Magyar Hirlap, 1898. augusztus (8. évfolyam, 211-240. szám)
1898-08-01 / 211. szám
Budapest, 1898. Szerkesztőség, nyomda és kiadóhivatal: Honvíd-utczi 4. A kereskedelmi akadémiával szemben. Viki. évfolyam, 211. szám. Felelős szerkesztő: FENYŐ SÁNDORHétfő, augusztus 1. Égési erre 14. félévrs 1, negyed évre 3 írt 50 kr. egy hónapra 1.20 Egyes számára: helyben 4 kr. vidéken 5 kr. Bismarck halála. A négy halott ott fekszik ravatalán; az egész művelt világ pedig hódolatteljes részvétével formálja az apoteózis koronáját a csodás érczalak feje körül. Csak órák múltak el azóta, hogy Bismarck meghalt — és nevét már a halhatatlanság ragyogja körül. Imperátorokat szoktak csupán oly fenséges pompával elbucsuztatni, mint amilyennel a föld minden nemzeteinek közvéleménye Európa zseniális ujjáépitését sírjába kiséri. A világsajtó minden közlönyét a kegyeletes áhitat érzése rezegte át abban a történelmi pillanatban, midőn a századok egyik legnagyobb szelleme elköltözött e földről, melyen minden időkre megörökítette emlékét. A magyar sajtó is őszintén érzett meghatottsággal mondott búcsút a hármasszövetség megalkotójának. Disszonáns ellentétben állanak a magyar közvélemény egyöntetű részvétével a bécsi lapok hideg búcsúztatói. Az osztrák sajtó elparentáló czikkei valóban semmiben sem különböznek a temetésrendezők kifogástalan feketeségű, de közömbös ceremóniáitól. Mialatt Bismarckot feltették utolsó nyugovóhelyére, felséges császárra sietve útnak indult a magas északról, hogy részt követeljen magának elődei leghívebb, legérdemesebb szolgájának végtisztességében. Vele együtt ott lesz a temetésen az egész czivilizált világ, mely a születés és a szellem fejedelmeit egyforma dísszel szokta sírjukhoz kísérni. Mai távirataink a következők: Friedrichsruhe, július 31. Bismarck herczeg még mindig ott fekszik ágyában fehér párnái között abban a helyzetben, melyben lelkét kilehelte. Arcza mit sem változott; vonásai tiszták és szilárdak — azt a benyomást gyakorolja, mintha aludnék. Két vadász, zöld egyenruhában, a halott oldalán őrt áll. A temetésre vonatkozólag eddig még intézkedések nem történtek; egyedül azt állapították meg, hogy Bismarckot Friedrichsruhe-ban fogják eltemetni a park közepén, szemben a kastélylyal emelkedő magaslatra, melynek neve: Hirschengruppe. Bismarck feleségének tetemeit, aki Warzinban van eltemetve, szintén ide szállítják és a herczeg mellett helyezik el. A két boldogult koporsói fölé mauzóleumot emelnek. A kastély körül ezer meg ezer ember tolong, de senkinek sem szabad belépnie. Vilmos császárt a halálhírt hozó távirat Bergenben érte. Ő maga intézkedett, hogy a herczeg állapotában beálló minden válságosabb fordulatot neki azonnal jelentsenek. A császárt a sürgöny kézhezvételénél mély meghatottság fogta el és haladéktalanul parancsot adott a visszautazás előkészületeinek megtételére. Vilmos császár még ma elutazik Bergenből. Bismarck utolsó perczei csendesek voltak. Szervezete nagyon ki lehetett merülve, mert a halállal folytatott tusa nem volt heves és aránylag rövid ideig tartott. Körülötte állottak fiai, családjainak tagjai. Utolsó szavait menyéhez, Vilmos gróf feleségéhez intézte. A grófné kendővel letörölte a verítéket a szenvedő homlokáról. — Köszönöm, leányom — mondta neki Bismarck halk hangon és aztán többé nem szólott. Érdekes dolog, hogy Bismarck halálának hire Bér Miben csak ma reggel terjedt el, holott Budapesten már az éj első felében tudtak a nagy férfiú elhunytáról. Hamburg, julius 31. A »Hamburger Nachrichten« szerint Bismarck állapota pénteken kielégítő volt. A herczeg szombaton délelőtt újságot olvasott, beszélt a politikáról és ivott, amikor hirtelen rosszabodás állott be akut tüdővizenyősség következtében. Délután gyakorta elvesztette a herczeg eszméletét. Este fokozódtak az aggasztó tünetek. A halál éjjel 11 óra tájban, könnyen, fájdalom nélkül állott be. A halottas ágyat körülállotta az egész család, Schweninger tanár, aki röviddel előbb érkezett, Chrysander dr., Merck báró és neje. Utolsó szavait Rantzau grófnéhoz intézte Bismarck, amikor a grófné a beteg homlokát törölgette: »Köszönöm, gyermekem!