Magyar Hirlap, 1898. június (8. évfolyam, 150-179. szám)

1898-06-01 / 150. szám

, 3898. JanîtLB 1. nmcn­AR hírlap , i amelyet úgy óhajt szabályozni, mint ahogy a­­ belügyminisztérium a körhinta ügyét, vagy az­­ állatseregletek engedélyezését szabályozná.­­ Bürokratikus, korlátolt szabályzat ez,­­amelynek életbeléptetése egy szemernyit sem­­ változtatna a vidéki színészet helyzetén. Különben majd meghalljuk, miként nyi­­tnak az értekezleten a belügyminiszterileg kinevezett «szakértők.» A tervezet a következő: I. A színigazgatói engedélyek és a színtársulatok szervezése. Színigazgatónak csak az tekinthető, ki színi­­előadások tarthatására belügyminiszteri engedély­lvel bir. , Színigazgató csak feddetlen előéletű magyar honpolgár lehet, ki a színtársulat szervezésére és színi előadások rendezésére elegendő anyagi erővel­­ ás szellemi képességgel bir.­­ Színigazgatói engedélyre csak az Országos Magyar Színész-Egyesület tagjai bírnak igén­­nyel.­­ Az engedély csak egy egyén nevére á­llí­tatik ki. A­mennyiben egy színtársulat szervezésére magasabb művészi érdekek előmozdítása és nagyobb anyagi biztosíték czéljából többen szövetkeznek, a Színigazgatói engedély iránt közösen beadandó kér­vényben határozottan nyilatkozni tartoznak arra nézve, hogy az engedély a társak közül kinek ne­vére állíttassák ki. Színigazgatói engedélyek meghatározott szám­ban és időtartamra adatnak ki. Az engedélyek számát az Orsz. Magyar Szinész­ Egyesület meghallgatásásával a m. kir. belügyminisz­térium állapítja meg. A színigazgatói engedélyek vagy előre megha­tározott működési helyekre, vagy a működési helyek közelebbi megjelölése nélkül egy meghatározott terü­letre adatnak ki. Egy és ugyanazon működési helyre két enge­dély ki nem adható. •­ Kétféle színigazgatói engedélyek adatnak ki: egy a nagyobb művészi igényeknek kielégítésére­­ alkalmas színtársulat szervezésére a működési helyek határozott megjelölésével, másik, mely a művészi érdekek szem előtt tartásával kisebb társulat szer­vezésére ad jogot a működési helyek megjelölése nélkül, azonban meghatározott területre. Az engedély iránti­ kérvények közvetlenül a m. kir. belügyminisztériumnál adandók be. A minisztérium az engedély kiadására nézve az Országos Magyar Szinész­ Egyesület meghallgatá­sával határoz. Az engedély iránt első ízben beadott kérvény­hez csatolandó: 1. bizonyítvány a magyar honpolgárságról; 2. igazolvány az Országos Magyar Színész- Egyesületi tagságról s arról, hogy az egyesület irányában fenálló kötelezettségeinek mindenben eleget tett; 3. igazolvány arról, hogy megfelelő szint kel­lékekkel és anyagi erővel rendelkezik; 4. igazolvány arról, hogy az ügyvezetésre kellő képzettséggel bír, vagy e czélból alkalmas i­evezetővel szerződött; 5. igazolvány az előirt biztosíték letételéről. Az engedély megújítása iránt beadott kérvény­hez csak a 2. és 5. pontok alatt említett igazolvá­nyok csatolandók. Folyamodó kérvényben nyilatkozni tartozik arról, hogy mily engedélyre tart igényt. A nagyobb színtársulatok szervezésére jogo­sított, az Orsz. Magyar Színész­ Egyesület pénztárá­nál készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban 2000 frtot, a kisebb színtársulat szervezésére jogo­sított ugyanott 1000 frt biztosítékot tartozik letenni. A biztosíték az engedély lejárta, megszűnte vagy annak visszavonása előtt ki nem adható. A biztosíték a színigazgatónak első­sorban a társulata tagjaival, másodsorban az Orsz. Magyar Színész-Egyesülettel szemben fenálló kötelezettségei biztosítására szolgál s csakis e tekintetbeni tartozásai fedezésére használható fel. Amennyiben a biztosíték jogérvényes határozat alapján részben , vagy egészben igénybe vétetett, engedélyes tartozik azt megfelelően kiegészíteni. A biztosítékból kizárólag csak a belügyminisz­térium engedélyével történhetnek levonások. A színigazgatói engedély visszavonható: az engedélyes elhaltéval; b) ha