Magyar Hirlap, 1898. október (8. évfolyam, 271-301. szám)
1898-10-02 / 272. szám
so _______ MAGYAR HIRLABS________ 1898. október 2 9. Mathematikai és természettudományi értesítő. Szerkeszti König Gyula XIV. kötet 3 füzet. Tartalom: Lentossék Mihály: A centrozomáról. Farkas Gyula: A gázdiffuzió Kirchhofféle egyenleteinek redukcziója. Bugarszky István és Liebermann Leó: A fehérnemű anyagok sósav, nátriumhydroxid és konyhasólekötő képességéről. Árkövy József: A fogpulpa és sebgangraena egy uj bakteriológiai tényezőjéről. Továbbá: Adatok a fogcaries altiologiájához. Lengyel Béla: Adatok a calcium ismeretéhez stb. 10. Archeológiai értesítő. Szerkeszti Hampel József. A füzet még júniusról van keltezve. Tartalmából kiemeljük az emlékek és leletekről szóló részt, amelybe Fraknói Vilmos, Éber László dr., Mihálik József és Nagy Géza irt, mindannyian magyar vonatkozású témákról. Fraknói «Szent László király kar-ereklyetartója Raguzában» czimmel ir tanulmányt. Eber dr. czikkének a czime: «Magyarhoni kora renaissance-emlékek a nemzeti múzeumban.» Nagy Géza a «Magyar kardok»-ról ir. — A Magyarok Története. A középiskolk alsó osztályai és a polg. iskolák használatára. Irta Király Pál főgimn. igazgató. Bevezetéssel ellátta Szilágyi Sándor. Négy térképpel és számos szövegképpel. Budapest, 1898. Csak nemrégiben ismertetjük Király Pálnak, a fehértemplomi főgimn. derék igazgatójának, jeles művét — Magyarország oknyomozó történetét — melyet a tudós világ elismerő nyilatkozatokban részesített; és íme most, a maga nemében nem kevésbé érdemes munka jelent meg föntebbi czímen szakavatott tollából. Hogy Király Pál műve megfelel a jó tankönyv követelményeinek, azt hírneves történetírónk, Szilágyi Sándor a Bevezetésben eléggé bizonyítja, midőn így szól: »Örömömet fejezem ki, hogy egy ilyen munka megírására Király Pál úr vállalkozott, mert őt történetírói és tanári minősége egyaránt ajánlják arra. Valóban ezen munkája bír mindazon kellékekkel, melyek egy jó tankönyv megírásának nélkülözhetetlen feltételei.« A mű csinos kiállításban az Athenaeum kiadásában jelent meg. Ára 1 frt 20 kr. — A család támasza. Irta Daudet Alfonz. Fordította Gerőné Cserhalmi Irén. Az Athenaeum olvasótára VII. évf. 1. 2. 3. Ára a három kötetnek vászonkötésben 1 frt 50 kr. Abban a testvérpárban, mely körül e regény cselekvénye forog, hiven tükröződik a franczia karakter, hiven a kiválóságaiban és hiven gyengeségeiben. Amint belemélyedünk e két ellembe, amint figyeljük a körülök hullámzó élet morajlását, a bennük megnyilatkozó nagy ellentétet, önkénytelenül is arra a mozgalmas, egyes részleteken megdöbbentő, más jelenetében felemelő színjártókra kell gondolnunk, mely most izgatja a gloirenak nemzetét. Testvér a regénynek ez a két hőse, de mintha a világ két végéről kerültek volna egymás mellé és csak Daudernak, a nagy jellemzőnek, finom világítása mellett vesszük észre a jellemük ellentétességében is megnyilatkozó közösséget. Az egyik csupa zsenialitás, külső megjelenésében hódító, lebilincselő. Ötletessége, előadásának melegsége, elegáns kifejezésmódja elbűvöli környezetét, megkápráztatja családja, ismerősei szemét, megjelenésével úgy hat, mintha vakító, színes görögtáz pattanna