Magyar Hirlap, 1897. április (7. évfolyam, 91-119. szám)
1897-04-25 / 114. szám
1897. április 25. TrionOM £ 2kk követeljék a szállodákban az ISaaSSiS. «Ingyenes útmutatót. 9729 Lakás átváltoztatások, valamint tűzbiztonsági közfalak, Rabatz és de Bruyn építési rendszer szerint leggyorsabban készíttetnek és száradnak, nagyon czélszerítés , előnyös. Horcher Testvérek és ligner Budapest, V., Honvéd utcza 6. sz. Szakértő szőlőművelésre tanít, úgy az amerikai, szénkéneggel való, mint a homoktermelésnél a BORÁSZATI LAPOK ! (Szerkeszti Baross Károly; társzerkesztő: Drucker Jenő.) 28 év óta fennálló szaklap, megjelen minden vasárnap Legalább féléves aj előfizetők gv* ingyen -TJ8J kapják olasmányul az ünnepre a Magyarország szőlőtermelésének tankja és jelene» crimvi millenniumi diszművet (bolti ura 3 frt) nagy albumalaku oldalon 360 ábra és fényképpel 3 diszmelléklettel, 80 magánszőlőtelep leírásával — <BORÁSZATI LAPOK, kiadóhivatala Budapest (Köztelek) Üllői ut 2». sz Előfizetési ára egy évre 5 frt, félévre 2.50 kr. 988- 1 SAVANYUVIZ KELLEMES IZE MIATT UGY UNT ASZTALI YIF, DE LEGINKÁBB MINT 9733 GYÓGYVÍZ TÜDŐ GYOMOR ÉS VIZHÓLYAG BÁNTALMAKNÁL SIKERREL HASZNÁLTAT!!. mp mindenütt kapható,p* MAGYAR HÍRLAP If KÖZGAZDASÁG. A telefon államosítása. Dániel Ernő báró kereskedelmi miniszter, a képviselőház mai ülésében nyújtotta be az általunk már több ízben jelzett törvényjavaslatot a budapesti telefonnak államosításáról. Magára a javaslatra és az annak kíséretében benyújtott indokolásra, futólagos elolvasás után, egyelőre csak azt jegyezzük meg, hogy a megállapított évi járadékösszeg túlságosnak látszik és a jelenlegi telefondíjak fentartása nem méltányos. Lesz alkalmunk a törvényjavaslat érdemével foglalkozni s ezúttal csak magának a törvényjavaslatnak és indokolásának ismertetésére szorítkozunk. A javaslat így hangzik: Törvényjavaslat a budapesti m. kir. állami távbeszélő-hálózat bérletének megszüntetéséről. 1. §. A kereskedelemügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy a budapesti m. kir. állami távbeszélő hálózat bérletét már a folyó 1897. évi márczius hónap 1-től számított joghatállyal megszüntesse és a további bérleti jövedelmekről lemondás ellenértékéül a budapesti m. kir. állami távbeszélő-hálózat bérleti vállalat a részvénytársaságnak vagy jogutódjának, s a szerződésnek 1917. évi augusztus 31 ig még hátralevő tartamára, félévi előzetes részletekben évi 308,000 frt évi járadékot fizessen, fentartva mindazonáltal az állam részére a jogot, hogy az évjáradéknak megfelelő hátralékos tőkeösszeget egyszerre bármikor kifizethesse. 2. §. Felhatalmazta és utasíttatik a kereskedelemügyi miniszter, hogy az átveendő távbeszélő hálózat folyó évi kiadásait, ideértve az 1. §-ban említett évjáradékot és az új előfizetők bekapcsolásából származó költségeket is, ugancsak az említett távbeszélő hálózat folyó évi bevételeiből fedezhesse és hogy e czélra a bérlet megszüntetése folytán a kincstár szabad rendelkezésébe átszáló 50,000 frt külön biztosítéki alapot is felhasználhassa és ugyanezen bevételeket, mint az említett kiadásokat a kereskedelemügyi tárcza 1897. évi rendes bevételei és kiadásai 5-ik czime (posta, távirda, távbeszélő) att a zárszámadásokban megfelelően elszámolja. L. §. A budapesti távbeszélő-hálózat előfizetői által fizetendő használati dijak, melyek jelenleg magánfelek számára havi 12 frt 50 krban, hatóságok, valamint jótékonyczélú és közintézetek számára havi 6 frt 25 krban vannak megállapítva, 1917. évi augusztus hó 31-ig változatlanul maradnak, illetve csak a törvényhozás által szállíthatók le. 4. §. Ezen törvény a törvénytárban való megjelenése napján lép hatályba s végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi miniszter bizatik meg. Budapest, 1897. évi áprilió 14. Dániel Ernő báró sk. kereskedelemügyi m. kir. miniszter. Az indokolásból kiemeljük a következőket: A székes főváros és Újpest nagy őzség területére kiterjedő budapesti távbeszélő hálózat az ipar- és kereskedelemügyi minszter által 1880 máj. 20-án kiadott engedélyokmány alapján keletkezett. Az engedély Puskás Ferencz nevére szólt és érvénye 20 évben állapíttatott meg, oly kikötéssel, hogy a 20 év eltelte után az állam, ha a