« A herczeg úgy fekszik, mintha aludnék; arczkifejezése szelíd és békességes. Bismarckot kívánságához képest a kastéllyal szemközt levő magaslaton, a »Hirschgruppe« közelében temetik el. Berlin, julius 31. A «Lokalanzeiger»-nek jelentik Friedrichsruhe-ból. Bismarck herczeg házi orvosának, Schweninger tanárnak karjaiban adta ki lelkét aki fél 11 órakor érkezett meg Berlinből. A beteg néhány óra óta eszméleten kivül volt és többször elszorult a lélegzete. A halál agónia nélkül állott be. Bergen, julius 31. Vilmos császár tegnap késő este kapta meg az első nyugtalanító hírt Bismarck állapotáról s ma reggel jutott kezéhez a halál híre, amely mélyen megrendítette. A »Hohenzollern« lobogója félárboczon leng. A díszszemle elmaradt A császár parancsot adott a Németországba azonnal való visszatérésre és hétfőn érkezik Kielbe. Hamburg, julius 30. A «Hamb. Corr.» jelenti Friedrichsruheból. Vilmos császár a «Hohenzollern»-ről Bergenből táviratilag elrendelte, hogy az Altonában állomásozó, Bose gróf nevét viselő 31. gyalogezred egy diszszázadot küldjön Friedrichsruheba. A diszszázad ma délután 2 órakor Friedrichsruheba érkezett. Berlin, julius 31. Bismarck herczeg halálát a reggeli lapok és a különkiadások utján tudták meg itt ma reggel. A lakosságot mélyen megindította és fájdalommal töltötte el, hogy amitől aggódtak, oly váratlanul gyorsan bekövetkezett. A reggeli lapok gyászkeretben jelentek meg és meleghangú czikkekben adnak kifejezést az elhunyt nagy államférfiú fölött való nemzeti gyásznak, egyhangúan méltatván életét és egyéniségét, a német haza körül szerzett halhatatlan érdemeit és az ő kérészi nagyságát, valamint tősgyökeres német voltát. Berlin, julius 31. A lakosság fájdalmas részvéte Bismarck elhunyta fölött abban is megnyilvánul, hogy mohón tudakozódnak a halál körülményei és egyéb részletek felől és az összes nyilvános helyeken ezt a históriai eseményt tárgyalják komoly hangulatban. A középületeken és számos magánépületen gyászlobogók lengenek. Bismarck halálának hírére Büloth külügyminiszter azonnal elutazott a Semmeringről Berlinbe. Pária, július 81. Bismarck herczeg haláláról szólva azt mondják a lapok, különösen a Figaro, hogy ez az eredmény Németországban a legcsekélyebb aggodalmat sem, Európa többi részében pedig csak a megkönnyebbedés platonikus érzelmét keltheti fel, mert Bismarck több mint 8 év óta nem vett már tényleges szerepet a politikában. Az Eclair úgy véli, hogy a németek ünnepelhetik elhunyt nagy emberüket, anélkül, hogy valamely rejtélyes jövőtől kellene félniök. Európának szintén nem kell nyugtalankodnia. A »Felit Journal” igy is. A történelem egyik legnagyobb alakja hunyt el. Halála az egész világon jelentékeny mozgalmat fog előidézni. Paris, julius 31. A lapok hosszú életrajzokban emlékeznek meg Bismarck herczegről. A «Jour» azt írja: Ha a németek azt hiszik, hogy Bismarckkal győzelmük egy része szállott sírba, úgy a francziák azt hiszik» hogy vele vereségük egy része tűnt el. A «Temps» azt mondja: Francziaország tud csatlakozni nagy ellenfeleinek gyászához. Ha revansra volna szüksége, úgy megtudná azt találni, ha meghallgatná a szoczializmus tengerének óriási moraját, amely ennek a nagy embernek a művét fenyegeti. Róma, julius 31. Bismarck halálának híre rendkívül élénk és fájdalmas részvételt keltett egész Olaszországban. Umberto király a német császárhoz részvéttáviratot intézett. Mai számunk 8 oldal*