szerteszét. Külsőleg csupa ragyogás, csupa fény, belsőleg ellenben csupa korhadtság. Szellemessége minden mélység hijján lévő, az egész lényéből áradó gyöngédség, eleganczia nem más, mint a felületesség tetszetősebb formája. Fő jellemzője: a gyengeség. A legcsekélyebb csábításnak sem tud ellentállni, a legkisebb áradat is elsodorja, mint a lepke a tűz körül, úgy kering a bűn körül. Bele-belehull, szárnyai megperzselődnek, de azért csak száll tovább. Nem teljesen romlott, de a jónak csak egy szemernyi szikrája ég még lelkében. És Vele szemben a testvér: az egyszerű, a jó, a derék, kinek egész élete sem egyéb, mint a kötelességek szakadatlan teljesítése. Hős, anélkül, hogy tudná. Az ő szemét is megkápráztatta bátyja ragyogó fellépése. Ő fárad, dolgozik a családért, de a támasznnak, a család dicsőségének, reményének bátyját tekinti. Míg aztán ő maga, a kényeztetett, az imálott megcsömörlik a saját léhaságától, leveti az ilarczot és felemelt kézzel mutat öccsére: a nagy, a hős, az igazi férfiúra, ki előtt meg kell hajolnunk. A két főhős alakja köré a modern társadalom minden rétegének képviselői sorakoznak széles mederben folyó társadalmi rajzok, kedves jelenetek, megható epizódok növelik a regény érdekességét. És az egész felett ott lebeg az élet lehellete, az életé, mely lázba ejt, mely kijózanít, mely végtelenül banális és végtelenül tragikus. — Gyurka és Sándor a czime Herczeg Ferencz uj regényének, melyet az »Uj Idők« e heti számában kezdett meg. A hires Gyurkovics-család legifjabb két csemetéjének vidám élményeit írja meg abban a szerző és már a bevezetés humora mutatja, hogy a férfinembeli Gyurkovicsok jó kedv, kalandvágy és érdekesség dolgában nem maradnak el a híres hét leány mögött. Szikra, a Bevándorlók czimű regény szellemes szerzője ismét a magyar gentry életéből ad egy megkapó rajzot, Bródy Sándor érzelmes novellával köszönti az uj évnegyedet. Azonfelül számos érdekes társadalmi czikk és apró ág van a díszes füzetben. Az „illusztrácziók sorában kiválnak Pataki László «Őszi szántás» czimü rajza, Margitay Tihamér két kedves genreképe, a kínai fővárost bemutató fényképfelvételek, a Parkklub képei és számos más kisebb rajz, mely a heti eseményeket tárgyalja. Az Uj Idők a művelt magyar család közlönye, programmja három szóba foglalható össze: magyarosság, előkelőség, érdekesség. Aki az Uj Idők irányával és szellemével megismerkedni akar, annak a kiadóhivatal (Budapesten, Andrássyut 10. sz.) kívánatba ingyen küld mutatványszámot. Előfizetési ára negyedévre 2 frt. — Franczia zászló alatt. Élmények és kalandok az aequatoron. Útleírása Mihályi Béla volt gyarmathódító légionáriusnak. írta Mihályi Imre. Az előttünk levő mű még nem teljes. Az útleírások nagyobb része még csak ezután hagyja el a sajtót. De már abból is, ami készen van, látni, hogy Mihályi Béla ugyancsak kalandos életet élt, ami egyébiránt azért sem csoda, mert — amint életrajzi adatai bizonyítják, — ő maga folyvást szomjazta s igy kereste is a kalandokat. Mihályi Imre, a kalandos utazó bátyja, vállalkozott rá, hogy könyvalakba foglalja a változatos úti élményeket, amelyek némelyike több is Ian, mint pikáns. Mihályi Bélát a bátyja a könyv első fejezetében úgy írja le, mint