engedélyes csődbe jut, vagy becs­­telenítő bűntényért jogérvényesen elítéltetett, és c) ha kötelezettségeinek többszöri felszólítás daczára sem felel meg. Az engedély időközbeni visszavonása esetén a színtársulat további vezetésére nézve a minisztérium jóváhagyásával az Orsz. Magyar Szinész­ Egyesület rendelkezik. Ha az engedély a szini idény befejezése előtt vonatik vissza, a színtársulat jogosítva van az igaz­gató összes felszereléseit az Orsz. Magyar Szinész­Egyesület igazgatótanácsa által megállapítandó kár­talanítási összeg lefizetése mellett a szini idény be­fej­eztéig használni. A színigazgatók bevételeik és kiadásaikról rendes könyvet tartoznak vezetni. A színigazgatók a társulatnak anyagi, vala­mint szellemi vezetése tekintetében a belügyminisz­térium közegének (színészeti felügyelőnek), valamint az Orsz. Magyar Szinész-Egyesület igazgatótanácsának felügyelete és ellenőrzése alatt állanak. A színigazgató az engedélyben megállapított színtársulat rendezésére van kötelezve. A színtársulatba csak oly színészeket szerződ­tethet, kik az Orsz. Magyar Szinész-Egyesületnek tagjai, s az egyesület uj tagjaira nézve kötelezőleg előirt gyakorlati (fölvételi) vizsgát letették. A színigazgató társulatát egész éven át köteles fentartani, s két hónapnál hosszabb szünidőt nem tarthat. Szerződéseknél csak az Orsz. Magyar Szinész- Egyesület által elfogadott és kiadott minta hasz­nálható. A színtársulat szerződött tagjai által fizetendő egyesületi tagdíjat és nyugdíj-százalékokat azok illetményeiből az igazgató vonja le és küldi be az Orsz. Magyar Szinész-Egyesület pénztárába. A színigazgató magát a helyhatóság különleges rendelkezéseinek alávetni tartozik. II. A szinügyi bizottságok. önálló színházzal bíró városokban és községek­ben, valamint általában a törvényhatóságok terü­letére nézve a szinügyek­ intézésére és vezetésére a szinügyi bizottságok vannak hivatva. A szinügyi bizottságok szervezése különböző lehet, aszerint, amint a bizottság a törvényhatóság vagy község megbízottjaként működik, vagy a szin­­ü­gy gyámolítására alakítandó egyesület által külde­tik ki. Első esetben a bizottság szervezése és hatás­köre szabályrendeletileg állapítandó meg, második esetben ugyanarról az egyesületi alapszabályok ren­delkeznek. A színügyi bizottságok hatáskörének általános­ságban a következőkre kell kiterjednie: Megállapítja a helyhatóság hozzájárulásával a színtársulatok működési időtartamát. Lehetőleg három évről három évre kiírja a pályázatokat, s annak eredményéhez képest a színigazgatóval írásbeli szerződést köt. Felügyel a színtársulat működésére s különösen arra, hogy a szerződés feltételei általa pontosan betartassanak. Felmerülő és helyhatósági határozattal nem orvosolható panaszok esetén a törvényhatóság útján a belügyminisztériumhoz jelentést tesz. A színügyi bizottságok jogosítva vannak úgy az ott működő színtársulat állami segélyben való részesítése ügyében, mint minden, a színtársulatok működését általánosságban érdeklő kérdésekben a törvényhatóság útján a belügyminisztériumnak javas­latot tenni. A színügyi bizottságok hatásköre csak anyagi kérdésekre és a színtársulat általános működése fölötti ellenőrzésre terjedhet ki, de magára a szoros értelemben vett művészeti vezetésre és azzal kapcso­­latos ügyekre a bizottság befolyást csak annyiban gyakorolhat, amennyiben azt általános közérdekek megkívánják. III. a főfelügyelet. A vidéki magyar színtársulatok működése fe­lett a főfelügyeletet a m. kir. belügyminisztérium gyakorolja, mely czélból a belügyminisztérium a színtársulatok működését saját közege (szinészeti felügyelő) által ellenőrizheti s az államsegélyben levő színtársulatok könyveit betekintheti. A belügyminisztérium közegének (szinészeti felügyelőnek) joga és hatásköre külön rendelettel állapíttatik meg. IV. Az állami segélyezés. A vidéki magyar színtársulatok a helyi ható­ságok által