazó alaposan ráunt arra, hogy mindig a más portékáját kínálja. Boltot nyitott és válogatás nélkül rendelte meg külföldi czégeknél a legkülönbözőbb árukat, melyeken úgy adott túl, hogy azokat érkezések után nyomban a zálogházba szállította. Mikor a hitelezők neszét vették ennek a különös gazdálkodásnak, feljelentették Stiflert a törvényszéknél, ahol őt ma csalás miatt vonták kérdőre és a tárgyalás befejeztével egy évi börtönbüntetéssel sújtották. — Tűz egy gyárban. A Roessemann-Kühnemann féle külső váczi-uli csavargyárban nagy tűz pusztitott ma este. Fél nyolcz óra tájban Dávid József kocsis — mint tudósítónk jelenti —s égő gyertyával ment be a gyárhoz tartozó istállóba. Valamit kereset ott s keresés közben a gyertya lángja odaért egy csomó szalmához. Nem tellett bele tíz percz az istálló lángokban állott. A padlás, mely tele volt szalmával és szénával szinte puskapor módjára lobbant fel, szórva a sziporkákat! A gyár néhány munkása, kik éppen a gyárban voltak, rémülten szaladtak segítségre, de már nem tehettek semmit. Végre a szomszéd gyár telefonján értesítették a tüzőrséget a tűzről. Egy félóra múlva meg is érkeztek az őrségek és hozzáláttak az oltáshoz. De már ekkor az istálló csaknem romokban hevert. Alig fogtak a tűzoltók a munkájukhoz, észrevették, hogy nincs vizük s így nem is olthatnak tovább. A 102 pedig terjedt és nemsokára átcsapott az égő istállóval szomszédos vasraktár tetejére. Nemsokára eső is lángokban volt és a puszta falig leégett. Végre fél tíz óra tájban a tűzoltók mégis csak valahogyan lokalizálták a tüzet és megmentették a gyárat a pusztulástól. A rendőrség részéről kint volt tisztviselő a kocsist letartóztatta. A gyár kára 15—20.000 forint, mely azonban megtérül, mert a gyár biztosítva volt. — Még egy másik tüzeset is volt ma a fővárosban. A Ferencz József-kaszárnya udvarán gyulladt ki ma délután egy kazal széna, de a központi tüzérség a tüzet csakhamar lokalizálta.• A Kolozsvárhoz közelfekvő Kis-Kapuson tegnap délután 3 órakor, — mint levelezőnk táviratozza — óriás tűz ütött ki. A tűz rohamosan harapózott el a nádfedelű házak között, csakhamar IS épületet borítva lángba. A tűz oltására kivonult a gyulai tűzoltóság s szakadatlan munkával sikerült is estéig a tüzet lokalizálni. A házakkal együtt 25 melléképület égett le porig, ezenkívül sok széna, szalma és gabona. A kár körülbelül 50.000 frt. A tűzvész emberáldozatot is követelt, két gyermek a lángokban lelte halálát. A tüzet felügyelet nélkül hagyott gyermekek okozták. — Villámütés. Balmaz-Ujváros felett—mint levelezőnk írja — ma éjjel nagy vihar vonult el. Egyik nádas házba becsapott a villám, s azt porrá égette. Két gyerek volt odabenn, kiket a szomszédok kimentettek. A gyermekek apja előző este vonult be fegyvergyakorlatra Debreczenbe s elkísérte a felesége is. — Szerencsétlenség a kátvizsgálásnál Karaffiai Tivadar mérnök és Reisz Jakab főgépész ma délelőtt 11 órakor a külső Jászberényi ut 11. szám alatt egy kutat vizsgáltak, miközben a kút széle meglazult s mind a ketten belezuhantak a nyolcz méter mélységű verembe. A házbeli munkások azonnal segítségükre siettek s mind a kettőt ki is húzták. A mérnöknek kisebb horzsolásokon kivül más baja nem történt, Reisz Jakab azonban egy a kútban kiálló gerendára esett, mely a fejét bezúzta, úgy, hogy mire kihúzták a kútból, meghalt. A szerencsétlenül járt gépész holttestét bevitték a törvényszéki orvostani intézetbe, a hatóság pedig vizsgálatot indított. — Bucsnestély. A budai kereskedőifjak besorozott és távozó társaik tiszteletére október 5-ikén a Váczánban tánczczal egybekötött búcsú« estélyt rendeznek. — Háztartás Kürthy Emilné jelesen szerkesztett gazdasági közlönyéből ma jelent meg a 26-ik szám, a szokott érdekes és tanulságos tartalommal. A rovatok számtalan fő- és alczimeiben minden háziasszony tömérdek fontos és a háztartásban nélkülözhetetlen dolgokra sikad, étlapok^1