marezona, szenvedélyes, nagy testi erejű embert, aki most is «hamarosan üt», s aki már gyermekkorában fékezhetetlen vét. Négy-öt éves korában majd hogy fel nem gyújtott egy istállót; hét éves korában a szakácsnőt megbicskázta, mert nem adott neki süteményt; ha ütötték, ordított, de nem sírt; az iskolában nagyon rosszul tanult, csak a földrajzot és a történelmet szerette; egy tanulótársát úgy elverte, hogy 80 forint gyógyítási költségébe került az apjának; rossz bizonyítványát összetépve dobta a tanára lába elé, akit , mikor az őt meg akarta fenyíteni, késsel ijesztgetett, stb. Mindez oly vérmérsékletre mutat, amely az oly helyzeteket, aminőkbe háborús viszonyok közt kerülhet az ember, jól kibírja. Valami gyönge és bátortalan legény alig is bírhatta volna ki mindazt, amin Mihályi Béla, a saját előadása szerint, átment. Hogy kalandjai igazak, abban kételkedni nincsen okunk. A mű több európai nyelven fog megjelenni. — Az Egyetemi Lapok új szerkesztősége, amely ebben a tanévben Wolfner Pál joghallgató vezetése alatt fogja a magyar diákoknak ezt a hivatalos lapját szerkeszteni, kiadta már az első számot. Érdekes, változatos, az eddigieknél dúsabb tartalommal kezdődik az uj évfolyam. A lap élén az uj rektor szól az ifjúsághoz. — Őrült-e vagy szent? A modern drámának egyik elsőrangú mestere Echegaray. A színpadi hatásnak nemcsak külső eszközeit használja kitünően, hanem ért ahhoz is, hogy kell érdekesen és jellemzően megírni valamely darabot. Az »Őrült-e vagy szent«, mely most a Franklin-Társulat Olcsó Könyvtára legújabb füzeteként (1068—1069. sz.) Huszár Vilmos fordításában megjelent, első darabja a nagy spanyol drámaírónak, melylyel neve világhódító útra kel. A mély pszichologia, melylyel alakjait elénk állítja és maga a nagy probléma, melyből a dráma kiindul, párosulva dialógjainak finom költői szépségeivel: a darabot, mint olvasmányt is felette értékessé teszik. Ára 20 kr. és minden könyvkereskedésben megszerezhető. — A porosz közigazgatás szervezése. A kiegyezés fellegei elborítják az egész politikai látóhatárt és e fellegek takarják el egyelőre azt a legontosabb kérdést is, amely a magyar közéletet a legközelebbi jövőben kell hogy foglalkoztassa. E kérdés a közigazgatás szabályozásának ügye. Mindenki nagy szolgálatot tesz az országnak, aki e nagy horderejű kérdésben a közönségnek tájékozást nyújt. Ebből a szempontból fokozott elismerést érdemel az a munka, melyibédi Boér Elek dr. tollából most jelent meg és mely nagy szakismerettel, magasabb tudományos szempontból ismerteti a porosz közigazgatásnak — általán mintaszerűnek ismert — szervezetét Boér drnak alkalma volt magának Gneist Rudolfnak, a porosz közigazgatás nagyhírű szervezőjének személyes utasításai szerint megismerkedni a porosz közigazgatással. Amit látott és tapasztalt, azt áttekinthetően, tanulságosan ismerteti és magasabb politikai nézőpontból ítéli meg. A mű, mely csak első része egy terjedelmesebb, Európa minden nagy államának közigazgatását ismertető munkának, igazán hasznos olvasmánya lehet mindazoknak, akik a jövendő politikai élet nagy kérdése iránt érdeklődnek. A füzet teljes czíme: A porosz község, kör, tartomány és a közéjük ékelt közigazgatási kerületek szervezete. — Olcsó