nyújtandó segélyen kívül a rendelke­zésre álló hitelösszeg korlátai közt állami segélyben részesíthetők. Az államsegély lehet állandó vagy ideiglenes. Állandó segély rendszerint csak a működési helyekhez vagy meghatározott területhez kötve adható. A működési helyekhez vagy területhez kötött államsegély összege az illető helyi szinügyi bizott­ságok és az Orsz. Magyar Szinész­ Egyesület meg­hallgatásával 3 évről 3 évre állapittatik meg. Állandó segélyben részesíthetők a működési hely vagy terület megállapítása nélkül oly színtár­sulatok, melyek a színművészetnek egy külön­ben csak rendkívüli áldozatokat igénylő ágát gya­korolják. Időleges segély csak rendkívüli esetben adható, midőn valamely színtársulat önhibáján kívül oly helyzetbe jut, hogy működését anyagi támogatás­ nélkül folytatni képtelen lenne. * Az Országos Magyar Színész­ Egyesület elhatá­rozta, hogy június 7-én tartandó igazgatósági ta­nácsülésén a szabályzati tervezetet tárgyalás alá veszi. Döntés előtt. — Távirati tudósítások. — London, május 31. Nagy kétség fér a Reuter-ügynökségnek ahhoz az állítólagos hivatalos jelentéséhez, hogy Cervera flottáját a santiagói kikötőben fedezték föl. Ezt a hírt Washingtonban hiva­talosan még nem tették közzé. Schley azt je­lentette a washingtoni kormánynak, hogy a Broklyn fedélzetéről látta a hajóhadat; a ten­gernagy így fejezi be táviratát: — Most megcsíptem és megesküszöm, hogy nem fog haza kerülni! A haditengerészeti államtitkár azt vála­szolta Schleynak, hogy semmi szín alatt ne engedje a spanyolokat elmenekülni. A távirat a többi közt ezt mondja : — Bombázza agyon vagy sülyes­sze a tenger fenekére valamennyid. Az amerikai újságok ebből azt következ­tetik, hogy Schley igyekezni fog, hogy a santiagói kikötőbe minden áron bejusson s ott csatára fogja kényszeríteni a spanyolokat. A­ szállító hajóhad vezetője parancsot kapott, hogy Santiagóban húszezer embert szállítson partra s mihelyt a sziget az amerikaiak kezé­ben lrsz, ugyanezzel a huszezer emberrel in­duljon el Porto-Rikóba. Schleyra rövid idő múlva az a feladat vár, hogy az észak-amerikai partokat megoltalmazza, mert híre jár, hogy a spanyolok kadixi tartalék hajóraja az észak-amerikai parti városokat akarja bom­bázni. London, május S1. A Daily l­lsgraph tegnap egy new­­yorki táviratot közölt az állítólagos angol amerikai szövetségi szerződésről és ennek a legaprólékosabb részlete­it is megírta. Amerikai félhivatalos táviratok ezt a köz­leményt alaptalan koholmánynak mondják. Ebben az ügyben egyetlen diplomácziai lépés sem történt. Az állítólagos szerződést sem a külügyminisztériumban, sem az angol nagy­­követségen nem erősítik meg, ellenben az Egyesült­ Államok és Anglia között való viszo­nossági szerződésre vonatkozó tárgyalás majd­nem befejeződött. Washington, május 31. A Reuter ügynökség jelenti: Az Egyesült Államok Francziaországgal viszonossági egyez­­­ményt kötöttek. Hir szerint az egyezményt­ Gambon franczia nagykövet és Kasson ame­­­rikai meghatalmazott szombaton aláírták. Azt Egyesült Államoknak Francziaország részéről­ tett engedmények különösen húsárukra, sza­­­lonnára, friss gyümölcsre, konzervre és fára­ vonatkoznak, a Francziaországnak tett enged­­­mények pedig különösen pálinkára, alkoholra, nem pezsgő borokra és műtárgyakra. Madrid, május 31. Havannai távirat szerint két amerikai­ lap tudósítóit, Vígan és Robinson angol hír­lapírókat elfogták, amikor Matanzasban meg­kísérelték a partraszállást. Corido ezredes, akit az amerikaiak szabadon bocsátottak, azt­ mondja, hogy a hadi­foglyokkal a Maephersoni erődben rosszul bánnak. A Monroe erődben­ fogva tartott spanyolokkal úgy bánnak mind­ az amerikai fegyenczekkel és négerekkel zárták­ őket együvé. Emiatt Cambonnál, a washing­toni franczia nagykövetnél fölszólalt s azt hiszi, hogy a nagykövet ebben a dologban már tett is előterjesztést, amelynek azonban nem lett semmi foganatja.

Next