vállalatot átvenni akarja, engedélyesnek a szakértő bizottsg által megállapítandó becsár 90 százalékát fizeti, ha pedig az állam a vállalatot ily módon á venni nem akarná, az engedés további 10 évre meghosszabittatik, de ez időszakban engedélyes jutalék gyanánt az államnak a bruttó bevétel 10 százalékát fizeti. E 10 év után a vállalat ingyen és tehermentesen megy át az állam tulajdonába. Engedélyesnek más városokban berendezendő hasonló vállalatra nézve elsőbbségi jog biztosíttatott. Fentartatott az államnak az a joga, hogy az engedélyt érvénybe lépésétől fogva 5 év múlva bármikor átveheti a szakértő bizottság által megállapítandó megváltási összeg fejében. Az előfizetési díj évi 180 írtban lett megállapítva, oly fentartással, hogy az állami törvényhatósági, városi és községi hatóságok és hivatalok, jótékony czélu és közintézetek számára 50 százalékkal mérsékelhető. Puskás Ferencz utóbb testvérére Puskás Tivadarra ruházta át az engedélyokmányt a közmunka és közlekedésügyi miniszter 1893. április 27-ikén. Ez alkalommal Puskás Tivadar lemondott az engedélye számára a vidéki városok tekintetében biztosított elsőbbségi jogról, továbbá kötelezte magát, hogy 1888. május 1 -től a bruttó bevételnek 5 százalékát havonként utólagosan az államnak átengedi, viszont az állam lemondott azon jogáról, hogy az engedélyt 20 év előtt bármikor visszaválthatja. A miniszter 1883. júniusban megengedte a távbeszélő hálózatnak a központi távirdahivatallal összeköttetését s a táviratoknak távbeszélői fél és leadását és 1884-ben nyilvános távbeszélő állomások berendezését. 1887. évi augusztus hónap 31-én jött létre az a bérleti szerződés Puskás Tivadar és az államkincstár között, mely a mai napig fennáll. E szerződés értelmében Puskásnak megengedtetett, hogy az akkor még az ő, illetve a közkereseti társaság tulajdonát képező hálózat állagainak és jövedelmeinek lekötése mellett, a pesti magyar kereskedelmi banktól 650.00" forintnyi, a kamatok besámításával félévenként ,2.750 frttal 30 év alatt törlesztendő kölcsönt vehessen fel, mezből 60.00Q irtot tartalék és biztosítéki alapul letett. Az addig fennállott engedélyi viszony bérleti viszonnyá alakíttatott át. Biztosítja ott a bérlő, hogy az állami bérlet tartama alatt nem létesit hasonló vállalatot. Az 1890. évi márczius 31-én kelt pótszerződés szerint Puskás Tivadar a bérleti jogot részvénytársaságra ruházta át, melynek alaptőkéje 600.000 írtban állapitatott meg. A telefonösszeköttetés hiányai a gyakoratban olyan mérvűek voltak, hogy az e téren létesített reformok is csak csekély javulást idéztek elő s így mindinkább belátta a kormány a bérleti viszony megszüntetésének s a telefon akami kezelésbe való átvételének szükséges voltát. 1893 óta a bérlő vállalat, bevételei és üzleti feleslegei oly rohamosan emelkedtek, hogy számolnia kellett azzal, miszerint a bérlet megsráltása annál terhesebb lesz, minél későbbre fog halasztatni. Várni lehetett, hogy a bérlő vállalat elmaradt haszonra is fog igényt tartani,melynek megtérítésére a kormány annál kevésbbé vállalkozhatik, mert az állami kezelésbe való átvétel következménykép fokozott beruházási és egyéb kiadásokkal is kell számolni. Éppen ezt a miniszter fokozottabb szigorral járt el a bérlő vállalattal szemben, mely a hálózat továbbfejlesztésével járó költségeket viselni tartozik. Így a szerecsen utczai új központi kapcsoló hivatal léteszésekor a bejáró bizottság határozata értelmében utasította a vállalatot, hogy az új vonalakat kettős vezetékkel és részben kábelekkel építtesse. A vállalat ez ellen, mint nem köteles rendszerváltoztatás ellen tiltakozott, s csak arra az esetre volt hajlandó e követelménynek eleget tenni, ha a bérleti idő megfelelően meghosszabbíthatik. A miniszter ragaszkodott álláspontjához, de hajlandónak nyilatkozott a bérleti viszony megszüntetése iránt tárgyalásokba bocsátkozni, ha a vállalat megfelelő ajánlatot tenne. A bérlő vállalat kijelentette, hogy kész a bérlettől visszalépni, ha ennek fejében fizetendő kárpótlás olyanképpen állapíttatik meg, hogy: a) kiszámítandó a hálózat tényleges jövedelme azon előfizetői létszám alapján, melyet a vállalat az átadás napjáig tényleg bekapcsolt; b) kiszámítandó évenkénti 500 