Magyar Hirlap, 1896. szeptember (6. évfolyam, 241-270. szám)
1896-09-17 / 257. szám
6 ■W ■ ■ ■ • ----- ---------------------------------------szüntetni. Nemrég pedig egy osztrák tábornok adott kifejezést annak a nézetnek, hogy «a békeegyletek nem utópisták, hanem olyan magot hintenek el, melyből már közel jövőben áldásos gyümölcs fog kikelni.» A beszédre Passy Frédéric reflektált és azt fejtegette, hogy a béke ügye jól áll, mert melléje szegődtek az asszonyok és a katonák is, így pl. a hivatalos franczia katonai szaklap minap nagy tisztelettel nyilatkozott a békeegyletek törekvéseiről. Szuttner báró arra utalt, hogy ő itt félig otthonosan érzi magát itt, mert osztrákok és magyarok egy fedél alatt laknak; reméli, nincs messze az idő, mikor nemcsak osztrákok és magyarok, de az összes népek egy fedél alatt fognak élni. Nagy tetszést aratott Stein tanár Bernből, aki arra utalt, hogy Svájczban francziák és németek egy nemzet fiaiul érzik magukat, miért ne érthetnék meg egymást Francziaország és Németország népei. Beszédét a szónok zajos éljenek közt magyarul folytatta; elmondta, hogy 25 éve nem látta ugyan Magyarországot, de megmaradt magyarnak és büszkén látja, hogy Magyarország ez alatt a 25 év alatt egy millenniumot haladt. Szóltak még Moscelles (angol), Beyer (dán), Moneta (olasz), Wavrinszky (svéd), Locare (Páris), Sternberg (a bécsi egyetemtől), valamennyien lelkes szavakban fejezve ki rokonszenvüket Magyarország iránt és végül Pognon asszony, aki azt fejtegette, hogy amikor majd a nők is fognak politikai jogokat gyakorolni, majd nagyobb sikerrel fognak küzdeni a háború ellen, mely a nőket sújtja legjobban. A gazdák kongresszusa. A világ minden részéből eljöttek hozzánk a legtekintélyesebb nemzetgazdák, hogy ezred,f éves ünnepünk díszét emelve, olyan kérdések felett tanácskozzanak, amelyek belenyúlnak mindennapi életünkbe. A csütörtökön déli 12 órakor az akadémia dísztermében megnyíló kongresszus 4 napra van tervezve s 20-án lesz a záróülés, amely után a kongresszus külföldi tagjai, mint a magyar földmivelésügyi miniszter , vendégei, a mezőhegyesi m. kir. ménesbirtok megtekintésére utaznak. A kongresszus tulajdonképpen már ma megkezdődött, a délután tartott előértekezlettel, és azzal a fényes estélylyel, amelyet Darányi Ignácz földmivelési miniszter adott a kiváló külföldi vendégek tiszteletére. Az estély a földmivelési minisztériumnak nagy pompával feldíszített termeiben volt, itt találkoztak a közgazdaság tudományának európai hirü, külföldi és jeles magyarországi művelői. Villamos fényárban úszott az egész palota, — amelynek termei ezúttal először szolgáltak ilyen ünnepség színhelyéül — és a ragyogó világosság, amely a palota előtti teret egészen betöltötte, elhatolt a budai hegyekig. A miniszter le kötelező szeretetreméltósággal, vitte a házigazda szerepét s üdvözölte az érkezővendégeket. A termekben frissítőket hordtak körül, kilencz órakor pedig a gazdag buffet felé tartott a társaság, amely több órán át a legjobb hangulatban maradt, együtt. Ott voltak a házigazdán kívül a kormány részéről Bánffy Dezső báró miniszterelnök, Percsel Dezső és Wlassics Gyula miniszterek, Tarkovich József, Gromon Dezső, Latkácsy Imre és Széll Ignácz államtitkárok, Rukovszky István az államszámvevőszék elnöke. A nemzeti gazdakongresszus holnap déli 12 órakor tartandó díszüléséhez a nagyközönség részére belépti jegyeket az akadémiában levő titkári hivatal fogja háromnegyed 12-ig kiszolgáltatni. ros és az autonóm hatóságok fejei, a papság, a tábornoki kar, a testületek, valamint nagyszámú közönség várta. Páris, szeptember 16. A Havas-ügynökség jelenti New Yorkból mai kelettel. Az Írszövetség titkára nyilvánosan tiltakozik ama szándékok ellen, melyeket az angol sajtó Tyron és társainak tulajdonít, különösen ama vád ellen, mintha az orosz cár élete ellen merényletet terveztek volna. Az írek rokonszenveznek Franczia- és Oroszországgal. * TÁVIRATOK. Przemysl, szeptember 16. A király tegnap nem távozott dolgozószobájából. Ma reggeli 7 és egy negyed órakor a gyakorlótérre ment és délelőtti 11 órakor tért vissza. Egész éjjel folyt az ágyútüzelés és robbantási gyakorlatok voltak. Reggeli 6 órakor kezdődött az erőd ostroma, mely heves ágyútüzelés és puskaropogás mellett 9 óráig tartott. 