könyvtár. A Franklin-társulat «• népszerű vállalata, mely a hazai és idegen irodalmaknak annyi jeles termékét tette már a magya közönség számára közkinccsé, egyre gyarapodik érdekes sorozatokkal. Most jelentek meg az 521— 540. terjedő számok és a következő műveket foglaják magukban: Chateaubriand gyönyörű novelláját Renét, melylyel a nagynevű franczia író az Atalacziklust fejezi be. Fordította Bogdánfy Lajos. Az 522—23. füzet Czuczor Hőskölteményei és meséi, míg a következő kettős szám Fáy András jóízű vígjátéka, A mátrai vadászat. A híres franczia színműírónak, AUgiernek darabja, A szegény arszlánnők, mint olvasmány is felette érdekes.Shakespere vig*játéka, Sok zaj semmiért (528—29.) egy világhíres regény elé került, Constant Adolfja elé (530—31.) Érdemes volt összegyűjteni Bozzai Pál Irodalmi hagyományait (532—33.) aki az ötvenes évek érdemes szépírója volt. Greguss kitűnő tanulmányát A balladáról (534—36.) nem elégszer olvashatjuk, hogy a kiváló esztétikus tanulmányait magunkévá tegyük. Blanche Művészek csarnoka (537—38.) Rafael, Michel Angelo és Leonardo da Vinci alkotásaiba enged éles bepillantást. A sorozatot Tibullus Elégiáinak forditása (539—40.) zárja be. Egy-egy kötetke ára 10 kr. — Előfszí tósi felhívás. « Versek> czimmel egy kötét költeményt készül kiadni Balla Miklós (Budapest, József-körut 18.). Egy kötet ára 1 frt lesz. A könyvet Reich Béla rajzai teszik díszesebbé. November közepéig lehet a műre előfizetni a szerzőnél. KÜLÖNFÉLÉK. — A malmaisoni vár. 1. Napoleon egykori rezidenciáját a világkiállítás után múzeummá fogják átalakítani. A vár mostani birtokosa egy dúsgazdag tőkepénzes, aki a várat renováltatni fogja, azután az államnak ajándékozza. Az egykori császári palota bútorzata még teljesen a régi és minden ugyanazon helyén van, ahol akkor volt. Jozefin császárnő helyét, melyet a családi asztalnál szokott volt elfoglalni, a padlóba rakott fa-mozaik jelzi. Ismeretes, hogy ott hozta nejének tudomására Napoleon, hogy házasságukat felbontják. A vár másik részében van a császárné hálófülkéje és itt mutogatják azt a szobát is, melyben Lefébvre tábornok neje, a »Madame Sans-Géne« lakott. A vár mögött két obeliszk áll, melyet Napoleon egyiptomi útjáról hozott Frankhonba. Odébb a vár baloldalán gyümölcsös terül el. Itt adományozott Napoleon waterloói útja előtt Hortense királynőnek emlékül egy gyönyörű nyakéket. — Aezopf. A menyei birodalomban nagy dologra készülnek. A legutóbbi hadjárat vereségein okulva elhatározták, hogy a hadsereget ujjászervezik a régi mintára. Amilyen különösen hangzik ez, olyan érthető magyarázatát adták annak a meny, fiának tanácsosai. Azt mondják, hogy amíg az európai befolyás nem zavarta őket és a régi gingallokkal felfegyverzett kínai harczosról a mellére akasztott tábla hirdette, hogy ő «a megyei birodalom vitéz katonája» akkor még nem üldözte őket a balszerencse úgy, mint most, amikor a modern európai gyorstüzelőkkel harczolva a hátuknál egyebet nem mutathattak a gyűlölt japániaknak. Csakis Isinsihar mandzsu tábornok fáradozásainak köszönhető, hogy most a legrövidebb idő alatt minden alaposan meg fog változni a kínai hadseregben. Mindenekelőtt más fegyvert kapnak a katonák. Nem Vetterli, neiq