bérlő gyarapodással a vállalat jövedelmének fokozatos emelkedése a bérleti idő leteltéig ; c) az ekkép kiszámítandó évi járadék teljesen adó-, bélyeg- és illetékmentesen bocsáttassák a társulat rendelkezésére ; d) az új kapcsoló készülékek mintegy 225.000 forintnyi költségei külön megtérítendők. A miniszter kijelentette, hogy sem a sucrum cessans megtérítéséről s a bélyeg, adó és illetékmentességről szó sem lehet s a jövedelem növekedésének kiszámítási kulcsa is túlzott. Hosszas tárgyalások és alkudozások után végre a bérlővállalat számolva a helyzettel, oly összgre szállította le követelését, mely a miniszter által elfoglalt elvi alapnak megfelel, mert a tényleges jövedelmezőség mértékét túl nem haladja. A törvényjavaslat 1. §-ban arra kér felhatalmazást, hogy a távbeszélő hálózat bérletét már ez évi márczius 1-től számított joghatállyal megszüntethesse és a vállalatnak 368,000 frt évi járadékot fizessen 1897. augusztus 31-ig, a bérlet leteltéig. A kormány tekintettel arra, hogy itt egy állandó és változhatatlan, hosszabb időtartamra szóló teher elvállalásáról van szó, szükségesnek látta erre nézve a törvényhozás felhatalmazását kikérni. A kormány fentartotta azt a jogot, hogy bármikor az évjáradék fizetésének megszüntetése mellett, annak akkor még nem törlesztett tőke értékét készpénzben kifizethesse. A váltságár évjáradék összegének megítélésére nézve felhozza, hogy a vállalat a lefolyt 1896. évben 3939 különféle előfizető állomás után és az üzlettel kapcsolatos mellékjövedelmek czimén 568.572 frt bruttó bevételt ért el. Levonva ebből az 167.144 frt üzleti kiadásokat, marad 401.428 frt. Ebből levonva a bérleti szerződés-kötésekre engedélyezett s a hálózatot terhelő 650.000 frt, üzletkörön évjáradéka 45.615 frt, és a bérleti szerződés szerint a kincstárnak járó 25.149 frt évi bért együtt 70.764 frtot, e szerint 83.664 forintot tesz az üzlet ama tiszta eredménye, mely az 1896. évi kezelésből számításba veendő. Részletes számítással mutatja ki ezután, hogy a hálózat számításba vehető jövedelme már az 1897. évben teljesen fedezi a bérlő vállalatnak fizetendő évi 368.000 frtot. A hálózat 1893—95-ig átlag évenként 660 előfizetővel szaporodott s várható, hogy az előfizetők száma 5 év alatt eléri a 5001-et. Az üzemi kiadások az utóbbi évben a bevételeknek kerek számban 30 százalékát emésztették fel. Az állami kezelés alatt, a közönség jobb kiszolgálása folytán, emelkedni fognak a kiadások, de azért az iami költségek jövőre sem fogják igénybe venni a bevételeknek több mint 40%-át. Ezek szerint 6000 előfizető után (egy előfizető után 150 frt) 540.000 > frt üzleti felesleg várható s ebből levonva a hálózatot terhelő üzleti kölcsön é’s a bérlő vállalat évjáradáka: 413.500 frt., marad tiszta jövedelem 126.500 forint, ami évenkinti 25.000 forinttal emelkedő jövedelmi szaporodásnak felel meg. A beruházásokat illetőleg szükséges lenne legelőször is az egyes huzalu vezetékeket kettősekké átalakítani. Ezután a Duna baloldalán 2 kapcsoló hivatalt, lát szükségesnek; a szerecsen-utcza, mely 3000 előfizetőre van berendezve és még 3000-re berendezhető, már készen van, a másik egy alkalmas helyen létesítendő. E munálatokra mintegy 2 és fél millió kell s körülbelül 3—4 év alatt készül el. A folyó évben történő bekapcsolások költségeit a kincstárra átszálló 50.000 frt biztosítéki alapból szándékozik fedezni, mely mintegy 330 uj előfizetőnek ideiglenes bekapcsolására nyújt alkalmat,mivel a szerecsen utczai kapcsoló hivatal már teljesen be van rendezve. Hogy az eddig fizetett használati díjak 1917 aug. 31-ig változatlanul maradnak, indokolja azzal, hogy miáltal sem volna az igazolva, hogy a közönség egyidejűleg részesíttessék jobb kiszolgáltatásban, és még árleszállításban is részesüljön, továbbá mivel számolni kell az alantas személyzet megfelelőbb díjazásával is. Az előfizetők számának évről évre való szaporodása különben is a legjobban igazolja, hogy az előfizetési díjak nem voltak túl magasak. (?) Különben is a Budapesten fizetett előfizetési díjak Európa más nagyvárosainak legtöbbjében fizetett díjakhoz nagyon közel állanak. A miniszter ezután az előadottak alapján a képviselőháznak ajánlja a törvényjavaslat elfogadását. *