10 óra felé lefújták és megkezdődött a gyakorlati terep megszemlélése, valamint a gyakorlatok megvitatása. Ebéd után ő felsége elhagyta a lipovitzi sátortábort. A Przemyslbe való elutazás délutáni 3 óra 30 perczre tűzetett ki. A pompásan díszített utczákban, a bucsuzási kódoláshoz már tömegesen gyűlt egybe a városi és vidéki lakosság. A pályaház perromán ő felségét a vá MAGYAR HÍRLAP 1896. szeptember 17. Egy expediczió harcza. Bécs,szeptember 16. Az «Albatros» hadihajó röviden jelenti Cooktownból (A Queensland, Ausztrália), hogy ez évi augusztus 10-én a Salamon-szigeteken a Guadalcanal-sziget hegységeiben nevezett hajónak tudományos kutatások végett kiküldött osztályát a benszülöttek megtámadták, mely alkalommal az ekszpediícziót kísérő Foullon Henrik báró geológust, Bearfov Armand tengerész hadapródot és két matrózt megölték, s négyen súlyos, ketten pedig könnyebb sérülést szenvedtek. Sok benszülöttet agyonlőttek, akik életben maradtak, elmenekültek. Három hét múlva, amely időt a sebesültek ápolására fordították, az «Albatros» hajó Guadalcanal sziget melletti Maran tengerszorostól Cooktownba ment, hol a súlyos sebesültek egyikét az országos kórházban hagyták, a többiek gyógyulófélben vannak. További híreket az október végével érkező postával várnak. A porta veszedelme. Konstantinápoly, szeptember 16. (A Magyar Hírlap távirata.) Mára újabb örmény merényletet vártak. Hir szerint valamelyik követségi palota megtámadását vagy tűzvész előidézését tervezik. Az örményeknek az a czéljuk, hogy nagy vérengzést idézzenek elő, ebbe az európaiakat is belesodorják, hogy aztán a nagyhatalmak közbelépését provokálják. A katonai és rendőri hatóságok a legkiterjedtebb intézkedéseket tették meg. Ma délelőtt Peruban és Galatában nagy pánik keletkezett. Úgy mondják, hogy a szűk utczákban ismét megjelentek a dorongokkal felfegyverkezett törökök, akik a legutóbbi vérengzések alkalmával oly szomorú hírnévre tettek szert. A pánik eredete az volt, hogy egy örmény fogoly megszökött kísérőitől, akik üldözőbe vették. Ma érkezett meg Konstantinápoly alá a harmadik orosz hadihajó. A nagyhatalmak képviselői ma Bujukderében, Calice bárónál értekezletet tartottak. (N. Fr. Pr.) • Konstantinápoly, szeptember 16. Az a tiszt, aki Csikaczer tábornokkal a Dardanellák erődítményeit megtekintette, Kalnin athéni orosz katonai attasé volt. Csikaczer tábornok a szultánnak jelentést tett a Dardanellák erődítményeinek állapotáról és hiányairól. A porta tegnap a nagyköveteknek azt ajánlotta, hogy palotáikat török csapatokkal őrizteti. A nagykövetek ezt az ajánlatot az annak idején kifejtett okok miatt nem fogadták el. A porta írásbelileg kérte, hogy házkutatásoknál konzuláris hivatalnokok interveniáljanak. A nagykövetek erre azt válaszolták, hogy a konzuláris hivatalnokok mindig készek magukat ily alkalomból a porta rendelkezésére bocsátani. A török kormány amaz állításának, hogy az örmények mára csínyt terveznek, nem igen adnak hitelt. Ellenben attól tartanak, hogy a törökök Skutarinak örmény negyedében az örmények üldözésére készülnek. A börtönökben igen sok örményt agyonütnek vagy halálra éheztetnek. Azt állítják, hogy igen sok mohamedán, akikről azt mondották, hogy a legutóbbi események alkalmával sebesültek meg, Kréta szigetén sebesült meg és onnan tért vissza. Athén, szeptember 16. (A Magyar Hírlap távirata.) A Macedóniába berontott bandák utolsóját ma egy lesben álló csapat meglepte és teljesen megsemmisítette. Nyolcz embert elfogtak, a többit megölték , alig egynéhány menekülhetett el. (N. Fr. Pr.) Milánó, szeptember 16. A Piccolo azt a szenzácziós hírt közli, hogy Salisbury felszólította Olaszországot, hogy működjék ő is közre, hogy a szultánt trónjától megfosszák. Olaszország azonban erre a felhívásra tagadó választ adott. KÜLFÖLDI ZÁRLATJEGYZÉSEK. Berlin, szeptember 17. (Zárlat.) Ezüst jár. 101.90. Osztr. aranyjár. 104.70. Magyar aranyjár. 103.90. Osztr. hitelr. 230.12. Magyar koronajár. 100.—. Déli vasút 43.75. Orosz bankjegyek 218.20. Bécsi váltóárfolyam 170.20. Magyar vasúti beruházási kölcsön 103.80. Olasz járadék 87.75. 4 száz,aj orosz kölcsön 66.80. Osztrák államvasut 150.37. Károly Lajos-vasut —.—. Elbavölgyi—.—. Rubel —.—. Kassa-oderbergi vasút —.—. London, szeptember 16. (Zárlat.) Konzolok 110.25. Déli vasút 9.25. New York, szeptember 16. Búza szeptemberre 6578, deczemberre 67.— májusra 70Ya,. Tengeri májusra 30.— Chikago, szeptember 16. Búza májusra 6468. Tengeri májusra 247a. A TÁRSASÁG. Hogyan lettem én táncztanító ? Az élet, uraim, valóban nagyon különös és még ennél is különösebb, hogy minden embernek valamely életpályával kell bírnia. Az én életpályám voltaképpen az újságírás, de amióta Bismarck kijelentette, hogy az újságírás elhibázott életpálya, azóta egyre azon tűnődöm, miként tehetném jóvá ezt a hibámat. Sok minden akartam már lenni, de, fájdalom, hiába! Legszebb terveim csütörtököt mondtak. Hiába akartam miniszter, milliomos, negyvennyolczas honvéd, primadonna, velenczei kalmár, zenekari őrmester, tartalékos tábornok és kanári-szigetbeli nagykövet lenni, nem sikerült! Kudarczot vallottak ama kísérleteim is, amelyekkel a tüzilegényi, a ballerinai, a képviselői, a zsokéi, a lámpagyújtogatói és a bányamesteri pályán akartam sikereket elérni. Kénytelen-kelletlen megmaradtam újságírónak mind a mai napig, amikor elhatározó lépésre, sőt tánczlépésre szántam magam. A Táncztanitók Lapja-ban, ebben a kitűnő folyóiratban ugyanis azt olvastam, hogy a táncztanitói vizsgákat október közepén fogják ugyan megtartani, de vizsgatételre már most lehet jelentkezni. Be kell mutatni a vizsgadijat, a táncztanitói és az erkölcsi bizonyítványt. Nem sokáig haboztam, itt volt a kedvező alkalom. Fölvettem legszebb — dicsőségesen uralkodó királyunkról, Első Ferencz Józsefről, elnevezett — kabátomat és megjelentem a táncztanitók egyletének titkári hivatalában. Azonban el kell ismernem, hogy vizsgadij, táncztanítói és erkölcsi bizonyítvány nélkül jelentem meg, ami némi árnyékot vetett személyes megjelenésem kedvező hatására. Azonkivül be kell vallanom azt is, hogy én nem tudok tánczolni . . . Azaz bocsánat, ne értsük félre egymást. Én nem tudok ugyan tánczolni, de azért tánczolok, mert engem egy nagy eszme lelkesít: a wagnerizmus. A zenéhez sem értek, tehát wagnerista vagyok és a wagnerizmust akarom a tánczban is meghonosítani ? Le a sablonokkal, le a táncz hagyományaival, önállóság, eredetiség kell a népnek! Új tánczfajokat kell a felszínre hozni, az avult, elnyűt formáknak hadat kell szenni, éljen a táncz, mint szabad művészet! Ezeknek az eszméknek a lelkesítő hatása alatt Visad lépésekben mutatkoztam be a vizsgáló bizottság elnökének és a ballábammal egy félkört írtam le a levegőbe. — Mi ez? — kérdezte ő megdöbbenve. — Ez, uram, a vezérszólam — világosítottam őt fel — a vezérszólam, mely mindig visszatér és mindig uj marad ... .. — Tehát ön vizsgázni óhajt? Óhajtani nem óhajtok, de szándékozón^ Kérdezzen uram! ” A bizottság elnöke kérdés helyett három keingő taktust játszott.